Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-12 / 215. szám

KELET-MAGYARORSZÄC — VASÁRNAPI MELLÉKLET Wff. sS^feftSs ft Ahoi a vállalati összhang kifogástalan. (Kiss Ernő rajza) NEM ADJA ALÁBB... — Tudja nekem a balatoni villám is háromszobás... ÖNKISZOLGÁLÓ ITALBOLT i, A PILÓTA KUTYÁJA • Tudomány ® TECHNIKA • Tudomány • TECHNIKA » Tudomány • ......................................... ....... ....................... Az alumínium karrierje A modern tudomány és technika lexikona KVAZÁR 1963-ban fedezték lel az első oly an rádióforrást, asmel* csillagszerű. Ennek a csillagszerű rádióforrásnak angol ne­véből (qasistellar radio sources) képezték a kvazár (qasarfr szót. Amikor felfedezték az első rádiócsillagokat, de még évekkel később is, kicsi volt ahhoz a rádiótávcsövek felbon­tó képessége, hogy a bemért helyen optikailag is megfigyel«! hető csillagok, galaxisok valamelyikével azonosítsák a rá­dióforrást. A rádiócsillagok helyét 1962-től tudják pontosabb ban meghatározni, amikor is először használták fel a hold- fedést; ha a Hold korongja eléri a rádióforrás helyét, akkor* a sugárzás hirtelen megszűnik. A pontos helymeghatározást a nagyobb átmérőjű rádiótávcsövek is elősegítették. így a. 60-as években sok rádióforrást sikerült azonosítani optikai távcsövein is látható égitesttel. Ezek egy része a tejútrend­szerhez tartozó csillagmaradványnak bizonyult, m -sok tá­volabbi galaxissal estek egybe, végül sok esetben egy csil­lagnak látszó, pontszerű, kék fényű objektumot pillantottak: meg. Ezeket nevezték el csillagszerű rádióforrásoknak, kva- zároknak. Keletkezésükről, „életükről” még viszonylag keveset tudunk. Több egymással „versengő” hipotézis próbálja a ve­lük kapcsolatos problémákat megmagyarázni. Abban általá­ban egyetértenek, hogy mintegy 8—9 milliárd évvel ezelőtt keletkeztek, amikor a galaxisok is kialakultak. Egyes felte­vések szerint a kvazárok éppen ezeknek a galaxisoknak » magjai. Abszolút fényességük a megfigyelhető Univerzumban a legnagyobb. Az elsőként felfedezett kvazár a 3 C 273 vagyis (a harmadik cambridge-i rádiócsillag-katalogus 273. sorszá­mú rádiócsillaga) egybiiliószorta fényesebb a Napnál. Ezért is nevezik néha a kvazárakat az „Univerzum világítótornyai- nak”. A földrengések keletkezésének nyomában A világviszonylatban is szá­mottevő természeti kincseink között az alumínium alap­anyagát képező bauxit az el­ső helyen áll. E természeti kincs gazdaságos kiaknázásá­ról csak a magyar—szovjet timföld—alumínium szerző­dés megkötése óta beszélhe­tünk, hiszen ez tette lehető­vé, hogy a hazai üzemeink­ben timfölddé feldolgozott bauxitból olcsó villamos energiával előállított alumí­nium váljak. Ennek köszön­hető, hogy mind a belső piacra, mind az exportra ké­szített készáruk és félgyárt­mányok mennyisége évről évre jelentősen emelkedhet. A statisztika szerint A világstatisztikai adatok is bizonyítják, hogy az alu­mínium milyen nagy „kar­riert” fut be, minden más fémet megelőzve a fogyasz­tásnövekedés terén. A világ alumíniumfogyasztása 1960- ban 4,2 millió tonna volt. 1970-ben pedig már közel 11 millió tonna. A szakirodal­mi előrebecslések további gyors ütemű fogyasztásnöve­kedést jósolnak. így várha­tóan 1980-ra 25—26 millió, 1990-re 90 millió, 2000-re pe­dig mintegy 250 millió ton­na (!) lesz a világ évi alu­míniumszükséglete. Annak biztosítására, hogy alumíniumiparunk kielégít­hesse a növekvő szükségle­teket. további jelentős beru­házásokra van szükség. Fej­lesztik a székesfehérvári szé- lesszalaghengerművet, re­konstrukciót hajtanak végre a Kőbányai Könnyűfémmű­ben. a fólia- és vék'onysza- lagtermelés „fellegvárában”. Inota az öntvehengerelt kes- kenyszalaggyártás központ­ja lesz, a Tatabányai Alu­míniumkohó pedig az öntve­hengerelt szélesszalagé. A Székesfehérvári Könnyű­fémműben sor kerül a prés- kovácstermelés bővítésére, az ajkai és inotai kohóban pedig újabb huzal-öntvehen- gerlő egységeket állítanak üzembe. Elsősorban finom áruk (vékonyszalag és fólia) előállítására egy új könnyű­fémmű létesítését is tervbe vették. Hogy a félgyártmá­nyokból és formaöntvények­ből értékes készáru váljék, arról a bővített kapacitású alumíniumgyár, a Mátravi- déki Fémművek, a Hűtőgép­gyár, a Magyar Kábel Mű­vek, a Fémmunkás Válla­lat és egy sor más kisebb- nagyobb vállalat gondosko­dik majd. dón általában rézből, nálunk ónozott acéllemezből készítik a gépjárműveknek ezt a fontos, sok anyagot fel­emésztő részét.) Laborató­riumi szinten már kidolgoz­ták a különböző kötési meg­oldásokat az alumínium hű­tők előállításához, most még az szükséges, hogy ezek so- rozátgyártási technológiáját is megvalósítsák. A könnyűszerkezetes építé­si mód bevezetése tekinteté­ben még sok a tennivalónk, habár már ma is kb. 1.5 millió négyzetméter könnyű- szerkezetes építmény létesí­téséhez rendelkezünk ipari kapacitással. A műanyag — nem „versenytárs“ Magyarországon a csoma­golási célokra használt alu­mínium fólia mennyisége 100 gramm/fő alatt van, míg az iparilag fejlett tőkésorszá­gokban 500—700 gramm/fő. Fel kell figyelnünk rá, hogy pl. az USA élelmiszeripará­nak alumíniumfelhasználása az utóbbi tíz év során 35- szörösére nőtt. főként azál­tal. hogy bevezették a poli­propilénnel kasírozott vé­konyszalagból gyártható, ste­rilizálható dobozmegoldást, és rátértek az alumíniumle­mezből készíthető tépőzáras konzervdobozfedelek előál­lítására. Ha az élelmiszeripa­runk exportképességét növel­ni akarjuk, nekünk is sok­kal jobban kell használnunk az alumínium adta lehetősé­geket, amihez ráadásul még a nyersanyagbázisunk is megvan. Sokáig azt hitték, hogy a műanyagok erős versenytár­sai lesznek az alumínium­nak. A nemzetközi tapaszta­lat. azonban azt mutatja, hogy a műanyagok elsődle­gesen nem a hagyományos anyagok rovására terjesz­kednek, hanem sokkal in­kább azok ésszerű és fontos kiegészítői, kísérői lesznek. Az alumínium jövőjét il­letően a jóslás tehát igen könnyű. Senki sem kételked­het abban, hogy a felhaszná­lás igen nagy mértékben emelkedni fog érdemes te­hát még az igen nagy össze­gű beruházásokba is bele­vágni. Jó érzés tudni, hogy az alumíniumiparunk alap- anyagigé.nyét tekintve nem szorulunk importra, s hogy a lehetőségeink szinte korlát­lanok a „magyar ezüst” el­terjesztése tekintetében. Röviddel a perui földren­gés előtt tért haza útjáról egy amerikai kutatóhajó, amely­nek feladata az volt, hogy a földrengések okait próbálja feltárni. A „Glomar Challen­ger” elnevezésű expedíció megerősítette azt a már 1915 óta több ízben felbukkant el­méletet, hogy a világ mai hat kontinense a földtörténet őskorában egy összefüggő „szuperkontinens” volt. A mai kontinensek állandóan távolodnak egymástól és úgy sodródnak a föld belső izzó lávája fölött, mint jéghegyek a tengerben. Az így keletke­ző nagyarányú földrészelto­lódások okozzák a földrengé­seket. A geológusoknak már régen feltűnt, hogy a mai hat földrész darabjai úgy illenek egymásba, mint egy hatalmas építőszekrény kockák Az egy­kori összefüggésre már ré­gebben is találtak bizonyíté­kokat; pl. a dél-amerikai kőzetrétegek pontosan megfelelnek az Atlanti-óceán másik partján lévő nyugat­afrikai kőzetrétegzödésnek, s az elkövesedett növényi ém állati leletek is teljesen egy-é formák. A leszakadó eszak-amerM kai kontinens még ma is cenű timéterről centiméterre nyu­gati irányba halad, egykor a3 így keletkezett árokból lett aa Atlanti-óceán. De a glóbusa forró lávatömegei fölött moz-4 gásban van a többi kontiJ nens is: Európa és Ázsia ke-* let felé, Ausztrália északke-* leti irányba „úszik”, csupán Afrika marad nagyjából régi helyén. A földgolyó e forrd láva tömegén való úszás azonban igen veszélyes: a földkéreg hatalmas, kemény, letöredezett részei egymás­nak ütődnek, föltornyosul-* nak, s e nagy föld alatti fe­szültségek földrengésekben oldódnak fel. Ez történt Pe-> ruban, ahol hegyek tűntek élj amikor a föld úgyszólván megnyílt. A kontinensek felszakadod va és remegve egyre csak tá- volodnak egymástól, min# I eddig is: évenként 4 eentt* méterreL j Lehetőségek a járműgyártásban KÉRÉSZ 1 REJTVÉN*/ A járműgyártásban két nagyobb lehetőség volna az alumínium bevezetésére, il­letve a felhasználás növelé­sére. egyrészt az alumínium karosszériák készítése terén az autóbuszgyártásban, más­részt néhány speciális fel­építmény gyártása esetén a tehergépkocsik részére. Az el­ső esetben be kell vezetni a hegesztett, ragasztott és meg­felelően szilárd konstrukció­kat. ami jelentékeny meny- nyiségű új gép beszerzését teszi szükségessé és teljesen más felszerszámozást. kíván, de hosszú távon mégis kifi­zetődő (megjegyzendő, hogy az Ikarus Gyár már ezen az úton halad). A speciális fel­építmények elkészítése már könnyebb feladatnak látszik, bár itt is sok rpég a meg­oldásra váró műszaki fel­adat. A réznek (és más színesfé­meknek) alumíniummal va­ló helyettesítésében már ed­dig is szép eredményeket ért el a magyar ipar. különösen a kábelgyártás területén. A közismert színesfénihiány mindenképpen indokolttá teszi, hogy az alumínium minden műszakilag megfele­lő megoldású felhasználása elsőbbséget élvezzen a szí­nesfémekkel szemben. .Tó pél­da erre az a most folyó kí­sérletsorozat. amely arra irá­nyul. hogy miként lehetne a gépjárművek hűtőjét alumí­niumból előállítani (ktäföl­Radnoti Miklós .Őszi vers“ cí­mű költeményéből idézünk a be­küldendő vízsz, 1, 26, függ. 13, 17, 27 fes 39 sorokban. VÍZSZINTES: 13. A biológia neve a suliban. 14. Hibát követ el. 15. A legalsó indiai kaszt tagja, 16. Tolvaj­nyelv. 19. Minden izében mo­zog. 20. Korai nagyobbik fele. 31. Százötvenegy római számmal. 33. Erdei állat. 24. DEY. 25. Téli sport. 29. Nyújt. 30. Fonalból készítette. 31. Operaénekesünk (György). 33. Nitrogén és ká­lium vegyjele. 35. Hatvan perc. 37. Létrehoz. 38. Nyoma közepe! 40. Ilyen formán, e módon. 42. Értéktelen holmi. 43. Előjel intő- jel. 44. E háziállat. 48. Vétlen­ségben van! 46. Kicsinyítő kép­ző. 47. Hangtalanul „sápog”. 48. Ezerötszázöt római szám­mal. 49. Régi római köszöntés. 59. Tagadó szó. 51. Végtelen ima!!! 53. Emeld vissza! 55. Há­tam közepe. 57. Parancsot ad az írásra. 59. Csónakázik. 62. ECO. 63. Visszaad! 65. Országos Ren­dezd Iroda. 66. Tüzelőanyag, s az utolsó betűje még három­szor. 69. ST. FÜGGŐLEGES; 2. Ilyen költészet is van, 3. Misztikus indiai vallási-filozófiai tant valló csoport tagja. 4. Ék­telen csapadék! 5. Hangtalanul „néz." 6. Féltve őriz. 7. Drága fém. 8 Személyes névmás tárgy- esetben. 9. Néma „sip”. 10. Csuk. 11 Származik. 12. Vonal, írás. sor latinul. 18. Katonatiszt- jelölt franciául, nálunk is köz­ismert szó. 21. Lövés előtt erre töltik a fegyvert. 22. Zamata. 23. Verem egynemű betűi. 26, EZO 28. Ausztriai tartomány, jellegzetes tájegység is. 32. Tiltó­szó. 34. Cukros, fűszeres lében t'ótt gyümölcs. 36. Idős bácsi. 41. Meggyőződéseim. 45. Tizenkét hó­nap. 46. Szabolcs-Szatmár megyei község a nyíregyházi járásban. 49. Névelös zacskó. 50. Kérdőíve­ken általában az első kérdés. 52 L-lel a végén csavaroz! 54. A mélybe. 56. Ilyen folyadék a sav. 58. Vissza: fénytelen. 60. Nem­zetközi Olimpiai Bizottság. 61. Alanyi kérdőszó többesben. 64. Régi római pénz. 67. Klasszikus „£”. 68. Rangjelző. A megfejtéseket szeptember 20-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FO­GADUNK EL. Augusztus 39-4 «atvénypalya- satunk MEGFEJTÉSE: ..Sir vagyok, elhullott magya­roknak sírja. Mohácsföld. mely vérből nevelek gyásztelekimre mezőt.” NYERTESEK: Földes! Andrásné, Has ka And- rásné, Sztojka Józsefné és Ta- kin Alfrédné nyíregyházi. Nagy Katalin baktalórántházi. Nagy Mózesné búji, Farnas Bélánó csengeri, Gönczy József nyírbá­tori, Sándor Miklósné tunyog- matolcsl és Sármány Szabolcs üjfehértói kedves rejtvényfej- töink. A nyereménykoö3«oetoBt posta» eBoBSdtBs. T A. téSei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents