Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-11 / 214. szám
i$?l. «September If, KELET-MAOYARORSZAÖ 5. oMa! A rákellenes küzdelem njíreg:}házi műhelye Dr. Juhász Lajos főorvos íanultuányútjáuak eredményei Orvosok, kutatók, de sokfelé már a betegek előtt sem ismeretlen ez a három betű: WHO. Az Egészségügyi Világszervezet angol elnevezésének rövidítése ez. Azé a szervé, amely hivatott arra, hogy a betegségek megelőzése, felismerése és gyógyítása érdekében kifejtett erőfeszítéseket a világon összehangolja, a módszereket, eredményeket minél gyorsabban terjessze, alkalmat teremtsen az orvosoknak, hogy megismerjék a különböző országokban folyó kutatómunkát. Két országban — nyolc hónap így summázta a WHO lényegét dr. Juhász Lajos, a megyei onkológiai gondozó- intézet főorvosa, aki ennek a szervezetnek az ösztöndíjasaként az Egyesült Államokban és Japánban tanulmányozta a gyomorrák epidemiológiáját. Voltaképpen mit fed ez a szigorúan szakmai elnevezés? — Az epidemiológia tulajdonképpen önállp tudományág, amely azt tanulmányozza, hogy egyes betegségek ho- gyon oszlanak meg egyes területen és megoszlásukat milyen tényezők befolyásolják. A világ sok országában külön tanszékeken oktatják, tanulmányozzák, nálunk méltó helyére napjainkban kerül. Az én utam célja az volt, hogy világtapasztalatok birtokába jussak, és éppen a gyomorrák, e ma sajnos már népbetegség kapcsán tanulmányozzam annak epidemiológiáját. Dr. Juhász Lajos 5 hónapot az Egyesült Államokban, három hónapot pedig Japánban töltött. Ez alkalmat nyújtott arra, hogy világtekintélyekkel személyes kapcsolatba kerüljön, intézetek, egyetemek munkáját közelről megismerje, a legújabb szakirodalmat olvassa, általánosítható tapasztalatok, módszerek birtokába jusson. Baltimore, Boston, Washington — Baltimore-ban, a Hop- kins-egyetemen dolgoztam. Ennek orvosi fakultása világhírű, itt kezdték meg a század elején az európai rendszerű orvosképzést. Nem kisebb hírességek dolgoznak itt, mint dr. A. W. Lilienfeld, Levin, Cormstock, Sartwell és Kessler professzorok, akikkel sokat és gyakran konzultáltam. Lehetőségem nyílott arra, hogy a gyomor- és az emlőrák kórismézésében új és hasznos módszereket ismerjek meg. Nemcsak szakmai, de értékes emberi kapcsolatok alakultak ki közöttünk, aminek eredménye az, hogy a jövőbeni együttműködés alapjai is megteremtődtek. Az ő révükön jutottam el a Washington melletti Bethes- dába, ahol a biometriai intézet igazgatójával, Cutlerrel és munkatársaival folytattam értékes eszmecseréket. Míg útjának részleteit mondj:: dr. Juhász Lajos, módom van beletekinteni útját summázó tanulmányába, és itt bukkanok valamire, amit egyébként szerényen elhallgatott. Arra, hogy mint írja: a megyei onkológiai intézetet. és őt személy szerint mindkét nagy amerikai kutatóközpontban, de a Har- ward-egyetemen és Japánban is ismerősként köszöntötték, hiszen mint a WHO által kiadott „Rákelőfordulás öt világrészen” című könyv egyik szerzőjeként nemzetközi hírnévre is szert tett. — Valóban, jólesett hallani, még akkor is, ha kétség- beejtően ejtették is egyesek Nyíregyháza nevét az USA- ban. A még többre és jobbra serkentést szolgálta talán. Mint ahogyan jólesett az a nyíltság is. amivel a rákkutatás ismert tekintélyei fogadtak. Semmi szakmai titkolózást nem tapasztaltam itt. Tanulmányaik különnyomatait, tudományos vizsgálatok, klinikai tapasztalatok sokaságát osztották meg, szívesen, fenntartások nélkül. Majdnem fél mázsa súlyú az a rengeteg írásos anyag, friss tudományos eredmény, amit magammal hoztam. Az amerikai tanulmányút utolsó állomása Boston, a Harward-egyetem volt. Az itteni világhírű könyvtár kimeríthetetlen kincsesbányának bizonyult dr. Juhász részére. Mint azok a látogatások, amelyeket az itteni epidemiológiai intézetben és a kórházakban tett. Ebben a nagyon messzi országban egy állami és egy alapítványi intézetben kutatott a nyíregyházi orvos. Dr. T. Hirayama és Tsukamato professzorok és más kutatók munkáját ismerhette meg közelről. Három hónap Japánban — Itt az intézetek egyike egy rendkívül szűkös, és zsúfolt épületben, egy volt haditengerészeti székházban működik. Ebben a környezetben azonban világraszóló eredmények születnek. Érdemes talán megemlíteni, hogy Japánban a gyomorrák a fő veszély. Mondhatnám úgy is: mint nálunk. Bravúros eredménynek számít az, hogy a japánok a korai szakban felismert betegek 80 százalékát életben tudják tartani. Ugyanakkor érdekes, hogy a gyomorrák az USA-ban már korántsem áll az érdeklődés előterében. 50 százalékkal csökkent előfordulása az utolsó 3 évtizedben. Ezt elsősorban a táplálkozás változásával magyarázzák, azzal, hogy sokkal több gyümölcsöt, zöldséget, tejet, vitamint fogyasztanak. A japánok a fő súlyt a megelőzésre, az időbeni felismerésre fordítják. Megvalósították azt, hogy egyes területeken rendszeresen szűrik a lakosságot. Megismerkedtem a szűrőbuszok megalkotójával, Kurokawa professzorral is. Japánban a gyomorfényképező gépek ezrei is működnek már. Japánból dr. Juhász Lajos útja Bombaybe vezetett, ahol az indiai központi rákkutaHárom hónapja kezdődött a népszerű Zsigulik árusítása. Augusztus végéig több mint öt és fél ezer kocsit vett át és 4500-at adott ki a megrendelőknek a Merkur. Négyezer autót a magánvásárlók kaptak, ötszáz a taxivállalathoz és a Volánhoz került. Augusztus végén Budapesten a 2950.. Debrecenben az 1560. sorszámnál tartottak a Zsigulik kiadásánál. A szovjet partnerek ismét megerősítették, hogy december 31-ig átadják az ez évre „járó” 13 000 Zsigulit — mondotta Csűri István. a Merkur vezérigazgatója. Szeptemberben egyébként 3400 Zsiguli érkezik. A jelenlegi szállítási ütem és a kiadási kapacitás összhangban van. lehetővé teszik a kocsik folyamatos kibocsátását. Budapesten mintegy 50 Debrecenben 30—35 Zsigulit adnak át naponta a megrendelőknek. annyit, mint az összes többi típusból együttvéve. Problémát okoz vi- szot a színigény pillanatnyi kielégítése. A gyár ugyanis havonta legfeljebb kétszer változtat színt a szalagon így egyidőben nem áll rendelkezésre a teljes színválaszték. A Merkur intézke dett. hogy a legkeresettebb színekből a lehetőségekhez tó egyik vezetőjével, dr. Jussawallával tanácskozott. Genfben a világszervezet több vezetőjével konzultált útjáról. Lyonban a nemzetközi rákkutató központban értekezett nemzetközi hírű tudósokkal, kutatókkal. Utjának gazdag emlékei között talál Nagoyában tartott előadást, konzultációkat világhírű rákkutatókkal, megbízásokat és felkéréseket előadásokra, művekben történő közreműködésekre. És mindezek mellett mégis mi az, ami itthon ebből a legfontosabb. é Újra itthon — Kandidátusi disszertációm az első lesz az országban, amely a rákepidemiológiával foglalkozik. Ezen dolgozom, sokévi munka mellett ebben is hasznosítom a mostani 8 hónapos út tapasztalatait is. Szeretném továbbá nyomatékkai felhívni a figyelmet a daganatos betegségek elleni fokozott hazai harcra. A világon mindenütt irigyelnek minket a kötelező daganatbejelentési kötelezettségért. Ezzel a mérhetetlen előnnyel jobban kell élni, anyagi lehetőségeink figyelembevételével. Hozzá tehetem, hogy a megyei kórház máris sok olyan lehetőséget biztosít, ami eddig nem volt: státuszokat, helyiséget, felszerelést. Feltétlenül bővíteni kell együttműködésünket a környező területekkel, gondolok a már kiépült ungvári kapcsolatokra, a szatmári román és a kassai szlovák területek kutatóival történő együttműködésre a gyomorrók kérdésében, lévén a probléma egyforma. — A halálokokat tekintve a rák hazánkban is a második haláloknak lépett elő — sajnos. Ez egyben meghatározza azt is, hogy mind a kutatómunkában, mind a megelőzés megszervezésében mennyi tennivaló van. Szeretnék megyei intézetünk munkájával hozzájárulni az országos küzdelem sikeréhez, felhasználva ennek során minden nemzetközi tapasztalatot, a mind j * ban koordinált rákellenes világküzdelem általam megismert eredményeit és módszereit. Bürget Lajos képest többet szállítsanak Kezdetben szinte kizárólag a világos, a fehér és a homokszínű Zsigulit keresték, ma már szívesen veszik a bordót. a sötétkéket, a mélyzöldet is. Az idén még 7000—7500 Zsiguli kiadásával számolnak, Debrecenben 3000. Budapesten 4000—4500 kocsit adnak át a vevőknek. Augusztus végén 21 000 kielégítetlen Zsiguli-megrendelést tartottak nyilván, s naponta átlagosan 60—70 előjegyzést vesznek fel a jelenleg legnépszerűbb típusra. Tekintve, hogy a jövő évre 21 000 Zsigulit rendelt a Merkur, azok. akik most jelentik be az igényüket. 1972-ben meg is kapják a kocsit. A vállalat készül a télre, részletes műszaki intézkedési tervet állított össze hogy a mostoha időjárási viszonyok között is tartani tudják a jelenlegi átvételi. kiadási ütemet is. A Zsiguli, s a kocsik ilyen ütemű kiadása egyébként ..beleszólt” a használt kocsik piaci áraiba. A Zsigulik nagyobb tömegű megjelenése óta a becslések szerint 15— 25 százalékkal olcsóbban kínálják a használt autókat, amelyek árai mindinkább megközelítik műszaki értéküket. (MTI) SZEPTEMBERBEN Háromezer-négyszáz Zsiguli A NYÍRTASSI DÓZSA TSZ-BEN SZEDIK. VÁLOGATJÁK A FEHÉR ALMÁT. (HAMMEL JÓZSEF FELV.) Üttörőbolt nyílik Nyíregyházán Az általános iskolákba járó gyerekeknek és a szülőknek mindig nagy gond az úttörő egyenruha, öv és egyéb felszerelések beszerzése. Egy- egy úttörőünnepség, kirándulás előtt tanácstalanul állnak a szülők; hol vegyem meg? Legtöbbször Budapestre, vagy Debrecenbe kell utazni egy úttörőövet megvásárolni. Ezen a gondon és a felesleges utazásokon segít majd a megye első úttörőboitja. Nyíregyházán a Déli Alközpontban a Szarvas és az Arany János út sarkán lévő új házak alatt az üzletek között helyet kapott az úttörő- ruhákat és felszereléseket árusító bolt. Az épület átadását szeptember végére ígérik az építők, utána megkezdik a berendezést. A bolt a budapesti úttörő- és ezermester bolt részlege, az árut Budapestről szállítják. A tervek szerint még ebben az évben megnyitják. Négyszer kisiparos dolgozik megyénkben Fő gond továbbra is a kisközségek és tanyák lakóinak ellátása A lakossági ellátás javítása érdekében a IV. ötéves tervben mintegy ezer új ipar kiadatását tervezi a KIOSZ megyei titkársága. Ha a közelmúlt fejlődését vizsgáljuk, ez a terv reálisnak ítélhető. 1970-ben 288 fővel növekedett a kisiparosok tábora, az év végén összesen 3788 volt számuk. Ez év első felében 180 fő növekedést tartanak nyilván. A javulást elősegíti az a rendelet, amely szerint az ötezer lélekszám feletti községekben is lehet kiadni kisipari működési engedélyt. Ugyancsak a fejlesztést segíti a felsőbb tanácsi szervektől az első fokú iparhatósági jogkör leadása a nagyközségekben. Ez azt jelenti, hogy a lakosság részéről felmerülő szolgáltatási igényeket jobban ismerik és ha alkalmas jelentkezők vannak, helyben gyorsan ki is adják az ipar- jogosítványt. A kisiparosok részéről felmerülő problémákat, műhelygondokat gyekeznek saját hatáskörük- -cn megoldani. Labás és műhely kell Az általános növekedés rém minden szakmára jellemző. Például a múlt esztendőben az építőipari létszám 158 fővel gyarapodott, írni az összm öveked esnek több mint a felét teszi ki. Ugyanakkor egyes szakmákban csökkenés következett be, elsősorban a bőrruházati, cipész- és csizmadiaiparosok körében. E szakmák mellett jelentős igény van, főleg a kisebb községekben, tanyai településeken fodrász-, fényképész és vegytisztító szakmákban. Ide az állami vállalatok és a ktsz-ek sem jutnak el, mert a kis volumen miatt ráfizetéses az üzletek fenntartása, gondot okoz a lakás és műhelybiztosítás is. Ezért ezeken a településeken csak az újabb iparengedélyek kiadásával javítható a szolgáltatás. Az ellátás javítására jelentős tartalékok vannak a nyugdíjas és másodfoglalkozású iparosok számának növelésében. Az ilyen iparosok száma 1970. végén 362 fő volt, ez évben mintegy 100 fővel növekedett táboruk. A jelenleginél sokkal több másodfoglalkozású ipar kiadására volna szükség. Egyes vállalatok elzárkóznak attól, hogy dolgozóik részére engedélyt adjanak a munkaidő utáni ipargyakorlásra. A kisközségekben és a tanyákon pedig tevékenységükkel jelentősen hozzájárulhatnának a lakossági javítás, szolgáltatás gyorsabb, kulturáltabb kielégítéséhez. A következő évben mintegy 4—500 kisiparos nyugdíjba vonulására lehet számítani. A tanácsoknak, valamint a KIOSZ megyei vezetőségének és a helyi cső-' portoknak meggyőző felvilágosító munkával jó lenne elérniük, hogy minél több nyugdíjba vonuló kisiparos nyugdíjazása után is — ha még munkaképesek — tovább dolgozzon. Vasárnapi nyitva fartők A lakossági szolgáltatás javításában megyén belül legjobb eredményt a mátészalkai járásban értek el. Tíznél több olyan községben adtak ki iparengedélyt, ahol eddig egyáltalán nem volt kisiparos, vagy új szakmákra adtak engedélyt. Például épületburkoló az egész járás területén korábban nem volt. Vagy példának vehetnénk a járás egyik legnépesebb községét, Nagyecsedet, ahol nem működött rádió- és televíziószerelő, sem üvegező kisiparos, most pedig mindkét szakmában engedélyt adtak ki. A minőségi munka javítására a KIOSZ megyei titkársága rendszeresen tanfolyamokat szervez. A múlt év októberétől 38 szakmában rendeztek szakoktatást. Folyamatosan tovább nő az ünnepi és vasárnapi nyitvalar- tást vállaló kisiparosak száma is, olyan szakmákban, mint villanyszerelő, rádió- és televízió-, lakatos, vízvezeték-, gumi- és gépjárműjavító. A minőségi munkát kívánják javítani azzal is, hogy a már működő mestervizsgabizottságok mellé újabbakat kívánnak szervezni. Ilyen bizottságokat szerveznek többek között lakatos-, vízvezeték- és autószerelő szakmákban. Az általános javulás mellett e néhány adatból is látható, hogy jócskán akad teendő is a következő érvekben. Az eredmények ismertetésén túl főként erről fognak tanácskozni és dönteni a jövő héten összeülő, országos küldöttgyűlést előkészítő megyei küldöttértekezleten. (Cs. B.) Borravaló Hárman ültek az eszpresszó jgyik asztalánál. Két fiatal lány és egy fiatalember. Előttük három üres sörösüveg állt és három habtól fehér pohár. A két lány csendesen vitatkozott azon, hogy jár-t a pincérnek borravaló. — Világos, hogy nem —jelentette ki az egyik lány —, hiszen megkapja ő a munkájáért a fizetését. Még csak az hiányozna! Ö is éppen olyan dolgozó, mint én, miért kapjon akkor ő tőlem borravalót? Érdekes, én soha nem kapok bent a hivatalban senkitől. Kötelessége, hogy ni- szolgáljon anélkül is. — Nincs igazad! — csattant fel a másik. — Szegény pincérek annyit lótnák-futnak egész nap, hogy igazan megérdemelnek egy kis pluszt. Ennyi ember kívánságát teljesíteni, ennyi emberhez alkalmazkodni nem kis dolog. Ezt meg kell fizetni. Persze velem is előfordult, hogy nem adtam „ráadást”, de olyan kellemetlenül éreztem itána magam. A fiú mosolyogva hallgatta őket. Közben kiszámolta az asztalra a három üveg sör árát és még mellé tett három forintot. — Mindjárt kiderül, hogy melyikötöknek van igaza — szólt kisvártatva a lányokhoz. — Idehívom a jizetöpinzért és majd ő megmondja, hogy kell-e neki az a borravaló, vagy nem. Intett a pincérnek, aki nemsokára ott állt az asztaluk előtt. Elővette noteszát és rákanyarította a három üveg sör árát. 24,60, olvasta a fiú, amikor az elétolt papírlapra pillantott. Viszonzásul a pincér kezébe nyomta az előre kiszámolt összeget, majd megkérdezte: — Mondja kérem, szereti ön a bort? — Nem, köszönöm. Sok a savam. — Na látjátok, csak meg kell kérdezni! — fordult a fiú a lányokhoz és visszarakta zsebébe a három forintot. N. K.
