Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-10 / 213. szám
19TL szeptember t#. St«-t>t.MAGYARORS7A(? S. oMa! A Minisztertanács megtárgyalta Intézkedések a tanácsi lakóházkezelés és fenntartás fejlesztéséről Az ország 3,2 millió lakásából 800 ezer van állami tulajdonban, s ebből mintegy 670 ezret a tanácsok kezelnek. Az állami lakásállomány egy- harmada még a századforduló előtt épült, több mint a fele 50 évnél idősebb, a lakások 35 százaléka pedig komfort nélküli. A lakóházfelújítás és korszerűsítés eddig nem tartott lépést a szükséglettel. A lakásbérleményeknek csaknem fele 25—30 éve nem részesült teljes felújításban, s az 50 ezret meghaladja a gazdaságosan fel nem újítható, tehát lebontandó lakások száma. A tanácsi házkezelés fejlesztése tehát rendkívül időszerű feladat. Eddig az alacsony lakbérek elterelték a figyelmet a bérlőkkel szembeni kötelezettségek teljesítéséről, a tanácsokat más irányú építési feladatok megvalósítása kötötte le. így a házkezelési szervezet az elmúlt két évtized alatt nem fejlődött az egyéb területen elért társadalmi-gazdasági eredményeknek megfeie'ően. A jelenlegi helyzet megjavítása, a problémák végleges megoldása csak hosszabb idő alatt, megfelelő fejlesztési koncepció alapján lehetséges. Ezt segíti a kormány határozata, amelyet az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztésére hozott a tanácsi lakóházkezelés és fenntartás fejlesztésére. A kormány határozata megjelöli azokat a központi irányelveket, amelyek alapján a tanácsoknak gondos- kodniok kell házkezelési szervezeteik fejlesztéséről. Különösen nagy gondot kell fordítani a házkezelési szervezetek korszerűsítésére, jövedelmi és érdekeltségi rendszerük fejlesztésére, a házfelügyelői rendszer újraszabályozására, valamint a házkezelési szervek munkájának fokozottabb állami és társadalmi ellenőrzésére. A kormány határozata hangsúlyozza, hogy a lakosság életszínvonalát közvetlenül érintő lakóépület-állomány íolya- lyamatos és tervszerű fenntartásának biztosítása jelentős társadalmi-gazdasági feladat. Ennek megoldásában fokozott figyelmet kell fordítani az új lakásügyi jogszabályokban előírt feladatokra és a lakbérrendezés alapján növekvő lakossági igények kielégítésére. A központi irányelvek szerint a tanácsi házkezelési szervezetet a bérbeadó és a bérlő új rendszerű kapcsolatának megfelelően kell fejleszteni, a nagyobb lakbér ellenében minőségileg jobb és mennyiségileg több szolgáltatást kell nyújtani a lakosságnak. Fokozott jelentőséget kap a bérlők által bejelentett javítási igények gyors kivizsgálása és orvoslása. A szervezet fejlesztésénél arra kell törekedni, hogy az épületekben és a lakásokban keletkező hibák elhárításáról, kijavításáról haladéktalanul, bürokráciamentesen gondoskodjanak. Ezért a tanácsoknak rugalmas, könnyen áttekinthető és a bérlőket megnyugtató eljárási, lebonyolítási módszereket kell kialakítaniuk. A házkezelőségek javító-karbantartó részlegeinek fel kell készülniük a bérlőket terhelő, tehát a lakáson belüli karbantartási és javítási munkák elvégzésére is. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a lakásberende- 1 zések cseréjénél és felújításánál a bérbeadók és a bérlők közötti 30—50 száza!ékos költ ségmegoszlással végzett munkálatokra. A jelentősen megnövekedett házkezelési feladatok teljesítése érdekééin a tanácsok műszaki fejles ítési programot dolgoznak ki a lakóházfenntartási építési kapacitás növelésére mert a IV. ötéves terv időszakában a lakóházjavításra országosan 16 milliárd forint áll rendelkezésükre, ami csaknem kétszer annyi, mint a III. ötéves tervben. A házke- zelőségek munkájuk műszaki fejlesztésére, gépesítésére, telephelyeik fejlesztésére és egyéb korszerűsítésekre a IV. ötéves tervben átlagosan évi 200 millió forintot fordíthatnak. Az összeg jó kihasználása érdekében helyes, ha a műszaki fejlesztés hatékonyságának emelésére egyes feladatok megoldása céljából társulásosát, közös vállalkozásokat hoznak létre. Fontos feladat a házfelügyelői rendszer továbbfejlesztése. A múlt évi adatok szerint országosan 13 798 házfelügyelő dolgozik: s főfoglalkozásban 10 025 és mellékfoglalkozásban 3773. Átlagos életkoruk magas, a házfelügyelőknek több mint egy- harmada már meghaladta a nyugdíjkorhatárt. Kevés a megfelelő szakmával rendelkező úgynevezett házmester, aki különböző javító- vagy szerelőmunkát végez. Nehezíti a helyzetet, hogy a ház- felügyelők nem kapnak heti pihenőnapot, üdülési lehetőséget és több más juttatást, amelyet az üzemekben és egyéb területeken élveznek a dolgozók. A kormány irányelvei szerint korszerűsíteni kell a házfelügyelői rendszert. Meg kell határozni a házfelügyelők munkájával szemben támasztott követelményeket és a ház- felügyelők kötelezettségeit, a házkezelőségnek pedig fokozottabban . kell ellenőrizniük a feladatok teljesítését. A helyi sajátosságoknak megfelelően a tanácsok határozzák meg és szabályozzák a lakóházak takarítása, a kapunyitás, a felvonószerelés és az egyéb ház- felügyelői szolgáltatások feladatait. A tanácsoknak intézkedéseket kell kidolgozniuk a házfelügyelők szociális helyzetének, munkakörülményeinek és lakásviszonyainak javítására is, szakmai képzéssel pedig el kell érni, hogy a házfelügyelők javító és szerelő tevékenységet is folytassanak. Gondoskodni kell a legfontosabb szolgáltatásokról azokban a lakóházakban is, ahol a feladatok ellátása házfelügyelői munkakör betöltése útján nem biztosítható. Településenként hosszabb távlatra szóló programot ke1! készíteni a felújítási és ,<or- szerűsítési munkálatokra és az elavult épületek bontására. Az új és a teljesen felújított lakóépületeknél pedig fokozatosan át kell térni a tervszerű, megelőző karbantartásra. A kormány határozatának megfelelően az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a munkaügyi miniszter a helyiipari és városgazdálkodási dolgozók szakszervezetével egyetértésben ez év végéig megvizsgálja a tanácsi házkezelési szervek jövedelmi és érdekeltségi rendszerének a IV. ötéves terv időszakában megvalósítható fejlesztési lehetőségeit, intézkedéseket dolgoznak ki a házfelügyelői munkaviszony szükség szerinti rendezésére, továbbá — a jövedelmek részletes elemzése alapján — a házfelügyelők jövedelmi rendszerének újbóli szabályozására. A fővárosi és megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak pedig intézkedniük kell a meglévő házkezelési vállalatok fejlesztéséről, korszerűsítéséről. Az ingatlan és lakáscsere-közvetítés szabályozása Az állami ingatlanközvetítés a több, mint két évtizeddel ezelőtt kiadott kormány- rendelet alapján kezdődött, s a közvetítési díjakat is több, mint tízéves rendelet szabályozza. A lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről szóló kormányrendeleteknek megfelelően tehát szükségessé vált az ingatlan- és lakáscsere-közvetítés fejlesztése is. Eddig ugyanis az ingatlanközvetítő vállalatok alig végeztek tényleges közvetítést, lényegében csak az egymásra talált eladók és vevők szerződéseit záradékolták. Ezekben az esetekben méltánytalanul magas a 3 százalékos közvetítői díj felszámítása. Az értékmegállapítási tevékenységért viszont a korábbi rendelkezések túlságosan szerény értékbecslési díjat állapítottak meg. Indokolt volt tehát, hogy reálisan határozzák meg ezeket a díjakat. Az ingatlan- és lakáscsereközvetítés újraszabályozása szerint az ingatlanközvetítés továbbra is a tanácsi, állami szervek feladata marad, de megszűnik az ingatlanközvetítési kényszer, mert ezután e szolgáltatást csak a felek megbízásából látják el. Ugyanakkor lényegesen bővül tevékenységi körük. A tanács végrehajtó bizottságának megbízására elláthatják azokat a lakás- és telekgazdálkodási feladatokat, amelyeket célszerű vállalati keretben elvégezni. így felhatalmazást kaphatnak állami ház eladására, telkek vásárlására és értékesítésére, minőségi lakáscserék lebonyolítására, megbízást kaphatnak a tanácsi bérlakások bérleti jogáról a lakásügyi hatóság javára szóló lemondás ügyének elintézésére és más feladatokra is. Tevékenységi körük kiterjeszthető családi házak, az öröklakások a telkek bizományi adásvételére, s lakossági és közületi megbízásra az ingatlanok forgalmi értékének megállapítására. Az új szabályozásnak lényeges előírása, hogy a fővárosban, a városokban és az országos jelentőségű üdülőteleppel rendelkező községekben — az ingatlanforgalom és az ingatlanárak figyelemmel kisérése és esetleges befolyásolása érdekében — az ingatlanok adásvételénél és cseréjénél kötelező beszerezni az állami ingatlanközvetítő szerv forgalmi érték- becslését, amely az illetékkiszabás, a telekkönyvezés és az adóigazgatás alapjául is szolgál. A lakásforgalom meggyorsítása érdekében az ingatlan- közvetítő vállalatok és szervek — az érdekeltek megbízására — ezután kiterjedtebben foglalkoznak az állampolgárok lakáscseréjével. E munkához jelentős támogatást nyújt a kormány rendeleté, amely kimondja, hogy a fővárosban és a nagyobb városokban a tanácsok végrehajtó bizottságai hozzanak létre megfelelő összetételű és nagyságú lakáscserealapot, s az újonnan épülő tanácsi bérlakásoknak a lakáselosztási tervben meghatározott hányadát bocsássák a tanácsi ingatlanközvetítő szervek rendelkezésére minőségi lakáscsere céljára. A tanácsi vb lakáspolitikai elveinek megfelelően az ingatlanközvetítő vállalatok tehát ebből a lakásalapból gazdálkodhatnak. A kormány szükségesnek tartja, hogy a tanácsi ingatlanközvetítő szervek kísérjék figyelemmel az állampolgárok bérlakáscseréjét, végezzenek felmérést, piackutatást és ennek alapján kezdeményezzék a tanácsoknál a csereigényeknek megfelelő épületek és lakások — otthonházaki szobabérlők háza, stb. létesítését és fenntartását. Fokozottabban foglalkozzanak a lakáscserék hirdetésével, címek gyűjtésével és szolgáltatásával, az állampolgárok lakáscseréjének lebonyolításával. Segítséget kell nyújtani a tulajdonosok által lakott családi házak és a társasházi öröklakások cseréjéhez is. Ennek érdekében az OTP a saját beruházásában épülő új lakások egy részét a korábbi OTP öröklakás-tulajdonosi csereigényének kielégítésére használja fel. Ezenkívül a tanácsi ingatlanközvetítő vállalat és az OTP is vásároljon értékesítés céljára telkeket, családi házakat és öröklakásokat magánszemélyektől. Az új szabályozás rendezi a korábbi díjazási problémákat is. Előírja, hogy az ingatlanközvetítő szervek ezután csak szolgáltatásaik arányában álló díjazást kérhetnek. Az ingatlanközvetítés új rendszere 1972. január 1- én lép életbe. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter felhatalmazást kapott, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben gondoskodjék a rendelet végrehajtásáról és ennek során szabályozza az ingatlanközvetítési tevékenység körét, s az Országos Anyag- és Árhivatni elnökével egyetértésben megállapítsa a díjazás mértékét. fl megye éléskamrájában 7—800 vagon zöldség és gyümölcs Az aszályos nyár következményeként a vártnál kevesebb lesz a termés. Vonatkozik ez a zöldség- és gyümölcsfélékre is, ami a lakosságot közvetlenül érinti. A felvásárlásban és az értékesítésben érdekelt, a megye lakóinak ellátására hivatott Mezőgazdasági Termékértékesítő Közös Szövetkezeti Vállalat, a MÉK dolgát megnehezíti ez a télre való felkészülésében. Milyen mértékben, s ez mennyiben érezhető majd az ellátásban — erre kértünk választ Kenyeres Lászlótól, a MÉK igazgatójától. Drágább !esz*e? A felvásárlás során a legnagyobb tömegű árut a megye alma- és burgonyatermelő gazdaságai adják a vállalatnak. Az idén a tavalyinál is kevesebb lesz az alma, s ez érinti a legérzékenyebben megyénket. A közös szövetkezeti vállalat 13 ezer vagon almára kötött szerződést, de nincs rá kilátás, hogy akárcsak megközelítő mennyiségben a termelők teljesíteni tudják. Az aszály és a számottevő területen pusztított jégverés rontotta a termés minőségét is. így a MÉK-nek számolnia kell azzal, hogy a 9 ezer vagonos almaexport- kötelezettségének csak részben tud eleget tenni. Attól azonban nem kell tartanunk, hogy nem lesz almánk télen. Hiszen ahol „eper vagonokban” számolnak, ott az a 60 vagonos mennyiség, amely több éves tapasztalat szerint megyei fogyasztásra szükséges, nem nagy tétel. Az árak alakulásánál viszont várhatóan megérezzük majd, hogy kevesebb alma termett az idén. Mindezekből az is következik, hogy most különösen szükség lesz a beérett alma minden darabjára. Ezért nagy gonddal kell elvégezni a szüret és a tárolás munkáit. A MÉK tárolóiban felkészültek az alma és a többi termék fogadására. Az almával, egyelőre a fehér fajtákkal már javában tart a munka a hűtőtárolókban. A burgonya télre való raktározását ugyancsak megkezdték. Ez igen fontos élelmezési cikkünkről elmondható, bőségesen termett. A közös vállalat a tagszövetkezeitől a szerződésen felüli, a felajánlott szabad készletet is átveszi. A vállalat 4 ezer vagon étkezési és ipari burgonya felvásárlására készül, s ez már eladottnak is tekinthető. A főváros és néhány társmegye igényt tart a szabolcsi burgonyára, 1400 vagont tárolnak télre, ebből 400 vagon a megyei fogyasztóknak jut. ÍT! / I • • rr leli primőr küllőidről A sárgarépa, petrezselyemgyökér és a káposztafélék terméskilátásai kedvezőtlenek. Általában a zöldségfélék alaposan megsínylették az aszályt. Viszont jobb a minőségük, így tárolásukkal kevesebb lesz a probléma, mint tavasszal. Amikor — mint emlékszünk — a nagy romlási veszteségek átmeneti zavarokat okoztak az ellátásban. Sárgarépából és gyökértől a várható keresletnek megfelelő mennyiség; 50—60 vagon kerül a tárolókba. Ez biztosíték arra, hogy a tavaszi hónapokban „ne legyen drágább a leves, mint a h'h”. Bár bizonyos áremelkedés lesz, mert már a felvásárlási ár is magasabbról indul a kisebb termésmennyiség miatt. A hagyma felvásárlása tárolási célokra szintén megkezdődött. A megyében termett mennyiségen felül még 80 vagon hagymát szerez be a MÉK. E főbb cikkeken kívül 150 vagon egyéb zöldség és gyümölcs — kelkáposzta, karalábé, fokhagyma, bab mák, körte stb. — kerül a tárolókba, valamint közel 2 millió tojás az 1971—72 évi téli, tavaszi fogyasztás céljaira, a megye lakosságának. Megyét mondunk, hiszen nem csupán szerte a megyében lévő 60 boltját, hanem a fogyasztási szövetkezetek boltjait és nem ritkán a termelő- szövetkezetek árudáit is ellátják a szükséges zöldáruval. Ezért összesen nem kevesebbet, mint 700—800 vagon zöldséget és gyümölcsöt tárolnak az idén is. A téli „vitamincsemegékről’ importáló kereskedelmi partnereink útján gondoskodnak. A boltokban decemberben, januárban megjelenő bolgár, jugoszláv, albán importból származó téli primőrök: paradicsom, retek, saláta, zöldhagyma, szőlő szállítására is megkötötték a szerződést. K. E. Ópályi, Vöröshadsereg út. A falu szélén 11 új lakás. Még festetlenek, frissen vakolva. Teljesen egyformák. Egyszoba, konyha előszoba, 75 ezer forintot érnek. Nagy, világos ablakok csalogatják be a fényt. Vályogvető gödrök. Egyméteres sárkunyhók oldala fadorongokkal megtámasztva. Betonher.geres szabad kút, alacsony a kávája, a kimert víz és az agyagos föld sártengerré állt össze. Csupasz gyerekek dagasztanak benne, főtt tengerit esznek. Kiszolgált fekete csikóspóron az udvaron főznek. Egy nap a sok közül az ópályi cigányte- . lepen. A falu fiatal tanácselnökével és a tanácstitkárral járjuk a telepet Majdnem szabályos kör alakban építkeznek. Középen néhány magasabb ház, aztán egy utcányi szélességű sáv után a kis központot körbefogják a putrik. — A tisztaságot ellenőrzik, mint a múltkor — szalad körbe a hír. Az elnök rájuk hagyja, „kinevez” egészség- ügyi ellenőrnek. Saját készítésű vesszőseprűk kerülnek elő. Takarítanák. Egy pilla# Elei a telepen nat alatt feléled a telep, a férfiak is előkerülnek. — Tudják kinek építették az új házakat? — Tudjuk. Nekünk. Majdnem félmeztelen aszszony, pici gyerekkel a karján, hét apró körülötte. — Szeretnék ott lakni, de nincs nekem 230 forintom. ötven év körüli férfi ül egy ház előtt. Szikár felesége behív, nézzük meg, hogy vannak. Tüzelő, gallyak, vetetten ágy, ablak nincs, az ajtót tarka ruha helyettesíti. — Mi történt a férjével? — A vasútnál levágta az egyik lábát a vonat. — Kártérítést kaptak? — Kaptunk majdnem 80 ezer forintot. Tavaly történt a baleset. Utána, ahogy a pénzt megkapták, nagy volt az öröm az egész telepen. Egy darabig mindennap vettek egy disznót. Közösen ették. Fiatalasszony megmosakodva, megfésülködve. — Azt mondják, betonos lesz a szoba. Nekünk nem jár a parketta? A kör alakú település elején tiszták a házak. Körbekerítve, ablakokkal, bútorokkal. Az egyik a Zsiga bácsié, aki községi tanácstag. Térítők az asztalon, hatalmas Videoton rádió, fehérre mosott tiszta ágynemű. Néhány ilyen ház is van. A íia- talabbaké. Húsz-huszonöi férfi jár el a telepről dolgozni. Azt mondják, a legszorgalmasabbak jóval kétezer forint felett keresnek. A tanács belvizes kölcsönből építtette fel a házaltat. Mindenkivel beszélgettek a telepen. Aki legalább ezer forintot keres havonta és vállalja, hogy hosszú lejáratú kölcsönnel havi 230 forintot törleszt; beköltözhet, ősz végére teljesen készen lesznek a lakások, a telet már biztos fedél alatt tölthetik. lMo.rr>cr»b-ár„ hrvz’zálrpyHpnpk’ a kővetkező 11 lakás építéséhez. Fel lehet számolni a putrikat. összegyűjtötték a jelentkezéseket. Amíg pénzről nem volt szó, jelentkeztek. Úgy látszott, minden háznak lesz lakója. Megkezdték a befizetéseket is. Az első részleteket. De a lendület csak addig tartott, amíg volt pénzük. Ha elfogyott; mentek a tanácsra, visszakérték, amit befizettek. Látszólag egyszerű, hiszen csak néhány méterrel odább kell költözni. A telep Íratlan szabályai, az évszázados kötelékek azonban nem akarják engedni, hogy kilépjenek az emberhez méltatlan környezetből. Néhányan tartják az elhatározást. Nem mindenki kérte vissza a pénzt. Az eljáró dolgozók, a tisztán tartott lakások gazdái már mást akarnak. Vannak, akik felismerték a társadalomtól kapott segítség erejét. Megkapaszkodnak. Akik megteszik, számolnak a visszahúzó erőkkel is. Nem egy új házba, de egy új életbe költöznek. B* «•
