Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-05 / 209. szám

Egy asszooy keres, fiam. Pénzt akart Ki az? Én vagyok! „ MEGHATÓ LELEMÉNYESSÉG MELYIKET A HÁROM KÖZÜL? Apa, mire vársz? Hozd már a labdámat! IGÉNYES PÁCIENS Kérem doktor úr, szíveskedjék megmagyarázni a szü­leimnek, hogy a spenót árt az idegeimnek... • Tudomány © TECHNIKA • Tudomány • TECHNIKA © Tudomány • Bolygónk érintetlen készletei A modern tudomány és technika lexikona NUKLEON Az atommagot felépítő két elemi részecskének, a pro­tonnak és a neutronnak összefoglaló neve. A neutronnak és* protonnak ezért jogos közös nevet adni, azaz egyetlen elemi részecske, a nukleon két töltésállapotának tekinteni őket, mert az atommag belső szerkezetének szempontjából egy­formán viselkednek. Az atommagban, nem az elektromágne­ses kölcsönhatás (vonzás, taszítás) a meghatározó tényező, hanem az ún. magerők és az erős kölcsönhatás, amelyek több nagyságrenddel nagyobb erőket képviselnek, mint az elekt­romágneses kölcsönhatás. A neutron és proton tömege csupán néhány ezrelék- nyivej tér el egymástól, ezért a két meghatározó hatás, a magerő és az erős kölcsönhatás szempontjából egyformán vi­selkednek, olyannyira, hogy át is alakulnak egymásba, pL egy elektron vagy pozitron részecske kilövése közben (a po­zitron az elektron antirésze, amely tehát ugyanolyan fel­építésű, de ellentétes pozitív töltésű). Á proton és a neutron közül csak a neutronnak van töltése, amely az atommag szerkezete szempontjából az elektromágneses kölcsönhatás gyengébb volta miatt nem szá­mottevő. Mindamellett a fizikusok ezzel a különbséggel ma­gyarázzák meg a proton és a neutron tömege közötti ezre- léknyi eltérést. A Nobel-díjas Feyman elmélete szerint a két nukleon elektromágneses kölcsönhatása csökkenti a proton tömegét a neutroné alá. A gyógytorna csodát művel A FöM valamennyiünké* képes élelemmel ellátni. Ez a véleménye a szovjet Alla- ml-dijas botanikus prof es a- szórnak, Pjotr Zsukovs»- kíjjnak, akinek nevét a tudományos világ a kultúr­növények eredetéről szőlő jelentős munkákból ismeri. A bőséghez vezető utak Az ember mindennapos ét­rendjének zsírokat, szénhid­rátokat, ásványi anyagokat, de legfőképpen — fehérjéket kell tartalmaznia. A fehérje az élet alapja. Egy ország bio­lógiai gazdagságai a fehérje­állomány (növényi és állati) határozza meg. A fehérjeállo­mány növelése céljából a tu­dósok különböző utakon jár­nak: az állattenyésztés belter- jesítése, a tengerfenék meg­hódítása, a sivatagok termén kénnyé tétele, a mocsaras földterületek kiszárítása, a vetésterület bővítése, a lege­lők és erdők rovására, mes­terséges élelmiszerek előállí­tása stb. A legeredményesebb irányzatnak azonban mégis a növénynemesítést kell tarta­nunk. A jól ismert kultúrnövé­nyek, a búza, árpa, rizs, ku­korica, szójabab, földimo­gyoró, paradicsomfélék, gyü­mölcsfák, kimeríthetetlen tar­talékokat rejtenek. A termé­szet sok hasznos tulajdonság­gal ruházta fel ezeket a nö­vényeket, de az öröklődés hordozóit — a géneket —- „szétszórta” a különböző faj­tákban. Ezért van az, hogy egyes növényeknél a fagyálló­ság hiányzik, másoknál a be­tegségekkel szembeni ellen­állóképesség, megint mások­nál a szárazságtűrés. A nemesítő feladata: a szük­séges tulajdonságok kombiná­lása révén magas termésho­zamú, ellenálló fajták kiala­kítása. Amikor a genetikusok hozzáfognak... Mexikó hosszú évekig kül­földi piacokon vásárolta a számára szükséges búza felét. A genetikai program megva­lósítása után 1956-ban búza- szükségletét teljes egészében a hazai termésből tudta bizto­sítani. 1964-ben pedig már 5Q0 ezer tonna gabonát exportált. Annak ellenére, hogy a ve­tésterületek körülbelül azono­sak maradtak, az éghajlat sem változott, ráadásul a fo­gyasztók száma megnőtt, a kenyérből felesleg jelentke­zett. A búza nem elég fagyálló, nem immunis a betegségek és kártevők iránt, megdőlés­re hajlamos. A genetika se­gítségével sikerült felszámol­ni az egyik hiányosságot: fel­fedezték a törpenövést előidé­ző géneket. Az első törpebú­zát („norin”), amelyik rövid és erős szárral jelentkezett, japán búzák között fedezték fel 1946-ban. Ma ezt a faj­tát Japánban hatalmas terü­leteken termesztik, hektáron­ként 80—90 métermázsa a ho­zama. Kenyér gyapotból ? A legértékesebb fehérje­forrás a gyapotcserje magja (fehérjetartalma meghaladja a 80 százalékot). Sőt olyan fontos fehérje alkotóelemei vannak, mint a lizin, a treo- nin, a leucin anúnósavak. A fehérjetartalmat illetően a gyapotcserje magva a húsfe­hérjéhez áll közel. A világ jelenlegi gyapot- mag-termelése már 4.5 millió tonna fehérjét biztosít, ame­lyet egyelőre még főként a kérődző állatok etetésére hasz­nálják. A gyapotcserje mag- vai ugyanis mérgező ható­anyagot (gosszipolt) tartal­maznak. Ezért emberi fel- használás előtt feltétlenül el kell távolítani belőle a gosszipolt. Ostrom alatt az I. számú ellenség A genetikai törvények ké­pesek megvédeni a termést a mezőgazdaság kártevőitől is. Az emberiség hatalmas adót fizet ezeknek az élősködők­nek. Igen hevenyészett szá­mítás szerint (ez inkább ke­vesebbet, mint többet mond) a kártékony szervezetek any- nyí élelmiszert pusztítanak el, amennyi egy 200—300 milliós lakosságú ország ellá­tásához lenne szükséges. A kártevők elleni harcban kémiai, biológiai, agrofizikai védelmi eszközöket alkal­maznak. A növény azonban önmaga is képes a hasonló támadásnak ellenállni. Jó példa erre: Oroszországban a század elején elszaporodott a napraforgómoly, a lárvák annyira kiették a naprafor­gó-tányérokat, hogy gazda­ságtalan lett a termesztése. A növényt a saját génjei men­tették meg. Egy olyan fajtát nemesítettek ki, amelynek magháza olyan anyagokat tartalmaz, amelyek nem ol­dódnak sem vízben, sem sa­vakban, sem lúgokban. Jól ellentállt a molynak is, és azóta a kártevő szinte eltűnt a mezőkről. A földkérget körülvevő bioszféra — mint ismeretes — 40 kilométer magasságig terjed. Fölötte, több ezer ki­lométeren át az ionoszféra található, amelyik nagy mennyiségű töltött részecskét tartalmaz: neutronokat és protonokat. Ezek képesek ar­ra, hogy az élő sejtbe jutva „mutációt” idézzenek elő, vagyis megváltoztassák a szerkezetet. A sugárzással kezelt nö­vény olyan hasznos tulajdon­ságokat tud felvenni, ami nem volt jellemző a szülőkre. Pl. az egyik hagymamutá­ciónál megszűnik az erősség és édes hagyma keletkezik. Ez a tulajdonság, amit a mutá­ciós gén okoz, nemzedékről nemzedékre fennállhat.­A „mutánsok” felmérhetet­lenül értékesek a nemesítő számára. A tudósok nemcsak alkalmazzák a természet ál­tal létrehozott mintákat, de maguk is alakítanak ki ilyent mesterséges sugárzással, vagy kémiai hatással. Ezen dolgoz­nak számos ország laborató­riumaiban, így a Szovjet­unióban is. Az Országos Nö­vénytermesztő Intézetben különösen érdekes mutánso­kat alkottak a zöldségkultú­rák osztályán. Az ismert kul­túrnövények biológiai érté­kének javítási távlatai még távolról sincsenek kimerítve. A természet érintetlen kész­leteket hagyott az embernek, amihez a kulcsot még meg kell találni. Irina Klrplcsnyikova femet elkezdődött egy áj tan­év. Ennek kezdetén Kosztolányi Dezső ..Az iskolában hatvanén vagyunk” című verséből idé­zünk. Beküldendő sorrendben: vizsz. 91. 48, 1 és függ Ifi. VÍZSZINTES! 19. Víkendház. 14. Szerzetes­rendfőnök. 16. Shakespeare! ki­rály. 16. Művészi alkotás. 18. Kétszázötven római számmal. 20. Szellemes, gúnyos megjegyzés. 21. Tiltó szó. 22. Punok egynemű betűi. 24. Becézett Aranka. 26. Csont latinul. 27. Zárlattá. 29. Riadó németül. 94. Kicsinyítő­képző. 95. Menyasszony. 36. Volt portugál gyarmat. 97. Skálahang. 38. Körút része! 40. Hangtalan „sasod”. 42. ötszáznégy romái számmal. 43. A művészet egyik ága. 46. Dél-koreai város. 47. Olasz női név. öl. Kocsink kö­zepe! 52. Évszak névelővel. 58 Telek szélek! 55. Nemzetben van! 57. Szürőfegyver. 58. -tói, -tői .la­tinul. 59. Sporttrikó. Sí. Meggyő­ződés. 63. Női név. 61 Pamutipa­ri kellék. 66. Csinos. ízléses, különleges. 68. Névelős angol ital. FÜGGŐLEGES! 2. Német női név. 3. Páros szám. 4. AAAA. 5. VP. 6. A lélek tükre. 7. Olasz város. 8. Szélhárfa. 9. Angol férfiak neve előtt áll. 10. Tova. 11. REE. 12. Trójai háziállat!!! 17. Török város. 19. Kedves, bájos. szép. Negyedik kockában kétjegyű mássalhangzó. 22. Tetőfedő anyag. 23. Eleiem, ennivaló zsar­gonban 24. A levegő költőiesen. 25. Kisiskolás füzete. 27. Kínai hosszmérték. 28. Taliium vegy- jele. 29. Német RT. 30. Kémény­ben van! 31. Színész Játssza, el­ső kockában kétjegyű mással­hangzó. 32 Most kezdte az isko­lát. 33 Kalapácsvetőnk. 39. Ál­lamszövetség. 40. Tüzelőanyag, ti. Folyónk 42 Világhírű francia kozmetikai cég. 44. íme, latinul. (...homo). 45. A legerősebb ütő­Még nem is olyan régen a szívizom infarktuson átesett betegeknek az orvosok hosz- szas ágyban fekvést írtak elő. Ma már mind gyakrabban jutnak el az orvosok ahhoz a felismeréshez, hogy a be­tegség utáni helyreállító te­rápia leghatékonyabb jnód- szere a mozgás. Ez a véle­ménye például a Wroclavi Orvostudományi Akadémia kardiológiai klinikáján mű­ködő orvosoknak is, akik egyre sűrűbben alkalmazzák ezt a gyógymódot. Könnyű lefolyású infarktus esetében a beteg már két hét múlva meghatározott mozgásokat végéráiét; három hét múlva már járhat; minden a beteg­ség lefolyásától és a beteg állapotától függ. Heti két-három alkalom­mal gyógytestnevelők és kar­diológusok vezetésével spe­ciális mozgásgyakorlatokat végeztetnek az infarktuson átesett gyógyulókical. A gya­korlatok intenzitása fokoza­tosan növekszik. Néhány hó­nap múlva könnyű atlétikai gyakorlatokat — 60 méteres futást, 500 méteres futást és sportjátékokat, a röplabdá­zás és kosárlabdázás ele­meit is bekapcsolják a fog­lalkozások programjába. A másfél éves klinikai megfi­gyelések alatt megállapítot­ták, hogy az ilyen jellegű helyreállító terápia bámula­kártya a tarokkban, 46. Húros hangszer 47. Nagy termelőüzem. 49. Ismeret (kór—). 50. Dunántúli városunk. 54. Családi házak te­lekrésze. 56. „Vesztőhely” Buda­pest mellett! 58. Csonthéjas gyü­mölcs névelővei. 60. Mássalhang­zó kiejtve. 61. Belső szerv. 62. VRY. 63. Eképpen, Ilyen módon. 65. Puha fém. 66. Arzén vegv- jeie. 67. Televízió. 68. Mint a 29. függőleges. A megfejtéseket legkésőbb szep­tember 19-lg kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FO­GADUNK EK tos eredményekhez vezet A betegek már nem érzik ma­gukat rokkantnak, megsza­badulnak a halál félelemtől. Ezzel együtt megszűnnek az olyan elégtelenségek, mint a légzészavar, a szív környéki fájdalmak. A betegek meg­gyógyulnak és sokszor fizi­kai állapotuk is javul a be­tegség előtti állapothoz ké­pest. A Varsói Testnevelési Aka­démia embertani tanszéké­nek tanárai érdekes kísérle­teket végeztek a cukorbete­gek gyógyításánál Megálla­pították, hogy a cukorba.it megfelelő tervezett mozgás­sal gyógyítani lehet. Bebi­zonyították, hogy a fizikai munka csökkenti a cukorbaj kifejlődésének lehetőségét is., A mozgásos gyógykezelést egyénenként kell meghatá­rozni. Nemcsak a cuiorbaj fokát és fajtáját, hanem a beteg egész szervezetének ál­lapotát is figyelembe kell. venni. A mozgás következ­tében a szervezetnek keve­sebb inzulinra és más gyógy­szerre van szüksége, s nem kell szigorú diétát tartant A mozgásos gyógykezelés csökkenti a súlyfelesleget Az új korszerű diagnosztikai módszerekkel a cukorbaj már kezdeti állapotában is kimutatható, s ilyen esetek­ben mozgással tökéletese«» gyógyítható. 1971. augusztus »6-1 rejtvénypé­lyázatunk megfejtése: ...Egyik legkivá­lóbb ismerője és bemutatója a világirodalomban. Tavaszi hullá­mok. Nyertesek: Driszku Jánosné, özv. Hargitai Andrásné. Kiss Gabriella, Ragány Lászlóné és Zupkó Ilona nyíregyházi. Len­gyel Leventéné apagyi, Koleszái Sándomé gavai, dr. Bíró József és Papp Lászlóné nyírbátori, Somosi Olga tiborszállásí kedves rejtvényfej!tőink. A nyereménykönyveket posta« elküldtük. KERESZT REJTVÉNV m mo.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents