Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-30 / 230. szám

1971. szeptember 30. KELET-MAGYARORSZÄG S. oídaí Az anyák védelmér© Beszélgetés a terhesgondozásról Döntött a Legfelsőbb Bíróság J\em kapott baleseti járadékot az élettárs — Csak a körülményeknek megfelelő sebességgel szabad haladni — Tökéletes eljárás az apaság megállapítására Egy fővárosi házban tragi­kus szerencsétlenség történt: próbafűtést végeztek és a fű­tő szénmonoxid-mérgezés kö­veti?. 'ben meghalt. Az el­hunyt több mint húsz évig közös háztartásban élt egy asszonnyal, akinek részére a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság — 55 százalé­kos munkaképesség csökke­nésére való tekintettel — 693 forint havi nyugdíjat állapí­tott meg. Az özvegy a kerü­leti ingatlankezelő vállalat ellen pert indított. Arra hi­vatkozott, hogy élettársa ha­vi 3300 forint keresetének fe­lét az ő eltartására fordítot­ta. Ebből az 1650 forintos ösz- szegből levonta az SZTK ál­tal megállapított 693 forin­tot, és a különbözetet képező 957 forint havi járadék meg­fizetését kérte. Törvényessé­gi óvásra az ügy a Legfel­sőbb Bíróság elé került, amely a keresetet elutasítot­ta. — Baleseti járadékot álta­lában csak az követelhet, aki­vel szemben a baleset foly­tán elhunyt személynek tar­tási kötelezettsége állott fenn és akinek eltartásáról az ille­tő valóban gondoskodott is — hangzik a határozat. Nin­csen olyan jogszabály, amely a házasságon kívül együtt élő élettársak egymás közötti vi­szonyában tartási kötelezett­séget állapítana meg. Tehát élettársával szemben az el­hunytat nem terhelte tartási kötelezettség, ezért az asz- szony — elvesztett tartás cí-i mén — kártérítési igénnyel nem léphet fel. Egy vállalati főosztályveze­tő, személyautóján, amelyben felesége is helyet foglalt, Biatorbágy felől Budapestre tartott. A késő esti órákban a község határában nem vet­te észre, hogy a menetirány szerinti jobb oldalon kivilá- gítatlan nyergesvontatóhoz kapcsolt, magas felépítésű, pótkocsis teherautó áll és ne­kiütközött. A karambol kö­vetkeztében mindketten meg­sérültek, autójuk tönkrement. A történtek miatt a házas­pár a teherautó-tulajdonos külföldi fuvarozó vállalat el­len 71 ezer forint kártérítési pert indított. Törvényességi óvásra ez az ügy is a Leg­felsőbb Bíróságra került, amely a következő álláspon­tot foglalta el: — A baleset miatt a teher­autó vezetőjét súlyosan felró­ható, jogellenes magatartás terheli, mert a KRESZ ren­delkezéseit megszegve, a me­netirány szerinti jobb olda­lon, több órán át, kivilágítat- lan autóval várakozott. De a főosztályvezető, bár csekély mértékben, szintén hibás. Ugyanis járművel csak olyan sebességgel szabad haladni, amely mellett a közlekedés biztonságos és a vezető a ko­csi ura maradhat. Ennek pe­dig az a feltétele, hogy a ve­zető bármikor meg tudjon állni, tehát a jármű sebessé­gét úgy kell megválasztani, hogy a látási, forgalmi és az útviszonyoknak megfeleljen, s ne igényeljen nagyobb fék­távolságot, mint amennyi a belátható útszakasz hossza. A közúti forgalom minden részt­vevőjének éberen, kellő fi­gyelemmel és úgy kell köz­lekednie, hogy magatartása a személy- és vagyonbiztonsá­got ne veszélyeztesse, máso­kat a közlekedésben indoko­latlanul ne zavarjon és a köz­út használatában ne akadá­lyozzon. Ebben az esetben a fő^-ztályvezető ezeket a ren­delkezéseket és szempontokat hiánytalanul nem tartotta be. és a sebesség helytelen meg­választásával maga is közre­hatott a baleset bekövetkezé­sében. Ezért kármegosztásnak van helye. A Legfelsőbb Bíróság azon­ban figyelembe vette, hogy a balesetet közvetlenül meg­előző időben az autóúton je­lentős szembejövő gépkocsi- forgalom volt. A szembe ha­ladó autók világítása a fő­osztályvezető látását bizonyos mértékben hátrányosan befo­lyásolhatta. Ez a körülmény elvonhatta a figyelmét az előtte álló járműről, amely­nek vezetője semmiféle in­tézkedést sem tett, hogy a forgalmi akadályt képező és veszélyeztető helyzetben lévő kocsira megfelelő távolság­ban felhívja a figyelmet. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a közlekedési vállalatot a kár 90 százalékának megfizetésé­re kötelezte. Egy tisztviselőnek házassá-, gon kívül gyermeke szüle­tett. Elismerte magáénak, hosszabb időn át fizette a tar­tásdíjat, amikor olyan infor­mációkat kapott, amelyek alapján az apaság védelmé­nek megdöntéséért pert indí­tott. A lefolytatott vércso­portvizsgálat megállapította} a gyermek nem tőle szárma­zik. A Fővárosi Bíróság a szakvéleményt magáévá tette és ítéletében kimondta: a tisztviselő nem a gyermek ap­ja. A jogerős ítélet ellen az anya perújítással élt. Ebben többek között arra hivatko­zott, hogy a vércsoportvizs­gálat nem volt megfelelő, to­vábbá a vizsgálati eredmé­nyek értékelésére vonatkozó állásfoglalás a genetikai tu­domány mai állásának nem felel meg. Ezenkívül a per­ben eljárt valamennyi orvos­szakértővel szemben elfogult- sági kifogással élt. A központi kerületi bíró­ság újabb vércsoportvizsgá­latot végeztetett és ennek alapján ismét megállapítot­ta: a tisztviselő nem lehet az apa. A per másodfokú elbí­rálását a Legfelsőbb Bíróság elnöke a maga hatáskörébq vonta és az Egészségügyi Tu­dományos Tanácsot újabb vércsoportvizsgálat elvégzé­sére kérte fel azzal, hogy azt olyan szakembernek kell el­végeznie, aki ebben az ügy­ben eddig nem működött köz­re. Ezen túlmenően választ kért arra is, hogy a vizsgála­tok eredményének értékelése a tudományos fejlődésnek és a genetikai tudomány mai ál­lásának megfelel-e. Az Egészségügyi Tudományos Ta­nács Igazságügyi Bizottsága az ismételt vizsgálatot egye­temi tanárral végeztette el. Az eredmény az volt, hogy a gyerek vörös vérsejtjei olyan antigént tartalmaznak, ami­lyenek sem anyja, sem a tisztviselő vérsejtjeiben nem találhatók, tehát mástól kel­lett örökölnie. Ilyen körül­mények között a tisztviselő apasága teljes bizonyossággal kizárható. A szakvélemény rámutat arra is, hogy az or­vosszakértői vizsgálatok ered­ményének értékeléséről és felhasználhatóságáról ez év­ben megjelent igazságügyi közlemény a hat év előttivel szemben több új megállapí­tást tesz, továbbá a vércso­portvizsgálatok elvégzésére kijelölt laboratóriumokban az eljárás annyira tökéletes, hogy a meghatározásnál a tévedés teljesen kizárt. Mind­ezek alapján az anya perújí­tási keresetét a Legfelsőbb Bíróság is elutasította. Hajdú Endre L_L Hullanak a levelek, elköl­tözött a nyár Sóstóról. Kedd van, délután öt óra, munká­sok mennek haza a környék­re kerékpárral, érkeznek a városból busszal. Szép őszi csend. Amíg bele nem rivall egy rettenetes hang, egy üvöl­tésnek is beillő: „Jaj de be­gyár kedvem van...” A szálló és az új bisztró között, egy mostanában odatelepített bó­dé előtt nagyobb a tömeg, mint júliusban a strandpénz­tárnál. öreg zenész nyikor- gatja a hegedűt, borostás ar­cok vedelik a pálinkát, bort és mindent, amit kiírtak erre a bódéra. Az autóbusz megállójánál egy fiatalasszony azt mondja a barátnőjének, hogy nem tudni, minek kellett ide ez a talponálló, ez a bűzkocsma. Mire a másik azt feleli, ta­— Csak úgy lesz több gye­rek, ha kedvet adunk az asz- szonyoknak a szüléshez. Eh­hez pedig fokozottan kell tö­rődni a terhes anyákkal — aki mondja: szülész főorvos. Természetes, hogy dr. Ha- tala István, a mátészalkai kórház főorvosa így beszél­jen. Pedig ő ennél többet akar. Nem a terhes anyákkal beszélni — velük úgy is ta­lálkozik a terhesgondozóban — hanem az üzemek, intéz­mények, de leginkább a ter­melőszövetkezetek vezetői­vel szeretne szót váltani. — Mert nemcsak szülészeti probléma a sok koraszülés, hanem társadalmi, gazdasági kérdés is. Az ember életének a fundamentuma az a kilenc hónap. Nincs könnyebb munka? A Munka Törvénykönyv­ben rögzítették azokat a jo­gokat, amelyek a terhes nő­ket megilletik. Többek között, hogy könnyebb munkát kell adni nekik. Igaz, egyre keve­sebb az olyan vezető, aki „ré­gen a mezőn szültek az asz- szonyok, mégsem volt bajuk” — szemlélettel rendelkezik, de most is elterjedt gyakor­lat, hogy: „Ha nem bírja, akkor menjen táppénzre” — felkiáltással intézik el a könnyebb munkát kérőket. Bedig a tsz is rosszul jár, ha táppénzt fizet, ahelyett, hogy könnyebb munkát biztosítana a kismamáknak. — Ezért kérek egy fóru­mot, ahol mindezt elmond­hatom — beszél a főorvos. — A szemlélettel van baj, ha beszélnénk róla, megértenék, milyen káros, a társadalom­nak a sok koraszülés, s meny­ién azért, nehogy az emberek a munka után józanul men­jenek haza a családjukhoz. Hadd költsék a pénzt, ver­jék otthon az asszonyt, za­varják ki a gyerekeket... Ha ez volt a cél, a vendéglátó­nak sikerült elérni... Mindezt egy gyönyörű, csendes, pihenésre és kikap­csolódásra, egyszóval jobb sorsra érdemes környezetben. A szálló és a bisztró és a buszmegálló közvetlen szom­szédságában. I 2. Kis falu a Sóstó körül. Kedden este hat óra tizenöt perckor. A bolt zárás előtt, benne hárman. Felnőttek. A boltajtóban egy néni issza a nyíre nem mindegy a szüle­tések csekély száma, hiszen így elöregszik a társadal­munk, a mostani kevés gye­reknek kell majd eltartani a sok idős embert. Jó példa Géberjcnben Hogy lehet előre lépni, ar­ra van helyi példa is. A győr- teleki orvos meghívta a kör­zetéhez tartozó három tsz, a győrteleki, a géberjéni és a fülpösdarócl tsz elnökét és párttitkárát egy beszélgetés­re. Vitatkoztak, a szülész főorvos is elmondta a maga érveit az anyák védelmében. A megbeszélés eredménye: a géberjéni tsz közgyűlésén olyan határozatot hoztak, hogy a terhes nőket a félidő­től könnyebb munkába helye­zik, a hetedik hónaptól pedig nem engedik dolgozni. A koraszülések száma or­szágosan is emelkedő tenden­ciájú, ugyanakkor a koraszü­löttek 20 százaléka még új­szülött korban meghal, de a másik húsz százalékuk sem éri el az egyéves kort. A nép­gazdaságnak rengeteg kiadá­sába kerül az újszülött osztá­lyok fenntartása, a gyógysze­rek, a sok esetben testi, vagy szellemi fogyatékos gyerekek nevelése. Megelőzéssel, gon­doskodással csökkenteni le­het a fenti számokat. A má­tészalkai járásban például 1956-ban még a koraszülöt­tek 40 százaléka meghalt, az utóbbi években ez viszont már nem éri el a 15 száza­lékot sem. Ehhez olyan ter­hesgondozás kellett, hogy a legkisebb szövődmény, rend­ellenesség esetén is befeküd­jön a kórházba néhány nap­citromlevet, s előtte egy kis, szőke gyerek. Egy tízéves alig múlt kislány. A néni nem bírja meginni a hűsítőt, felét odaadja a kislánynak, igya meg. A kislány issza, s közben hangosan dicsekszik: „Anyu reggel felhozott bort. Adott belőle és úgy berúg­tam, hogy részegen mentem az iskolába.” A néni hallgat, a kislány megerősíti, igen, bizony be­rúgott. A néni mosolyog. A kislány beviszi a pénztár mellé az üres hűsis üveget, s hangosan megismétli előbbi monológját. Senki sem figyel rá, senki nem mond neki semmit... 1971. szeptember 28. (kopka) ra, hétre a kismama. A fő­orvos erre is tud példát: — Ott volt a szamosszegi postakihordó nő. Minden reg­gel több kilós táskával in­dult útnak. S hiába kértem, egyszerűen nem tudtak köny- nyebb munkát adni neki, hi­szen egy ilyen kis postánál nincs is más munka. Mit tud­tam csinálni? Táppénzre vet­tem egy darabig, hiszen a gyerek egészsége a fonto­sabb. Társadalmi ellenőrzést! Vannak sajátos megyei problémák is, mint az ingá­zás. A férj csak hetente egy­szer jár haza, a feleség pe­dig két-három gyerekkel ott­hon van. Ha itt adódik vala­milyen probléma, ha be kell feküdnie a kórházba, akkor ki viseli a gyerekek gondját? — Az nem igaz, hogy egy városban nem lehet megolda­ni a segítésüket. Baranyában ezt már megvalósították, ná­lunk is meg lehet. Sokszor az asszonyok ellenállását is le kell küzdeni. Volt olyan, odaküldtem a védőnőt, a ta­nácselnököt, hogy bejöjjön a kórházba. Ö nem akarta meg­érteni, hogy az érdekében tesszük. Egy másik javaslat: a nő­bizottságokból, a vöröskeresz­tes aktívákból kellene egy kisebb bizottságot alakítani, hogy évente látogassák meg az üzemeket, nézzék meg, ho­gyan foglalkoznak a kisma­mákkal. — Olyan ügy a terhesek­kel való foglalkozás, ami ennyit megér — mondja a főorvos. L. B. Megkezdődött az őszi lehalászás Ha! olcsóbban — október 1-től Nyíregyháza halellátásával kapcsolatosan beszélgettünk a Halértékesítő Vállalat Rá­kóczi úti halcsarnokának ve­zetőjével. Megtudtuk: jelen­leg van hal bőven. Minden mennyiségben ki tudják elé­gíteni a vásárlók igényeit. A tiszavasvári Petőfi Tsz és a tiszavidéki halgazdaság Pol­gáron megkezdte az őszi le­halászást. Ugyancsak meg­kezdődött a hortobágyi ha­lastavakban is az őszi halá­szat. Ennek eredménye, hogy ponty, süllő és a közkedvelt növényevő halakból van bő­ven választék. Apróhal is kapható. Nem lesz fennaka­dás halellátás terén sem az őszi, a téli hónapokban. A termelés bőségének ered­ménye, hogy október 1-től a hal ára olcsóbb lesz. Az első osztályú ponty kilogrammja 3 forinttal csökken. Ez azt jelenti, hogy 23 forintról 20 forintra esik az első osztályú és 20 forintról 17 forintra esik a másodosztályú hal ára. Mit mondanak az Alkot­mány Tsz halcsarnokában? Dévérkeszeg hal, balin ra­gadozó hal és a tiszai halak különböző termékei a már­na, csuka, süllő, törpeharcsa, folyami harcsa és apróha­lakból nagy a választék. Je­lenleg 400 kilogramm hal van az Alkotmány Halászati Tsz halcsarnokában. Itt sem lesz fennakadás az őszi, téli hó­napokban. (F. P.) a megyei Állategészségügyi Állomás kor­szerű laboratóriumában három hónap alatt 50 ezer vizsgá­latot végeztek el a szarvasmarha bruccellózis fertőző be­tegség felderítésére. Képünkön: dr. Páll Éva állatorvos és dr. Bicsérdi Gyuláné laboráns vér- és tejvizsgálatokat vé­geznek. (Elek Emil felvétele) r Életképek MINDENFÉLE Hidegkonyha Az okos táplálkozásról be­szélvén emlegetjük a könnyű ételeket, köztük is a fran­ciásan kellemes hidegkonyhai készítményeket. A táplálko­zási kultúra fejlődését bizo­nyítja. hogy Nyíregyházán a Csemegében a kínált árufé­leségeket szinte percek alatt kapkodják el. Felvetődött viszont a kér­dés: miért csak a Csemege hozza sokféle változatban forgalomba ezeket a finom, ízes falatokat? Az állami ke­reskedelemben legfeljebb egy-kétféle olcsóbb változata kapható, de hiányzanak ezek az étlapokról, a büfékből is. Hivatkoznak egyesek az igény hiányára. De hogyan legyen igény, ha nincs, ami felkeltse? Mások óvatosak. Nos a kereskedelem kocká­zat kérdése is. Hiszem, hogy ebben az esetben a rizikó minimális. • Roskadoznak Évek óta panaszkodnak diákok és szülők, hogy mér­hetetlenül nehéz az iskola­táska. Csak súlyos kilókban mérhető a benne lapuló tan­szer, tankönyv. Már a har­madikos általános iskolás is küzd. a nagyobbakról nem is beszélve. Iskolaorvosok is nyilatkoz­tak. mondván: a súlyos teher cipelése egészségügyileg is káros. ígéretek is elhangzot- tak: az oktatás reformja csökkenti a cipelendő súlyt. Mindeddig azonban nem tör­tént semmi. A felmérések korát éljük. Nem lenne oktalanság. ha művelődési szerveink egy­szer táskákon trolit tarta­nának. Csúcsok Nyíregyházán a reggeli és a déli órákban tragédiák ár­nyát előrevetítő forgalmi du­gók és csúcsok alakulnak ki több ponton. Autók és bu­szok zsúfolódnak ilyenkor olyan helyeken, amelyek va­laha még a szekérkorszak­ban is veszélyesek voltak. Az egyik ilyen a Sóstói út és Krúdy utca sarka. A má­sik a Bethlen utca és a Vas­gyár utca találkozása. De nem sokkal jobb a körút és a Rákóczi utca sarok sem. Riasztó hely a Tanácsköztár­saság útja—Rákóczi utca— Jókai tér térsége is. Ezek talán a legszembetű­nőbbek. Talán érdemes len­ne ide a csúcsidőben a csúcs- forgalom óráiban karos for­galomirányit ó őrszemet állí­tani. Még mielőtt valahol tö­megszerencsétlenség történik. Okos Mackó A kártyagyár a gyermekek szórakoztatására kibocsá­tott néhány igen szellemes és hasznos kártyapaklit. Termé­szetesen mesealakokkal, ta­nulságos játékfeladatokkal kiegészítve. Ezek között a legjobb az Okos Mackó, melynek kedves állatfigurái még a felnőttet is jókedvre derítik. De csak addig, amíg né­zik. Mert amikor a kártyá­kat vadonatúj korban kézbe­veszi a játékos — gyermek vagy felnőtt az mindegy — a lapok sorra kettéválnak. Ki­derül, hogy a kártya silány papírból, rossz ragasztóval, gondatlanul készült. A kártyát persze nemcsak nézni kell. Főleg, ha egy pakli 11.40-be kerül. A játék neve Okos Mackó... Bürget Lajos Repülőgépes Növényvédő Állomás kiképzőbázisa felvételt hirdet az alábbi munkakörökre: esz­tergályos, karosszérialakatos kárpitos, festő, raktáros üzemanyag-raktáros, gyors- és gépírónő, segédmunkás Jelentkezés: Nyíregyháza, Re­pülőtér. Munkásszállást nem biztosítunk. (858)

Next

/
Thumbnails
Contents