Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-28 / 228. szám
fWT. síeptemSer 5S. KELET MAGYARORSZÁG t M Megkezdődött a szüret Mag as cukorfok — Mozgópince — Hatszázezer liter must Az Egér-Gyöngyös vidéki Állami Pincegazdaság Sza- bolcs-Szatmár megyei szőlő- gazdaságában megkezdődött a szüret: a Sóstóhegyen lévő célgazdaságban jó ütemben halad a korai érésű ezerjó szedése. A 30 katasztrális hold területen a korábbi évekhez viszonyítva az idén sokkal több szőlő várható. Az első két nap szedéseredménye alapján elérik a 28—30 mázsa közötti termésátlagot is, ami 3—4 mázsával magasabb az elmúlt évek átlagánál. Az ezerjó szőlő cukorfoka is jobb a tavalyinál. Míg az 1970-es eszendőben 16 fokos volt az érett szemek cukortartalma, addig most 18—19 fok. A későbbi érésű szőlőfajtáknál még ennél is magasabb cukortartalomra számítanak a szakemberek. Ha az időjárás továbbra is napsütéses marad, a sóstóhegyi célgazdaságban az olaszriz- lingnél és a szlankamenkánái elérik az utóbbi években egészen ritka 20—21 fokos cukortartalmat is. A gazdaság szabolcsi pincéiben megkezdték a must felvásárlását is megyénk termelőszövetkezeteitől és magántermelőitől. A napkori és új fehértói pincékben már több hektoliter must van a hordókban. A várhatóan nagy termés hatására Kisvárdán mozgópincét állítottak fel a borászok, így egy hét alatt három napon lesz itt felvásárlás a termelőktől. A sóstóhegyi feldolgozó üzemben az ezerjó szedésével egyidőben megkezdték a mustkészitést is. A feldolgozó üzembe a megyei termés mellett a pince- gazdaság hevesi és gyöngyösi bortermő vidékéről is hoznak feldolgozásra szőlőt és mustot, ezzel a szabolcsi pincékben az idén 600 ezer liter mustra számítanak; amelynek nagy részét a kiforrás után a helyi üzletekben értékesítenek. Modern hizlalás — modern ellátás Húsgyár Mátészalkán A növekvő bel- és külföldi húsigény megköveteli azt, hogy minél több helyen alakítsanak ki olyan „húsgyárakat”, ahol a sertések viszonylag rövid idő alatt, a legkisebb munkaráfordítással érjenek el nagy súlyt, és ami szintén fontos: alacsony előállítási ár mellett. Ennek a követelménynek igyekszik eleget tenni a Mátészalkai Állami Tangazdaság, ahol 2600 férőhelyes hizlaldát alakítottak ki. Évente 8000 sertést bocsát ki a korszerű üzem, amely szinte teljes égészében automatizált. Steril körülmények A sertéstelepre csak a megfelelő fertőtlenítési lépések1 után lehet bejutni. Indokolt is ez, hiszen a sűrű állomány, a modern hizlalási körülmények megkívánják a legnagyobb tisztaságot. Az egymás mellett sorakozó épületekben egymástól elkülönítve helyezték el a kocákat, a még anyjukkal lévő malacokat, majd a leválasztott állatokat. Érdekessége a telepnek, hogy az állatok sosem látnak napfényt. Alkonyító berendezés szabályozza számukra a nappalokat és éjszakákat, automata adagolja a granulált tápot, infrafény melegíti a malacokat. Az itt dolgozók csupán mint gépkezelők működnek. A nagyon magas színvonalú hizlalási és szaporítási eljárás teszi lehetővé, hogy a kis malacok hat-hét hónap alatt elérik a 105 kilós súlyt. A jól szervezett rotáció révén a telepről folyamatosan tudják szállítani a kész sertést. A következő lépés; a feldolgozás A Mátészalkai Állami Tangazdaság a svéd lapáj fajtát tartja és hizlalja itt. Ezek az állatok sokféleképpen hasznosíthatók, tőkehúsként éppúgy, mint bacon- és sonka- áruként. Az a körülmény, hogy egy-egy koca után 3 év alatt 70 malac a tiszta szaporulat, hogy 3,80 kg takarmányból állítanak elő 1 kiló húst, és hogy mindez csupán 21 és fél forintba kerül, kifizetődővé teszi a hizlalást. A következő lépés azonban természetszerűen az, hogy a hizlalda közelében kialakuljon a feldolgozás feltétele is Ennek több oka van. Po- toczky Gyula, az állattenyésztési kerület vezetője először egy szakmai szempontot említ: — Az állatok itt a telepen megszületésüktől kész állapotukig szinte mozdulatlanul élnek. így érthető, hogy a szállítás, a sok mozgatás és a hosszú út órák alatt is sokat ronthat rajtuk. Van azonban valami, ami még fontosabb: a helyben történő feldolgozás a környező lakosság jobb ellátását is szolgálná. Az évi 8000 sertés hú-' sának, a belőle készült töltelékárunak közvetlen értékesítése kereskedelmi szempontból is kifizetődő vállalkozás lesz. A lakosság javára Mátészalka gyorsan fejlődő város. Jó vasúti szállítási lehetőségek is nyílnak innen. A tervezett húsfeldolgozó tehát, amely egyidőben kiszolgálja majd a tangazdaságot és a környező szövetkezeteket is, nagymértékben járulhat hozzá a lakosság állandó ellátásához. A mátészalkai modern húsgyár és az erre a bázisra települő feldolgozó ismét bizonyítja, hogy a korszerű mezőgazdasági üzem saját hasznával egyidőben milyen mértékben szolgálja a közellátás javításának fontos ügyei. B. L. Nyírbogdányi újdonság Lúdkopasztó viasz A nyírbogdányi kőolajfeldolgozó vállalatnál az elmúlt években rendkívüli módon fejlődött a különböző vazelinok, viaszok, kozmetikai alapanyagok gyártása. Ezzel egyidőben alakították ki a paraffinüzemet, amely a következő időkben a gyár egyik legfontosabb üzemrészévé válik. Műszaki fejlesztési terveiket maguk dolgozzák ki. és számos kutatóintézettel kooperálva bővítik új és hasznos termékeik számát. Rendkívüli sikert aratott az egyik viaszféleségük, amely „forradalmasítja” a liba és a kacsa tisztítását. A szerbe, amely kis melegítés után folyékonnyá válik, bele kell mártani a leölt állatot, utána két gumikalapács ütésére a tollazat egészében leválik a testről. Ezt követően már nincs szükség a tokolásra sem, a viasszal együtt minden toll és pihe lejön a libáról és a kacsáról. A viaszkészítmény iránt nagy érdeklődést mutatott a Baromfiipari Országos Vállalat is. hiszen nagyüzemi módon különösen hasznos, gyorsítja az állatok feldolgozását A gyár néhány dolgozó^asz- szonynak is rendelkezésre bocsátott ebből a készítmény bői, hogy házilag próbálják ki. Kiderült: otthon is alkalmazható, és az egész tisztítási időt 3—4 percre rövidíti le. ÉVENTE TÖBB EZER DARAB KÉTÁGÚ LÉTRÁT KÉ SZÍT A GÁVAI VEGYES SZÖVETKEZET ' ASZTALOS- MŰHELYE. KÉPÜNKÖN: HARASZKÓ JÓZSEF ÁLLÍTJA ÖSSZE A LÉTRAPÁROKAT. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE) A II. nemzetközi sóstói művésztelep tárlata LÁTOGATÓK A TÁRLATON. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE.) Kiemelkedő kulturális esemény színhelye volt szeptember 27-én a megyei tanács nagyterme. Itt tartották a II. sóstói nemzetközi művésztelep záró kiállítását. Megjelent Orosz Ferenc, a megyei tanács elnöke. Gulyás Emilné dr., a Hazafias Népfront megyei titkára. Tóth Miklós, a Központi Bizottság tudományos és kulturális osztályának munkatársa. a megyei és a városi párt-, társadalmi és kulturális szervek képviselői, s jelentős számú érdeklődő. A fél 11-kor sorra került eseményen Sánta János. a megyei tanács művelődési osztályvezető-helyettese üdvözölte a jelenlevőket, majd Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese méltatta a sóstói művésztelepen részvevő külföldi és hazái alkotóművészek munkásságát, az alkotó közösség szerepét a megyeszékhely kulturális életében. Egy hónapot töltöttek a sóstói művésztelepen a Szovjetunióból. Lengyelországból, Bulgáriából, az NDK-ból érkezett festőművészek, s magyar kollégáikkal baráti alkotó közösségben ismerkedtek a megye életével, mindennapjaival. Jártak tsz-ben, üzemekben, megfordultak az árvizes vidéken. Több mint háromszáz vázlat. festmény jelzi eredményes munkálkodásukat. A kiállításon helyszűke miatt csupán 44 alkotást mutattak be. köztük azt a 27 festményt, melyet a művésztelep vendégei felajánlottak a megyei tanácsnak, a vendéglátó Sza- bolcs-Szatmár megyének. A nemzetközi tárlaton Fekete Ferenc, a megyei tanács művelődési osztályénak munkatársa ismertette a részvevő alkotók munkásságát, adott jellemzést a szabolcsi közönség által is megismerhető művekről. A festmények. rajzok, a különféle technikával készült munkák a szabolcsi táj. a nyírségi ember iránti meleg barátságról. tartalmas élményekről vallanak. Érdeklődéssel szemlélték a tárlat részvevői azokat a festményeket, amelyek a megyében tett utak élményeiből kerültek a vászonra. a papírra. B. V. Mihajlovics szovjet művész: Almafa. Pásztorok. Dohányszárító. F. V. Rudol- fovics: Sóstó, Nyírlugosi portrék, s az Ulánbátorból érkezett B. Dor sand: Bogrács. Este és Kocsihajtó című képei jelzik szabolcsi fogantatásukat. Hasonlóan nyírségi, elsősorban sóstói hangulatokat találhatunk B. Z. Nowiczki lengyel festőművész képein, különösen a Csónakkikötőn. A bolgár D. G. Dilov nyíregyházi városképe. sóstói tájképe. Verner Wagner német művész ófehértói élményekből született alkotásai őrzik a szabolcsi atmoszférát. Természetesen a művészek megőrizték sajátos alkotó szín- és formavilágukat. ezért is kölcsönöznek változatos, sokszínűséget a tárlatnak. A magyar művészek: Nagy Sándor Zoltán. Gerencsér Judit, Mészáros Géza, Nagy Előd. Berecz András, Pál Gyula és Huszár István kiváló alkotásokkal gazdagították a szabolcsi képzőművészeti életet. A megyében maradó alkotásokból egy későbbi időpontban tárlatot rendeznek. A nemzetközi művésztelep záró szakmai tárlatán kiállított alkotásokat szeptember 28-án is megtekinthetik az érdeklődők a megyei tanács nagytermében. (P.) Tiborszá Máson tanulnak a képesítés nélküli nevelők Évek óta súlyos gondot jelent megyénkben a pedagógushány. Éppen ezért újra és újra ahhoz a szükségmegoldáshoz kell folyamodni, hogy elsősorban a falusi és tanyai iskolákba olyanokat állítsanak munkába, akik képesítés nélkül végzik az oktató- és nevelőmunkát. A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács művelődésügyi osztálya a képesítés nélküli nevelők felkészítésére és képzésére az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is nagy gondot fordít. Folyik az a tanfolyam, amely két hét alatt a legfontosabb tudnivalókkal vértezi fel az érettségizett nevelőket. Tiborszálláson több mint 100 fiatal tölt két hetet, és ez idő alatt általános pedagógiai és lélektani, valamint szakmódszertani ismereteket szereznek. A legképzettebb nevelők, tanárok adnak útravalót számukra ez idő alatt. A képesítés nélküli nevelők egy része már főiskolán — levelező úton — folytatja tanulmányait, hogy diplomát szerezve magas fokon gyakorolhassa választott hivatását. Megjegyzés Rejtélyes fegyelmezés Nézegetem reggelente a gyakorló kapuját az északiban. Az iskola előtt, nehéz táskával a kézben álldogálnak a gyermekek és várják, hogy kinyíljon a kapu. Sok szülő, aki korán kényszerül munkába menni, elviszi ide lányát, fiát, gondolva, hogy az iskola mégis csak biztonságosabb, mint az utca. Azonban a kapu itt is, mint több más iskolában: zárva. Van olyan alsófokú tanintézet, ahol még azt is szabályozzák, hogy mikor mehet a szülő a gyermekért. Se korábban, se későbben, mint a megadott időpont. Érthetetlen, hogy ilyen álfegyelmi intézkedések mire jók. Az iskolákba mindig be lehetett menni korán reggel! Sose talált ki egyetlen igazgató se olyan intézkedést, amely esőben, szélben az utcán állni kényszeríti a kis iskolást. Pedagógiai haszna — rejtély. (bürget) Műszaki lexikon Az Akadémiai Kiadó az év utolsó negyedévében négy új lexikonkötettel jelentkezik. A legjelentősebb vállalkozás kétségkívül a Műszaki Lexikon, amely az 1928-ban publikált hasonló tematikájú lexikon megjelenése óta bekövetkezett műszaki-tudományos és technikai fejlő-' désről ad képet. A három kötetre tervezett mű körülbelül 30 000 címszava a műszaki élet valamennyi szakterületét felöleli. A nagy vállalkozás fő „támaszpontja” a budapesti, miskolci és veszprémi műszaki egyetemek, de a gyakorlati szakemberek is részt vesznek a munkában. A téli könyvvásár idejére napvilágot lát az „új filmlexikon” Ábel Péter szerkesztésében. A hatkötetes „új magyar lexikon” utolsó kötetét a szerkesztőség 1962 augusztusában zárta. A most megjelenő hetedik, kiegészítő kötet kiadását a kilenc év alatt végbement politikai, tudományos és technikai. stb. változások tették szükségessé. A gazdag lexikonterméshez csatlakozik Nagy Ernő és Vörös Imre szerkesztette „Műszaki értelmező szótár” Gépelemek című 32. kötete.
