Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-04 / 208. szám

1971. szeptember 4. KFTFT MAGYARnR^d S oldal Egy lépés a garázdaságig A szülők felelőssége? Az iskoláé, a hatóságé és az utca emberéé is Bűnöző gyerekek. Még a kifejezés is riasztó. Pedig vannak, s őket figye­lemmel kísérni, emberi fejlő­désükhöz segítséget adni na­gyon fontos dolog. Ahhoz azonban, hogy ez a segítség hatékony legyen, el­sősorban nem is a statisztikák ismeretére, hanem a legfonto­sabb jellemzőkre, következte­tésekre van szükség. Jó anyagiak között Két alapvető jelenségről szólnak mostanában egyre többet a gyermek- és fiatal­kori bűnözéssel foglalkozó szakemberek. Korábban nem tapasztalták, hogy fiatalkorú­ak erőszakos, garázda jellegű bűncselekményekben részt vettek. Az utóbbi Időben volt ilyen eset. A másik figyelemre méltó: eltérően a korábbi időktől, aránylag sok jó anyagi körül­mények között élő fiatalkorú lép a bűn útjára. Többnyire erőszakos nemi közösülés és a garázdaság büntette miatt kell őket felelősségre vonni. (Ez alapvetően veti fel a szü­lők felelősségét: egyes fiata­lok túl sok olyan pénzhez jut­nak, amelyért nem dolgoztak meg. Nem ritkán szüleik gép­kocsijait is használják. E két dolog — különösen, ha elszá­molás nélküli idővel is páro­sul — melegágya a későbbi problémáknak.) Ha az ilyen fiatalok cso­portokba szerveződnek, még rosszabb helyzet alakulhat ki, hiszen indulásnak elég, hogy valamelyikük kitaláljon „egy rossz viccet” és kezdődik a baj. Rájuk jellemző később" a válogatásnélküliség, gátlás­talanság, erőszakosság. Mint például H. T. és öt társa — ügyükről korábban már beszámoltunk a Kelet- Magyarországban — akik a sóstól teraszon megismerked­tek egy lánnyal, majd szóra­kozás után a sóstói erdőben veréssel kényszerítették, hogy velük közösüljön. A buji O. F. és két társa azonban már „mélyebben” kezdett: az ital­boltban szemelték ki áldozatai­kat, s akinél nagyobb összegű pénzt láttak, követték majd leütötték és elvették pénzét. Ilyen esetek korábban évek­re visszamenően nem voltak. Rossz családi élet A fiatalkorúak által elköve­tett bűncselekményeket rend­kívüli gondossággal elemzik. A közrejátszó okokat vizsgál­va mindenekelőtt a családi nevelés nyilvánvaló hiányos­ságait kell említeni. A fele­lősségre vont fiatalok csak­nem felénél vezethették visz- sza utólag az okokat a rossz családi életre, mindenekelőtt a züllött családi környezetre, a szülők válására, a helytelen nevelési módszerekre. Sokszor vetődik fel a rossz baráti környezet, amelynek hatása alá kerül az illető fia­tal. Sokuknál a környezet akarata érvényesül, s eleinte „csak” lányokat molesztálnak a parkokban, később azon­ban már szórakozóhelyekre vágynak, ehhez pénz kell. Az­tán már az ital, s hatására a társaság erejében bízva már csak egy lépés a garázdaság, az olyan cselekmények, ame­lyeknél már a hatósággal ta­lálják szembe magukat az al­kalmi „jóbarátok” révén. (A hatóságok az ilyen körülmé­nyekre is nagy figyelmet for­dítanak, az elmúlt két és fél év alatt, csak Nyíregyházán 27 szülővel szemben kezde­ményeztek eljárást Ifjúság el­leni bűntett címén.) Joguk van hozzá? Néhány éve megfigyelhető, hogy a fiatalok körében foko­zottan érvényesül a nemi élet­hez való jog hangoztatása. Ezt tapasztalták Nyíregyházán nemrégen tárgyalt 11 tagú csoport esetében is. Egyes vádlottak, akik a nemi er­kölcs normáit durván meg­sértették, a bíróság előtt ké­sőbb is természetesnek tar­tották magatartásukat, s arra hivatkoztak: őket, fiatalokat a társadalom felnőtt tagjai nem értik meg. Ez is azt bi­zonyítja, hogy sajnos alig van erkölcsi formálás, a nemi er­kölcshöz kapcsolódó személyi felelősséget kialakító felvilá­gosítás, nevelés. A fiatalkorú bűnözésnél — eltérően a ko­rábbi évektől — jelentős sze­repet játszik a túlzott alko­holfogyasztás. Az ifjúságvédelmi rendőri, ügyészi, bírói munkát a meg­felelő törvények, rendeletek adta lehetőségek között vég­zik. A szülői ház szerepéről új dolgokat aligha lehet mon­dani, hiszen a családok nagy többségében megfelelően ér­telmezik a gyermeki önálló­ságot, érvényesül a szülői fel­ügyelet. De okos, vonzó, mozgalmas programokkal segíthetne a KISZ is. A felszínes, nagy hangú vagánykodók lába alól az ifjúsági klubokkal, a KISZ- szervezetek jó programjával könnyen ki lehet húzni a ta­lajt. A klubok azonban a fia­talság nagyon kis részét tud­ják befogadni. Az utóbbi időben jó törek­vés tapasztalható az Ifjú Gár­da szerepében. Ezenkívül Nyíregyházán például már if­júságvédelmi önkéntes rend­őrök is működnek, tagjai a főiskola hallgatói és a szak­munkásképző iskolák oktatói közül kerülnek ki. Számukat növelik is. Szólni kell azonban a nagy- közönség hatásáról is. Még a kisebb-nagyobb alkalmi cso­portok is az esetek többségé­ben háborítatlanul ízléstelen- kedhetnek, alig akad valaki, aki rendre utasítja őket. So­kat segíthetne, ha az egysze­rű émbérek, járókelők nem volnának közömbösek, nem néznék el a számukra meg­botránkoztató viselkedést. Ahhoz, hogy kevesebb fia­tal kerüljön bíróság elé, nem­csak a család, az iskola, a ha­tóság tehet sokat, hanem az utca, a köz embere is. Marik Sándor Egészségügyi középkáderek országos tanácskozása Debrecenben pénteken nyílt meg az a kétnapos or­szágos konferencia, amelyen az egészségügyi intézmények középkáderei vesznek részt. Másodízben rendezik meg ezt a tanácskozást, amelynek cél­ja, hogy az ápolónők, védő­nők, laboránsok és asszisz­tensek megvitassák a legfon­tosabb szakmai és érdekvé­delmi kérdéseket. A II. országos konferenciá­ra Szabolcs-Szatmárból is sokan elutaztak, elsősorban a kórházak és rendelőintézetek dolgozói közül. A tanácsko­zást nagy érdeklődés előzte meg, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy azon több, mint 500 résztvevő cse­rél eszmét. A középkáderek pénteken és szombaton különböző szekciókban beszélnek a tu­dományos kérdésekről, és meghallgatják azt a több, mint 50 előadást, amelyet egyetemi tanárok, gyakorló­orvosok tartanak. Vizsgálják a népi építkezést Augusztus utolsó napjaiban Budapesten tartották a vidé­ki múzeumok néprajzzal fog­lalkozó szakembereinek ta­nácskozását. 1972—1975-re szóló hároméves terveket ké­szítettek a múzeumok tudo­mányos munkatársai, ennek összehangolása és a kutatás irányának megjelölése volt az országos tanácskozás fő té­mája. Megyénk néprajzos mu­zeológusai a népi építkezést, a település formáit és a pa­raszti lakáskultúra megyei sa­játosságait vizsgálják. A téma aktuális, hiszen az országban többfelé is megkezdték a né­pi építkezés hagyományait őr­ző szabadtéri múzeumok, a skanzenek építését. A Sóstón épülő falumúzeum kialakítá­sát is alátámasztják a megyé­ben végzett néprajzi kutatá­sok. Az építkezésen dolgozó munkások múzeumi szakem­berektől kapnak segítséget a házak néprajzilag szakszerű formáinak kialakításához. A Jósa András Múzeum három­éves terve bekerült az orszá­gos néprajzos tudományos munkatervbe. SZIJGYÄRTÖ. Kevesen űzik már a szíjgyártó mester­séget. Barna János ezen kevesek közé tartozik. A csegöldi Bajcsy-Zsilinszky Tsz-hez tartozik, de ellátja a környező tsz-ek szíjgyártó munkáját is. Gacsályban, Tisztaberekén, SzamosbeCSen, Komlódtőtfaluban gyakran megfordul. Az ügyes kezű mester nemrég Szegedről kapott megrendelést. Díszes fonott mintás lószerszámot készít. (Hammel József felvételé) Elegendő munkagép az AGROKER-nél Répa• és kukorica-betakarító gépek érkeznek külföldről Az őszi mezőgazdasági munkához 3,5 milliárd forint értékű mezőgazdasági gépet hoz forgalomba az AGROKER. A legfontosabb őszi munka­gépekből a jelenlegi igények­nek megfelelő mennyiség áll rendelkezésre az AGROKER raktáraiban. Változatlanul nagy a keres­let a szállítóeszközök iránt. Az idén eddig több mint hét­ezer traktort és ugyanannyi pótkocsit adtak el. Az őszi munkák megkezdéséig még további négyezer traktor és pótkocsi értékesítésére számí­tanak. Az NDK-ból, Csehszlo­vákiából és Franciaországból vásárolt gépekkel segítik elő a Cukorrépa-termelés fokozó­dó gépesítését. A most kiala­kuló korszerű technológiák­hoz első ízben érkeztek pél­dául nagy teljesítményű, egy­szerre hat sorban dolgozó be­takarító gépek. Felkészültek a kukorica be­takarítására is, bár itt a gép- ellátás nem lesz zökkenőmen­tes. A francia licenc alapján hazánkban gyártott kukorica­adapterekből az ipar előre­láthatóan az idén még nem tud elegendőt szállítani. De így is több mint másfél ezer kombájnra szerelhető adapter és 600 vontatott csőtörő, fosz­tó és más kukorica-betakarító gép kerül az AGRÖKER-te- lepekre. Gondoskodtak a különböző szárító, magtisztító és tároló berendezésekről is. A gazda­ságok ötféle terményszárító berendezés között válogathat­nak. Az őszi talajmunkákhoz jó­val több gép áll rendelkezés­re, mint a korábbi években. Tízféle eke között kaphatóak az utóbbi években egyre na^ gyobb teret hódító görgős­ekék is. A gazdaságok eddig 2300 ekét vásároltak, s to­vábbi 2500 van raktáron. Megjelent a Fáklya legújabb száma A szovjet iskolaügy legér­dekesebb kérdéseivel több cikk foglalkozik a Fáklya au­gusztus 29-én megjelent új számában. Fényképekkel il­lusztrált riportok mutatják be a szovjet iskolások életét — a szünidőben és az iskola padjaiban. Érdekes cikk fog­lalja össze a Togliatti váro­sában létesült autógyárban szerzett tapasztalatokat a munkások továbbképzéséről. Több magyar vonatkozású anyag is olvasható a folyó­iratban. Sok fényképpel il­lusztrált beszámoló mutatja be az olvasónak a Budapest­re látogató Moszkvai Nagy Színház balettkarát. Érdekes olvasmány a híres magyar festőművész Zichy Mihály szovjetunióbeli nyomait ku­tató írás. Olyan szovjet tu­dóst mutat be a Fáklya, aki minden finn-ugor nyelven beszél. Olvasható a lapban Antyomov kandidátusnak immár több számban, folyta­tásokban közölt tanulmánya, a „Mi rejlik a semleges in­formáció maszkja mögött?” címmel. Lapszélen Újszerű napirend Sok szó esik az utóbbi idő­ben az anyagi és szellemi erők koncentrálásának szük­ségességéről, a helyi leh itő­ségek okos kihasználásáról. Ezt segítik egy-egy község­ben a különböző társulások is, melyeknek célja a lakos­ság kulturáltabb ellátása. Sajnos nem érdemüknek megfelelően foglalkoznak ezek működésével még a helyi pártbizottságok és párt- szervezetek. És talán éppen ezért figyelemre méltó a Dombrád nagyközségi párt­bizottság munkája. Egyik legutóbbi vb-ülésen ez került terítékre. Mi a cél­juk, hogyan működnek a kü­lönböző társulások? Mit kel­lene tenni továbbfejlesztésük érdekében? Ismeretes, hogy ez idő szerint Dombrádon három tsz és az ÁFÉSZ kö­zött alakultak ki különböző, a lakosság érdekeit szolgáló gazdasági és egyéb társulá­sok. Két évvel ezelőtt közös kezdeményezésre az ÁFÉSZ, a Szőke Tisza és a Vörös Csillag Tsz-ek — gondolva arra, nogy kevés Szabolcs­ban a Tisza-parton a nyara-* ló, üdülő és kempingező le­hetőség — anyagi lehető­ségeikhez mérten kulturált környezetet teremtettek a Ti­sza szerelmeseinek, a turiz­mus érdekében megpróbáltak valamit tenni. így született meg a Hét végi pihenőnek nevezett kemping „tábor”. A Tisza selymes partján 200 személyes, nyitott és kultu­rált éttermet építettek, be­vezették a villanyt, kutat fúrtak. S egyszerre megnőtt az érdeklődés. Kabinsorok épültek. Felfedezték a ter­mészeti szépséget, a fejlesz­tés lehetőségét különböző in­tézmények, vállalatok is. Épített víkendházakat a megyei tanács járási hiva­tala, a TITÁSZ, a vízügy, a tanács pedig az idén kezdte meg egy 100 személyes úttö­rőtábornak a kialakítását. A munkákat már meg is kezd­ték. így megnyílt a lehetősé­ge a továbbfejlesztésnek. Jegyzi már az Idegenforgal­mi Hivatal is. Sőt a tanács­nál vannak elképzelések, hogy tervet készítenek az üdülőhely fejlesztése érdeké­ben. Ennek gondjairól tárgyalt a községi párt-vb. És ez azért dicséretes, mert próbálnak valamit tenni annak érdeké­ben, hogy az egyébként re­gényes, sokak, még külföldi­ek által is megcsodált és kedvelt Tisza-paft egy-egy szigete — amilyen ez is — nyaranta felüdülést biztosít­son. Bár igaz, hogy különbö­ző okok miatt 1971. tavaszán a hármas társulásból a Vö­rös Csillag Tsz „kilépett”, de a vállalkozás életképes. Úgy döntött a vb, hogy tovább szükséges bővíteni az étke­zési lehetőséget, bérbe adha­tó víkendházakat kell építe­ni és kulturált strandot ki­alakítani. Lehet hogy Szabolcsban szokatlan még, hogy egy pártbizottság ilyen napirend megtárgyalását tűzi napi­rendjére, de jelez valamit: igényt, a helyi lehetőségek­kel való foglalkozást, azt, hogy nem sablonokban gon­dolkoznak. F. K. Néptelenek a hosszú folyo­sók, a szobák üresek. A por­tásfülke tábláján hat kulcs lóg, ami a2t jelenti, hogy csak néhányan mentek ki „estéz­ni” a városba. A tv-terem vi­szont zsúfolt: kezdődik a táncdalfesztivál döntője. — De milyen lehet az élet a Szabolcs-Szatmár megyei Állami Építőipari Vállalat központi munkásszállásán, ha nincs mindenkit érdeklő mű­sor a tévében? Beszélgető partnereink: Körmendi La­jos, a munkásszálló KISZ- titkára, gyulaházi, Szabó István vásárosnaményi és Szabó Mihály nagycserkeszi fiatalemberek. — A munkásszálláson 240- en lakunk — kezdi Körmendi LajoS. A lakók többsége fia­tal. Ezek után nem csoda, hogy a munkásszállónak kü­lön KISZ-alapszervezete van. Lányok nincsenek közöttünk, mégis aktívnak mondható KISZ-életünk. A klubban sak­kozni szoktunk, néha előadá­sokat hallgatunk. Négyféle fo­lyóiratot járatunk és gazdag könyvtárunk is van. A könyv­táros, akit másodállásban al­kalmazunk, havi 400 forintot kap a vállalattól. Hetente há­romszor lehet könyveket köl­csönözni. A nagyteremben filmvetítéseket is szoktunk rendezni. Legutóbb egy mun­kavédelmi filmet láttunk. A KISZ és a szakszervezet ké­réssel fordult a gazdasági ve­zetőkhöz, szereljenek minden szobába vezetékes rádiót. Sok embernek téves elkép­zelései vannak a munkásszál­lásokkal kapcsolatban. Álta­lában rendetlennek, zsúfolt­Este a munkásszálláson nak tartják a szállókat. A la­kókat pedig rosszul öltözöt­teknek, elhanyagoltnak, eset­leg „kicsapongónak” képze­lik. Á nyíregyházi szálló la­kóin azt látjuk, hogy jól öltö­zöttek, „kimenő”-ruhában és fegyelmezettek is. A szabad idő hasznos kihasználásáról gyakorta szó esik mostaná­ban. Téved, aki azt hiszi, hogy gyenge műsor esetén csupán kártyacsatákkal és bo­rozgatással töltik idejüket az itteniek. Sokan közülük esti iskolába iratkoztak. Suller Mihály például művezető tanfolyamra jár. A KISZ-titkár pedig így vé­lekedik : — Nyugodt tanulásra van lehetőségünk. Hárman lakunk egy tágas szobában. Jó a kol­lektív sáellem, megértjük és segítjük egymást. Ha valaki ágyban akar tanulni, a töb­biek csendben maradnak vagy olvasnak. De van külön ta­nulószobánk is. Hat éve la­kom a szállóban. Az idén érettségiztem esti tagozaton. Technikumi tanulmányaim mellett pártiskolát is végez­tem. Ez is bizonyítja, hogy körülményeink nem rosszak. — Milyen a szociális ellá­tottság? — Minden emeleten van zu­hanyozó és fürdőhelyiség. Bárki főzhet gyorsvacsorát. Van vendégszobánk, orvosi rendelőnk és betegszobánk. Büfénkben gazdag választék várja a vásárlókat. A tiszta­sággal, az ellátással a gond­nokunk törődik. S ezért a szállásért havi 125 forintot fizetnek a fiúk. A családos dolgozók csak 105-öt. A fegyelemmel nincs baj. — Az erkölcsre nagyon vi­gyáz a vállalat vezetősége — mondja Szabó Mihály. Rend­nek és fegyelemnek kell len­ni. Állandó portásszolgálat van a kapunál, este tizenegy­kor kapuzárás. Sajnos egye­seknek rossz az előítéletük. Ha ezek az emberek meghall­ják a „munkásszálló” szót, le­gyintenek. Rögtön arra gon­dolnak, hogy itt felfordulás van és orgiákat rendezünk es­ténként. Pedig ml külön szál­lásbizottságot választottunk, amely fegyelmi jogkört gya­korol. A rendbontók ügyét fegyelmileg tárgyalják, a sú­lyosan vétőket pedig kizárják a közösségből. 1963-ban épült a szálló, de azóta csak egy fiatalembert kellett eltaná­csolni, két évvel ezelőtt. Az­óta még nagyobb a fegyelem. Talán azért is, mert az 50Ö forintos albérletektől külön* bek ezek a háromágyas szo­bák... — Én éltem pesti munkás- szállóban is — veszi át a szót Szabó István. Tizenhatan lak­tunk egy szobában emeletes ágyakon. „Tömegnyomor” volt. össze sem lehet hason­lítani azokat a körülményeket az itteniekkel. Egy héten csak két napot töltök családom kö­rében, a szállót második ott­honomnak tekintem. A szálló lakói kulturált kö­rülmények között élnek. A pihenésen kívül biztosítják számukra a tanulási és a szó­rakozási lehetőséget is. S ők aktívan kihasználják mind­hármat. Minden híresztelés ellenére korrekt módon, tár­sadalmi szellemben élnek. Megcáfolják a szabolcsi mun­kások régi „rossz” hírét. Nábrádi Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents