Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-04 / 208. szám
1971. szeptember 4. KFTFT MAGYARnR^d S oldal Egy lépés a garázdaságig A szülők felelőssége? Az iskoláé, a hatóságé és az utca emberéé is Bűnöző gyerekek. Még a kifejezés is riasztó. Pedig vannak, s őket figyelemmel kísérni, emberi fejlődésükhöz segítséget adni nagyon fontos dolog. Ahhoz azonban, hogy ez a segítség hatékony legyen, elsősorban nem is a statisztikák ismeretére, hanem a legfontosabb jellemzőkre, következtetésekre van szükség. Jó anyagiak között Két alapvető jelenségről szólnak mostanában egyre többet a gyermek- és fiatalkori bűnözéssel foglalkozó szakemberek. Korábban nem tapasztalták, hogy fiatalkorúak erőszakos, garázda jellegű bűncselekményekben részt vettek. Az utóbbi Időben volt ilyen eset. A másik figyelemre méltó: eltérően a korábbi időktől, aránylag sok jó anyagi körülmények között élő fiatalkorú lép a bűn útjára. Többnyire erőszakos nemi közösülés és a garázdaság büntette miatt kell őket felelősségre vonni. (Ez alapvetően veti fel a szülők felelősségét: egyes fiatalok túl sok olyan pénzhez jutnak, amelyért nem dolgoztak meg. Nem ritkán szüleik gépkocsijait is használják. E két dolog — különösen, ha elszámolás nélküli idővel is párosul — melegágya a későbbi problémáknak.) Ha az ilyen fiatalok csoportokba szerveződnek, még rosszabb helyzet alakulhat ki, hiszen indulásnak elég, hogy valamelyikük kitaláljon „egy rossz viccet” és kezdődik a baj. Rájuk jellemző később" a válogatásnélküliség, gátlástalanság, erőszakosság. Mint például H. T. és öt társa — ügyükről korábban már beszámoltunk a Kelet- Magyarországban — akik a sóstól teraszon megismerkedtek egy lánnyal, majd szórakozás után a sóstói erdőben veréssel kényszerítették, hogy velük közösüljön. A buji O. F. és két társa azonban már „mélyebben” kezdett: az italboltban szemelték ki áldozataikat, s akinél nagyobb összegű pénzt láttak, követték majd leütötték és elvették pénzét. Ilyen esetek korábban évekre visszamenően nem voltak. Rossz családi élet A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményeket rendkívüli gondossággal elemzik. A közrejátszó okokat vizsgálva mindenekelőtt a családi nevelés nyilvánvaló hiányosságait kell említeni. A felelősségre vont fiatalok csaknem felénél vezethették visz- sza utólag az okokat a rossz családi életre, mindenekelőtt a züllött családi környezetre, a szülők válására, a helytelen nevelési módszerekre. Sokszor vetődik fel a rossz baráti környezet, amelynek hatása alá kerül az illető fiatal. Sokuknál a környezet akarata érvényesül, s eleinte „csak” lányokat molesztálnak a parkokban, később azonban már szórakozóhelyekre vágynak, ehhez pénz kell. Aztán már az ital, s hatására a társaság erejében bízva már csak egy lépés a garázdaság, az olyan cselekmények, amelyeknél már a hatósággal találják szembe magukat az alkalmi „jóbarátok” révén. (A hatóságok az ilyen körülményekre is nagy figyelmet fordítanak, az elmúlt két és fél év alatt, csak Nyíregyházán 27 szülővel szemben kezdeményeztek eljárást Ifjúság elleni bűntett címén.) Joguk van hozzá? Néhány éve megfigyelhető, hogy a fiatalok körében fokozottan érvényesül a nemi élethez való jog hangoztatása. Ezt tapasztalták Nyíregyházán nemrégen tárgyalt 11 tagú csoport esetében is. Egyes vádlottak, akik a nemi erkölcs normáit durván megsértették, a bíróság előtt később is természetesnek tartották magatartásukat, s arra hivatkoztak: őket, fiatalokat a társadalom felnőtt tagjai nem értik meg. Ez is azt bizonyítja, hogy sajnos alig van erkölcsi formálás, a nemi erkölcshöz kapcsolódó személyi felelősséget kialakító felvilágosítás, nevelés. A fiatalkorú bűnözésnél — eltérően a korábbi évektől — jelentős szerepet játszik a túlzott alkoholfogyasztás. Az ifjúságvédelmi rendőri, ügyészi, bírói munkát a megfelelő törvények, rendeletek adta lehetőségek között végzik. A szülői ház szerepéről új dolgokat aligha lehet mondani, hiszen a családok nagy többségében megfelelően értelmezik a gyermeki önállóságot, érvényesül a szülői felügyelet. De okos, vonzó, mozgalmas programokkal segíthetne a KISZ is. A felszínes, nagy hangú vagánykodók lába alól az ifjúsági klubokkal, a KISZ- szervezetek jó programjával könnyen ki lehet húzni a talajt. A klubok azonban a fiatalság nagyon kis részét tudják befogadni. Az utóbbi időben jó törekvés tapasztalható az Ifjú Gárda szerepében. Ezenkívül Nyíregyházán például már ifjúságvédelmi önkéntes rendőrök is működnek, tagjai a főiskola hallgatói és a szakmunkásképző iskolák oktatói közül kerülnek ki. Számukat növelik is. Szólni kell azonban a nagy- közönség hatásáról is. Még a kisebb-nagyobb alkalmi csoportok is az esetek többségében háborítatlanul ízléstelen- kedhetnek, alig akad valaki, aki rendre utasítja őket. Sokat segíthetne, ha az egyszerű émbérek, járókelők nem volnának közömbösek, nem néznék el a számukra megbotránkoztató viselkedést. Ahhoz, hogy kevesebb fiatal kerüljön bíróság elé, nemcsak a család, az iskola, a hatóság tehet sokat, hanem az utca, a köz embere is. Marik Sándor Egészségügyi középkáderek országos tanácskozása Debrecenben pénteken nyílt meg az a kétnapos országos konferencia, amelyen az egészségügyi intézmények középkáderei vesznek részt. Másodízben rendezik meg ezt a tanácskozást, amelynek célja, hogy az ápolónők, védőnők, laboránsok és asszisztensek megvitassák a legfontosabb szakmai és érdekvédelmi kérdéseket. A II. országos konferenciára Szabolcs-Szatmárból is sokan elutaztak, elsősorban a kórházak és rendelőintézetek dolgozói közül. A tanácskozást nagy érdeklődés előzte meg, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy azon több, mint 500 résztvevő cserél eszmét. A középkáderek pénteken és szombaton különböző szekciókban beszélnek a tudományos kérdésekről, és meghallgatják azt a több, mint 50 előadást, amelyet egyetemi tanárok, gyakorlóorvosok tartanak. Vizsgálják a népi építkezést Augusztus utolsó napjaiban Budapesten tartották a vidéki múzeumok néprajzzal foglalkozó szakembereinek tanácskozását. 1972—1975-re szóló hároméves terveket készítettek a múzeumok tudományos munkatársai, ennek összehangolása és a kutatás irányának megjelölése volt az országos tanácskozás fő témája. Megyénk néprajzos muzeológusai a népi építkezést, a település formáit és a paraszti lakáskultúra megyei sajátosságait vizsgálják. A téma aktuális, hiszen az országban többfelé is megkezdték a népi építkezés hagyományait őrző szabadtéri múzeumok, a skanzenek építését. A Sóstón épülő falumúzeum kialakítását is alátámasztják a megyében végzett néprajzi kutatások. Az építkezésen dolgozó munkások múzeumi szakemberektől kapnak segítséget a házak néprajzilag szakszerű formáinak kialakításához. A Jósa András Múzeum hároméves terve bekerült az országos néprajzos tudományos munkatervbe. SZIJGYÄRTÖ. Kevesen űzik már a szíjgyártó mesterséget. Barna János ezen kevesek közé tartozik. A csegöldi Bajcsy-Zsilinszky Tsz-hez tartozik, de ellátja a környező tsz-ek szíjgyártó munkáját is. Gacsályban, Tisztaberekén, SzamosbeCSen, Komlódtőtfaluban gyakran megfordul. Az ügyes kezű mester nemrég Szegedről kapott megrendelést. Díszes fonott mintás lószerszámot készít. (Hammel József felvételé) Elegendő munkagép az AGROKER-nél Répa• és kukorica-betakarító gépek érkeznek külföldről Az őszi mezőgazdasági munkához 3,5 milliárd forint értékű mezőgazdasági gépet hoz forgalomba az AGROKER. A legfontosabb őszi munkagépekből a jelenlegi igényeknek megfelelő mennyiség áll rendelkezésre az AGROKER raktáraiban. Változatlanul nagy a kereslet a szállítóeszközök iránt. Az idén eddig több mint hétezer traktort és ugyanannyi pótkocsit adtak el. Az őszi munkák megkezdéséig még további négyezer traktor és pótkocsi értékesítésére számítanak. Az NDK-ból, Csehszlovákiából és Franciaországból vásárolt gépekkel segítik elő a Cukorrépa-termelés fokozódó gépesítését. A most kialakuló korszerű technológiákhoz első ízben érkeztek például nagy teljesítményű, egyszerre hat sorban dolgozó betakarító gépek. Felkészültek a kukorica betakarítására is, bár itt a gép- ellátás nem lesz zökkenőmentes. A francia licenc alapján hazánkban gyártott kukoricaadapterekből az ipar előreláthatóan az idén még nem tud elegendőt szállítani. De így is több mint másfél ezer kombájnra szerelhető adapter és 600 vontatott csőtörő, fosztó és más kukorica-betakarító gép kerül az AGRÖKER-te- lepekre. Gondoskodtak a különböző szárító, magtisztító és tároló berendezésekről is. A gazdaságok ötféle terményszárító berendezés között válogathatnak. Az őszi talajmunkákhoz jóval több gép áll rendelkezésre, mint a korábbi években. Tízféle eke között kaphatóak az utóbbi években egyre na^ gyobb teret hódító görgősekék is. A gazdaságok eddig 2300 ekét vásároltak, s további 2500 van raktáron. Megjelent a Fáklya legújabb száma A szovjet iskolaügy legérdekesebb kérdéseivel több cikk foglalkozik a Fáklya augusztus 29-én megjelent új számában. Fényképekkel illusztrált riportok mutatják be a szovjet iskolások életét — a szünidőben és az iskola padjaiban. Érdekes cikk foglalja össze a Togliatti városában létesült autógyárban szerzett tapasztalatokat a munkások továbbképzéséről. Több magyar vonatkozású anyag is olvasható a folyóiratban. Sok fényképpel illusztrált beszámoló mutatja be az olvasónak a Budapestre látogató Moszkvai Nagy Színház balettkarát. Érdekes olvasmány a híres magyar festőművész Zichy Mihály szovjetunióbeli nyomait kutató írás. Olyan szovjet tudóst mutat be a Fáklya, aki minden finn-ugor nyelven beszél. Olvasható a lapban Antyomov kandidátusnak immár több számban, folytatásokban közölt tanulmánya, a „Mi rejlik a semleges információ maszkja mögött?” címmel. Lapszélen Újszerű napirend Sok szó esik az utóbbi időben az anyagi és szellemi erők koncentrálásának szükségességéről, a helyi leh itőségek okos kihasználásáról. Ezt segítik egy-egy községben a különböző társulások is, melyeknek célja a lakosság kulturáltabb ellátása. Sajnos nem érdemüknek megfelelően foglalkoznak ezek működésével még a helyi pártbizottságok és párt- szervezetek. És talán éppen ezért figyelemre méltó a Dombrád nagyközségi pártbizottság munkája. Egyik legutóbbi vb-ülésen ez került terítékre. Mi a céljuk, hogyan működnek a különböző társulások? Mit kellene tenni továbbfejlesztésük érdekében? Ismeretes, hogy ez idő szerint Dombrádon három tsz és az ÁFÉSZ között alakultak ki különböző, a lakosság érdekeit szolgáló gazdasági és egyéb társulások. Két évvel ezelőtt közös kezdeményezésre az ÁFÉSZ, a Szőke Tisza és a Vörös Csillag Tsz-ek — gondolva arra, nogy kevés Szabolcsban a Tisza-parton a nyara-* ló, üdülő és kempingező lehetőség — anyagi lehetőségeikhez mérten kulturált környezetet teremtettek a Tisza szerelmeseinek, a turizmus érdekében megpróbáltak valamit tenni. így született meg a Hét végi pihenőnek nevezett kemping „tábor”. A Tisza selymes partján 200 személyes, nyitott és kulturált éttermet építettek, bevezették a villanyt, kutat fúrtak. S egyszerre megnőtt az érdeklődés. Kabinsorok épültek. Felfedezték a természeti szépséget, a fejlesztés lehetőségét különböző intézmények, vállalatok is. Épített víkendházakat a megyei tanács járási hivatala, a TITÁSZ, a vízügy, a tanács pedig az idén kezdte meg egy 100 személyes úttörőtábornak a kialakítását. A munkákat már meg is kezdték. így megnyílt a lehetősége a továbbfejlesztésnek. Jegyzi már az Idegenforgalmi Hivatal is. Sőt a tanácsnál vannak elképzelések, hogy tervet készítenek az üdülőhely fejlesztése érdekében. Ennek gondjairól tárgyalt a községi párt-vb. És ez azért dicséretes, mert próbálnak valamit tenni annak érdekében, hogy az egyébként regényes, sokak, még külföldiek által is megcsodált és kedvelt Tisza-paft egy-egy szigete — amilyen ez is — nyaranta felüdülést biztosítson. Bár igaz, hogy különböző okok miatt 1971. tavaszán a hármas társulásból a Vörös Csillag Tsz „kilépett”, de a vállalkozás életképes. Úgy döntött a vb, hogy tovább szükséges bővíteni az étkezési lehetőséget, bérbe adható víkendházakat kell építeni és kulturált strandot kialakítani. Lehet hogy Szabolcsban szokatlan még, hogy egy pártbizottság ilyen napirend megtárgyalását tűzi napirendjére, de jelez valamit: igényt, a helyi lehetőségekkel való foglalkozást, azt, hogy nem sablonokban gondolkoznak. F. K. Néptelenek a hosszú folyosók, a szobák üresek. A portásfülke tábláján hat kulcs lóg, ami a2t jelenti, hogy csak néhányan mentek ki „estézni” a városba. A tv-terem viszont zsúfolt: kezdődik a táncdalfesztivál döntője. — De milyen lehet az élet a Szabolcs-Szatmár megyei Állami Építőipari Vállalat központi munkásszállásán, ha nincs mindenkit érdeklő műsor a tévében? Beszélgető partnereink: Körmendi Lajos, a munkásszálló KISZ- titkára, gyulaházi, Szabó István vásárosnaményi és Szabó Mihály nagycserkeszi fiatalemberek. — A munkásszálláson 240- en lakunk — kezdi Körmendi LajoS. A lakók többsége fiatal. Ezek után nem csoda, hogy a munkásszállónak külön KISZ-alapszervezete van. Lányok nincsenek közöttünk, mégis aktívnak mondható KISZ-életünk. A klubban sakkozni szoktunk, néha előadásokat hallgatunk. Négyféle folyóiratot járatunk és gazdag könyvtárunk is van. A könyvtáros, akit másodállásban alkalmazunk, havi 400 forintot kap a vállalattól. Hetente háromszor lehet könyveket kölcsönözni. A nagyteremben filmvetítéseket is szoktunk rendezni. Legutóbb egy munkavédelmi filmet láttunk. A KISZ és a szakszervezet kéréssel fordult a gazdasági vezetőkhöz, szereljenek minden szobába vezetékes rádiót. Sok embernek téves elképzelései vannak a munkásszállásokkal kapcsolatban. Általában rendetlennek, zsúfoltEste a munkásszálláson nak tartják a szállókat. A lakókat pedig rosszul öltözötteknek, elhanyagoltnak, esetleg „kicsapongónak” képzelik. Á nyíregyházi szálló lakóin azt látjuk, hogy jól öltözöttek, „kimenő”-ruhában és fegyelmezettek is. A szabad idő hasznos kihasználásáról gyakorta szó esik mostanában. Téved, aki azt hiszi, hogy gyenge műsor esetén csupán kártyacsatákkal és borozgatással töltik idejüket az itteniek. Sokan közülük esti iskolába iratkoztak. Suller Mihály például művezető tanfolyamra jár. A KISZ-titkár pedig így vélekedik : — Nyugodt tanulásra van lehetőségünk. Hárman lakunk egy tágas szobában. Jó a kollektív sáellem, megértjük és segítjük egymást. Ha valaki ágyban akar tanulni, a többiek csendben maradnak vagy olvasnak. De van külön tanulószobánk is. Hat éve lakom a szállóban. Az idén érettségiztem esti tagozaton. Technikumi tanulmányaim mellett pártiskolát is végeztem. Ez is bizonyítja, hogy körülményeink nem rosszak. — Milyen a szociális ellátottság? — Minden emeleten van zuhanyozó és fürdőhelyiség. Bárki főzhet gyorsvacsorát. Van vendégszobánk, orvosi rendelőnk és betegszobánk. Büfénkben gazdag választék várja a vásárlókat. A tisztasággal, az ellátással a gondnokunk törődik. S ezért a szállásért havi 125 forintot fizetnek a fiúk. A családos dolgozók csak 105-öt. A fegyelemmel nincs baj. — Az erkölcsre nagyon vigyáz a vállalat vezetősége — mondja Szabó Mihály. Rendnek és fegyelemnek kell lenni. Állandó portásszolgálat van a kapunál, este tizenegykor kapuzárás. Sajnos egyeseknek rossz az előítéletük. Ha ezek az emberek meghallják a „munkásszálló” szót, legyintenek. Rögtön arra gondolnak, hogy itt felfordulás van és orgiákat rendezünk esténként. Pedig ml külön szállásbizottságot választottunk, amely fegyelmi jogkört gyakorol. A rendbontók ügyét fegyelmileg tárgyalják, a súlyosan vétőket pedig kizárják a közösségből. 1963-ban épült a szálló, de azóta csak egy fiatalembert kellett eltanácsolni, két évvel ezelőtt. Azóta még nagyobb a fegyelem. Talán azért is, mert az 50Ö forintos albérletektől külön* bek ezek a háromágyas szobák... — Én éltem pesti munkás- szállóban is — veszi át a szót Szabó István. Tizenhatan laktunk egy szobában emeletes ágyakon. „Tömegnyomor” volt. össze sem lehet hasonlítani azokat a körülményeket az itteniekkel. Egy héten csak két napot töltök családom körében, a szállót második otthonomnak tekintem. A szálló lakói kulturált körülmények között élnek. A pihenésen kívül biztosítják számukra a tanulási és a szórakozási lehetőséget is. S ők aktívan kihasználják mindhármat. Minden híresztelés ellenére korrekt módon, társadalmi szellemben élnek. Megcáfolják a szabolcsi munkások régi „rossz” hírét. Nábrádi Lajos