Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-01 / 205. szám
MR ?*et$6ei»fje!r ® KELBT-MACYAaOHSZÄÖ A tanács jogköre GAZBA-E A TANACS A SAJAT PORTÁJÁN? Paradox a kérdés, miért ne lenne az? Nem volt ilyen egyszerű és egyértelmű a dolog míg az új tanácstörvény meg nem jelent. Azelőtt ugyanis, hiába látta, tapasztalta a tanács hogy — a nem hozzátartozó, de a területén működő intézmények, vállalatok stb. — különböző hibákat, mulasztásokat követnek el a község a lakosság rovására, nem volt beleszólása a dologba. Csak javaslatokat tehetett De ki figyelt oda? Ez teljesen megváltozott. Az új tanácstörvény tisztázta ezt is. Kimondja: „A tanács, illetőleg a végrehajtó bizottság a lakosságot érintő ügyekben felhívhat nem tanácsi szerveket valamely fogyatékosság megszüntetésére vagy tevékenységük fejlesztésére: javaslatot tehet felelősségre vonásra. A felhívást, illetőleg a javaslatot a szervnek meg kell vizsgálnia és annak eredményéről tájékoztatást kell adnia.” Hogy miért volt szükség ennek közlésére, ismertetésére? Mert az a tapasztalat, hogy — tisztelet a kivételnek — sok üzemünk, vállalatunk, intézményünk vezetői még mindig nem ismerik), * nem tudnak róla. A tanácsok, vezetői pedig élve a jogukkal, a megnövekedett önállósággal, s az évek óta felgyülemlett jogos, de eddig intézetlen panaszokkal, most levelekkel árasztják el azokat, akiknél mulasztást tapasztaltak. És várják a válaszokat, amelyek vagy nem érkeznek meg, vagy késnek. Igen, mert nem tudnak ennek a fontos törvénynek a meglétéről. Igazi hogy eget rengető ügyek nincsenek egy faluban. Nem látványos problémákban kell intézkedni, hibákat javítani, de valójában mind olyan ügy, amire a törvény hívta fél és kötelezte a tanácsokat. És élnek is vele. Közügyek, a lakosságot, a falút érintik és intézkedni benne állampolgári kötelesség. EZT IKTATTAK TÖRVÉNYBE. Megesik, mégsem figyelnek oda. íme egy példa. Ököritófülpösön egy 1200 méter hosszú út vezet az állomásig. Ebből kb 500 méter balesetveszélyes, esős időben járhatatlan a kátyúig gödrök miatt. Ha belemerészkednek a nagy tehergépkocsik úgy röccsentik szét a latyakot, hogy a közeli házak lakói már meszelhetnek is. Ez az út a KPM-hez tartozik. Javítása ügyében március óta tart a levelezés eredménytelenül. Legutóbb júniusban írtak ez ügyben a KPM Nyíregyházi Igazgatóságának, de válasz még nem érkezett. Augusztusban a tanács már kénytelen volt az új tanács- törvényre is hivatkozni. Talán ebből világosabban megértik, hogy most már cselekedniük is kell. Még akkor is, ha ehhez a tanácsnak „semmi köze.” Több helyen előfordul, hogy a vasútállomáson lévő kút vize ivásra alkalmatlan. Különböző okai vannak. Ez a MÁV illetékes igazgatóságának a hatáskörébe tartozik. De az új törvény szerint a tanácsnak most már van joga a fogyatékosságok megszüntetésére való felhívásra. Sőt felelősségre vonásra is tehet javaslatot. Utasok százairól van szó. Egyik tanácsunk ez ügyben írt levelet a MÁV Debreceni Igazgatóságának. Kérték, tegyék lehetővé, hogy a kút mélyítésével és fertőtlenítésével a víz ihatóvá váljon. A közigazgatás korszerűsítése következtében több községet egyesítettek. Egyik jól el van látva, a másik kevésbé. Egyikben van telefon, a másikban nincs. Gond ez, különösen ha sürgős segítségre van szükség éjszaka, vagy munkaszüneti napokon a faluban. Ilyen helyzetben van Rápolt. a 312 lakost számláló falu és még több település. Itt csak a postán van telefon. Tavaly már szó volt arról egy járási tanácskozáson, hogy az ilyen helyeken segélykérő nyilvános telefon- állomást szerelnek fel. Azok a tanácsi vezetők, akiknek a faluját érintette e probléma vállalták, hogy a fülke megépítéséhez hozzájárulnak. De az ügy még mindig alszik, nem történt semmi. Pedig közügyről, a lakosságról van szó. olyanokról akiket ilyen esetekben szinte kizárólag egy nyilvános telefonállomás köt össze a világgal, És vasárnap, éjszaka nem tüd- nak segítséget hívni baj. betegség, tűa vizikatasztrófa esetén. Ennek ügyében írt az egyik községi tanács, ezt sürgette az új tanácstörvény alapján. SOK UJ. TANULSÁGOS és tanulmányozni szükséges dolog van az új tanácstörvényben. Érdemes és szükséges odafigyelni rá a tanácsok vezetői, a tanácstagok mellett a vállalatok, intézmények vezetőinek is, mert most már közvetlenül is érintve vannak a közügyek intézésében. a lakosságot érintő problémák megoldásában. Farkas Kálmán GAZDASÁGI IECYZET Kell minden munkáskéz ,.Ha rám bíznák, kevesebb emberrel is megoldanám.” Gyakran hallani manapság egyes vezető beosztású emberektől ilyen és hasonló értelmű kijelentést, amikor a termelésről, a termelékenységnövelés problémáiról szó esik. S ha ennél a „kevesebb” szónál maradna a téma, még csak hagyj án. Hiszen a termelékenység növelésének „titka” — többek között — éppen az élő és gépi termelő- eszközök hatékonyságának növelésében rejlik. Kisebb létszámmal, kevesebb géppel ugyanazt, vagy ugyanazokkal még többet termelni, valóban fontos dolog. Egyszerűen; követelmény. Csak így lesz kisebb a gyártmányok előállítási költsége, jut olcsóbban az áru a boltokba, válhat könyebbé a megélhetés. A vita azonban rendszerint tovább gyűrűzik. Mi legyen a létszámcsökkentés révén állásukat veszítő emberekkel? Mi lesz, ha megvalósul a sok vezető által áhított bértömeggazdálkodás? Vannak, akik így okoskodnak; legyenek munkanélküliek, Msaen egy ilyen állapot arra serkentené az embereket, hogy fokozott tempóban termeljenek, maximálisan adják azt, amit tőlük elvárnak.” Egyértelműen kimondhatjuk: az ilyen „munkanélküli” elmélet idegen a szocializmust építő társadalomban. Minden kéz munkájára szükség van, hiszen közgazdaságilag is indokolt, hogy több legyen az eltartó, mint az eltartott! A munkához való jogot hazánkban az alkotmány biztosítja. A megélhetést — kinek-kinek munkája szerint — minden ember számára biztosítani kell. S illik ezt tenni nem csak állami, hanem vállalati szinten is. Tény az, hogy a termelés egyes területén a termelékenység tekintetében nem állunk jól. Sok helyen kevés még az egy dolgozóra jutó termelési érték, alacsony a gépesítés foka. S talán felesleges is említeni; sok, «észben elavult termelési folyamatát lehetne még automatizálni a megye üzemeiben is. S ha ezek bármelyikében előbbre lépünk, vele párhuzamosan csökken a létszámigény, ugyanazon termék előállítását kevesebb emberrel is meg lehet oldani. A témában jelentkező ellentmondások valóban csak látszólagosak. A fejlődés csak felületesen szemlélő, szűk látókörű vezető számára jelent megoldhatatlan rejtélyt. Jobban kell élni a lehetőségekkel! Előre kidolgozott programot készítve kell megoldani az egyes gyártósfo- lyamatoknál felszabaduló munkaerő más területen való foglalkoztatását. (Bár lenne annyi lehetőség a megyében, ahol gyártani tudnák azokat az árukat, amelyek a hi- ánycikklistán napjainkban is szép számmal szerepelnek. S elvégeznék azokat a szolga Itatásokait, amelyeknek hiányában van a lakosság!) Felesleges ember nincs társadalmunkban. Nincs olyan munkabíró ember, akit ne lehetne foglalkoztatni, tevékenységének hasznát venni. Csak keresni keli rá a lehetőséget. S erre — sokkal inkább, mint valaha — szőkébb és tágabb értelemben is nyitva a lehetőség Szabolcs- Szatmár megyében is. (Ipar- telepítés, új profilok, kooperációk, új cikkek gyártása, és így tovább...) Elsősorban a vezető beosztásúak feladata gondoskodni arról, hogy a termelékenység növelése érdekében helyenként jelentkező munkaerő-felesleget más munka- területen ha'sznosan foglalkoztassák . hogy minden dolgozójuk tehetsége és munkabírása szerint közreműködjön a javaik termelésében, s abból érdeme szerint része- süjön. Tóth Árpád A bivalyos * A negyvenes éveg egy verőfényes délelőttjén bivalyfogat cammogott a Balkánytól Ci bakpuszta felé vezető országúton. A bivalyos, aki fiatalember volt, hanyatt feküdt a szekérben és újságot olvasott. Ideje volt bőven, félni meg nem kellett, hogy a bivalyok letérnek az útról. Egyszerre csak észrevette, hogy a fogat megállt. Már éppen rá akart szólni a bivalyokra, amikor meghallotta a közeli földbirtokos Gödény hangját. — Még ilyet — mondta az úr a mellette ülő barátjának. Miközben a kocsival keresztbe álltak a fogat előtt. — Odanézz, a bivalyos újságot olvas. Hogy ez a Balogh mit meg nem enged a cselédeinek! — mondta Gödény szinte megbotránkozva. — Egyszer maid még megéri, hogy kitúrják a földjéből. Ezzel aztan a hintó továbbment. a bivalyos meg olvasott tovább. Azóta jó pár év eltelt és a fiatal bivalyos G. Nagv András bácsi haját is jócskán belepte a dér. Most, amikor 'András bácsi nyugdíj előtt áll, így emlékszik vissza a régi időkre: — Én nem lettem cseléd, már annak is születtem. Ahogy a kezem fel bírtam emelni, munkába állítottak. Ettől kezdve aztán az iskolára is csak nagyon kevés idő jutott. Hej pedig de szerettem tanulni — sóhajt fel András bácsi. — Az újságot is azért járattam, hogy meg tudjak valamit a nagyvilágból. Fedig nem volt olcsó mulatság. Egy tojást fizettem érte minden nap. És ezt nagyon sokszor úgy kellett ellopni az anyámtól No, de ha már megvettem, én aztán el is oh'as+am az utolsó betűig. Emlékszem, sokszor olvastam inkább „Őrségváltás** a KtSZ-bon „Nem mindegy, hogyan készülünk a jüvére..." A MEK ifjúsági szervezetének taggyűléséről Nyíregyházán augusztus közepétől szeptember utolsó napjáig minden üzemben, vállalatnál, hivatalnál alap- szervezeti KlSZ-taggyűlése- ken választanak új vezetőséget. Egyúttal képviselőket is a városi, megyei küldöttértekezletre, majd a legnagyobb fórumra, a kongresszusra. Három üzemben — a konzervgyárban, a MÁV-nál és a Volánnál új KISZ-bizottságot választanak. A középiskolákban, iparitanulóintézetekben, a főiskolákon még az elmúlt tanév végén lezajlottak a választások, ezeken kívül 125 alapszervezetnél készülnek a fiatalok a kongresszusra. EZER ÓRA A KÖZÖSSÉGÉRT A MÉK Szamuely Tibor KISZ-alapszervezetéban augusztus 27-én 40 fiatal emelte magasba a kezét, amikor a szavazólapra felkerülő új vezetőségi tagokról döntöttek. Az őrségváltás részleges. A KISZ-titkár Becser Andor volt, most is egyhangúan mellette döntöttek. A hat vezetőségi tag közül három maradt, három funkcióba új ember került. Paulik Anna csomagoló, Simon Erzsébet könyvelő és Szabó József géplakatos karbantartó az almatároló fűrészüzeméből. / Becser Andornak a legutóbbi KISZ-kangresszus óta eltelt időről szóló beszámolójából kiderült: a legfontosabbnak a politikai nevelést tartották. A különböző vitakörök eredményességére jellemző, hogy 1 év alatt megkétszereződött a politikai vitakörökben részt vett . KISZ- tagok száma. A marxista , vitakör elnyerte a Kiváló oktatási kör címet. Egyre fontosabb szerepet kap a KISZ-alapszervezetekben a termelést segítő tevékenység. Ezzel a MÉK alapszervezet nem dicsekedhet, hiányoznak az ifjúsági brigádok, a ..Fiatal mérnök, közgazdász. technikus” mozgalomba évek óta nem tudnak eredményesen bekapcsolódni. Szép sikereket értek el viszont a társadalmi munkával. Tavaly csaknem 1000 órát dolgoztak a fiatalok munka után — közös céljaikért. Az árvízi helyreállítási munkák, a kommunista vasárnapok, az ifjúsági klub felépítése, a lőtér. a röplabdapálya — mindegyikre sok-sok hasznos munkát fordítottak. ŐSZINTE FELMÉRÉS ) Eredmények és kisebb kudarcok. A kongresszusi levél 10 pontja őszinteségre készteti a fiatalokat. Ezeknek az eredményeknek és kudarcoknak a felmérésére. Számvetésre és te írnek re. Milyen számvetést végez az új vezetőség, milyen tervekre sarkall a kongresszusi levél? — Az ifjúság a társadalom része, ezért alapvető, hogyan él, tanul és dolgozik, hogyan teljesíti kötelességét hogyan készül a jövőre — kezdi a vezetőség véleményének ösz- szegezését a KISZ-titkár. — Az egyik gondunk az ön- tevékenység. Valaki becsülettel dolgozik 8 órán keresztül, aztán veszi a kalapját, másnapig semmire sincs gondja. Egy másik már haza sem tud menni, mert a napi munka űtán közös feladataink vannak. A többiért áldoz az idejéből, az erejéből, tudásából. Ki az értékesebb? Nem az elismeréssel van baj. Mégis, valami erkölcsi előnyt kellene biztosítani a közösségért dolgozóknak. Talán az ifjúságpolitikai intézkedési terv majd erre is kitér. — A kongresszusi levél legelső kérdése a fizikai munka megbecsülésével. a fiatal szakemberek tudásának, tehetségének kibontakozásával foglalkozik. Minden egyes csoportnál kü- lön-külön beszélgettünk erről. A normára dolgozó fizikai munkásoknak, például a csomagotoknak megvan az 1600—1800 forint körüli kereset. Nagyrészt fiatal lányok, betanított munkáitok. Többségük nem ebben látja végleges célját. Általában gépíró tanfolyamot akarnak végezni. vagy beiratkozni valamelyik gimnázium esti ta-«*!■ I-----------------------------------gozatara. A vegcéS. rrodab# kerülni, — A fiatal szakemberek: beilleszkedése minden üzemnél. gyárnál felvetődik. Megérkeznek a technikumból, egyetemekről. Mihez kéz<} magával az a szakember, aki többet tud annál, hogy hetekig „nézelődjön"? Dolgozni akar, valamit felmutatni. ÖSSZHANGOT TEREMTENI Az ifjúság türelmetlenségé* és a vállalati érdeket összhangban tartani, alkalmazkodni a fontosabb célkitűzésekhez: annak a bizonyos üzemi négyszögnek a feladata. A KISZ-nek is. Jelenleg 8—10 fiatal műszaki szakember és közgazdász dolgozhatna közösen a KISZ „Fiatal mérnök, közgazdász, technikus” mozgalmában. Eddigi nem sikerült. Pedig hallót-’ tűk, milyen nagy eredményeid születtek ebből más helyeken! Ez lesz az egyik feladatunk, a másik pedig az ifjúsági brigádok alakítása. A fűrészüzem. a lé- és az aszaló üzem fiataljai, vagy a csomagolok között minden feltétele megvan az ifjúsági brigádok alakításának. Munkájuk sokat számít a vállalati eredményben. A taggyűlés után az új vezetőség megtartotta első megbeszélését. Becser Andor. Kosa Erzsébet. Paulik Anna. Simon Erzsébet, Szolovjov Katalin, Vilmányi Zsuzsa és Szabó József máris a következő 2 év feladataira gondolnak. B. E. A NYÍRBÁTORI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS ALKATRÉSZGYÁRTÓ ÜZEMÉBEN A RAPITOX , PERMETEZŐGÉPHEZ 300 DARAB KOMPLETT DUGATTYÚT KÉSZÍTENEK. KÉPÜNKÖN: ZELEI MIKLÓS ÉS KÖRÓDI KAROLY ÜZEMVEZETŐ. (ELEK EMIL FELVÉTELE) csak a sorok közt., ahogy akkor mondtuk, hogy embertelenül bánnak a munkásokkal. Ezt először fiatal fejjel nem nagyon értettem. De aztán hamarosan a saját bőrömön tapasztaltam, hogy mit is jelent ez. Elhallgat homlokát összeráncolja, mint akinek még az emlékezés is keserű, ebből az időből. — Pontosan nem emlékszem már, melyik évben történt, munkán voltunk egy gazdaságban. Abban az időben nagyon sokat vándoroltunk egyik helyről a másikra. Egyik éjjel, egy ottani cselédember egy szál fát lopott az erdőből. Reggel a csendőrök megtalálták és visszavitették vele az erdőbe. Emlékszem jól, azon a napon nagy szél fújt és a csendőrök megparancsolták neki, hogy állítsa fel a iát a tövére. Ott álltunk az erdő szélén és néztüki amint küszködött az erős szélben, hogy felállítsa. Ez persze sehogy sem sikerült. hiszen még azt. is kikötötték, hogy széllel szembe kellett felállítani a fát. As ember addig kínlódott, míg a derekába reccsent és ott előttünk nyúlt el a földön. Én akkor odaléptem és azt mondtam a csendőröknek: ez már mégis csak embertelenség. Na, engem oszt másnap ú,gy kivágtak, a munkából, mint a pinty. Azt mondták piszkos kommunista vagyok. Igaz, hogy akkor ezt a szót nem is nagyon ismertem még, hogy kommunista. De később, még nagyon sokszor a fejemhez vágták, ha valahol szólni mertem. G. Nagy András a Balogh- tanyán lakik, itt is született. Innen csak katonának vonult be, de azt aztán megcsinálta egy tucatszor. Amikor a háború után a katonaságtól leszerelt a felesége nyolc hold földdel várta itthon. — Amikor először kimentem a földemre, — mondja András bácsi mosolyogva, rögtön az jutott eszembe, hogy na ennek a Gödénynek igaza lett. Ha nem is turtuk ki ezt a gazdát a földjéből, de elvettük tőle. így lettem én magam is földbirtokos. Kommunista meg úgy, Jjpgy még meg se melegedtem jóformán, amikor egyre-másra jöttek hozzám a faluból, hogy hát most olyan világ van, hogy mindenkinek valamilyen pártba be kell lépni. Hát, mondom nekik, oszt milyen pártotok van? Sorolják aztán hogy kisgazda, paraszt stb. Mondom nekik, oszt kommunista pártotok van-e, hát azt mondják, az is van. Na, — mondom — akkor én abba lépek be. Mivel nagyon sokszor mondták nékem már az életben, hogy kommunista, hát most már legyen is igazuk. András bácsi jelenleg éjjeliőr a Balkányi Állami Gazdaságban. Becsülettel vigyáz az állam vagyonára. Együtt lakik fiával, menyével és a kis Marikával, az unokával. Ritka ünnepet ültek április 4-én, amikor apa és fiú egyszerre lett a gazdaság kiváló dolgozója. Egy vele korabefi barátja mondta: „András vicces ember volt világéletében. Meg olyan okoskodó is. De ha az ember jól belegondol, mindig volt valami igazsága.” It MM