Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-26 / 227. szám
»71. szeptember 26. KELET-MAGYARORSZÄG — VASÁRNAPI MELLÉKLET V. oTerat „Már kisded korukban elsanyarognak..." Egy érdekes dokumentum — a szabolcsi múltból Még száz éve sincs annak, hogy egy világos fejű járási orvos az évi katonaállítás után jelentést és javaslatokat tett a vármegye főjegyzőjének a népegészségügy állapotáról és annak megjavításáról. Jelentése szó szerint a következő: ..Zabolch megye főjegyzőié Tekintetes Bégányi Ferencz Urnák kiváló tisztelettel ajánlja tisztelője. Braun Fü- löp járási orvos Nyír-Baktán. Tekintetes Főjegyző Ur! Zabolch megye Nyir- Báthori felső járásban az 1876. évi újoncozás oly szomorú eredményű volt. hogy elhatároztam magamat jelen statisztikai táblázat kidolgozására. melynek egyes adatai hivatalos jegyzéken alapszanak és általában a helyszínen összeállítva van szerencsém Tekintetességednek áttekintés végett átnyújtani, melynek elfogadását kitűnő tisztelettel kérem. A Nyír-Báthori felső járás 21 községet foglal magában, melynek lélekszáma 20 928. mely 21 község mind három korosztályból 454 újonczot lett volna köteles előállítani. E járásból 73 újoncznak kellett volna alkalmatosnak lenni. amelyből csak 19 volt alkalmatos. Mily szomorú eredmény! Ezer lélek közül egy se. 2000 közül 0,09. Ily mostoha viszonyok között fenntarthatja e magát az állam? Nem köteles-e — minden emberbarát ennek okát fürkészni? A 454 hadkötelesek között felekezetre nézve voltak rom. cath. = 96. gör. cath. = 106. ref. = 194. izr. = 58. Foglalkozásokra nézve voltak a művelt osztályból 26. iparos 49. földmíves 379. Mi a műveltségi fokozatot illeti. 454 hadkötelesek között írni. olvasni tudott 129, ezek között 7-en zenével és 4-en tornászattal is bírtak. Egész községek, mint Lórántháza, Ibrány. Magy egy újonczot sem állítottak elő. aki írni olvasni tudott volna. Nem akarván egyes felekezeteknek elsőbbséget nyújtani, csak közoktatási ügyeink szomorú helyzetét előléptetni. Az újonczok testi épségeik eképoen voltak képviselve: a 454 újonczok közül csak 318-an lettek valósággal orvosilag megvizsgálva (miután 96 nem jelent meg és 40 reklamáció útján felmentetett:). A 19 besorozottak között volt 3 r. cath. (2,84 %), 6 gör. cath. (4.71 %). 9 ref. (5,15 %) és 1 izr. (1,727 %). 19 besorozottak között volt 11 minden testi hiba nélkül és 8 kisebb testi hibával. A 318 valóságosan „De te csak akkor nyúlsz a táblához...” — kezdte a mama. „Ha a tanító néni kiszólít” — fejezte be Laci szelídén. Ez az esemény a második héten valóban bekövetkezett. Méghozzá — mint az iskolába beidézett kedves szülőnek a tanító néni_ elmesélte — a következő módon: Számtanórán a tanító néni intett Lacinak, hogy jöjjön ki a táblához, fogja a krétát, és rajzoljon fel két asztalt. Először egyet, azután még egyet. Laci a kréta után nyúlt, de félúton megállt, szenvedélyesen felkiáltott, két kézzel elkapta a tábla fémfogantyúját és lehúzta. Ezután teljes erejéből felfelé nyomta a fogót, a lendülettől a nehéz tábla felfelé siklott a keretben. Laci felhúzódz- kodott, két lábbal kalimpált a levegőben, majd visszacsúszott. Most újra fel... most újra le... „Hagyd abba” — kiáltott a tanító néni, de Laci megszállottan hintázott a táblán. Minden ő volt most Ikarustól Piccard profesz- szorig. mélységek és magasságok hőse Az osztály visított a tanító néni csaknem sírva fakadt, a kedves szülőket behívták az iskolába. . Laci áiit, lehajtott fejjel hallgatta a szidalmakat és orvosilag megvizsgáltattak között 17 egészen töröltetett és-pedig következő testi hiba miatt: szembetegségek u. m. a lencse és tok bántal- mai 4. gümőkóros 1. lágyéksérv 3. nagymérvű telitalp 2, nyomorék 3, rosszul gyógyult csonttörés 1. egészen kifejlettlen 1. Mint az idei alkalmatlan visszahelyeztetett 299. Ezekből felülvizsgálat alá küldetett 16 (3,52 %) éspedig polgári elnök által 13. a honvédelmi elnök által 2. és mindkét elnök által I. A többiek a következő testi hibával voltak bántalmazva éspedig a bonctani sorrend szerint a. feji üreg = II, b. mellüreg = 15. c. al- has = 0, d. nemző részek = 24, e. végtagok = 47, f. bőrbetegségek = 7, (1 bujakóros bőrküteg), g. kifejlettlen gyenge = 178. Ezek között 24 oly gyenge kifejletlen volt. hogy úgy tűnt fel előttünk, mintha nem 20 éves emberek. hanem 12—14 éves fiúk állottak volna előttünk. Midőn így a tiszta valóságot előtüntettük, térjünk vissza ezen rossz eredmény okának kifürkészésére. S amennyire a szűk tér megengedi e statisztikai táblázat keretébe beleilleszthető, megkísérlem anélkül, hogy tökéletességre igényt tartanék! E rossz eredmények oka kétféle u. m. közelebbi és távolabbi. A közelebbi ok feltalálását még a csecsemőkorban kereshetjük. Kifejlődhet-e egy még oly erős és egészséges gyermek, egy különösen téli időben rossz levegővel telt redves, rosszul, vagy éppen semmivel sem szellőztetett házban, amelyben gyakran 10—15 ember összezsúfolva lakik és melyben ezenkívül egy néhány háziállat laktanyázik? És ha igen, akkor a tisztátalanság, a sokszor undort gerjesztő betegségek és a szeszes italok jókori szoktatása nem hatnak-e a gyermekekre veszélyesen? Ilyen körülmények fenyegetéseket, az anyai sírást, az atyai kiabálást. — Az ilyen gyerek nem ehet a családi asztalnál... az ilyen gyerek nem kap „jó éjszakát puszi”-t, az ilyen gyereket nem viszik el a vadászati világkiállításra... Az utóbbi szíven találta a bűnöst. Egy héttel előbb ígérték meg, hogy szombat délután kiviszik a kiállításra. — ígérd meg, hogy ezentúl jó leszel — így a mama. — Nem kell ígéret. Semmi ígéret — kiabálta a papa. — Majd ezentúl megkérjük a tanító nénit, hogy az ellenőrző könyvedbe írja be, hogy mit műveltél az iskolában, és otthon is aszerint bánunk veled... Négy nap telt el, szomorú csendben és békességben. Szombat délben a mama várja otthon a csemetét: Laci nem jön. Már a negyedikes nővérkéje is otthon van. A szomszéd gyerekek is otthon vannak .. Laci sehol... A mama rémülten szalad az utcán. A sarkon túl már látszik az iskola. És ott... az utcán, a falnak borulva áll a kis elsős poronty. Táskája a földön, arcát eltakarja és sír, sír keservesen. — Kisfiam... Lacikán... mi történt? — Se .. sem .. semmi... — Megint rossz fát tettél a tűzre? között nem nyomorul-e a gyermek testileg és lelkileg? Fejlődhetik-e itt egy élőlény, s ha már egy egészséges gyermeknél tény ez, minél kedvezőtlenebb lehet e kifejlődés egy testileg és lelkileg gyengébb gyermeknél? Csoda-e, ha aztán egy 20 éves egészséges, derék ember helyett egy 12—14 évesnek látszó fiú áll előttünk? Ehhez járulnak ínég a falusi iskolák. Nem képtelenség-e az, hogy egy tanító 80—100 gyermekre felvigyázzon és őrizhesse? Ily iskolában, hogy milyen a tanítás, minden ember könnyen meggyőződhetik felőle. Ahhoz járul még, hogy a gyermekek téli időben ruha hiánya miatt, nyárban pedig libapásztorság és a mezei munkák foglalatossága miatt az iskolát nem látogatják. Szegény hazánk mit várhat ily fiatalságtól! Kik már kisded korukban elsanyarognak! A távolabbi ok' lenne, hogy egyes családok. sőt egyes községek magok közül nősülnek, mely egyáltalán nem hat erősítőleg és neme- sítőleg a már úgy is gyenge törzsre, sőt ellenkezőleg bebizonyult tény az, hogy olyan családokban, kik legnagyobb része vérrokonok, gyermekei hüdék (certius), görvélyes és angolkórosok. Ki ne ismerné azt a törvényt, mely által az állati faj nemesebb, jobb vérű fajjá átalakítható és hogy a virágok, fák nemesebb fajú oltással nemeseb- bítetik. Szükséges említenem, hogy törvénytelen gyermekek sokkal egészségesebbek és erősebbek, mint a törvényes ágyban szülöttek, mint akik fölött a papi áldás lebeg! Itten dióhéjba szorított szerény nézetem az; hogy lehetne ezen bajon segíteni. Legelőször is elkülönítse az egyes családoknak, tiszta (?) száraz, jól szellőzhető lakásokba, egészséges táplálék, elszoktatás a szeszes italoktól; keresztül vittetése a gyermekeknek iskolába való pontos járatása; a tornászat rendes tantárggyá való behozatala; jókor szoktatni a katonai gyakorlatokra és hogy kedvezőbb lenne ezen tantárgy, a legjobb tanulónak jutalom adassék.” — Ne... hem... i... igazán... — Hát akkor? — A tanító néni... a tanító néni... beírt a kiskönyvembe... — Mit írt bele? — Ho... honnan tudjam azt én? Én még nem tudok olvasni... — De azt mondod, hogy jó voltál... — Ne... hem vagyok benne... egészen biztos... — Hol az ellenőrző könyved? — Nincs. — Hogyhogy nincs? — Elvesz... h... tettem... — Hol vesztetted el? — Nem tudom. — Azonnal mondd meg az igazat. — El... vesz... tettem.., • — Merre vesztetted el? — Az osztályban. — Hogyhogy az osztályban? — Az osztályban. — Megkeressük. — Ne keressük meg. Édesanyám, ne keressük meg! — De hát azt muszáj. Nem lehet iskolás ellenőrző könyv nélkül. — Akkor inkább ne legyek iskolás... — De hát hogy gondolod? Minden gyereknek iskolába kell járnia. No, gyere, kisfiam. Gyerünk csak vissza. Valóban kétségbe ejtő helyzet volt az akkor. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy még nem is egész száz év alatt (különösen az utóbbi évtizedekben) kilábalt a nép az akkori reménytelen helyzetéből és a fejlődés, a művelődés, ezzel együtt az egészségesebb élet útjára lépett. Lengyel István nyugalmazott főmérnök A kommunista pedagógusok felelősségéről ABBAN NINCS SEMMI KÜLÖNÖS és új, hogy egy jelentős pártfórum a kommunista pedagógusok felelősségét, erkölcsi, politikai, közéleti érzékenységét, aktivitását választotta témául. Nem először kerülnek a demokratizmus különféle fórumai elé a tennivalók. Általában jól megfogalmazott formulák is vannak a pedagógusok, különösen a kommunista nevelők etikai normáiról, a politikai és emberi követelményekről. s egész munkásságukról. Mégis, a hét folyamán a megyeszékhelyen sorra került kommunista pedagógusok tanácskozásán az alapjában ismerős, naponta felszínen lévő gondokat, feladatokat olyan megközelítésben, hangvétellel. őszinteséggel vitték a részvevők elé. hogy az több volt egy átlag értekezletnél. Tartalmában, tendenciájában volt több, és sejteti azt a következetes irányvonalat, amelyet mind határozottabban alakít ki a napi politikai munkájában a nyíregyházi városi pártbizottság. Ha csupán a témaköröket, a párt X. kongresszusából, a párthatározatokból, a megyei intézkedési tervekből, a művelődési politika megvalósításából adódó feladatokat tekintjük, — amelyek a tanácskozáson kirajzolódtak — akkor is szembetűnik a problémák komplex vizsgálata. Nem az összefüggésekből kiragadott példák, tapasztalatok. nem is a tárgyi és személyi nehézségek ismertetése jellemezték a vitát, a tanácskozás munkáját. „Nem panasznap volt” — ahogyan az egyik részvevő pozitív véleményét summázta. Munkaértekezlet, elvtársi eszmecsere közös dolgainkról. Élővé, előremutatóvá attól lett. hogy regisztrálás, az untig ismert helyzet — olykor valljuk be: állóképek — egymás mellé rakása helyett a miért és a hogyan izgalma. a tapasztalatok gondos, egyben kritikus számbavétele kötötte le a részvevők figyelmét. Az eredményesebb oktató-nevelő munka pillérei, hátterei kerültek a vita középpontjába. TERMÉKENY IMPULZUSOKAT ADOTT ehhez Sze- merszki Miklósnak, a városi pártbizottság titkárának vitaindítója. A probléma széles skálája, a bonyolult összefüggések magukban rejtették az aggályt: vajon sikerül-e a meghatározó mozzanatokat Minden lépcsőfokon csökönyösen megállva, minden lépésnél sírva, könyörögve, de mégiscsak visszatértek az iskolába. A pedellus bácsi jött velük az üres tanterembe. Nézték a padokat; sehol nincs az ellenőrző. Tanári asztal: ott sem. — Márpedig, édes fiam, innen haza nem megyünk, amíg nincs meg az ellenőrző könyv. — Talán... talán ott... a... dobogóban... — Hol? — Itt. Egy korhadt deszka a katedra szélén... oda belenyúl Laci és vékony gyerekujjai kiemelik a piszkos, összegyűrődött ellenőrző könyvet. — Ugye megvan, te híres!... Hogy ezért mit kapsz apádtól... add csak ide!! Lássuk, mit írt bele a tanító néni... Biztonság okából jobb kézről a mama, bal kézről a pedellus bácsi fogta a gyereket, nehogy eszébe jusson kereket oldani. A mama megtalálja a tanító néni félelmetes üzenetét, ránéz a könnytől masza- tos arcú csemetére, és hangosan olvassa: „Értesítem a kedves szülőket, hogy Lacit jó magatartásáért el lehet vinni a va- dászati világkiállításra...” kiragadni, azok szemszögéből vizsgálni a helyzetet. A vitában részvevők maguk válaszoltak erre: a kommunista pedagógusok nem vállalkozhatnak arra, hogy az összes nevelési feladatot maguk oldják meg. A közös feladatokat közösen kell végezni a pár- tonkívüli nevelőkkel, a társadalom legkülönbözőbb rétegeivel. a szülőkkel, az ifjúsági szervezetekkel. Mindazokkal. akik a felnövekvő nemzedék nevelésében kötelezettséggel tartoznak a társadalomnak, önmaguknak, a holnapnak. Mi sem természetesebb, mint az, hogy a kommunista pedagógusok éppúgy. mim eddig, ezután is az oktatónevelő munka élvonalában haladjanak. Közéleti éraen- lődésük, cselekvő politizálásuk. emberi magatartásuk az önmaguk elé állított szigorúbb követelményekből. a kommunista erkölcsi normákból erednek. Az iméntie- ken túl — a tanácskozás is megerősítette — a kommunista pedagógusokra fontos kulcsfeladatok várnak. Nevezetesen a tantestületek erkölcsi-politikai. világnézeti egységének erősítésében. Ez a gondolat, egyben igény, végigvonult a vitán. Erről szólt Ekler György, a megyei pártbizottság titkára, s még számosán, akik a továbbjutás egyik biztosítékát látják az alkotó, demokratikus légkörben dolgozó, elvileg. politikailag, erkölcsileg azonos .nézetet valló pedagóguskollektívákban. Ahol a széthúzás, az indulatok, a tisztázatlan „frontok” szabdalják keresztül-kasul a tantestület gerincét, ott kevés súlya van az olyan követelménynek. mint a korszerűbb, magasabb szintű oktató-nevelő munka, a fizikai dolgozók gyermekeinek eredményes tanulmányi segítése és még egy sor célkitűzés. Nem jellemzik a város, vagy a megye pedagógus közösségeit az iméntiek, mégis szükséges kiemelten foglalkozni az erkölcsi, politikai egység problémájával, hisz összefügg ez a munkakedwel. a közérzettel, a szakmai és módszertani egységgel. Ösz- szességében a nevelés milyenségével, tónusával, iskolán belüli és kívüli kisugárzó hatásával. Egészséges talajon kapnak tág teret a korszerű pedagógiai eljárások, alkotó vitákban lehet különválasztani a modemet, a moderneskedéstől, a formális, kis hatásfokkal járó, elaprózott erőfeszítéseket egyesíteni. De a biztatón kibontakozó iskolai demokratizmus is feltételezi. egyúttal igényli a tantestületek egységes szellemi, politikai, világnézeti arculatának markánsabb kimunkálását. Különösen a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulmányi segítésével foglalkozók erősítették meg, még találhatunk eltérő szemléletmódot. még nem minden pedagógus érti és vallja a társadalmilag igazságos, pártos, differenciált gondoskodást, erőfeszítést a tehetséges fiatalok továbbtanulása érdekében. Vajon nem a kommunista pedagógus tehet a legtöbbet' a szemlélet változtatása ügyében? A VITÁBAN RÉSZVEVŐK hangsúllyal foglalkoztak ezzel a sokrétű feladattal. Jósvai László, a Zrínyi Gimnázium igazgatója a tanulmányi átlagok bűvkörét, a középiskolai felvételek okozta nehézségeket, a . tanulmányi gondozás nem kellően összehangolt módozatait elemezte. Gyúró Imre. a megyei tanács elnökhelyettese az ifjúság nevelésében elfoglalt szerepről, a több mint 35 ezer nyíregyházi fiatal gondolkodásmódjának, arculatának formálásáról szólt. Elmondta, hogy a munkás-paraszt tanulók érdekében egymillió forintos alapítványt szavazott meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Igyekeznek tovább bővíteni a kört és mindent megtenni, hogy ne forgacso- lódjanak szét a szellemi' és anyagi források. A végső konklúzió mégis a tantestületekhez vezethető vissza, csak egészséges, rugalmas. demokratikus légkörben dolgozó kollektíva képes megbirkózni a magasabb követelményekkel. Ennek er- jesztője, magja a pedagógus pártszervezet, pártcsoport, melynek hivatásáról, hatásköréről. az irántuk tanúsított követelményekről szintén a tapasztalatok, a problémák nyelvén szóltak a részvevők. A kommunista pedagógusok városi tanácskozása nem a látványosság, a hangzatos határozatok hozatalának. a végérvényes szentenciák megfogalmazásának színtere volt. Sokkal inkább egy pezsgés, egy biztató folyamat első lépcsője, amely valószínű túlmutat a megyeszékhely falain. Sok olyan téma. feladat kapott fórumot, amely nem speciálisan nyíregyházi, hanem megyei, sőt országos jellegű és jelentőségű. Mint a megyei pártbizottság vezetői a tanácskozáson megállapították: a nyíregyházi párt- bizottság, a végrehajtó bizottság nem először kezdeményezője egy-egy fontos politikai, művelődési, társadalmi feladat sikeresebb, ösz- szefogottabb elvégzésének. Szép eredményeket hozott az óvodaépítési akció, amely a társadalmi szervek és a termelőüzemek részvételével, az anyagi erők koncentrálásával belátható időn belül megoldásokat hoz az évekig nehéz óvodahelyzetben. A KOMMUNISTA AKTÍVAÉRTEKEZLETEN tapasztalt komolyság és következetesség a biztosítéka, hogy ez a lépés is sikeres lesz. Világos. közérthető megfogalmazásban apellál a kommunista pedagógusok felelősségérzetére, élénkíti a pedagógus pártszervezetek hétköznapjait. hozzájárul az egységes szellemű nevelőtestületek kialakításához. A legfontosabb kérdéseket valamennyi pedagógus pártszervezetben megvitatják, eljuttatják az üzemi pártszervezetekhéz is, hogy a város kommunistáinak segítségével még előbb, reálisabb közegben folytatódjék a hosszú időre szóló közös munka. <P. G.) Garat Gábori KATONASORBAN Katona voltam, s nem is háborúban, — mégis elszállt tőlem a félelem... Izzott a csönd, úgy tetszett» szinte robban, és csak magányom virrasztóit velem. S egyedül mentem holdas temetőn át: egymást fenték az árnyak élesen; kutyák hörögtek, nyögtek a nehéz fák, — csak mentem, s meg se rebbent a szemem. Nem voltam bátor, s nem kellett tetetnem a hőst, — csak úgy éreztem, sérthetetlen lettem: velem jár földem igaza; s egymagámban is megsokszorozódtam: bőrömbe bújt — kit csillagomon hordtam — halhatatlan teremtőm, a haza.
