Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-24 / 225. szám
Wti. szeptember 24,' KELET- M AG Y ARORSZ AS í. olda! (Folytatás a 2. oldalról) gondoskodást, amelyre minden fiatalnak szüksége van. Társadalmunk. államunk nem ad felmentést a szülői felelősség alól; amikor részt vállal az ifjúságról történő gondoskodásból. Éppen ezért e fórumon is fel kell hívnunk az országgyűlés és az egész ország figyelmét arra, hogy szigorúbban, következetesebben lépjünk fel a gyermekeik nevelését elhanyagoló testi szellemi fejlődésükkel mit sem törődő, felelőtlen, vétkes szülők ellen. Társadalmunknak az ilyen szülőktől az ifjúsági törvény szellemében kell számon kérnie a személyes felelősséget. Ifjúságpolitikánk szerves, elválaszthatatlan része társadalompolitikánknak — éppen úgy, ahogyan ifjúságunk is része egész társadalmunknak. Társadalmi gondjaink egyben ifjúságunk gondjai is. Ezek döntő többsége — például a lakásprobléma enyhítése és megoldása, az élet- körülmények tervszerű javítása, a szakemberképzés, közéleti vonatkozásban a szocialista demokrácia elmélyítése— általános társadalom- és gazdaságpolitikai programunk fontos összetevői. A fiataloknak azonban helyzetüknél, életkori sajátosságaiknál fogva olyan igényeik is vannak, amelyek megkülönböztetett figyelmet kívánnak. Ilyen: a szabad idő kulturált, hasznos eltöltése — és ilyen a családalapítás. Ezekre a lehetőség szerint növekvő figyelmet kell fordítanunk. Az új törvény biztosítja az ifjúság jogainak és kötelességeinek egységét. Ennek érvényesítésére a törvény alkalmazása során az életben is törekednünk kell. mivel éppen ez a törvény lényege. Világosan meg kell mondanunk ifjúságunknak, mi az erkölcsi alapja jogai gyakorlásának. Társadalmunkban ehhez az erkölcsi alap nem lehet más, mint a jól végzett munka, az eredményes helytállás. Amilyen hasznos és értékes az egyén hozzájárulása a munkahelyi közösség és az ország céljainak megvalósításához, közös anyagi és szellemi gyarapodásunkhoz, olyan legyen a megbecsülés mértéke a munkahely és az ország részéről. Megtérül a (okozott gondoskodás Tisztelt országgyűlés, kedves élvtársnők és elvtársak! Ifjúságunk megérdemli ezt a törvényt és megérdemlik az ifjúság szervezetei is. A KISZ és az úttörőszövetség jogosult az ifjúság képviseletére az állami szervek, a szövetkezetek, valamint a társadalmi szervezetek előtt. Az ifjúsági szervezetek tevékenysége ifjúságpolitikánk megvalósítására irányul. Ezért tevékenységük támogatása minden állami szerv kötelessége. Pullai Árpád befejezésül hangsúlyozta: ha minden felnőtt és ifjú, minden szerv és intézmény jobban kihasználja lehetőségeit a törvény gyakorlati megvalósítása során, akkor társadalmunknak kevesebb gonddal kell szembenéznie az új nemzedék felkészítésében. A munkahelyi vezetés a törvény követelményeivel akkor jár összhangban ha napi tevékenységi körébe illeszti az ifjúsággal való foglalkozást. Ennek nemcsak az érintett fiatalok látják majd előnyét, hanem a munkahely és a társadalom is, mert a tervszerű, fokozott gondoskodás megtérül a fiatalok nagyobb munkakedvében, kezdeményezőkészségében. A törvény nemcsak e fontos és időszerű társadalom- politikai felismerés erősödését és terjesztését segíti elő. hanem garanciákat is teremt ahhoz, hogy az ifjúság ügyét össztársadalmi feladattá avassuk. Tisztelt országgyűlés! A vitára beterjesztett törvényjavaslatot a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága megbízásából elfogadásra ajánlom. DR. HORVÁTH ISTVÁN; Ax ifjúsági löi'véiiv új sikerek forrása lékéi Dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságinak első titkára mindenekelőtt a törvényjavaslatnak azt a gondolatát hangsúlyozta, hogy az ifjúság nevelése az egész Társadalom ügye és felelőssége. — Hazánkban — mondta — eddig is erre az alapelvre épült a gondoskodás, amely- lyel az apák nemzedéke egyengette a felnövekvő korosztályok útját és lányaiban- íiaiban magasabb fokon megújította önmagát. Intézkedések. döntések egész sora született és érlelődik ma is. Hivatalos szervek és magánemberek szemlélete. magatartása és cselekvése bizonyítja. hogy a legnehezebb területei). a gondoíkodásmod formálásában. . is egész véges folyamat bontakozott ki. Elveink helyesek, de még mindig nem érvényesülnek csorbítatlanul a gyakorlatban. Nem mindenki vállal erejéhez és lehetőségeihez mérten részt a közös feladatokból és ma is vannak, akik megfeledkeznek arról, hogy a maga helyén minden felnőtt állampolgár. a társadalom valamennyi intézménye közvetlenül felelős az ifjúságért. Ezért indokolt, hogy születő új törvényünk erejével és tekintélyével is fellépjünk a közömbösség. a kényelmes nemtörődömség ellen, hadat üzenjünk a fiatalok tehetségét, alkotókedvét megbéklyózó bürokráciának, a jogos sérelmek orvoslását is elodázó patópálos magatartásnak. Az is közelebb hozza törekvéseink és a gyakorlat egységét. ha az országgyűlés igenjével is szentesítjük, kötelező érvényű paragrafusokba foglaljuk a Magyar Népköztársaság ifjúságpolitikáját. Arról is beszélt a szónok: nincs igazuk azoknak, akik csak a felnőtt társadalom kicsinyített, némiképpen még éretlen, de teljesen azonos mását látják az ifjúságban. — Az ifjúság a felnőtt nemzedék tükörképe, azaz hasonlít hozzá, de nem teljesen azonos vele. Ezért- legalább annyira hiba lenne figyelmen kívül hagyni sajátosságait. mint sajátosságai alapján önálló rétegnek kikiáltani. Fiataljaink — hangsúlyozta dr. Horváth István — hivatásukra készülve és hivatásukat gyakorolva is életútjuk kezdetén tartanak. Még csak keresik helyüket a társadalomban. az alkotó-te- remtő munkában, s ha túljutnak a pályaválasztás buktatóján. előttük a családalapítás. az otthonteremtés megannyi gondja. Ezért érdemi /iek megkülönböztetett figyelmet és gondoskodást a felnőttek nemzedékétől. államunktól. A törvény- javaslat elfogadása ehhez is új lendületet adhat, kedvezőbb feltételeket teremthet. Mindamellett — a törvény- javaslat megfogalmazása szerint — az ifjúság maga is felelős fejlődéséért. tehát azért, hogy' jól éljen jogaival és adósságok nélkül teljesítse kötelességeit. hogy ne csak igényelje a távlatokat, hanem jól fel is készüljön élMunkatársunk jelenti a Parlamentből Például a 18. § Ha nem tudtuk volna, hogy az ifjúsági törvényt tárgyalja csütörtökön az országgyűlés, altkor is feltűnt volna, menynyire megfiatalodott a Parlament erre a napra. Nem a csodálatosan szép épület lett fiatalabb, hanem a benne ülő képviselők. Az előző napi sötét ruhát sokan otthon hagyták és — különösen a nőképviselők — öltöttek élénkebb színű ruhákat, mintha csak ezzel is szimbolizálni akarnák a fiatalságot, a most születő törvényt. Ehhez a napirendhez Is érkeztek meghívottak Szabolcs megyéből. Ott ült a Parlament kupolájában Szilágyi József, a KISZ Szabolcs-Szat- már megyei titkára, de meghívták Vitkai Elemért, a megyei pártbizottság munkatársát is, aki a párt ifjúsági bizottságának vezetője. Az érkezésük utáni első percek az országgyűlési terem megtekintésével telt el, hiszen még egyikük sem vett részt országgyűlésen és az eddig csak televízióból ismert látvány most a maga teljességében és pompájában tárult eléjük. — Kétszeres ünnep ez nekünk — mondja Szilágyi József. — Az egyik, hogy itt lehetünk. a másik — és ez a fontosabb —. hogy megszületett az ifjúsági törvény. Nincs ebben semmi túlzás, hiszen hazánkban ez az első olyan törvény, amely meghatározza a fiatalok jogait és kötelességeit. Ez pedig minden magyar állampolgárt érdekel és egy kicsit mindenkire vonatkozik. A fiatalokra. mert az övék, az idősebbekre pedig, mert nekik is vannak gyerekeik, ők is együtt dolgoznak a fiatalokkal és ez rájuk is kötelezettségeket ró. Elég csak belepillantani az ifjúságról szóló törvényjavaslatba, a javaslatok itt kötelezettségekké váltak, a kérések „kell” alakban jelentek meg Csak egy példát ennek bizonyítására. A törvény — most már az, mert elfogadták — 18 paragrafusában ez áll: az ifjúság közéleti tevékenységének elősegítése érdekében az állami szervek és szövetkezetek vezetői kötelesek a vezetésük alatt működő szerv tevékenységéről a fiatalokat tájékoztatni, a feladatok teljesítéséhez segítségüket kérni, azt igénybe vermi és így tovább. De intézkedik a törvény az KOMÖCS1N ZOLTÁN, PÉTER JANOS ÉS FOCK JENŐ A PARLAMENT FOLYOSÓJÁN érésükre. Felelős azért, hogy legyen tudása, lendülete az elődök művének ' folytatásához, gazdagításához és ha kell. ereje, bátorsága jövőjének megvédéséhez. A KISZ Központi Bizottságának véleményét tolmácsolva jelentette ki dr. Horváth István, hogy az új ifjúsági törvénnyel állami életünk nagy jelentőségű aktusához. jogalkotásunk kimagasló állomásához érkeztünk. — Az ifjúságról szóló törvényjavaslat .— hangsúlyozta — mind tartalmában, mind formájában méltó a társadalomhoz, amely megteremtette és az ügyhöz, az ifjúság ügyéhez, amelyért életre hívtak. Nem egyszerűen összefoglalója. hanem továbbfejlesztője az ifjúságra vonatkozó korábbi jogszabályoknak. Úgy épít a jelenre, hogy a jövő követelményeinek teljesítéséhez is megteremti a feltételeket. Megalkotása nagy esemény a KISZ decemberben összeülő kongresszusa előtt egész ifjúságunk számára. Olyan vívmány, amely tettekre kötelez és új sikerek forrá.-a lehet, ha közös cselekvés gazdagítja tovább. A törvényjavaslat olyan jogokat biztosít ifjúságunk politikai tömegszervezetének, amelyek nélkülözhetetlenek a mai és holnapi fiatalok érdekeinek védelméhez, ahhoz, hogy beleszólásunk leg.yen az ifjúságot érintő helyi és országos döntésekbe. Elmondta a felszólaló, hogv a KISZ mindvégig cselekvő’ részese volt a törvényjavaslat előkészítésének, észrevételeivel. javaslataival formálója a tervezetnek. Indítványainak egy része betű szerint is helyet kapott a paragrafusokban. míg a többi közvetve, vagy a kormány végrehajtási rendeletében érezteti hatását. Felszólalását azzal fejezte be dr. Horváth István, hogy az ifjúságról szóló új törvény nem csodaszer, hanem eszköz, ami annyit ér. amennyit hasznosítunk belőle. Egész népünk és ifjúságunk közös vívmánya. Kidolgozásához az MSZMP Központi Bizottságának kezdeményezése nyitotta meg az utat és társadalmunk fejlődése, a szocialista demokratizmus kiteljesedése érlelte meg a feltételeket. Mindenki joggal magának érezheti — és kell is. hogy érezze — hiszen rendelkezéseinek megvalósításában is találkozni kell a jó szándékoknak. A KISZ Központi Bizottsága és a maga nevében a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlotta az országgyűlésnek. A vitában felszólalt Nagy Richard (Budapest), Salamon Hugóné (Komárom), Hartai Irén (Budapest). Lendvav Miklós (Zala), Kovács Judit A miniszter közölte, egyetért azokkal a módosító javaslatokkal. amelyek a törvény- tervezet bizottsági tárgyalása során elhangzottak, s kérte az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot ezekkel a módosításokkal fogadja el. Ilku Pál ezután arról beszélt, hogy a vita során nem hangzott el olyan javaslat, amely akár a törvény szövegének, akár indoklási részének konkrét módosítását indítványozta volna, azonban felvetődött néhány olyan kérdés, amelyekre az illetékes kormányzati szerveknek a továbbiakban figyelmet kell majd fordítaniok. Ezekkel kapcsolatban megemlítette a miniszter, hogy a negyedik ötéves tervidőszakban az oktatás és a közművelődés fejlesztésére eredetileg mintegy 4 milliárd forintot irányoztak elő. Utána a megyei tanácsok elkészítették saját terveiket, s ezeket összesítették. Kiderült, hogy az említett célokra fordítható ösz- szeg 6 milliárd forintra növekedett. E hatalmas összeg jó felhasználásával igen je(Fejér), Kárpáti Ferenc (Pest). Dániel Mária (Tolna), Nagy Ferencné (Bács-Kis- kun), dr. Beresztóczy Miklós (Budapest), Bartha István (Iíajdú-Bihar), Szép Zoltán (Budapest), Szomszéd Gy, István (Nógrád), dr. BeckI Sándor (Borsod). Kocsis József (Győr-Sopron), Csirke Anna (Baranya), Fecser Péter (Somogy). Ollári István (Borsod) képviselő és Lázár György munkaügyi miniszter. Ezután szünet következett, majd Apró Antal elnöklésá- vel folytatta munkáját az országgyűlés. Apró Antal a vitát lezárta, s Ilku Pál művelődésügyi miniszternek adta meg a szól. aki válaszolt a vita során elhangzott felszólalásokra. ifjúság neveléséről és oktatásáról, az ifjúság részvételéről a munkában, az állami és társadalmi életben, a fiatalok szociális helyzetéről, egészségvédelméről, művelődéséről és sportolásáról. És intézkedik nemcsak arról, hogy mihez van joguk, mik a kötelességeik, hanem arról is, mit keli tenni a vezetőknek azért, hogy mindez megvalósulhasson. Eddig az a gyakorlat alakult ki, hogy az országgyűlésen megtárgyalt fontos témákhoz általában szakemberek szóltak hozzá. Nos, az ifjúsági törvénynél mindenki szakember volt. Nagy Richárd a budapesti pártbizottság titkára épp úgy, mint Csirke Anna Baranya megyei betanított munkás. Miért? Erre adott választ dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára. Azért, mert a Huszonévesek harmincban, a harmincasok 35-ben, mások 40 évben kívánták megszabni az ifjúsági kor felső határát. És ez jelent valamit. Azt. hogy ezt a törvényt mindenki magáénak érzi. Fekszi István, a Szabolcs megyei képviselőcsoport elnöke mondta még a törvény megvitatása előtt, hogy amikor elolvasta a tervezetet, egészen fiatalnak érezte magát. És így van ezzel mindenki. aki egy kicsit is magáénak érzi a fiatalokkal való nagyobb törődést. Aki értekezletekre jár, tudja, sokszor alig lehet kivárni a szünetet. A szünetet, amikor rá lehet gyújtani, amikor szó sem esik a bent elhangzottakról. Pedig hol állnak ezek időben az ország- gyűléshez? A csütörtöki napon reggel 10 órától este fél 8-ig ültek a teremben a képviselők. Természetesen itt is volt szünet és itt is kijöttek rágyújtani. De a téma akkor sem változott. Mindenki a bent elhangzottakról, a fiatalok jövőjéről beszélt. Ennél kifejezőbb bizonyítékra, azt hiszem, nincs szükség. Csak azok is értékeljék majd megfelelően, akikért megszületett — a törvény Balogh József lentős feladatokat, lehet 1975- tg megoldani. Például löbb, mint 50 000-rel növelik as óvodai helyek számát, továbbá lényegesen növekszik a közművelődési és kultúrái'» beruházásokra előirányzott 800 millió forintnyi keret. Számottevő a központi keretből meg nem valósítható célokra juttatott 840 millió forintos megyei ráfordítás is. Végeredményben tehát a helyi kezdeményezések hozzáadásával sokkal több beruházás valósul meg — közöttük spor 11 ét esi tmények, ifjúsági és úttörőtáborok —. mint amennyi az eredeti programban szerepelt. Végezetül a miniszter közölte. hogy a törvényjavaslat tárgyalása során elhangzott észrevételeket figyelembe veszik majd a végrehajtási rendeletek, az ágazati szabályozások megalkotásánál. Kérte az országgyűlést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot szavazza meg, es emelje törvényerőre. A művelődésügyi miniszter válasza után határozathozatal következett. Az elnöklő Apró Antal előbb szavazásra bocsátotta a módosító javaslatokat. Ezeket az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután az országgyűlés az ifjúságról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — az előzőleg megszavazott módosításokkal — részleteiben egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés ezután áttért az interpellációk megtárgyalására; amelyekre Bondor József és dr. Csanádi György miniszter válaszolt. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka befejezte munkáját. Az elnöklő Apró Antal zárszavában méltatta az elfogadott két új törvény jelentőségét. Kiemelte, hogy ezek a szocialista demokrácia követelményeinek megfelelően igen gondos és alapos előkészítő munka eredményeként születtek, s ez is biztosíték arra, hogy jól fogják szolgálni a bennük megfogalmazott célokat. Megköszönte a képviselőknek és a kormánynak a törvények meghozatalában kifejtett eredményes munkát, a képviselőknek sok sikert, jő egészséget kívánt, s aa ülésszakot berekesztette, Ilku Pál válasza
