Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-22 / 223. szám

IfCt. szeptember 22,

KELET-MAGYARORSZÄO

5. oldat

Foglalkozása; hivatásos pártfogó

Vissza a lejtőről...

Kevesen tudják, hogy az elmúlt évben új munkakör születet hazánkban. Megyénkben ez év januárjától hárman dolgoznak ebben az új — és különös „szakmában”. Ha bemutatkoznak és megnevezik foglalkozásukat, még hivatalos helyeken is csodálkozással találkoznak: hivatásos pártfogó? E két szóból csak sejteni lehet, hogy a három pedagógusnak mi a feladata megyénkben.

— Egy gelénesi fiatalkorú fiút öngyilkossági szándékáról kellett lebeszélnem. A fiút feltételesen engedték szabadlábra a javítóintézetből. Súlyos bűnét megbánta, jól viselkedett az intézetben, de hazatérte után a falu megvetésével találkozott. Az idős emberek elítélték, a fiatalok nem fogadták maguk közé. A fiatalember lelki sérülést szenvedett és az öngyilkosság határáig sodródott. Rendes családi életet élő szülei sírva fogadtak... Hosszas beszélgetés után meggyőztem a fiút arról, hogy hibáját hamar jóvá teheti, ha beilleszkedik a társadalomba, munkájával, vagy tanulásával. Lélektani felkészítésem nem volt hiábavaló: a fiú életkedve visszatért és eljött velem Vásáros- naményba, hogy beírassam a

szakmunkásképző iskolába. Jól kezdte a tanulást, magaviseleté kifogástalan és barátai is akadtak. — Bányai András baktalórántházi hivatásos pártfogótól halljuk e történetet.

— Ki lehet hivatásos pártfogó?

— Tanfolyam után több éves gyakorlattal rendelkező pedagógus. Egyesek — tévesen — jogi embereknek képzelnek bennünket és azt hiszik, hogy a gyámhatósághoz tartozunk. Valójában azonban a Gyermek- és Ifjúság- védelmi Intézet munkatársai vagyunk.

— Mi az önök feladata?

— Pedagógia és lélektani munkát végzünk az ifjúság körében. Sokrétű munkánknak jogi ágazata is van: a fiatalkorúak érdekeit védjük a törvény előtt. Rendőrségi kihallgatásokon, bírósági tárgyalásokon részt vehetünk és betekintési jogunk van az iratokba.

A hivatásos pártfogó nyilvántartja és figyelemmel kíséri a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, vagy feltételes szabadságra bocsátott fiatalkorúak életét. Jó tanácsokkal látja el őket, magaviseletükről tájékoztatja a bíróságokat és a büntetésvégrehajtó szerveket. A hivatásos pártfogó hatáskörébe tartozik a volt állami gondozott kiskorúak felügyelete, az úgynevezett utógondozás. Az állami gondozásból kikerülő fiatalokat pályaválasztási tanáccsal látja el, segít elhelyezkedésükben. vagy tanulásukban. Esetleg párválasztási tanácsokat is ad. Ellenőrzi a gyermekotthonok ellátását és az örökbe fogadott gyermekek életkörülményeit. Feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot tart működési területén az állami és társadalmi szervekkel. Rendszeres kapcsolatot tart a pártfogolt családjával, munkahelyével vagy iskolájával.

Szedlák András a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet megyei igazgatója. Az új munkakör létrehozásáról és

tapasztalatairól ezeket mondja:

— A Művelődésügyi Minisztérium javaslatára

született a hivatásos pártfogói munkakör

1970-ben. Létrehozásának két fő oka volt. Egyik az, hogy az utóbbi években hazánkban is gyakoribbak lettek a fiatalkorúak által elkövetett bűntettek. Másik sajnálatos ok, hogy egyre növekszik az állami gondozott gyermekek száma, akik pedig egyre több támogatást és pártfogást igényelnek. Egy statisztikai adat is bizonyítja ezt: 1960-ban megyénkben 203 állami gondozott gyermek volt, 1970-ben 433! A miniszteri utasítás szerint egy megyében maximum 6 hivatásos pártfogó dolgozhat. Nálunk jelenleg hárman dolgoznak az új munkakör- . ben, de hamarosan negyedik személyt állítunk munkába, a szatmári területre. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, érdemes volt létrehozni ezt a munkakört. Három munkatársunk az eltelt 8 hónap alatt sok fiatal életútját hozta egyenesbe.

A pártfogók munkába lépése óta az ifjúságvédelmi munka eredményesebb és hatékonyabb. Elsőrendű feladatuk a megelőzés: a bűnözés megelőzése. Fogadónapjaikon és előadásaikban sokat beszélnek morális dolgokról a fiataloknak. Segítenek a szülőknek és a társadalomnak az ifjúság nevelésében. A szülő nélküli gyermekeket pedig szülői gondossággal veszik pártfogásba. A hivatásos pártfogók tapasztalataikkal segíteni fogják az ifjúsági törvény megvalósulását is.

(nábrádi)

Ide is tessék bejönni"

Kisar, Dankó Pista utca

— Épp a cigányokról?

Igaz, azokról aztán van mit írni. Verekednek, lopnak,

koszosak és munkakerülők. Lehet, hogy nem sikerült szó szerint visszaadni egyik ismerősöm véleményét, minden esetre a lényeg ez volt.

lij "ályázafi rendszer a pedagógus- állásokra

A művelődésügyi miniszter utasítást adott ki az alsó és középfokú oktatási intézmények vezetőinek munkáltatói jogköréről, valamint a pedagógus-munkakörök betöltéséről.

Az alsó és középfokú tanintézetek vezetői — az új rendelkezés értelmében — lényegében megkapják a munkáltatói jogokat, Ezek közé tartozik a pedagógus- állások meghirdetése, a kinevezés, az áthelyezés, a munkaviszony megszüntetése, a fegyelmi és kártérítési jogkör gyakorlása st'o. A jogkörbővítést legkésőbb

1972. augusztus 31-ig végrehajtják.”

A pedagógusállások betöltésével kapcsolatos utasítás arról rendelkezik, hogy általánosságban kötelező a pályázatok meghirdetése, beleértve az igazgatói és az igazgatóhelyettesi állásokat is. (Régebben az utóbbiakra a pályázati rendszer nem terjedt ki.)

Alapvető változás az ed* digi gyakorlattal szemben, j hogy a jövőben az intézményvezetők maguk választják meg kikkel dolgoznak együtt. A pályázatok elbírálásakor ugyanis az intézmény vezetője a szakszervezeti bizottsággal közösen dönt, természetesen mindenkor a pedagógus-szükségletnek megfelelően. Újdonság, hogy a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán végző hallgatók és a már működő, állományban lévő pedagógusok egy időben pályázhatnak. Eddig csak egy alkalommal lehetett meghirdetni a pedagógusállásokat; az új szabályozás alápján erre évente kétszer kerül sor. A végzős hallgatók két alkalommal két-két helyre, a már működő pedagógusok ugyancsak két alkalommal egy-egy helyre pályázhatnak.

i

Újszerű művelődési programok a népfront munkájában

Korszerű művelődési programot fogadott el legutóbbi kibővített ülésén a népfront megyei bizottsága. Tevékenyen ki akarják venni a részüket a közművelődési feladatokból. Főként a felnőtt dolgozók — elsősorban az üzemi munkások — kulturá- lódását segítik. A felmérésekből kiderül, fokozatosan csökken az érdeklődés az iskolai oktatás iránt. Három évvel ezelőtt a dolgozók általános iskoláiban 1710-en, az 1970—71-es évben 770-en szereztek bizonyítványt, míg a középiskolák felnőtt tagozataiban 2943-ról 1919-re esett vissza a felnőtt tanulólétszám.

A népfront a szakszervezetekkel együtt kapcsolatot létesít a termelőüzemekkel, megvizsgálják a továbbtanulás feltételeit, akadályozó tényezőit. Kedvcsináló tanfolyamokat is rendeznek köz- gazdasági, műszaki, munka- lélektani és vezetéslélektani témákból. Főként az ipari körzetekben, Nyíregyházán, Kisvárdán, Mátészalkán, Nyírbátorban. Ezek a tanfolyamok egyben szakmát alapozó, a szakmai képzést előkészítő akadémiák lesznek.

Megyénkben csaknem ötezer, többségükben fizikai munkás él munkásszállásokon. A művelődési helyzetük általában nem kielégítő. A munkásszállásokon lakók között sok a nyolc általános iskolát el nem végzett fiatal, akik kulturális nevelésére nagyobb gondot szükséges fordítani.

Kiterjed a népfrontbizottság figyelme a termeléssel összefüggő műszaki, technikai szakkörök — műszaki és agrárklubok munkás-pa- raszt akadémiák, üzemlátogatások, a szakíró-olvasó találkozók, háziipari tanfolyamok, a háztartási munka megkönnyítésére, az otthon- líszítés, a családnevelés Problémáira is.

Folytatják a jól bevált és színes programmal rendezendő tanyanapokat, amelyek nemcsak szórakoztatják a részvevőket, de gyakran

teremtenek helyi fórumot a művelődés helyi kérdéseinek. A társadalmi támogatást is figyelemmel kísérik: ugyanis a művelődési otthonok és a könyvtárak 25—30 százaléka felel meg az új követelményeknek. Kiemelten kezelik az árvíz sújtotta vidék művelődési intézményeinek építését. Részt vesznek a társadalmi munka szervezésében, a társadalmi munkában végzendő épülettervezésben.

Megyénkben tíz tanyai iskola villamosítása célszerű — állapították meg. A nagy- kállói, a nyírbátori és a nyíregyházi járásokban lévő tanyákban elsősorban a társadalmi munkák szervezésével akarják előbbre hozni a tíz település villamosítását. Azokban a községekben. ahol nincsenek önálló tanácsok, a népfrontbizottságok részt vesznek a hely művelődési intézmények kapcsolatainak szélesítésében.

Kiről is lehetne szebb, vagy kifejezőbb nevet adni egy utcának, mint Dankó Pistáról. Ezt a nevet kapta Kisar cigánysora. Igaz, csak egyik oldalról beépített és igaz, hogy nincs járda, sem út, de a díszszemlén sem állíthatják szebben sorba a katonákat, mint ahogy itt épültek fel a házak.

— Belülről is megmutatjuk — mondja idős Jóni János, még mielőtt elárultuk volna jövetelünk célját. Túl sok látnivaló éppen nem akad, mert szegényes a berendezés, de ketten élnek ott idős, beteges feleségével.

— A jányom akar hazajönni, de ide nem jöhet. Nem szeretjük a férjét. Igaz, nem is a férje, csak összeálltak. De legalább rendes lenne. Iszik, meg kártyázik. Arra van csak esze.

— Ide is tessék bejönni — mondja egy nagydarab barna ember.

Kis deszkaátjáró az árok felett. Ez már nem Dankó utca, a saroktól Hajnal utcának számít. A nagy kert tele gyümölcsfákkal. A lépcsőn táskarádió szól, az előszobától jobbra ízlésesen, modem bútorokkal berendezett szoba. A másik szobában még csak

Mitka Grabcseva:

TÜZECSKE

Egyszerű élet? Nagyszerű élet ? Mindkettő. \ földhöz lapuló, putriízerű házacskában négy fiú mellett egy leár^’ is van. Miből sejthetné, hogy ő, aki semmiben nem különbözik a bolgár falvak többi tíz és százezer hozzá hasonló szegény gyerekétől, egyszer majd fegyvert fogva harcol, parancsokat oszt és hajt végre, pisztolyával állítja meg a menekülni akaró tábornokot? Nem sejtheti, s éppen ez adja a mű sajátos varázsát. Az a közvetlen, vallomásszerű hang, ahogyan elmeséli életét, azokat az eseményeket, amelyek fokról-fokra a jobb életért küzdő kommunisták, majd a németekkel paktáló hatalom ellen harcoló partizánok közé vitték.

Akár kalandregény is lehetne Grabcseva írása, mert

olyan események sorozatán ment át, mint a kalandregények hősei. Mégsem a kalandra — a harcra, az ellenség eszén való túljárásra — teszi a hangsúlyt, hanem az emberre, aki az egyik meg a másik oldalon áll, s miközben küzd vélt vagy valódi igazáért, maga is formálódik mássá lesz. Ez a mű legfőbb erénye. Keveseknek sikerült olyan hitelesen bemutatni azt a folyamatot, amelyben az ösztönös ellenállásból tudatos küzdelem lesz, mint ennek a nagyszerű bolgár asszonynak, aki tettei alapján joggal kapta az Ognyana, a „Tüzecske” nevet küzdőtársaitól. A fordulatos cselekményű, minden sorában hiteles légkörű művet Bödey József fordította, s a Kossuth Könyvkiadó jelentette meg.

(m)

Samu Bertalan kétszeres kiváló dolgozó.

egy heverő, a spóron nagy lábasban sül az oldalas. Mindenütt rend, tisztaság.

— Csak az építés nem sikerült — mondja Samu Bertalan gazda — és mutatja, hogy a falak megrepedeztek. Túl vizes volt még a talaj, amikor ráépítették.

Samuék házába többen is elkísérnek. Biztos nem először járnak itt, de mindig megnyugtatja szemüket a rend. Meg aztán tisztelik is ezt a nagydarab embert, mert a cigánysor lakói közül néhánynak ő a „munkaadója”. Nem a szó szoros értelmében, de 21 év alatt sok embert elvitt a brigádjába. Okleveles szocialista brigádja van és kétszer volt már kiváló dolgozó.

— Nem mindenki válik be, mert ott meg kell fogni a munka végét. Aztán meg addig egy se veheti fel a fizetését, míg le nem írja a nevét. Keresztet oda senki nem tehet.

És beszél az ingázásról, arról, hogy az újak még első alkalommal be-beisznak a vonaton.

— De csak egyszer, mert utána nem engedem. Még nem volt rendzavarás, ahol ott vagyok. Már a magyarok is tudják, hogy amelyik kocsiban mi utazunk, ott rendnek kell lenni.

Tóth Bálintné, a kisari tanács titkára kísér bennünket. A sor közepén tévéantenna áll a ház tetején. Bemennénk, de mondják, hogy nincs itthon a gazda. Lakatos Zoltán. A tsz-ben dolgozik feleségestől.

Egy másik utcára megyünk. Végig a szabványok szerint készült, kétszobás lakások. Találomra kapogunk az egyik ajtón.

— Nincsenek itthon — kiabál a kertből egy pöttömnyi szőke fiú. Aztán odaszaladnak hárman. A kis Balogh Zoli enged be, ő lakik itt. Olyan rend és tisztaság fogad, hogy szinte hihetetlen.

— A tévét csinálják, azért nincs itthon — mondja. — Azért nem láttam vasárnap Sebastiant, meg Rózsa Sándort.

Egy nagyobb kislány segít válaszolni a másodikos fiúnak. Ö is itt lakik a szomszédban és ide járnak tévét nézni.

— Nekünk még nincs, mert csak anyu keres. Apu börtönben van.

— Egy lakodalomban verekedtek össze — mondja a titkárnő. — Nem tudom mi lett vele. Azelőtt még egy szabálysértési feljelentése sem volt.

Ahogy kijövünk, hárman is hívnak, menjünk be hozzájuk. Nem is tudunk választani, hogy a Ponczók Sándorét, id. Balogh Gézáét, vagy a Milák Zsigmondét nézzük előbb. Mind kétszobásak, egyedül a Balogh Gézáéké kisebb. De a fél utca mégis csak az övék, öt gyereke épített új házat egymás mellé. És egyikről sem lehet sem kir vülről, sem belülről megállapítani, hogy cigányok.

A tanácsházán adatok Után kutatunk. 283 cigány él Kis- aron, összesen 42 család. És ebből 39-nek felépült a háza. Csak hárman nem tudtak folyamatos munkaviszonyról igazolást adni, a többiek mind dolgoznak. Állami gazdaságokban, az építőiparban és termelőszövetkezetben. Akad még köztük, aki csak a nevét tudja leírni, de minden iskolás korú gyerek — 78 — ott ül mindennap a padokban.

És igaz, előfordult, hogy az egyik szomszéd panaszkodott: a gyerekek állandóan zsivalyognak, még a kerítésre is felmásznak. De olyan is volt, aki azt mondta: bár az én szomszédaim lennének.

Balogh József