Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-18 / 220. szám

1971. szeptember 18. KEUrr MAGYARORSZÄG 8. oldal Változatosabb szolgáltatásokat terveznek Egy lakosra 320 forint jut egy év alatt A kisvárdai járásban 75 ezer fős lakosság mindjob­ban igényli a különböző szol­gáltatásokat. Egy év alatt a ktsz-ek 2,5, a magán kisiparom sok 14,5, a tsz-ek 4, az ÁFÉSZ-ek 1, az egyéb ipáid üzemek (GELKA, Patyolat) 2 millió forint értékben, össze­sen 24 millió forintért végez­tek javító-szolgáltatói tevé­kenységet a községekben. A járás lakosságát figyelembe véve egy év alatt egy lakos­ra 320 forint szolgáltatási díj jutott. A járási hivatal értékelése szerint, a lakossági javító­szolgáltató tevékenységben részt vevő szektorok műkö­dése általában kielégítő. Az „általában” mögött erősen megoszlanak a szolgáltatások, A tsz-ek szekér, és jármű­fuvarozást, darálást, az ÁFÉSZ-ek különböző kölcsön­zéseket, míg a ktsz-ek és kis­iparosok sokféle ipari jelle­gű szolgaitatást végeznek. A járásban 16 ezer rádió, 8500 televízió, 12 ezer mosó­gép, 2300 hűtőgép, 3500 mo­torkerékpár és 1000 személy- kocsi van. A kisebb, de még­is fontos háztartási gépek és eszközök számát pedig már megközelítően sem lehet nyilvántartani. Főleg a kisközségek ellátá­sa okoz gondot a javítás- szolgáltatásban. Hiányzik a megfelelő szakember, nincs kielégítő helyiség műhelyek számára. Ilyen helyeken a hozom-viszem szolgáltatással próbálnak segíteni. A tsz-ek, a lakossági igény kielégítésére 14 féle segéd­üzemágat működtetnek, melyből legtöbb a kovács­ipari tevékenység. 39, daráló 38, bognáripari szolgáltatás 33, gépjavítás 16, ipari szol­gáltatást ad még a Tornyos- pálcái, Dombrádi, Mándoki ÁFÉSZ műszerész, rádió-, te­levízió-, írógép javítási, asz­talos-, üvegező, képkeretező szakmákban. Az ÁFÉSZ-ek kölcsönzési bevétele 1970-ben közel százezer forinttal „ug­rott” meg az előző évihez képest í A kisvárdai kisipari ktsz- ek tevékenységében főleg a cipész- és fodrászipari szol­gáltatás érdeméi említést. Bár e részlegek száma ke­vés. A szolgáltatás javítása cél­jából — a járási hivatal se­gítségével — körzetközpon­tokat alakítottak ki. Ezek székhelyei: Mándok, Domb- rád. Tornyospálca, Záhony, Pátroha, Nyírkárász és Pet- neháza. A továbbiakban fon­tos feladat, hogy a szolgálta­tásban részt vevő szervek a központi szolgáltatöalapból megfelelően részesüljenek. A saját és tanácsi pénzalapok még fokozottabban segítsék élő a szolgáltatások végzését. A javító-szolgáltatási tevé­kenység növelése érdekében, a járási hivatal illetékes osz­tálya — a negyedik ötéves terv keretében — újabb fel­adatokat tűzött célul. Tovább szélesítik a szolgáltatások formáit, módszereit. Kiemel­ten kívánják fejleszteni a szolgáltatási körzeti közpon­tokat. Ezeken a helyeken to­vább fejlesztik a ruha-, cipő-, műszer-, bútoripari, kultúr- és háztartási gépek készáru és javítószolgáltatását. De felsorolja még a járási hiva­tal programja a lakosság ré­szére végzendő építés és kar­bantartás, mosás, vegytisztí- tás, fényképészet, fodrászat, takarítás és egyéb igényelt szolgáltatások bevezetését, il­letve fejlesztését. Szeptember 27—-október 9: Kanyaró elleni védőoltás Az egészségügyi miniszter utasítása értelmében szep­tember 27—október 9-e kö­zött öltják be kanyaró ellen azokat a gyerekeket, akik 1970-ben születtek és a be­tegségen még nem estek át, valamint azokat az 1969-ben, illetőleg 1968-ban született, és a betegséget még ki nem ál­lott gyerekeket, akik a ko­rábbi védőoltásokból vala­milyen oknál fogva kimarad­tak. A kötelező oltásokat a megjelölt időszak első felé­ben végzik el, a hátralévő időben pedig önként jelent­kező 3—6 éves gyerekek oltá­sára használják fel a megma­radó oltóanyagot. Lázas gyerekeket nem sza­bad oltani. Hasonlóképpen ti­los az epilepsziás, cukórba- jos, gümőkóros, angolkóros, ekcémás vagy reumás lázban szenvedő gyerekek oltása is. Különösen ellenjavallt az oltás haematölógiai betegsé­gek esetén, kivéve az enyhe vérszegénységet. Asztmás ro­ham után 1 hónapig, heveny allergiás megbetegedés, pél­dául kiterjedt csalánkiütés esetén az úgynevezett aktív reakció idején áll fenn oltási tilalom. Fertőző betegsége­ken átesett gyerekeket gyó­gyulásuk titán 4 héttől kezd­ve szabad beoltani, kivéve a járványos májgyulladást, amelynél a tilalmi idő 6 hó­nap. Gye'rmekkollektívákban elhelyezett, egyébként egész­séges gyermekek oltását is mellőzni kell, ha a kollektí­vában fertőző betegség miatt zárlatot rendeltek el. A kanyaró elleni védőoltás és egyéb oltások között leg­alább 4 heti időköznek kell eltelnie. A hepatitiszes bete­gek környezetében élő veszé­lyeztetett gyermekeket azon­ban minden körülmények kö­zött, tehát kanyaró elleni vé­dőoltás esetén is oltani kell gamma globulinnal. A gyerekek egy része — ál­talában az oltást követő 6—8. naptól — kisebb lázát, sőt kiütést is kaphat. Ezek a tü­netek enyhe kanyarós meg­betegedésre emlékeztetnek Az ilyen gyerekek azonban nem betegek és nem fertőz­nek, ezért nem is kell őket elkülöníteni, de gondoskodni kell a szükséges lázcsillapí­tásról. Korábban költöznek a madarak A szokásosnál hidegebb szeptemberi időjárás miatt meggyorsult a madarak köl­tözködése. A rovarok s a madarak nem jutnak elegen­dő táplálékhoz. Ez különö­sen a későn épített fecske­fészkek fiókáit veszélyezteti, mivel még nem tudnak re­pülni, s a szülők nem talál­nak elég eledelt az éhesen tátogó kicsinyek számára. Az idejében kikelt fiókák és a „felnőtt” fecskék nagy része már útra keik s a hónap fo­lyamán követik őket társaik is, akik a tavak, folyók part­ján gyülekeznek, mivel ott még találnak némi eleséget. Szeptemberben a magyar költöző madarak tekintélyes része elmegy. A napokban húznak el az utolsó gólyák akik a legnagyobb utat teszik meg költöző madaraink kö­zül. Dél-Afrikába mennek nagy kerülővel, mivel ke­ringve repülnek, s nem „to­ronyiránt”. Először Kis-Ázsia irányába szállnak, majd Visz- szakanyarodnak Kelet-Afrika felé, s a part mellett repülve érkeznek a Fokföldig. A VADÁSZATI VILÁGKIÁLLÍTÁS TÖBB MINT 1 millió látogatója közül sokan felkeresték az impozáns Mongol yurta sátrat. (Dr. mol­nár LAJOS FELVÉTELE), Négyezer-hatszáz tanuló orvosi vizsgálata Egy szabolcsi felmérés tanulságai Szolnokon szeptember 16— 17-én iskolaegészségügyi or­szágos konferenciát tartottak, amelyen megyénkből dr. Márton Mihály, a megyei ta­nács egészségügyi osztályve­zető-helyettese és dr. Fazekas Árpád, a megyei gyermek­szívgondozó intézet főorvosa vett részt és tártótt előadást a megyénkben végzett felmé­rések tapasztalatairól. A nagy érdeklődéssel foga­dott előadás az összes Sza- bolcs-Szatmár megyei általá­nos iskola nyolcadik osztá­lyos fiútanulói körében vég­zett szűrővizsgálatok ered­ményeit összegezte, amelyek során sok rejtett betegséget, vagy veszélyt fedeztek fel az orvosok. Sok esetben az egészségesnek vélt fiúk je­lentős részét kellett gyógyke­zelésre rendelni. A 4614 nyolcadik osztályos fiú általános vizsgálatánál kiderült, hogy csaknem a fe­lének elhanyagolt, hiányos a fogazata. (Ez a figyelmeztető jel különösen aktuális mbst, a közelgő fogászati hónap előtt!) És még egy elgondol­koztató adat: a tanulók 6,5 százaléka idült, nyilvántar­tott alkoholista környezetheti nevelkedik. Sajnos itt-ott még ma is gyakori, hogy hi­deg, téli reggeleken egy-egy pohár pálinkával indítják is­kolába a gyereket; ne fázzoh szegény. Hogy mennyit árta­nak ezzel a fejlődésben lévő gyermek testi és szellemi ké­pességeinek, arra válászbljoh ismét egy statisztikai adat: a megvizsgált fiútanulók hat százaléka túlkoros, 16, 17 éves korban fejezik be a Zalka Máté harcostársa Arcán nyomókat hagyott a sok megpróbáltatás. Testét több helyen golyó és szilánk járta át, de tartása még min­dig katonás. Tekintetéből most is tenniakarás sugárzik. A rengeteg szenvedés nem megtörte, hanem megedzette. Megjelenése tekintélyt pa­rancsoló. Kimért beszédjének különös zamatja van. Szat­mári tájszólása több nyelv stílusával keveredik. Nem csoda, hisz valamikor beszélt spanyolul és angolul. Kákos Mihály életútjáról regényt lehetne írni. A fiatal parasztfiú Mérk-Vállájról in­dult a világba. Kopott csiz­máin vitte Szatmár sarát a fővárosba. 1929-ben. A leg­válságosabb időben lett kom­munista és internacionalista. Budapestről útja Madridba vezetett, önként vállalta a harcot a fasizmus ellen. A nemzetközi brigádban hősi­ességéért több kitüntetést ka­pott. Háromszor sebesült a polgárháborúban Sebeiből egy franciaországi kórházban gyógyult fel. A fasizmus győ­zelme Után nem jöhetett vissza hazájába, ezért több harcostársával Kanadába utazott, ahol tagja lett az il­legális Kommunista Pártnak. Föld alatti nyomdában dolgo­zott, röplapokat terjesztett, tüntetéseket szervezett. 1950- ben jöt haza Mérk-Vállajra. Azóta itthon dolgozik a jobb életért. Egyik alapító tagja volt a termelőszövetke­zetnek, amelynek elnöke, majd párttitkára lett. Nem­zetközi tapasztalataival, jó szervezőkészségével tekin­télyt szerzett magának. Hall­gatnak szavára az emberek. Betegségei miatt nyugdíjba kényszerült. Nemrég jött ha­za a kórházból. Ott is figye­lemmel kísérte a kül- és bel­politikai eseményeket. A köz­élettől nem vonult vissza és mint mondja nem is fog so­ha... Járási pártbizottsági tag, a szövetkezeti igazgatóság­nak is tagja. Részt vesz min­den gyűlésen, javaslataival, felszólalásaival segíti a fiatal vezetőket. Fáradhatatlanul harcol szűkebb hazája fej­lődéséért. Akarata és szíve még fiatal, sokszor a beteg­ségeket is le tudja győzni. Az úttörők csak Veterán­nak szólítják egymás között. Kákos Mihálynak jó a kap­csolata a KISZ-esekkel és az úttörőkkel is. Mostanában többször meglátogatta a fia­talokat, akik ámulattal hall­gatták élménybeszámolóit, előadásait. Színes előadás­módja mindenki figyelmét leköti. Nem tankönyvekből, hanem tapasztalatokból mondja a történelmet a diá­koknak. Szerény ember, nem tünteti magát hősnek, inkább mások hőstetteiről beszél. Zalka Mátét személyesen is­merte, sokszor tőle is idéz szinte szállóigévé vált mon­datokat. Szívesen beszél ba­rátjáról és harcostársáról. Soltész Józsefről, aki a Bereg megyei Lónyáról került a nemzetközi brigádba gépko­csivezetőnek. Látszik az ar­cán a fájdalom, amikor eze­ket mondja: „Sajnos Soltész elvtárs is eltűnt a fronton, egyedül jöttém vissza a me­gyébe”. Ha valaki megkérdezi tő­le, hogy miért jött haza a „gazdag” Kanadából, Zalka Máté-idézettel felel: „Ha nem szereted hazádat, ahol felnőt­tél, azt a földet, amely táplált téged, az egét, a falvait, akkor nem érted az internacionaliz­mus lényegét...” Ö érti. És mindig azt akarta, hogy má­sok is megértsék. Több ki­tüntetést őriz szerényen be­rendezett otthonában. Köztük van a Szocialista Hazáért Ér­demrend is. 1968-ban a len­gyel hatóságok megtudták, hogy lengyel ezredben har­colt, ezért lengyel kormány­kitüntetésben részesítették. Kákos Mihály nyugdíjas napjai mozgalmasak. 'Nem pihen. Szeptember 18-án. 71. szü­letésnapja alkalmából a má­tészalkai járási pártbizottság ünnepség keretében köszönti a harcokban megedződött örökifjú veteránt. Nábrádi Lajos nyolcadik osztályt. Majdnem háromszáz nyolcadikos fiú, akiknek már a középiskolák­ban, Vagy a munkahelyeken kellene lenni. Nem biztos, hogy mind az alkohol áldoza­ta, de hogy jelentős része az, azt a számok és a tapasztala­tok Bizonyítják. Az általános vizsgálatok során tapasztalták azt is, hogy az iskolaorvosok sok­kal kevésbé ismerik az isko­lások egészségügyi problé­máit, mint a községi körzeti orvosok, pedig aZ iskolások­nak tartott rendelésekért a körzeti orvosok külön fize­tést sem kapnak. Az orvosok munkáját a szülőnek köteles­sége támogatni. Hozzátehet­jük, hogy a pedagógusnak is, hiszen a cél az, hogy minél több testben-lélekben egész­séges felnőtt váljon ezekből a gyerekekből. Fesiliválou az amalőríilmesek Debrecenben szeptember 25—26-án a megyei és városi művelődési központban te­rületi amatőrfilmszemlét rendeznek Hajdú, Borsod, Szolnok és Szaboles-Szatmáf megye amatőrfilmesei rész­vételével. Szabolcs-Szatmárt a megyei művelődési központ amatőr­film szakköré képviseli, a szakkörök között kiemelkedő teljesítménnyel, nyolc kis- íilmmel, köztük útifilmekkel, amelyek sorában szerepelnek a nyíregyházi stadion sport- rendezvényeit és a Sóstót be­mutató kisfilmek is. A szeptember 25-i szemlén az előzsürizések után a döntőbe jutott kisfilmek sze­repelnek, 26-án pedig a kö­zönség gálabemutatón láthat­ja a fesztivál díjnyertes film­jeit. 12000 forintos könyv Már elkészült és kapható az antikváriumokban az a katalógus, amelyben 640 cím­szó alatt bemutatják az ok­tóberben ismét megrende­zendő könyvaukció kínálatát. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat országos antikvár osztálya október 23 és no­vember 14 között kiállításon sorakoztatja fel a Múzeum körút 21. szám alatti köz­ponti antikváriumban azokat a „könyvmatuzsálemeket”, amelyek kalapács alá kerül­nek a november 20. és 21-i árverésen. A legdrágább szólókönyt az ,Ortelius”-kötet lesz, ame­lyet 1665-ben adtak ki. A kötetben egy sereg portré, sok városkép és Várkép íösz- szesen 100 metszet) található — s 12 ezer forint a kikiáltási ára. A tárgyalóteremből Súlyos balesetek — büntetések Sípost a bíróság 14 hónap szabadságvesztésre bűntetté és egy évre eltiltotta a gép­járművezetéstől. Április 10-én — húsvét előtti nap, — sok szeszes italt fogyasztott Illés András 35 éves gyulaházi vontatóvezető, de nem közölte ezt felettesei­vel. Négy boronát akasztot­tak a vontatója után, azt szállították ki a földekre. Az úton találkoztak a 84 éves Tóth Jánosnévál, aki a gya­logosoknak kitaposott helyett haladt. ____ Illés azt még megnézte, hogy a gép elhalad Tóthné mellett, de arra nem terjedt ki a figyelme — az ital könnyelművé tesz, — hogy a boronák nem okoznak-e sé­rülést az asszonynak. Okoz­tak. Beleakadtak a lábába és 22 méteren keresztül von­szolták. Sérüléseibe a hely­színen belehalt. Illést a bíró­ság két év szabadságvesztés­re büntette. Hogy mennyire kell a bu­kósisak a motorkerékpáron, azt Pásztor Sándor 40 éves kérsemjéni lakos alighanem egy életre megtanulja. Ok­tóber 23-án délután Panyo- lára indult, és Borbás LajoS ismerőse kérte, hadd menjen vele. Pásztor megengedte^ bár Borbásnak nem volt si­sakja. Az út melletti csatorna­építkezésből több halom ho­mok került az úttestre. Egy ilyen homokos részen a mo­tor megingott, a korlátnak vágódott és felborult. Borbás fejsérüléseibe belehalt, dé Pásztor is súlyosan megsé­rült. A bíróság Pásztort másfél év szabadságvesztésre (télte és egy évre eltiltott^ gép­járművezetéstől. (ki) A nyíregyházi megyei bíró­ság dr. Kádár György és dr. Margitics Imre által vezetett tanácsai — előtt súlyos bal­esetek miatt indult bűn­ügyekben hoztak jogerős íté­leteket a héten. Teherautóval szállított ho­mokot Kisvárda és Ajak kö­zött Jasku István 32 éves tiszaeszlár—bashalmi gépko­csivezető. Az út bal oldalát igénybe vette és elütötte a vele szemben szabályosan, bár kivilágítatlan kerékpár­ral közlekedő Potyók Lász­lót, aki súlyosan megsérült. Jasku nem állt meg, elmu­lasztotta a kötelező segítség- nyújtást és továbbhajtott. A cserbenhagyok azonban nem szokták elkerülni a büntetésüket. (A rendőrség gyorsan és biztosan meg szokta találni az ilyen jár­művezetőt). Jasku most a bí­róságtól húszhónapos szabad­ságvesztés büntetést kapott, emellett két évre a gépjár­művezetéstől is eltiltották. Súlyos baleset történt Nyíregyháza és Császárszál­lás között, amely a sze­rencsének is köszönhető, hogy nem lett tragikus. Si­pos György 38 éves nagykál- lói gépkocsivezető teherautó­val előzött egy másik teher­autót, amelyen bódéban 24 építőipari munkást szállítot­tak. Sipos nem tartotta meg az előzésnél az oldaltávolsá­got, a két jármű összeakadt, de ebből különösebb baj nem történt. A munkásokat szállító au­tó sofőrje érezte a lökést, és ijedtében — félt, hogy az árokba sodródik, — balra kormányozott. Olyan hirte­len tette azonban, hogy a gépkocsin lévő bódé megin­gott és az autó az árokba borult. Egy ember súlyosan, 18 könnyebbéin megsérült.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents