Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-17 / 219. szám

tö71. szeptember IT. KPT PT-MAGYAR017S7 A0 9 otäal Zöld függöny a város körül A szabolcsi erdőtelepítés programja Magyarországon a század végéig másfél millió, hektár erdőt kell telepíteni, egyrészt a termőföld védelmében, másrészt fa- és papíriparunk nyersanyaga biztosítására, végül, de nem utolsósorban a levegő tisztaságának meg­óvása miatt, az emberek egészsége védelmében. Az erdősítési program igen jelentős része esik Szabolcs- Szatmár megyére. Az ország­nak ez a tája valamikor sű­rűn burjánzó erdők és ligetek világa volt és a fák kiirtását megsínylette a homok, ame­lyet most sok helyen szabu- don fúj a szél, de jelenlegi nagyon egyenlőtlen éghajla­tunk nyáron száraz, télen túl­ságosan nedves időjárásunk éleződése is jórészt az er- dőtlenítésnek köszönhető. Természetesen nem erdősítik egész Szabolcsot vissza, de egy bizonyos, jelentős hánya­dát vissza kell állítani erde- inknek ezt követelik nálunk különösen a fent említett szempontok. Mindezt Dezsényi Edétől, a Nyíregyházi Állami Erdőfel­ügyelőség vezetőjétől tudjuk meg. Az állam igen jelentős ösz- szegekkel segíti a faültető­ket. A termelőszövetkezete­ink számára az egyik leg­hasznosabb tevékenység az erdősítés. Egy hektár akác­erdő telepítéséért 17 ezer forint állami dotáció jár, egy hektár nyárfa telepítéséért 20 ezer forint, egy hold tölgy­erdő telepítéséért pedig 30 ezer forint. Gyors számítá­sokat végezve kiszámítható, hogy körülbelül hektáron­ként 7 ezer forint a munka elvégzésén szerzett jogos, tiszta haszon, nem beszélve arról, hogy a csemetékre ki­adott néhány száz forinton kívül az összes többi pénz is a termelőszövetkezetnél ma­rad munkadíj formájában, emeli a tagság jövedelmét és segít a foglalkoztatottságban, vagyis munkát jelent — a már növekvő erdő ápolásá­ban nőknek is — méghozzá télen, amikor amúgy sem tudnak mást dolgozni falun. Ami a jövedelmezőséget illeti, hadd idézzük Kávás- sy Lászlót a kispaládi Uj Barázda Termelőszövetkezet elnökét. Itt a központi ma­jorságtól legtávolabb eső, egyben legrosszabb földeken több száz hektárnyi erdőt telepítenek, ami — túl a tele­pítésnél már most felvehető jövedelmen — 12 év múlva hat-hétszázezer forint bevé­telt fog jelenteni a szövet­kezetnek. „És milyen föld az, amelyről 12 év alatt ennyit lehet betakarítani?” — így az elnök. De örvendetes annak a 9 nyíregyházi tsz-nek az ér­deklődése is, akik Nyíregy­háza „zöld körfüggönyét” építik máris teljes erővel. 20 milliós költséggel 900 hektár új erdőt telepítenek Nyír­egyháza köré. Erre az erdő- telepítésre az erdőfelügyelő­ségnek 20 milliós állami do­táció áll a rendelkezésére. A telepítés jelentőségének meg­értéséhez nem árt tudni, hogy az új erdősáv területe pontosan kétszer annyi, mint a jelenlegi sóstói erdőé, az­zal a különbséggel, hogy nem egy tömbben védi a várost a portól és a bacilusoktól, ha­nem félkörben öleli körül a várható széljárások irányá­ból. Az erdőfelügyelőség veze­tője most készül egy tudomá­nyos előadásra, melyben egyebek között hangsúllyal fogja felsorolni azokat a cserjefajtákat, amelynek a lombjain átáramló levegőben elpusztulnak a baktériumok és a vírusok. Van olyan cserje, amelyik az általa „átlélegzett” levegőben a kórokozóknak csak 5 százalé­kát hagyja életben. Ez egyébként az erdőtele­pítés állami támogatásának egyik indoka is. Érdemesebb fatelepítésre költenünk, mint kórházra és gyógyszerekre ugyanennek a pénznek a többszörösét. Egyébként megyeszerte élénken folyik máris az er­dősítés. Az említett Nyíregy­háza körüli erdőövezetet a következő négy évben bete­lepítik. A szóvá tett kispaládi termelőszövetkezet máris 270 hektáron telepít erdőt, rgen jelentős még a nyírbogát! Rákóczi Tsz 120 hektáros, a nyírlugosi Szabadság 100, a teremi Ifjúság 180 és a nyír- vasvári Vasvári Pál Tsz 100 hektáros erdőtelepítése is. Nemcsak a több százezer fo­rint azonnali jövedelem hasznos, hanem olyan föl­dekről van szó, amelyeket nem is nagyon érdemes más mezőgazdasági művelési ág­ban tartani. Most már csak az volna az elérendő cél hogy a meglé­vő, öregedő erdők felújítása is rendben folyjék és hogy vigyázzunk a fákra. Az új törvények lehetőséget adnak a fák pusztítóinak megbün­tetésére és a hatóságok élni is fognak ezzel a jogukkal, de ehhez az egész társada­lomnak meg kell értenie fontosságukat, egészségvédő szerepüket életünkben. Vala­mennyiünknek részt kell venni védelmükben. Évtizedekig növekednek, pótlásuk nem egyszerű dolog. GNZ Ki számít csökkent munkaképességűnek ? Miniszteri rendelet jelent meg a közelmúltban a csök­kent munkaképess/fű dolgo­zókat foglalkoztató vállala­tok és szövetkezetek számára nyújtott pénzügyi kedvezmé­nyekről. A jogszabály azt is rögzíti, hogy ki számít csök­kent munkaképességűnek, kimondja, hogy többek között ebbe a kategóriába tartozik mindenki, akinek munkaké­pessége az Országos Orvos­szakértő Intézet igazolása szerint 40 százalékot elérő, vagy azt meghaladó mérték­ben károsodott. Ugyancsak ide sorolják a baleseti jára­dék, illetve a rokkantsági nyugdíjra jogosultakat. Az új szabályzat csök­kent munkaképességűnek számítja azt is. aki ugyan elérte a nyugdíjkorhatárt, de még nem jogosult öregségi nyugdíjra, az egyedülálló anyákat, akiknek állandó fel­ügyeletet igénylő fogyatékos, illetve tartósan beteg." vagy legalább három 14 éven alu­li gyermeke van és saját ma­ga gondoskodik eltartásukról. Pénzügyi kedvezményben részesülhetnek azok a szö­vetkezetek, vállalatok, ame­lyekben a munkások átlagos létszámának 20 százaléka csökkent munkaképességű. A dotáció mértéke a csök­kent munkaképességű dolgo­zók részére kifizetett mun­kabér 10 százaléka. A rendelkezést 1971. ja­nuár 1-től visszamenőleg kell alkalmazni. 125 ország turistái látogattak hazánkba az idén Az év első 8 hónapjának idegenforgalmi gyorsmérle­ge a napoljban készült el a Központi Statisztikai Hiva­talban. Január 1-től augusztus vé­géig 4 590 000 külföldi turis­ta lépte át határainkat. Eb­ből több mint kétmillió volt a tranzitutas, az átutazók száma az idei évben is to­vább csökkent, mert a távo­labbi úticéllal hazánkba ér­kező turisták közül egyre több szakítja meg utazását és teljes szabadságát nálunk tölti Bár az előszezon ide­genforgalma nem haladta meg az elmúlt évekét, a ki­vételesen meleg kánikulai időjárás a nyári hónapokban valódi idegenforgalmi rekor­dokat hozott. Júliusban 1 446 000. augusztusban pedig több mint másfél millió tu­ristát fogadtunk. A statisztikai adatok sze­rint Jugoszláviát kivéve va­lamennyi országból több tu­rista érkezett, mint a koráb­bi években, — s földünk 125 országából fogadtunk vendé­geket. A legtöbb turista a szomszédos Csehszlovákiá­ból látogatott hazánkba, ösz- szesen 2 200 000-en lépték át határainkat, ami össz-idegen- forgalmunknak majdnem a fele. Jelentősen. 120 száza­lékkal nőtt a lengyel vendé­gek száma, de többen érkez­tek a Szovjetunióból. Romá­niából és az NDK-ból is. A szocialista országokból több mint 3 900 000. a kapitalista országokból pedig több mint 600 000 vendéget fogadtunk. A tökésországok közül a legtöbb vendég a Német Szö­vetségi Köztársaságból. Auszt­riából. Olaszországból és Franciaországból érkezett. A szocialista országokba a kül­földre látogató magyarok száma januártól, augusztusig meghaladta az egymilliót. Tanulók támogatása Az elmúlt napokban a SZOT központjában tanács­koztak a SZOT és a szak- szervezetek megyei tanácsai­nak illetékes vezetői a mun­kás-paraszt szülők gyerme­keinek továbbtanulásáról. Az általános és középiskolás hátrányos helyzetben lévő diákok eredményes tanulását a Jíülönböző szakkörök, téli és* tavaszi szünetben bentla­kásos tanfolyamok formájá­ban. s anyagi támogatással segítik. Az 1971—72-es tanévre elő­irányzott 1 millió 700 ezer forintból Szabolcs-Szatmá; - ban 100 ezer forintot kap­nak a szakszervezetek a fia­talok tanulmányi gondozásá­ra. Orvos az üzemben Amiről a konzervgyári beteglapok beszélnek Halk kopogás után, ma dél­ben ki tudja hányadszor nyílik az ajtó a konzervgyár üzemorvosi rendelőjében. Alacsony, barna hajú nő mu­tatja a lábát. Tipikus bőrgombásodás. Talán a leggyakoribb panasz, amivel itt az üzemorvost fel­keresik ilyenkor nyáron. A konzervipar úgynevezett „vizes” ipar. A gumicsizma viselése elengedhetetlen. Az pedig melegágya a gombás lábbetegségeknek. Hiába vé­dekeznek ellene intézménye­sen: a csizmák formalinos fertőtlenítésével, a fürdőkben a fertőtlenítő hintőpor rend­szeresítésével. Mégis gyakori, vissza-visszatérő üzemhi- génes probléma ez Akárcsak a zakuszka gyártásánál év­ről évre jelentkező allergiás bőrbetegségek. Ez azonban megelőzhető. Az erős fűszere­ket, az olajat, amivel e kü­lönlegesség készül, nem min­denkinek a bőre tűri. Ezért az allergiás tünet legapróbb jelénél azonnal áthelyezteti az orvos a dolgozót más mun­kakörbe. Ismeri a gyárat Csak észre kell venni... Ez készteti arra az üzemorvost, dr. Bartha Tibort, hogy ne elégedjen meg a havonta egy alkalommal kötelező „nagy­szerűiével”. Hetenként több­ször is végigjárja a gyárat, az üzemrészeket, amelyeket már legalább úgy ismer, mint akik ott dolgoznak. Az üzemorvos eredményes tevékenységének titka ez. Hi­szen az orvos feladata — eb­ben a státusában — inkább a megelőzés, mint a gyógyítás. Bartha doktor így vall erről: — A konzervgyár dolgo­zóinak van körzeti orvosuk a lakóhelyükön — ha betegek. Magam is oda utalom őket, ha szükséges. Viszont az it­teni adottságokat, munka- körülményeiket én ismerem. Ezért sokat tehetek megbe­tegedésük megelőzése érde­kében. Azt mondja, a konzervipar­ban nincs kifejezetten fog­lalkozási ártalom. Olyan ér­telemben, hogy foglalkozási megbetegedések fordulnának elő. Igénybevétel van, mint általában minden fizikai munkánál. Az üzemorvos fel­adata, hogy figyelje, ki mi­lyen mértékben tűri ezeket. S, ha szükségesnek látja, javasolja a munkás áthelye­zését más, számára alkalma­sabb munkahelyre. A konzervgyárban töltött évek során azonban volt mód­ja bizonyos következtetése­ket levonni például a táppén­zesstatisztikák rendszeres ér­tékeléséből bizonyos beteg­ségek gyakoriságáról és okai­ról. Az üzemi baleseteknél nem lehet nem észrevenni, hogy azoknak nagyobb szám­ban az új dolgozók a szenve­dő alanyai. Ez egyrészt adó­dik a gyakorlatlanságukból, másrészt — aki még nem dolgozott gyárban — az üze­mi fegyelembe illeszkedés zavaraiból. Az őszi, téli hó­napokban a hűléses megbete­gedések a bejáró dolgozók­nál fordulnak elő nagyobb számban. Az ingázók betegsége A bejárók köréből jelent­kezik egy másik, egyáltalán nem elhanyagolható problé­mája az orvosnak: — A kétezren felüli mun­káslétszám 40 százaléka so­rolható az utazók kategóriá­jába. Áltálában a kisvasút vonaláról járnak be. Az uta­zás hosszadalmas. Korán kel­nek, későn fekszenek. Le­dolgoznak 8 órát. És nem is akárhogy — teszi hozzá Bartha doktor — hiszen tel­jesítménybérben végzik a munkát. Mindez különösen a nőket viseli meg, akiket mindezek után otthon még várja a házi munka, a kert megművelése, a gyermekne­velés. Sokan elmondják itt a rendelőben, hogy rendsze­resen 3—4 órát alszanak. Ez kétségbeejtően kevés, ideg- kimerüléshez vezet. A szé­dülésen, fejfájáson kívül nem ritkák ilyen esetekben a ki­fejezetten szervi panaszok: gyomorfájás, szívszúrás, hol­ott a szívük is, a gyomruk is makkegészséges. Egyértelmű eseteknél pihe­nést javasol, diagnózissal küldi a körzeti orvoshoz a beteget, mert ő nem vehet senkit táppénzes állományba. De nem is mindig akar men­ni a beteg. Mert nem egy esetben az ilyen neurotikus problémákat olyan körülmé­nyek is súlyosbítják, mintáz iszákos férj, 3—4 gyerek. S bizony az ilyen családban az anya meggondolja, vállal­ja-e a betegséget. A táppénz kevesebb, mint a munkabér... Ezek az asszonyok még az egy műszakba helyezést sem fo­gadják el, mert attól félnek, ezzel csökken a keresetük. Mit tehet az orvos? Adhat tanácsokat, amiről előre tud­ja, úgy sem tartják be. És számít rá, a déli rendelési időben azután gyakran talál­kozik majd a beteg munkás­asszonnyal. Az idült megbe­tegedésben szenvedőket az üzemorvos rendszeresen el­lenőrzi. Például? — Igán sok a vérnyomásos zavarokkal küszködő ember. Ez korral is jár, de a nem kóros, idegrendszeri bántal- mak is okozzák. Gyógyszeres kezeléssel ugyanígy megelőz­hető a gyomorfekély ősszel, tavasszal gyakori kiújulása — mondja Bartha doktor. Emberi sorsok is... Egyszóval nemcsak gyógy­szert ír az üzemorvos. Ide jönnek először —mun­kaalkalmassági vizsgálatra — a gyár új dolgozói. A már dolgozók időszakos szűrő- vizsgálatát is ő végzi el. És az üzemorvosi rendelőbe ye~ zet a hosszabb táppénzes ‘ál­lomány után a munkába állók első útja is. A rehabilitáció nem megy minden konfliktus nélkül. Sok problémát okoz. Orvosilag is. Felelősséggel el­dönteni, milyen munkára al­kalmas a gyógyult dolgozó.„ átmenetileg vagy véglegesen... Önmagával pedig altkor kerül konfliktusba az orvos, ha számot vet arról, alapo­sabban, sokoldalúbban kel­lene végezni ezt a munkát. Mindig kifut az időből. Dr. Bartha Tibor mellékállásban látja el a konzervgyári üzem­orvosi teendőit. Egy orvos­kollegája közreműködésével, aki szintén másodállásos itt. Uzemasszisztens és mindhá­rom műszakban egy-egy szak­képzett elsősegélynyújtó egé­szíti kd az egészségügyi szol­gálatot a gyárban. — Ehhez a dolgozó létszám­hoz szerény igényekkel szá­molva is szükség lenne egy főállásos üzemi orvosra és két másodállásos szakorvosra, egyik személyében feltétle­nül nőgyógyászra — véli Bartha doktor. A gyár veze­tősége már felajánlotta ne­kem, töltsék itt több időt. Ök is szeretnék megvalósítani az általam most említett elkép­zeléseket. Szembe kell azon­ban nézni azzal a szabolcsi problémával, hogy kevés az orvos. Hiába adottak az egyéb anyagi és tárgyi feltéte­lek a konzervgyárban. Én pe­dig a hivatalos, napi 3 órá­nál — ami a gyakorlatban másfél — 5 óra között válto­zik — nem tudok több időt vállalni a külterületes kör­zetem mellett. Az órájára néz. Itt vége a rendelésnek. Az orvost a kör­zetében is várják a betegek. Kádár Edit A kígyó és a hipnózis Az emlősállatoktól és a madaraktól eltérően a kígyók nem pislognak, mivel nincse­nek szemhéjaik. Pontosab­ban: az evolúció folyamán szemhéjaik összenőttek és átlátszóvá váltak, ennek kö­vetkeztében a pislogási ref­lex is elmaradt. A kígyók nézése merevnek, hidegnek és szúrósnak tűnik, így nem csoda, ha sokan hipnotikus tulajdonságokkal ruházzák fel e hüllőket. Pedig szó sincs ilyesmiről. Hallgató békák A szemlélőt az téveszti meg, hogy a béka valóban önként közelíti meg a siklót de ezt egyáltalán nem hip­nózis hatására teszi. Akkor hát miért? A magyarázat vi­szonylag egyszerű. Tudjuk, hogy a béka — néhány más állathoz hasonlóan — nem fordít figyelmet a mozdulat­lan tárgyakra. Csak közelebb kell menni tócsájukhoz, bre­kegésük és hancúrozásuk azonnal megszűnik és vala­mennyien gyorsan a víz alá merülnek. Ha mozdulatlanul állunk a tócsa szélén, úgy, hogy nem vetünk árnyékot a vízre, akkor a békák 8—10 perc múlva ismét megjelen­nek a felszínen, ügyet sem vetve az emberre. A nálánál nagyobb mozgó tárgyak arra késztetik a békát, hogy el­rejtőzzék, a kisebbek — lep­kék, legyek, férgek — viszont élelemszerzésre, támadásra ösztönzik. Ezt a sajátosságot használja ki a vízisikló. Moz­dulatlanul fekszik a vízpar­ton, mint egy kődarab, de 10—15 másodpercenként ki­veti szájából férgecskeszerű kettéágazó nyelvét A csalogató nyelv A béka a siklót nem veszi észre, de látja a féregnek vélt nyelvecskéjét és hozzá- lopódzik. £mikor eléri a számára végzetes határvona­lat, a sikló hirtelen támadás­ba lendül, s ezzel meg is pe­csételődik a béka sorsa. Az egyik legveszedelme­sebb mérges kígyó, a levantai vipera, a vízisiklóhoz hason­lóan úgy vadászik, hogy les­ben állva várja a zsákmányt Források mellett rejtőzik el. vagy felkúszik a fára és ott helyezkedik el az ágakon, ahová gyakran szállnak le a madarak; ezeket is nyel­vecskéjével csalogatja magá­hoz. Egy másik mérges kígyó — a keresztes vipera — erdei és mezeiegerekre vadászik kiszimatolva tartózkodási he­lyüket. A vipera ráveti ma­gát az egérre, s méregfogai­val megmarja azt. Az áldozat még meglehetősen messze el­vánszorog, de a vipera szi­matjával nyomon követi és csak a már kimúlt áldozatot nyeli le. Ez újabb bizonyíték a hipnotikus erő megdönté­sére. Csellel szerzi zsákmányát A négy méter hosszúságot elérő óriás kígyóról, a törté­netekben oly félelmetesnek beállított Boa constictorról is számtalan kísérlet tanúsítja, hogy a nyúl, vagy a tengeri­malac egyáltalán nem esik a kígyó „bűvkörébe”, az utolsó pillanatig menekülni igyek­szik támadója elől. Ma már bebizonyított do­log, hogy a hipnózisnak sem­mi köze a kígyók élelem­szerzéséhez, éppúgy csellel egybekötött támadással ka­parintják meg a zsákmányt, mint sok más állat. Szabolcsi táncosok Gyöngyösön Gyöngyösön szeptember 18-án rendezik a szüreti néptáncfesztivált. A hagyo­mányos táncversenyen Heves, Nógrád. Borsod és Szabok s- Szatmár megye népi táncosai mutatják be műsorukat, s vetélkednek a fődíjért. az Aranyszőlőért. Megyénket a Szabolcs-Vo­lán 30 tagú táncegyüttese és az ököritói Fergeteges képvi­seli. A tánccsoportok verse­nye mellett a férfi szólótán­cosok az Aranysarkantyúért vetélkednek, a szüreti felvo­nuláson pedig az együttesek utcai menettáncokat mutat­nak be; ezt is díjazzák. A lányok szépségversenyé­nek győztese a Gyöngyös szé­pe címet nyeri el, az elbírá­lásnál nemcsak a szépség számít, hanem figyelembe veszik a néprajzilag legsike­resebb öltözetet is. A díjnyertes és a legjob­ban szereplő együttesek szep­tember 19-én gálaesten lép­nek a közönség elé.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents