Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-16 / 218. szám

I£if; szeptember tő. kelet-magyarorszag 5. oldal MINDENFÉLE Tovább javul megye úthálózata Többszintes szövetkezeti áruház épül Nyíregyházán tovább növekszik megyénkben a kishatármenti áruforgalom Az összes megyék közül Szabolcs élvezi a legnagyobb beruházási összegeket az utak helyrehozására és újjá­építésére. A más megyebeli közúti igazgatóságok évi költségvetése 30—50—70 mil­lió forint körül mozog éven­te. A KPM Nyíregyházi Köz­úti Igazgatósága azon a 44— 50 millión kívül amit a meg­lévő utak fenntartására for­dít. 227 millióval rendelke­zik. tehát több mint három­szor annyival, mint más me­gyék. Szükség is van erre. mert az árvíz egymaga több száz milliós kárt okozott út­hálózatunkban. 2000 kilométer Papp Gábor igazgatótól megtudtuk, hogy idén január­ban országos vállalat lé­tesült a minisztérium fel­ügyelete alatt. Közúti Beru­házó Vállalat néven. Műsza­ki gárdája szigorú ellenőr­zéssel foglalkozik, hogy az utak jól és tartósan épülje­nek meg. Az igazgatóság te­hát most már nem csak köz­vetlenül a vele egv házban székelő közúti építő vállalat­tól rendel útépítést (a KBV 50—60 millió rendelést ka­pott tőle.) De jelentős mun­kákat bízott a Kút- és Vas­útépítő Vállalatra, a Hídépí­tő Vállalatra és a Betonút­építő Vállalatra is. A munka a versenyszel­lem hatására serényen ha­lad. A harminchatos úton Polgártól Nyíregyházáig a megrepedezett betonútsza­kaszt éppen most fejezték be. Ebből a megyehatártól a nagycserkeszi 40-es kilomé­terkőig az igazgatóság saját erejével 23 kilométert, to­vábbi 7 kilométert pedig a KÉV hozott rendbe. Folyik a 40-es út rendbehozása is Ti­sza vasvárin keresztül, a 12-es kilométerkőtől a 40-esig. A KÉV 31 millió forintért vál­lalta Bodrogkeresztúrtól To­kajon át Nyíregyházáig a 38-as út 20 - kilométeres sza­kaszának rendbehozását. Fo­lyik a 41-es út építése is Vásárosnaménytól Beregsu- rányig. a KÉV a 30-as kilo­méterkőtől pedig az Ut- és Vasútépítő Vállalat munká­A következő napokban a városi. ipari településeken megkezdődik az 1971—72-es tanév a dolgozók általános és középiskoláiban. A mező- gazdasági területeken a dol­gozók általános iskolái egy hónappal később kezdik meg működésüket. Mint a Művelődésügyi Mi­nisztériumban elmondották, a felnőttek számára szerve­zett esti. illetve levelező ta­gozatok munkarendje az 1971—72-es oktatási évben is az előző évek gyakorlatának megfelelően alakul. Az esti tagozatok hallgatóinak az ál­talános iskolákban hetenként kétszer, a középiskolákban háromszor van tanítás. A le­velező tagozatosok mind az általános, mind a középisko­lákban hetenként egy alka­lommal vesznek részt az is­kolai oktatáson. A biztosítottak táborának megnövekedésével, a szolgál­tatások, a gyógyászati segéd­eszközök köre is arányosan megnövekedett. Megyénkben — mint Tassy Jenő, az SZTK megyei igazgatója elmondta — egyre több beteg, fogyaté­kos ember veszi igénybe a gondoskodásnak ezeket a le­hetőségeit. Minden biztosí­tott olyan gyógyászati segéd­eszközt kaphat, amilyenre or­vosi vélemény szerint szüksé­ge van; szemüveg, lúdtalp­betét, gumizokni, gumiha­risnya, fűző, sérvkötő, járó­bot, mankó, ortopéd cipő, művégtagok, hallásjavító ké­szülékek, betegkocsik, mű­szem... A felsorolás koránt­sem teljes. jával. Ez teljesen korszerű, igazi aszfaltút lesz. Nagy erővel hengerelték le a Ra- kamaz—Tiszanagyfalu—Ti- szaeszlárt érintő 15 kilométe­res útszakaszt is a KPM Köz­úti Igazgatóság dolgozói és ugyancsak hengereltek Hete. Fejércse. Tarpa körzetében is. Ez a hengerlés kilométe-' renként 600 ezer forintba ke­rül. míg egy új út kilomé­tere 4 millió. (Könnyű elkép­zelni. mibe kerülne, ha egy­szerre akarnánk újjáépíteni mind a 2000 kilométernyi sza-' bolcsi utat.) Viszont már ta­valy rendbe hozták az árvíz által leginkább feldúlt öt­ven kilométeres útszakaszt, melyben kilenc megye „út- ügyesei” segítettek. Modern gépek Egymillió 600 ezer négyzet- méternyi utat még idén el­látnak új záróréteggel, hogy tartósabb legyen. Július 31-ig ebből már elkészült 700 ezer négyzetméter és ezzel es.y- időben a Betonútépítő Válla­lat Kisvárda körzetében meg­kezdte a szabolcsi viszony­latban autósztrádának minő­sülő út építését. Tájékozódásunkat egv eme­lettel lejjebb Ojtozi János­nál. a Közúti Építő Vállalat­nál fejeztük be. ahol meg­tudtuk. hogy míg a vállalat dolgozóinak létszáma évek óta változatlanul 800 fő kö­rül mozog, a két-három év­vel ezelőtti évi 140 millió fo­rintos teljesítést a KPM-től kapott új gépek segítségével majdnem a kétszeresére, kö­rülbelül 250 millióra növelik az idén. A termelékenység is 120 százalékra nőtt és stabi­lizálódott egy törzsgárdalét- szám, amit tavaly még nem lehetett elmondani. Techni­kusok. gépkezelők, begyakor­lott brigádok dolgoznak szer­te a mellékútvonalakon is és a mezőgazdasági nagy­üzemek bekötő útjain. A cél az. hogy néhány év alatt ro­hamosan megjavuljon Sza-, bolcs-Szatmárban az úthely- zet. ami lényeges előfeltétele a szállítási problémák meg­oldásának. GNZ Az előzetes adatok sze^nt a dolgozók középiskoláiban a hallgatók létszámának lassú növekedése tovább tart. Ez­zel szemben a dolgozók álta­lános iskoláiban változatla­nul gond az alacsony hallga­tói létszám. (Ez az utóbbi hat esztendő alatt 120 ezerről alig 20 ezerre csökkent.) A minisztérium illetékesei hang­súlyozták: az alacsony hall­gatói létszám egyik fő oka. hogy a dolgozókat sok mun­kahelyen nem ösztönzik a továbbtanulásra. Közölték még, hogy a dol­gozók általános iskoláinak minden osztályában a reform- tantervek és tankönyvek van­nak érvényben. A dolgozók középiskoláiban az idei okta­tási évben folytatódik a re- formtantervek. illetve tan­könyvek bevezetése. A megyei igazgatóságon a gyógyászati segédeszközökre fordított költségek évről évre növekednek. 1965-ben ezen a címen, a megyében 1 millió 997 ezer, 1970-ben már 3 mil­lió 657 ezer forintot fizettek ki. Nyilvánvaló, hogy a költ­ségek emelkedésén belül, je­lentősen emelkedett a gyó­gyászati segédeszközök darab­száma is. A megyében 1960-ban ki­szolgáltattak — orvosi javas­lat alapján — 10 ezer 376. 1970-ben 24 ezer 921 szem­üveget. Többek közt hasonló­an nagy az emelkedés orto­péd cipőből: a már mondott időben (10 év alatt) 228 da­rabról 1046-ra növekedett a szolgáltatások száma. A közeljövőben várható a A Szabolcs-Szatmár megyei Általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezetek áru- beszerzési és értékesítési te­vékenységük hatékonyságá­nak növelésére, a lakosság és a tagság áruigényeinek jobb kielégítésére közös vállalatot hoztak létre. A Szabolcs- Szatmár megyei Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Közös Vállala­ta, kereskedelmi, felvásárlási, értékesítési, ipari és egyéb szolgáltatási tevékenységet végez. A közös vállalathoz 45 vidéki szövetkezet tartozik. A beszerzés és értékesítés vo­natkozik vas-, vegyesiparcikk, műszaki és ruházati cikkek valamint élelmiszeripari termékekre. Szabolcsi szakbolt külföldön Foglalkoznak a mezőgazda- sági termékek felvásárlásával, értékesítésével. Nyíregyháza városát is érdekli az a terv, amely szerint a Rákóczi út és a Síp utca sar­kán lévő területen 5 ezer 300 négyszögölön egy há­romszintes komplex áruházat A televízió szeptember 14- én kezdte meg a „Három srác a hadseregben” című ifjúsági filmsorozat sugárzá­sát. A hat részből álló, egyen­ként 30—40 perces sorozatot hat egymást követő héten át — egy alkalom kivételével — keddi napokon láthatják a nézők. A kezdeményező á tv Ifjú­sági és gyermekosztálya volt, attól a gondolattól vezetve, hogy ma a korszerű technika korában a fogékony fiatal korosztály számára érdekes, hasznos információkat nyújt­son. A honvédelmi nevelés ügyét jól szolgálja a sorozat, de bizonyos, hogy nemcsak az ifjak, hanem a felnőttek is szívesen megnézik a Magyar Néphadsereg korszerű fegy­vereit, haditechnikai eszkö­zeit és meggyőződnek arról, hogy az értékes fegyverek milyen jól szolgálják hozzá­értő katonáink kezében a haza védelmét. A filmek a haditechnikáról szólnak, mégis az ember a főszereplő, aki fizikai erővel vagy komoly szellemi kvali­tással mozgásba hozza, ren­deltetésüknek megfelelően alkalmazza a fegyvereket, a bonyolult berendezéseket, gépeket. Amint a sorozat címe is jelzi, az ismeretterjesztő filmsorozat nem száraz is­mereteket nyújt. Három ki­váncsi fiú engedélyt kap Oláh István vezérőrnagytól a honvédelmi miniszter he­lyettesétől hadseregbéli ka­landozásra. Helikopteren, páncélozott szállítójárműve­gyógyászati segédeszközök to­vábbi tökéletesítése mind hasznossági, mind esz­tétikai szempontból. Je­lentős, hogy az utóbbi idő­ben megyénkben is létesült audológiai állomás a csök- kenthallók kezelésére, ■ vizs­gálatára. Ez az állomás hal­lókészülékekkel is el van lát­va és a rászorulók meg is kaphatják a nekik legjobban megfelelő készüléket. Jelen­tős kedvezmény máris, hogy amennyiben a betegek eszté­tikai vagy más szemLontból indokoltan szebb kivitelű gyógyászati segédeszközöket akarnak beszerezni, az SZTK ebben az esetben is megtéríti a teljes árból ráeső részt. A. B. építenek. Ennek az a célja, hogy a városi lakosság élel­miszer- és iparcikk-ellátását megjavítsák. Az építkezés februárban kezdődik. Nagy figyelmet fordítanak a kishatármenti forgalom le­bonyolítására, a szövetkezeti bolthálózatok áruválasztéká­nak növelésére és a megye áruellátásának javítására. Különösen a hiánycikkek pót­lása érdekében szélesítették ki a kishatármenti árucsere­forgalom lebonyolítását. Ezen a héten szovjet partnerek érkeznek Nyíregyházára, hogy kiválasszák a szükséges áru­féleségeket, melyek ellenében a szovjet szakboltokban a szabolcsi szövetkezeti bolt­hálózat részére a szükséges árucikkek szállítására köt­nek szerződést. Elfogadott terv az is, hogy Nyíregyházán a szovjet partner szakboltot létesít, ugyanakkor szovjet területen a Szabolcs-Szatmár megyei Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet lé­tesít ugyancsak szakboltot. Az árucsere-forgalom lebonyolí­tására évenként kötnek szer­ződést. Hasonló kishatármen­ken bejárják a hadsereget; a meglátogatott alakulatoknál tapasztalt tisztek, szakembe­rek vezetik őket a látnivalók között és figyelmüket a technikai érdekességekre irá­nyítják. A gépkocsizó lövészek, harckocsizók, műszakiak, csapatlégvédelem, tüzérek és honi légvédelem — ez a fil­mek sorrendje is — fegyve­reinek és technikájának be­A statisztikát böngészem: a teljes kiskereskedelmi for­galom tavaly 14 százalékkal, a szövetkezeti szektorban 17 százalékkal növekedett. Az élelmiszer-iparcikk forgalom 48:52 arányban alakult. A kereskedelmi dolgozók száma a forgalomnál jóval kisebb mértékben, csak hat száza­lékkal gyarapodott. Ez utol­só adatot azért citáltam, hogy lássuk nem könnyű a pult a másik oldalán sem. De, ne sértődjék meg egyetlen be­csületes kereskedő sem, ha most a felsorolást egy most elkészült tanulmány néhány számával megtoldom. Százból — tizenhét szabálytalanság Az Országos Kereskedelmi Felügyelőség az elmúlt esz­tendő során több, mint hu­szonnégyezer vizsgálatot vég­zett az ország területén. En­nek az eredménye, hogy száz esetből átlagban tizen­hét helyen tártak fel szabály­talanságot; összesen 4153 esetben. Milyen okokra vezethető vissza?... A „dobogó” legfel­ső csúcsán a „saját zsebre” elkövetett árdrágítás kerül, több, mint 23 százalékkal, ezt követi a hamis mérés, mint­egy húsz százalékkal, és' „bronzérmes” a minőségron­tók igen tekintélyes tábora, majd 19 százalékkal. Ne fe­ledjük ki a felsorolásból a hamisan számolókat sem ugyanis minden nyolcadik vizsgálatra jutott belőlük is egy!... A fogyasztók megkárosítá­sa — bűntett! Ezért nagvon lényeges a felelősségre vonás is. Ahol az ellenőrzések so­rán hiányosságot tapasztal­tak mindenütt megtették a kellő lépéseket. Több, mint kétezer-ötszáz esetben vetet­tek ki pénzbüntetést, együt­tes összegük meghaladja az 1,4 millió forintot. A válla­ti árucsere-forgalmat bonyo­lítanak le a román partne­rekkel is. * Árubemutató, tranzitraktár A közelmúltban Romániá­ból 6 és fél millió forint ér­tékű árut hoztak a szabolcsi szövetkezetek. A vállalat be­szerzői, értékesítési tevé­kenységének lebonyolításához tranzitraktárt létesít. A szov­jet és a román határmenü forgalom kiszélesítése érde­kében a közeljövőben árube­mutatót is tartanak Nyíregy­házán. Ezen az árubemutatón 500 áruféleség szerepel majd. Gátfalvi Barnabás, a szö­vetkezet igazgatója elmon­dotta még, hogy folyamato­san építik kapcsolataikat mindazon vállalatokkal és üzemekkel, melyeknek ter­mékeit a tagszövetkezetek TÜZÉP-telepei hoznak forga­lomba. A vállalkozás a tag­szövetkezeteknek segítséget nyújt abban is, hogy a kise­gítő ipari tevékenységből származó áruk értékesítés­re kerüljenek. Farkas Pál mutatása a Magyar Néphad­sereg részéről jelentős anya­gi áldozatot jelent. A film elkészítésekor ala­kulatok, parancsnokok és sorkatonák százai álltak a filmesek rendelkezésére for­gatás alatt csaknem 50 napon át. Sok-sok szakember dol­gozott a sorozat elkészítésén, amely 1969-ben kezdődött és most fejeződik be. M. L. lat felelősségre vonását 500 alkalommal javasolta a fő­felügyelőség. Természetesen a vizsgálat alapján az árdrá­gításból, illetve a minőség­rontásból származó többlet- bevételt elvonták, ez több, mint négymillió forint. Mindezek mellett elgondol­kodtató, hogy csak 45 eset­ben történt büntetőfeljelen­tés. Hiszen a fogyasztók meg­károsítói ellen nem csupán az anyagi fegyelmezés mód­szereivel kellene élni. Ide kí­vánkozik viszont az a tény, hogy a megkárosított vevők­nek — ahol vissza lehetett keresni, hogy ki vásárolta az árut — az ellenőrök kezde­ményezésére 840 ezer forin­tot visszatérítettek, a keres­kedelmi vállalatok. Kérem. a panaszkönyvet... A tanulmánykötet, külön fejezetben, beszámol a pa­naszirodához érkezett beje­lentésekről is. 1970-ben 3770 (háromezer-hétszázhetven) panasz érkezett. Feltűnő, hogy minden második észre­vétel iparcikkel kapcsolatos, az élelmiszerek húsz száza­lékkal szerepelnek, a ven­déglátás és a ruházat ..holt­versenyben" 15—15 százalék­kal képviselteti magát. A számszerűségnél azon­ban sokkal több tanulságot rejtenek az indokok és ebből nemcsak a kereskedelmi vál­lalatok okulhatnának, ha­nem a gyártó cégek is. Ten­nivalóra sürgető ugyanis, hogy milyen sok a panasz a tartós fogyasztási cikkek mi­nőségére és a garanciára. A háztartási gépek sokasodása automatikusan megköveteli, hogy ezzel párhuzamosan fejlődjön a szolgáltatás is. Sajnos, gyakori jelenség, hogy a meglévő rendeleteket sem tartják be sok helyütt és nem tudnak cserekészülé­ket sem adni a szervizekben. Meleg ügyintézés Egy hete írtunk a hidegről és arról, hogy a gyermekin­tézményekben láznak a ki­csik. A TITÁSZ gyorsan rea­gált, levélben közölte, hogy az erőmű képes minden igényt kielégíteni. A TITASZ-t azonban meg­előzte a városgazdálkodás. Történt pedig, hogy a cikk megjelenésének napján, te­hát a múlt hét csütörtökén délelőtt, úgy tíz óra felé már áradt a meleg a hőközpon­tokból a bölcsődék, óvodák felé. Elismerésre méltó a gyor­saság. Melegített a hőn kívül az ügy meleg intézése is. (bürget) A busz dicsérete Dicsérni kell a nyíregy­házi autóbuszokat. Annyi ke­serű, folyton ismétlődő bírá­lat után megérdemlik az el­ismerést. Miért? Nem azért, mert hajszál­pontosak. Nem is azért, mert kényelmes az utazás velük... Néhány napja a nyíregyhá­zi autóbuszok visszahozták a tovatűnő nyarat, a meleget. Fűtik a buszokat! Hálával gondol az Ikaru- szokra a didergő ember, végre egy kis meleg zug, ahol jól érezheti magát a szeptemberi zimankóban. (páll) Csak messzire? Ha a vállalatok, szakszer­vezeti bizottságok kulturális alapjainak felhasználásáról döntenek, szinte mindenhol visszatérő téma; nagy lét­számú kirándulás az ország legszebb helyeire. Megyénk gazdag műemlékkincseit sok­szor csak a távolról jött vendégek keresik fel. Felfe­dezésre vár a beregi, szat­mári, felső-szabolcsi rész. Jó lenne, ha a tervek készítésénél szűkebb hazánk, Szabolcs-Szatmár felfedezésére és megszeret­tetésére is gondolnának. (baraksó) Figyelemébresztő az la amit az élelmiszer-vizsgálatok mu­tatnak : 2000 laboratóriumi elemzés 300 minőségi kifo­gást fedezett fel. Országos jelenség az óvatos megren­delés következménye: az áruhiány is. Akár az üveg­visszaváltás, amely minde­nütt szócsatákkal és ideges­kedéssel' párosul. A vendég­látóiparban a megkárosítás „hármas fogata”: az adagok, az árképzés, és a számolás. De, meddig?... Hiszen évek óta visszatérő gondok ezek, és úgy tetszik, csak a tör­vény szigorának mindennapi érvényesítése hozhat gyöke­res változást. Ennek, gondo­lom, a becsületesen dolgozó kereskedelmi és vendéglátó­ipari alkalmazottak örülné­nek a legjobban, mert így bizony ártatlanul is a gya­nakvás légkörében kénytele­nek élni. Eljütik a jogainkkal A közgondolkodásunk sok­szor el is fogadja, hogy az élelmiszerboltban egyes el­adók kevesebbet mérnek és többet számolnak, úgy veszik meg a készüléket, hogy már ott sejtik a hibát, nem szól­nak az indokolatlan áreme­lések ellen. Nekünk vásár­lóknak is többet kellene ten­ni — és jobban élni a jo­gainkkal. Mert nem lehet mindenki mögött egy ellen­őr és egy vizsgálatot végző ember. 3770 panasz tanulsága sze­rint: 33 százaléknál az ok visszavezethető minőségi reklamációra, ez egyaránt asztala az iparnak és a ke­reskedelemnek (!), 23—25 százaléka fogyasztói megká­rosítás (ez az üzletek ., háza táját” érinti) és 20—22 száza­léka áruellátási panasz (erre a kis- és nagykereskedelem­nek együttesen kell válaszol­nia.) Bán János Tanévnyitás a dolgozók iskoláiban Modern gyógyászati segédeszközök Lgy év alatt 3,6 millióért „Három srác a hadseregben" Ugyan meddig még?

Next

/
Thumbnails
Contents