Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-16 / 218. szám
KELET-KtAeYAROÍUSZAS WTÍ szeptember flf, ^ ■ Merre vándorolnak ? Ut az aranygyűrűig Maradtak — jól járnak \ lürzsgárda uicgbccsülésc a nyíregyházi U*xlil#!>ekné! Ä munkaerőmozgás évek óta a legproblematikusabb pontja a hazai gazdasági életnek. Nemcsak azért, mert az elmúlt 3 évben a normális mértéket messze meghaladó fluktuációnak lehettünk tanúi, hanem azért is, mert a mai napig sem sikerült megtalálni azokat a hatásos módszereket, amelyekkel a felmérhetetlen anyagi és morális károkat okozó spontán fluktuációt felválthattuk volna a tervszerűen megkomponált iparfejlesztési koncepcióval összhangban lévő munkaerő-átcsoportosi fással. A „munkaerőpiacon” a minden tudatosságot nélkülöző, már-már anarchikus jelenségek uralkodtak, s a helyzetet csak bonyolította, hogy a munkáltatók nemcsak szenvedő alanyai, hanem közvetett, olykor közvetlen okai, elöse- gitöi voltak a munkavállalók szüntelen vándorlásának. A téma időről időre — rendszerint egy-egy gazdálkodási időszak lezártával — napirendne került, s a hangnem alig-alig változott: kemény kritika, hatásos intézkedések sürgetése — esetenként kilátásba helyezése —, aztán maradt minden a régiben. Nem véletlen a múlt időben történő fogalmazás. Az idei első fél év adatai ugyanis némi — bár korántsem elégséges — pozitív változásról beszélnek. Eszerint 1971. első felében mintegy S százalékkal csökkent a ki- és belépők száma, a múlt év azonos időszakához hasonlítva. ' A jelentésekből egyértelműen kiderül az a pozitív változás, amely elsősorban azoknak a munkaerögazdálkodást befolyásoló központi intézkedéseknek köszönhető, amelyeket sajnos még nem sikerült teljes mértékben elfogadtatni a vállalatokkal, pontosabban szólva: átvinni a vállalati gazdálkodásba. Mindenesetre így is eredményként kell elkönyvelni a fluktuáció csökkenését és azt is, hogy Budapesten és néhány vidéki centrumban létszámcsökke- . nés tapasztalható. Ez az utóbbi márcsak azért is figyelemre méltó jelenség, mert közismert, sokszor és sokoldalúan bizonyított tény, hogy az ipari centrumokban lévő munkaerőhiány a legtöbb esetben látszólagos. Más a kép, ha azt vizsgáljuk, hogy mi a háttere a létszámcsökkenésnek ? A munkaerőgazdálkodásnak mindig vannak aktuális témái. A legújabb „aktualitás”: n szövetkezeti ipar és a tsz mellék üzemek elszívó hatása. Nem kívánunk részletekbe menő elemzést adni arról, hogy mennyire helyes vagy nem helyes, mennyire elfogadható. vagy elfogadhatatlan például a legkülönbözőbb tsz-melléküzemek — közöttük a nagyipart kisipari módszerekkel űző — öntödék, minikohók, szerszámgépműhe- lyecskék 20—30 forintos órabérrel „megalapozott” munkaerőpolitikája. A hatékonyság elvéről van A. Buchwald: Ki vigye a L- Jól van, vidd el te a borbélyhoz! — fejezte be szeretett nejem a vitát, amit én kezdtem azzal a halk megjegyzéssel. hogy : ideje lenne a fiú haját levágatni. A fiú hatéves és nagyon szégyellem, hogy még mindig nem tud differenciálni az orvos és a fodrász között. Amikor először vitte az anyja a fodrászhoz, letolta a gyerek nadrágját és nagyokat pislogva várta az injekcióstűt. Máskor meg, amikor a doktorhoz vittük, arra kérte, hogy szép rövidre vágja ám le a haját. Éppen a napokban tolta a feleségem orrom alá az Asz- szonyok Lapját, amelynek a vezércikke azt bizonygatta, hogy a szülők hovatovább — legjobb szándékuk ellenére is — az őrültek házába kergetik gye/űfekeiket, A cikk szó. Arról, hogy el kell érni az életképtelen — pontosabban piacképtelen — gazdálkodási egységek elsorvadását, elsősorban oly módon, hogy e területekről megindul egy egészséges munkaerőáramlás a jól prosperáló, hatékonyan működő gazdasági területek felé. A szövetkezetek jó része, a tsz-melléküzemek majd mindegyike — ne kutassuk most, hogy miért, milyen módszerekkel és milyen körülmények között, a jól prosperáló vállalkozások közé tartoznak. S ha csak ezt nézzük, akkor nincs abban semmi meglepő, ha a sok gonddal bajlódó nagy gyár munkása különösebb szívfájdalom nélkül cseréli fel nagy- vállalati munkáltatóját valamilyen kisebb, majdhogynem jelentéktelen, ám lehetőségeit jól kihasználó üze- mecskével. Márpedig a munkaerővándorlás jelenlegi fő iránya a szövetkezeti ipar és a tsz-melléküzemág. Közgazdasági közhely, hogy az egészségesen és gyorsan fejlődő gazdaság elképzelhetetlen a munkaerő bizonyos átáramlása, illetve átcsoportosítása nélkül. Az is közismert, hogy a hazai ipar bizonyos vállalatainak termékei — magyarán az egész vállalat működése — nem igazodik eléggé a világpiac követelményeihez. Még magyarab- bul: vannak vállalataink, amelyek létezése — a jelenhosszán méltatta, hogy a fiúgyermeket az apának kell a fodrászhoz vinnie, lévén a hajvágás szoros összefüggésben a férfiassággal. Mert ha az anya viszi borbélyhoz a gyereket és az mérgében tombolni kezd. akkor ezzel nem a fodrász, hanem elsősorban az anya ellen berzenkedik. így indultam el fiammal másnap korán reggel a borbélyhoz. A gyerek előre kikötötte, hogy csakis ahhoz a fodrászhoz hajlandó betenni a lábát. ahová én is járok. Kedvenc figaróm halálsápadt lett. amikor közöltem vele jövetelünk célját. — Éjszakánként nem kószálok az utcán. 80 kilométernél nem hajtom a kocsim sebesebben, nem kezdek ku- peckedni. nem kártyázom és — nem nyírok kisgyerekeket. légi gyártrpánystrukturát nézve — nemhogy feleslegesek, hanem egyenesen károsak. Ezek azok a vállalatok, amelyek az állami támogatásból élnek, amelyek időről időre meghosszabbított türelmi időt kapnak életképességük bebizonyítására. Ám az állami támogatás nem lehet a végtelenségig a vállalati hiányosságok és a termelés piacképtelenségének takarója. Nemcsak elméletben, gyakorlatban is el kell viselni, hogy' a rosszul prosperáló vállalatok. — amelyek nem akarják, 'vagy nem képesek megújítani saját gazdálkodásukat — visszafejlődnek, elsősorban oly módon, hogy alkalmazottaik, munkásaik elhagyják, más, jobban működő üzemekben helyezkednek el. A dolog másik oldala, persze, hogy a gazdaságos, a piaci jövő előtt álló üzemek lényegesen többet nyújthassanak az alkalmazottaiknak, hogy nagyságrendbeli különbség legyen az éppen csak létező — sokszor csak a tradíciók miatt létező — s a dinamikusan fejlődő vállalatok között. Ez az egyetlen lehetséges mozgatóerő, amely egészséges munkaerővándorlást idéz elő, s amely megakadályozná azt is, hogy a nagyüzemi munkásság egy része az alacsony termelékenységgel dolgozó kisüzembe vándoroljon. V. Cs. Veszélyes dolgokkal nem foglalkozom! A zsebébe dugtam egy ötfrankost. — Tegyen most az egyszer kivételt, jó? — mondtam. s választ sem várva vonszoltam és erősítettem a fiút a székhez. Kedves kis csemetém bömbölt, hadonászott. mindenre elszántan kapálózott. úgy. hogy a fodrász sehogyan sem tudott közel férkőzni a hajához. — Tudja mit. apuka? — mondta aztán — Szíveskedjék magunkra hagyni. Nyugod- tabb lenne a gyerek, ha kettesben maradnánk. Fél óra múlva érte jöhet. A jelzett időre pontosan visszatértem. Borbélyom éppen elkészült a gyerek frizurájával. Fiam boldogan, mosolyogva fogadott. — Hogy csinálta? — tekintettem elismerően a fodAranygyürűsök itt még nincsenek. Ezt a jelképes megbecsülést azok kapják majd, akik húsz éve megszakítás nélkül ennél a vállalatnál dolgoznak. A Nyíl-egyházi Textilruházati Vállalat azonban még mindössze tizenhat éves. Ez azonban nem akadálya annak, hogy érdemük szerint elismerjék, megbecsüljék a törzsgárda tagjait. akik közé nemcsak az alapító tagokat sorolják, hanem az öt évnél régebben itt dolgozókat is. Szokásjog az előléptetésre Csaknem marói holnapra élt történetének első tíz esztendejében ez a vállalat. Akik akkor is műszakba jártak, minden alkalmat megragadtak, hogy munka legyen a kezük alatt. Még csak a kesztyű és a zsák is szerepelt a ..termékek” listáján, s a foltozást sem szégyellt ék. Derekasan megvívták a harcukat a nehéz időkben a kenyérért és a vállalat fejlesztéséért. tehát rászolgáltak a mostani nagyobb megbecsülésre. Erről a kollektíva dönrászra. — Egészen megszelídítette. — Van néhány jó módszerem... Parancsoljon, itt a számla. 1 — Jól látok? — dörzsöltem meg a szememet. — 21 frank? Egy hajvágásért?! — Hajvágás, hajmosás, kölni. púder, bedörzsölés. haj- olaj, plangírozás. ugye... Ez ennyibe kerül... — Érthetetlen!... Egy apró kis kölyöknek ennyi mindent! — Kérem, én megkérdeztem. hogy csináljam-e, adjam-e ezt. meg azt. és ő mindenre azt mondta, hogy igen. Mit tehettem volna?... Kivánszorogtam a fiúval az üzletből. Hazafelé menet meg kellett még hívnom drága gyermekemet egy pohár fagyira, egy üveg narancslére. s be kellett vele mennem a játékboltba is. így a ..hajvágás” összesen 41 frankomba került. „Istenem, egy félnapi keresetem!” — sóhajtottam. — „Erről miért feledkeznek meg a gyermekpszichológusok !! ?” (Baratf Rozalia fordítása) tött nem is olyan regen, amikor igém mondtak a kollektív szerződésre. Ennek a munkahelyi alkotmánynak a paragrafusai változatosan sorolják az elismerés módjait, elsőnek mégis az íratlan szabály — mondhatni: a vállalati szokásjog — egyik passzusa érdemel említést. A nyíregyházi textileseknél kialakult gyakorlat, hogy a fontos, olykor vezetői beosztásokra nem „kívülről” importálnak hatalomra és nagyobb pénzre éhes ismerősöket, prote- zsáltakat, hanem maguk között keresik meg a legalkalmasabb szakembert. Az előléptetésekre nem lehet - törvényt” alkotni, de a törzsgárda tagjait így is érezhetően lehet megbecsülni. Igv lett egyszerű szakmunkásból brigád-, vagy szalagvezető, művezető, vagy éppen meós. Ha kellett, megadták a tehetőséget a tanulásra is azoknak, akiknek a magasabb beosztása azt úgy kívánta. Igaz, többen azért ragadtak meg a vállalatnál, mert nem volt más választásuk más munkahely híján. A szabad munka- vállalás bevezetésekor ugyan elmentek néhányan — ipart váltottak, vagy a fiatalabbak más. jobban fizető szakmákra képezték át magukat — de a többség ekkor is maradt. vállalta a nehezen szűnő gondokat is. Mert a 16 év alatt talán náluk volt a legrosszabb — s még ma sem kielégítő — például a szociális ellátottság. Kivéve a két új szolgáltatórészleget, itt még csak álom a szép öltöző, a modern mosdó, v agy a napfényes étkezde. Erre pedig már — joggal — sok helyütt kényesek a dolgozók, — miért maradnak meg hát itt az emberek? Nyereség és humánu'►* Most. a nyereségszemlélet térhódítása idején egyesek talán felszegik a fejüket a módszer miatt, ahogy ennél a vállalatnál a nyugdíj előtt állók milyen kedvezményi élveznek. — de afelett nem lehet vita, hogy a megoldás rendkívül humánus. Abból indultak ki. hogy aki már ledolgozta élete javát, annak nem jár olyan fürgén a keze. nehézkesebben mozog. Hamarabb elfárad. Teljesítménybérezésnél ez óhatatlanul keresetcsökkenéshez vezetne. ami érzékenyen befolyásolhatná majd a nyugdíjat is. Ezért döntöttek úgy — s nem sajnálják rá a nyereség egy részét sem — hogy a megfáradt. idős törzsgárdatagoknak rendszeres bérkiegészítés! adnak. Egyénileg mérhető termelés esetén a törzsbérére automatikusan ráraknak 10 százalékot. míg a csoportos teljesítmény esetén csökkentették az idősebbekkel szembeni elvárás — ha úgy tetszik: norma — mértékét, s itt is számfejtik a kiegészítést fizetési napokon. Ez utóbbi módszerrel azt is elérték, hogy a fáradékonyabb dolgozóra nem kell „rádolgoznia” a többinek, tehát nem érzik nyűgnek a nyakukon, — ugyanakkor a nyugdíjba A nyíregyházi MÁV-állo- máson új gurítódomb épül. Ennek örülnek a környék lakói is, mivel az új létesítmény átadása után nem kell majd órákat várakozniuk a Debreceni és a Simái úti vasúti átjárónál. Azt viszont sérelmezik, hogy az irányítást hangszóróval kívánják megoldani az illetékesek. Eddig is sokszor megzavarta nyugalmunkat az éjszakánként felüvöltő hangszóró, s úgy érezzük, készülő dolgozó keresete sem csökken. Nőknél 50. férfiaknál 55 éves kortól adják ezt a kiegészítést, melynek havi kihatása jelenleg hétezer forint körül van. Felfogható ez úgy is: lehat itt „munka nélkül” is keresethez lehet jutni. Csakhogy a valóság más. A munkát már terhesebbnek érző idős dolgozó korábban sokat áldozott azért, hogy most jobb feltételek között a fiatalok szárnyalhassanak. Másrészt ez a megoldás a leendő nyugdíjasokat is ösztönzi: jó munkával. igyekezettel növelni lehet a számítási alapot. ami év végén még a nyergségelosztásnál is növelő tényező lehet. Kiemelt fizikaiak S már itt is az újabb visz- szatartó erő: a kollektív szerződés anyagilag is tisztelettel övezi a törzsgárdistákal. A megoldás: öt évig csak az évi törzskereset a részesedés meghatározója; 5—7 évi munkaviszony esetén esztendőnként 1,5, a nyolc—tíz évi folyamatos munkavégzésnél évenként 2.5 százalékkal „szorozzák fel” a részesedést alakitó teljes kereset összegét. Ez utóbbi csoportba tartozik a vállalat dolgozóinak több. mint a fele. Egy ilyen törzstag például ha az esztendőben 25—30 ezer forintot keresett, ezt a nyereség-kiszámításnál még megemelik 25 százalékkal. Ezenfelül szép számmal vannak fizikai dolgozó törzstagok is a nyereségjutalomra soroltak között — 28 közül 20! — akik a vállalt felelősségükhöz mérten többet is kapnak. Mindez természetesen csak (abban az esetben jár, ha munkája ellen nem volt kifogás nem büntették fegyelmivel..— mert sem a beosztás. sem az eltöltött idő nem nyújt menlevelet a hanyagságra. legyen az bármilyen idős dolgozó. Juttatás, védettség Aztán tovább: jutalmazásoknál, kitüntetéseknél a tel - ies helytállást veszik alapul, ez utóbbiért jutalomszabnd, ság is jár. Törzs gárda tagság a feltétele a vállalat által nyújtott kamatmentes lakásépítési kölcsönnek is: az évi 40 ezer forintos keretet maximum tízezer forintjával adják. 4 évi visszafizetésre. Üdülésnél, tanulmányutak nál a jól dolgozó és nagy tapasztalattal rendelkező törzsgárdisták jönnek először számításba. Természetesei’ a kollektív szerződés itt is védi a felmondás ellen a törzsgárda tagjait. — bar manapság véletlenül sem fordul elő, hogy a vállalat kívánna megszabadulni valamelyik dolgozójától, kiváltképp nem a becsületes törzs- gárdistától. Aligha ez a megyében a legtökéletesebb módszer a gyári, üzemi derékhad elismerésére de mindenképnen hasznos megoldás. Hatása is könnyen felfogható a jó munkahelyi közérzetben. s a ragaszkodásban. Angyal Sándor hogy ezután sem lesz nyugodt éjszakánk. A vonatkozó vasúti utasítások előírják, hogy lakott területen fényjelzővel felszerelt gurítódombot lehet csak üzemeltetni úgy látszik, hogy ezt az illetékesek figyelmen kívül hagyták. A lakók nyugalmának érdekében a hangszóró helyett fényjelzős megoldást alkalmazzanak az új gurítódombnál — kérik levelükben a kornyék lakó*. KORSZERŰ UJ ÜZEMCSARNOKOT LÉTESÍTETT A VAGÉP NYÍREGYHÁZÁN. A NAPOKBAN KEZDTÉK MEG A GÉPEK ELHELYEZÉSÉT, AZ ELSŐ GÉPEKEN MÁR DOLGOZNAK. (HAMMEL JÓZSEF FELV.) gyereket a fodrászhoz? Olvasónk írja Haugszóró helyett íéuyjelzőt Mflf
