Kelet-Magyarország, 1971. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-11 / 188. szám

4 oMal RELET-MAGYARORSZÄO 1971. augusztus ti. EGYIK FELTÉTEL SEM Július 31-én gyermekem lakodalmát az Arany Szar­vas étteremben tartottuk meg. Ezt megelőzően meg­kerestük az üzlet vezetőjét, s megállapodtunk abban, hogy az általunk igénybe venni kívánt nagytermet más a lakodalom idején nem veheti igénybe, továb­bá abban, hogy zene 3 órá­ig lesz, valamint megállapo­dás született az általunk fel­ajánlott nyersanyag elszá­molását illetően is. Saj­nos a valóság nagyon eltért a megállapodásunktól, a három kikötésünk egyikét sem teljesítették. így a la­kodalom korántsem sikerült az általunk elképzelt - és kí­vánt formában, melyet a komoly anyagi áldozat mel­lett sérelmesnek és a meg­állapodás megszegését megengedhetetlennek tar­tom — panaszolta Ványi Imre, Nyíregyháza, Szarvas utca 67 szám alatti lakos. MEGSZŰNT A HALÄRU- SITAS Mátészalkán az elmúlt év­ben a Kossuth utcában le­bontották azt az épületet, ahol a halcsarnok volt. Ta­valy úgy oldották meg a város halellátását, hogy a két zöldség- és gyümölcs­boltban árusítottak halat. Az idén viszont ezt meg­szüntették, így a város há­ziasszonyai egyáltalán nem jutnak halhoz. Kérésük: az illetékesek biztosítsanak megfelelő helyiséget a hal­csarnok számára, és Máté­szalka lakosságának élőhal­lal történő ellátásáról gon­doskodjanak — közölte le­velében Budaházi István mátészalkai lakos. NAGYTAKARÍTAS — AZ UTCÁN Már több ízben láttam, így augusztus 9-én is, hogy a hétfői napokon délelőtt az Omnia kávészalonban nagy- takarítást végeznek. Ilyen­kor a belső helyiség sző­nyegeit az utcán lévő asz­talokon szellőztetik, vagy éppen szárítják, ahol nem sokkal később a vendégek fogyasztják a kért fagylal­tot, kávét, vagy amit éppen megkívántak. A szőnyegek után, jóllehet letörlik az asz­talokat, de véleményem sze­rint a szőnyeg és a fagy­lalt akkor sem való egy asztalra — közölte észrevé­telét Zámbó Károlyné nyír­egyházi olvasónk. Mint lapunkban már beszámoltunk róla, szabolcsi si­kerrel ért véget a nemzetközi tűzoltóverseny, amelyen me­gyénket három önkéntes tűzoltócsapat képviselte. Közülük kettő első, egy pedig második helyen végzett. A képen a győztes nyírmadai önkéntes tűzoltók láthatók, akik a kocsi­fecskendő szerelési kategóriájában lettek országos elsők. (A képet beküldte: Tóth Sándor tűzrendészeti előadó.) lap megírta — az illetékes válaszol HATFÉLE KRÉMFAGYLALT 1971. július 29-én „Válasz­ték” címmel megjelent cik­kel kapcsolatosan válaszunk a következő: A cikkben kö­zöltek helytállóak. Intézked­tünk, hogy vanília, csokoládé, valamint a jaffa lágyfagylal­tokon kívül a választékot bő­vítsék citrom, gesztenye, és sárgabarack fagylaltokkal. Sajnos nagyobb választékot a krémfagylaltokból nem tu­dunk nyújtani, mivel a fagy­laltgépben rostos anyagból készült alapanyagot nem fa­gyaszthatunk, így például málna, puncs, eper, ősziba­rack fagylaltokat nem ké­szíthetünk. A krémfagylalt- gépek előnye, hogy sokkal higiénikusabbak a hagyomá­nyos fagylaltgépeknél, azon­ban választék szempontjából annyi hátrányuk van, hogy egyszerre csak kétféle fagy­lalt készíthető. Nyíregyházi Vendéglátóipari Vállalat UTCAKÉP, ÓH! A Széchenyi utca párat­lan oldalának a Szabadság és a Bessenyei tér közötti részén tavasszal kicserélték a szeméttartókat, csupán két régi, elavultat hagytak meg. Tévedésből-e vagy ta­karékosságból. nem tudom. E két rozsdás, helyenkét lyukas, s talán az elavult­sága miatt gyakran a földön található tároló rontja az utca képét, amely az utca nagy forgalmára való te­kintettel nem lehet közöm­bös — javasolta Pintér Jó­zsef nyíregyházi olvasónk. Válasz olvasónknak Mennyit lehet levonni? Takács Mihály máté­szalkai olvasónk levelé­ben afelől érdeklődött, hogy kártérítés címén hány százalékot lehet le­vonni a dolgozó fizetésé­ből? A Munka Törvénykönyve olvasónk kérdésére a követ­kezőket tartalmazza: Ha a pénzfizetésre kötelezett dolgozó más vállalatnál munkaviszonyba lépett, ter­melőszövetkezeti tag lett, il­letve nyugellátásban vagy egyéb rendszeresen vissza­térő járandóságban része­sül, a vállalat a követelés alapjául szolgáló jogerős ha­tározatot e szervnek meg­küldheti s felhívhatja, hogy ennek alapján az összeget a vállalat, illetve a járandósá­got foyósító szerv a kötele­zett munkabérből (járan­dóságból) vonja le és utal­ja át. A levonásnak jog­szabályban meghatározott sorrendje és mértéke van. Bizonyos esetekben a le­vonás a dolgozó munkabé­rének 33 százalékáig, más esetekben pedig 50 száza­lékig terjedhet. 50 százalék­ig terjedhet a levonás a többi között akkor is, ha a dolgozót az őt alkalmazó állami vállalat, szövetkezet vagy más társadalmi szerv kártérítés fizetésére köte­lezte. 50 százalékos a levo­nás akkor is, ha a dolgozó­nak a korábban őt alkalma­zó állami vállalat vagy más társadalmi szervvel, terme­lőszövetkezettel szemben áll fenn kártérítési kötele­zettsége. A levonás alapját képe­zi minden olyan díjazás, amelyet a béralap vagy a részesedési alap pénzbeli részéből kap a dolgozó, ki­véve azokat a juttatásokat és díjazásokat, melyeket az átlagkeresetbe sem iehet be­számítani (szociális jutta­tások, jubileumi jutalom, hűségjutalom, stb.) A kiszá­mítás módja a következő: a munkabérből levonják a nyugdíjjárulékot és a hon­védelmi hozzájárulást, a fennmaradt összeg 50 szá­zaléka tartható vissza a tartozásra. A vállalat mél­tánylást érdemlő esetben a visszatartható összeget ala­csonyabban is megállapít­hatja. A TEJ KIFOGYOTT Az élelmiszer kiskereske­delmi vállalat Dózsa György és Nyár utca sarkán lévő önkiszolgáló bolt állandó vá­sárlója vagyok. Igen sok­szor bosszankodom, és még igen sok vásárlótársam is, hogy ezekben a meleg na­pokban a délutáni tejszál­lítmány igen hamar elfogy. Vagy azért mert a bolt ke­veset rendel, az igényeket nem mérik fel kellőképpen, vagy azért, mert a hűtő- szekrénybe már előre elrak­ják a bolti dolgozók jó is­merőseiknek a tasakos te­jet. így a vásárlók nem az érkezés sorrendjében jut­hatnak tejhez, s ez bosszant­ja mindazokat, akiknek máshová kell tejért elmenni, ugyanakkor látják, hogy a hűtőszekrényben több liter tej tartalékolva van. Kér­jük, hogy e kivételezést szüntessék meg ebben az üzletben — kérik levelük­ben a környék érintett la­kói. Szerkesztői üzenetek Nagy Istvánná tiszaadonyi és Zsiku András vencsellői olvasóinkat levélben tájé­koztattuk. Lábas Istvánná újdombrádi, Nagy Sándor zá­honyi, Tóth Sándor újfehér­tói, Bartha Imre tiszavidi, Cserosa Károly tunyogmatol- csi, valamint T^rebesi Illés szakolyi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Zeke György nyíregyházi ol­vasónk problémájával fog­lalkozni fogunk. Nagy Mik­lósáénak az ibrányi Rákóczi Termelőszövetkezet a föld­járadékot kifizette. Bakó Mária tiszavidi olvasónkat az Állami Biztosító vásáros- naményi járási fiókja levél­ben tájékoztatta. LEVÉL EGY GÉPKOCSI­VEZETŐHÖZ 1971. augusztus 5-én reg­gel 7 óra körül a Vasvári Pál és a Rákóczi utca ke­reszteződésénél a gyalogát­kelőhely közelében egy té­továzó (átmenjen? Ne men­jen?) idős néninek áthala­dási elsőbbséget adtam gép­kocsimmal. S nemcsak azért, mert a szabály is így írja elő — hiszen majdnem a gyalogátkelőhelyen mént a néni — hanem mert az ud­variasság, a figyelem és a megértés is ezt kívánta. Nem így gondolkodott annak a Warszava gépkocsinak a vezetője, aki közvetlenül a ' kőcsim mögött állt még, s méltatlankodva szólt rám,— mintha régi ismerősök let­tünk volna — „annyira rá­érsz?” Szeretném ennek a gépkocsivezetőnek a tudtára adni, hogy a közlekedésnek vannak Íratlan szabályai is, melyeket érdemes és na­gyon sokszor kötelező is fi­gyelembe venni — írja le­velében Badak János nyír- szőlősi olvasónk. DÜLEDEZÖ TABLA A Luther-ház oldalánál lévő autóparkírozó helyet jelölő útbaigazító tábla már hetek óta „félárbocra” ereszkedve tölti be rendelte­tését, amely úgy gondolom minden arra haladónak bánt­ja a szemét, és arra gon­dol, hogy pont azok nem veszik észre, akik ezt a hi­bát helyrehozhatnák. E táb­la egy olyan utcában van, amely egy fő közlekedési út­ba torkollik, így itt igen sok idegen is megfordul, s e düledező tábla nem vet jó fényt a városra, különö­sen ha hetekig, lassan hóna­pokig megtűrjük így — közli levelében N. Z. nyír­egyházi levelezőnk. Petőfi.évforduló Jövőre ünnepeljük Petőfi Sándor születésének 150. év­fordulóját. Erre az alkalomra gazdag programot állított össze a dunavecsei Petőfi tájmúzeum baráti köre. A program egyik kiemelkedő rendezvényének ígérkezik a Petőfi-emlékhelyen működő irodalom szakos tanárok ta­nácskozása. 1971 nyarán a Pe­tőfi baráti kör kirándulást szervez Segesvárra, ahol gyűj­tőmunkát végeznek majd. (Petőfi Népe) A 22. jégverés Baranyát súlyos jégverés érte. Vajszló környékén, a huszon­egyedik, Villány vidékén és Zse- licségben pedig a 22. jégverés pusztított. Ez utóbbi különleges­ségnek számít, amennyiben éjjel söpört végig a megyében. Több mint 600 hold termőszőlőt károsí­tott a jég. (Zalai Hírlap) Hűvösre húzódnak a vadak A napok óta tartó kánikulai időjárásban szinte elnéptele­nedtek a napsütötte erdőré­szek a Bükkben. A forróság elől „hűvösre” húzódtak a va­dak. Az ismert vadváltóhe­lyek csaknem kihaltak: a já- vorkuti, valamint a rejteki és a Leányszurdok környéki ős­bükkösök és tölgyesek nehe­zen megközelíthető csapásaira vonulnak vissza az őzek és a szarvasok. A Fehérkőlápa fö­lötti napsütötte mészkőszik­lák, ahol tavasszal csapatosan sütkéreznek a muflonok, most ugyancsak néptelenek. A muf- lonanyák bárányaikkal a nagymezői rekettyések árnyé­kába húzódtak. fogy a Balaton A hosszú ideje tartó káni­kula tetemes vízmennyiséggel apasztja a Balatont. A szak­emberek szerint nyáron a na­pi átlagos párolgás eléri a 3 millió köbmétert. Hétfőn és kedden a 30 fokot meghaladó hőségben naponta több, mint 4 millió köbméterrel apadt a Balaton vize. A mostanihoz hasonló időjárás alkalmával naponta csaknem 1 centimé­terrel apad a majdnem 600 négyzetkilométeres terület vízszintje. (Veszprémi Napló) Mozgalmi térkép A KISZ soproni városi Bizottságának kezdeménye­zésére az ifjú helytörténet­kutatók elkészítik a város mozgalmi múltjának neveze­tes helyeit jelölő térképet. A térképen minden olyan em­lékmű, emléktábla, síremlék, szobor helyét feltüntetik, amely Sopron munkásmozgal­mi múltját, híres embereinek emlékét jelzi. A KISZ városi bizottsága a nagyméretű tér­kép elkészülte után megbízza a város KISZ-alapszervezeteit egy-egy emlékhely rendszeres felügyeletével. (Vas Népe) Kutyák és sólymok Kétnapos vadászkutyaversenyt és solymászbemutatót tartottak a Lábodi Állami Gazdaságban, ahol azok az ebek és sólymok mutatták be ügyességüket, ame­lyek részt vesznek a budapesti vadászati v'/igkiállításon is. A vadászkutyák ezúttal is sikerrel oldották meg feladatukat: a vad­keresést, felhajtást, stb. míg a sólymok a kutyák által felhajtott fácánokat fogták el. (Somogyi Néplap) (Déli Hírlap) Az inga Sághegyen Vizet a tóba kajlái .icBs&Bíobí'íű •’■•’Vitám Vizet a tengerbe önteni — hiábavaló dolog, a szólás az eleve bukott próbálkozások értelmetlenségét hirdeti. A tavakról viszont nem esik szó, persze nem ez az oka, hogy a vízügyisek évek óta munkálkodnak azon: miként lehetne egy kis vizet önteni a Velencei-tóba, hogy felfrissül­jön az öreg víz. Két nap óta frissül. Elkészülése óta elő­ször megnyitották a zámolyi tározótó zsilipjeit, ahonnan körülbelül 2 millió köbméter­nyi vizet engednek a Velen­cei-tóba. (Fejér megyei Hírlap) Meglopta a főbérlőt Rendezetlen életet élt az utóbbi időben Kreka Ferenc 20 éves pé­csi lakos. Munkahelyeit gyak­ran váltogatta, több esetben iga­zolatlanul hiányzott és jelenleg sem dolgozik. Családjától albér­letbe költözött, ahol főbérlői tá- vállétét kihasználva, lopott. Be­ment az idegen szobába, s az ott talált kulccsal kinyitotta a szekrényt, ahol nagyobb összeget talált egy vaskazettában. Első alkalommal 500, a későbbiekben ezer forintot lopott el. A pénzt elköltötte, s a kárt azóta sem térítette meg. 8 hónapi szabad­ságvesztésre Ítélték. (Dunántúli Napló) Eötvös Loránd 1891-ben, 80 évvel'ezelőtt a gellérthegyi kísérlet után a kemenesaljai Sághegyen próbálta ki az Eöt- vös-ingát. A tudós ez irányú munkásságáról ismeretter­jesztő kiadvány készül. Ez év októberében az Eötvös-inga kipróbálásának 80. évfordu­lója alkalmából a, Sághegyen az eseményre utaló emléket állítanak és tudományos törté­neti ülést rendeznek. (Kisalföld) Paradicsom piros futószalagon Újszerű kísérleteket kezdett a paradicsomérési idény szét­húzására a Kecskeméti Zöld­ségtermesztési Kutató Intézet Erre a célra számítógépet vet­tek igénybe. A különböző faj­ták, termesztési módszerek 3 éves adatait, értékmérőit gép­be táplálják. A komputer ki­válogatja a szakaszos termesz­tésre legalkalmasabbakat, s az egész termesztési folyamatot lyukkártyára rögzíti. Az eddi­gi kísérletek biztatóak: meg­találták az alkalmas fajtákat, a termesztési eljárásokat az úgynevezett piros futószalag rendszerű paradicsomtermesz­téshez. (Petőfi Népe) T. György 13 éves fia tíz napot dolgozott a konzerv­gyárban. A munkája után ka­pott kereset mindössze 53 fo­rint volt. „Ha a gyár vezető­sége tudja, hogy nem fizethet többet, miért nem mondja meg előre a munkavállaló­nak?” — panaszolja az édes­apa. A 13 éves fiú tíz nap alatt — összesen 52 órát dolgozott — a hatodát sem kereste an­nak, amit kereshetett volna. Ugyanis a konzervgyárban egyenlő elbírálás alá esnek a felnőttek és a diákok. Mivel egyforma munkát végeznek, egyforma a norma is, ami el­számolható. Amit a diákok dolgoztak, nem volt megeről­tető. Szamócát csumáztak — tisztítottak. A gyár vezetőinek évekre visszamenő tapasztalata, hogy Panaszos levél nyomán Napi öt forint ? nagy a szóródás a gyerekek kereseténél. Kj milyen ügyes, milyen komolyan dolgozik, úgy keres. Jó pár olyat) diák is akad, alti a felnőtteknél is több pénzt visz haza. T. György fia viszont — a mun­kalapok tanúsága szerint, amit a szülőnek is szívesen megmutatnak — a tíz nap alatt mindössze 111 kiló sza­mócát csumázott, s ezért — a normának megfelelően — valóban csak 53 forint jár. Vi­szont volt olyan gyerek is, aki egy műszak alatt 90 kiló sza­mócát tisztított meg. A 14 éves G. József 4 nap alatt 119 forintot, P. Sándor 130 forin­tot keresett. A diákok nyári foglalkozta­tása évek óta visszatérő probléma. A konzervgyár ese­tében találkozik a gyár óhaja — a szezonidőben a minél több munkáskéz — a gyere­kek és szüleik törekvésével, hogy egy kis zsebpénzre te­gyenek szert, segítsék a csa­ládot. A gyerekekre külön csoportvezető vigyázott, szin­te játékosan nevelve őket a munka becsületére, hiszen a végzett munka alapján kap­tak fizetést. Hogy többen ko­molytalanok voltak, elnézték nekik, hiszen gyerekek. El­végre 13—14 éves, de még 16—17 éves diákfiúknak, -lá­nyoknak is szokatlan még, hogy napi 5—6, vagy 7—8 órán keresztül állandó szor­galommal végezzék ugyanazt a munkát. Hogy mennyire ki­ki kedve, avagy rászorultsága szerint dolgozott, arra idé­zünk még egy példát: a har­madik gimnazista G. Erzsébet — akiknél nyolc testvér van otthon — június 10-től 30-ig 1174 forintot keresett — szintén a szamóca csumázá- sával. Olvasónk szemére vetette a konzervgyárnak, hogy a gyer­meki munkaerő felhasználá­sával kíván nagyobb vállalati nyereséghez jutni. Korántsem így van. Egységes a norma, ettől függ a kereset. Száz- százalékos teljesítés esetén 6,60-as órabér érhető el. Per­sze ezt a gyerekektől nem várják el, de aki igyekszik, gz elérheti. (lányi)

Next

/
Thumbnails
Contents