Kelet-Magyarország, 1971. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-06 / 184. szám
1971. augusztus 9. RELET-MÁGYARÓRSZAG 9. «Mal Pavilon, központi rendelő, gyógyszertár Űj egészségügyi létesítmények Mátészalkán A megfizethetetlen... Tyúkodon, a művelődési házban, özvegy Rácz András- jié többszörös véradó, 11 éve mindig odatartja a karját. Letagadhatna a 61 érvéből néhányat, amilyen fürgén mozog, ahogy beszél. Nyugdíjas lenne. De helyette többet dolgozik. A szomszédasszonyának mondja: — Hidd meg Róza, ha otthon kell lenni 2—3 napot, már nem bírok magammal. Az idén is rengeteg földet kapáltam meg. Élvezettel kortyolgatja a véradás után kapott üveg sört, amíg az uzsonnát eszegeti. — Levágunk otthon egy csirkét, utánapótoljuk azt a kis vért — tréfálkozik. A család is jön, a két asszonylányom, a nős fiam. — öngyújtót inkább, vagy ezt a piperekészletet? — kérdezik a véradóktól. Mert őket is ajándékokkal lepték meg, miként a jól szervem községi vezetőket. Nem mintha ezzel akarnák megfizetni a megfizethetetlen életmentő vért, amit adtak. Fiatalasszony ül az asztalnál. Amikor írják fel a lakcímet, kiderül, hogy nem Tyúkodra való. — Gyermekgondozási segélyen vagyok, vendégeskedek édesanyámnál — mondja Bakó Jánosné. — A gyerek? — A nagymamával. <5 már adott vért, hazament a gyerekhez, most én jöttem el. Egy fiatalember az orvost VASAROSNAMÉNYNAL UJ HID ÉPÜL A KRASZNÁN. (HAMMEL J. FELV. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Vesztegetés — munkaadó sérelmére Az egyik kisipari termelőszövetkezetnek nagyobb teljesítményű, úgynevezett fóliahúzó hengergépre volt . szüksége. Mivel állami bétttházás illetve import-útján nem, - ,íüdták beszerezni, úgy határoztak, hogy használt gépet vásárolnak. Találtak is egy eladásra szánt, használt hengergépet, s a ktsz vezetősége elhatározta, hogy megvásárolják. Az elnök, az üzletvezető és a telepvezető azonban megállapodott abban, hogy a gépet nem a szövetkezet nevében, hanem egy velük kapcsolatban lévő, a szövetkezeten kívüli személy nevére veszik meg, s tőle — felújítás után — a Műszaki Bizományi Aruház Vállalat útján vásárolja meg a ktsz. A gépet csaknem 30 000 forintért meg is vették; a vételárat az üzletvezető fizette ki, s ő fedezte a felújítási költségek nagyobb részét is, kisebb részét pedig a szövetkezet. A felújításhoz szükséges mintegy 25 000 forint értékű anyagot is az üzletvezető szerezte be, úgyhogy összesen csaknem 70 000 forintot ő fizetett ki. A szövetkezet különböző címeken 23 000 forintot fordított a gépre. Amikor meggyőződtek arról, hogy a felújítás alatt álló gép használható lesz, megállapodtak, hogy a gépre iorkeresi — no, meg egy patró- nust. Néhány nap hiányzik ahhoz, hogy betöltse a 18. évét, de nézzék meg, milyen erős, igazán adhatna. A többiek, a barátok, akik már odatartották a karjukat, az ajtóból lesik, mi lesz. Rövid vizsgálat, megkapja az engedélyt. A délutánt már együtt töltik. A tyukodiak az önkéntes véradónapon 21 liter vért adtak. Másnap a nyíregyházi megyei kórházban már ebből a vérből adtak vérátömlesztést, a tyukodi emberek segítsége talán életet mentett. ditott költség és a MAGÉV által fizetendő összeg közötti különbözeten megosztoznak. Ezután a ktsz a Műszaki Bizományi-Aruház-Vállalat útján a gépet csaknem 180 000 forintért megvásárolta, amiből 160 000 forintot tett ki a vételár, a többi a felértékelési költség volt. A névleges eladó az általa felvett összeget átadta az üzletvezetőnek, majd ő — a korábbi megállapodásnak megfelelően — az elnökkel és a telepvezetővel megosztozott a ráfordítási költség levonása után megmaradt több, mint 80 000 forinton. Az első fokú bíróság az elnök cselekményét hűtlen kezelésnek. az ügy másik három vádlottját pedig a bűntettben nyújtott bűnsegélynek minősítette. A Legfelsőbb Bíróság tévesnek találta ezt a minősítést. Ugyanis a szövetkezet — amelynek részéről az elnök, az üzletvezető és a telepvezető tevékenykedett a beszerzésen — indokoltan szerezte be a gépet, s ilyent megfelelő eljárással, szabályszerűen magánszemélyektől is joga volt vásárolni. A gép felújításával kapcsolatos ráfordítási költség, bár többletkiadás volt, a társadalmi tulajdonban jelentkező kárnak nem tekinthető, mert ennél jóval nagyobb összegű gazdasági haszonra tett szert a ktsz a gép beszerzésével és működtetésével. Tényleges kár — mint törvényi tényállási elem — hiányában pedig hűtlen kezelés nem állapítható meg. Viszont a tényekből olyan jogi következtetésre kell jutni, hogy a hengergép beszerzésénél, felújításánál és a költségek elszámolásánál a vádlottak — kötelességüket megszegve — csak úgy voltak hajlandók ténykedni, ha a beszerzés, illetve a felújítás kapcsán jogtalan anyagi haszonra tesznek szert. Ezt úgy érték el, — az elnök és a telepvezető tettesi, az üzletvezető és a névleges megvásárló, illetve eladó pedig bűnsegédi tevékenységet kifejtve —, hogy a ráfordítás és az értékesítés, illetve a vásárlás kapcsán keletkezett különbözetet az elnök, az üzletvezető és a telepvezető egymás között elosztotta. Ezzel a magatartásukkal vesztegetést valósítottak meg tettesi minőségben. Bevált a kis postahivatalok vasárnapi szünnapja Augusztus 1-én lépett életbe a posta vezérigazgatójának utasítása, amely szerint az indokolatlan túlfoglalkoztatás megszüntetése érdekében a vidéki kis postahivatalok ezentúl vasárnaponként és munkaszüneti napokon zárva tartanak. Az első vasárnap tapasztaltakról érkezett jelentések igazolták az intézkedés helyességét. A közönség szinte észre sem vette a vasárnapi zárórát — korábban is csupán egy-két forintos forgalmat, egy-egy telefonbeszélgetést bonyolítottak le ezek a hivatalok, s miután egyetlen panasz sem érkezett, feltehetően senkinek sem hiányzott a vasárnapi nyitvatartás. Annál jobban örültek a kishivatalok vezetői, hiszen végre megoldódott régi problémájuk, hosszú idő óta ez volt az első teljes vasárnapi pihenőnapjuk. Ä rendelkezés mintegy 2600 postahivatalt érint. Közülük 2487 már nem nyitott ki vasárnap. A többiek szeptember 1-től fokozatosan, ahogyan megteremtik az előírt feltételeket, tarthatnak vasárnapi szünnapot. Ugyancsak szeptember 1-től — az illetékes igazgatóságok engedélye alapján — vezethetik be a vasárnapi üzemszünetet az üdúlő- és fürdőhelyi kis postahivatalokban, amelyek augusztusban, az idegenforgalmi főszezonban még kivétel nélkül kötelesek nyitva tartani. Megkezdődött a „madár idegenforgalom“ őszi esemény a kánikulában: megkezdték vonulásukat — bár még igen kis számban — a költözőmadarak. Az ország különböző részében láttak már gyülekező réce- és cankócsoportokat, az utóbbiak közt számos északról jött réti cankó is akad. Csoportosulnak már a gólyák. Ismeretes, a fehér gólyák a hónap utolsó harmadában indulnak melegebb éghajlatú vidékek felé. A ritkábban látható, erdők, patakok mentén rejtettebb életmódot folytató fekete gólyák ugyancsak költözni készülnek, kihúzódnak a pusztákra, s főképp a Tisza menti árterületeken halásznak. A sirályok befejezték a fiókanevelést, s már igen sok elhagyta közülük hazánkat Csapataik most Jugoszláviában és a többi balkáni országban vadásznak halakra, később röpülnek onnan tovább egészen a tuniszi partokig. Elég nagy számban maradnak azonban itthon is, s a téli hónapokban a Dunán finnországi sirályok is vendégeskednek. A seregélyek nagy csoportokban készülnek már az indulásra. A párok, családok először csapatokba, seregekbe, majd tömegekbe verődve készülnek fel a nagy útra. Közepes mennyiséget, jó minőséget ígérnek a szőlők A pincegazdaságok elkészítették az előzetes termés- becsléseket. Az összesített adatok szerint a szőlők jelenleg közepes mennyiséget és jó minőséget ígérnek. A fürthozam ugyan elmarad az elmúlt évekétől, a szemek azonban nagyobbak, fejlettebbek, mint tavaly ilyenkor. A szőlők fejlődése egyébként három héttel megelőzte a naptárt, s ha az időjárás továbbra is kedvez, a szüretkor magas cukorfokos, a Tokaj- hegyalján pedig aszus termést takarítanak be. Kiváló minőséget ígérnek a badacsonyi, balatonfüredi szőlőtelepítések is, a Mecsekben azonban több helyütt az 50—80 százalékos jégkár lerontotta a terméskilátásokat. A tapasztalatok szerint a borvidékek növényvédői jó munkát végeztek: peronoszpórafertő- zést nem észleltek, az alföldi szőlőskertek egy része azonban még a tavalyi gombakártétel pusztításait sínyli. A határszemlékkel egyidő- ben ellenőrizték a szakemberek a feldolgozó üzemeket is. Ezek karbantartását megfelelőnek találták és kapacitásuk bővítésével az idén már a várható felvásárlás — az 1,4 millió hektoliter must — 60 százalékát saját, korszerű feli- dolgozó üzemeikben préselik. Mátészalka lakóinak egészségügyi ellátása számottevően javult, most mégis növekvő igényekkel, sok gonddal és szerény anyagiakkal állnak az új ötéves terv küszöbén. Az urbanizáció része, úgymond feltétele, de egyúttal az élet- színvonal növekedésének velejárója az egészségügyi ellátás állandó fejlesztése. Ezért van, hogy bár tervet erre az ötéves tervidőszakra nem dolgoztak ki, mert pénz nem jutott rá, de a különböző forrásokból előteremtett összegekből több egészségügyi létesítmény épül, illetve bővül a következő években Mátészalkán. Ezek között a legjelentősebb a mátészalkai kórház és rendelőintézet korszerűsítése, bővítése. E két összefüggő egységként működő egészségügyi intézménynek — annak ellenére, hogy felvevő körzete jóval nagyobb, mint a város, 85 ezer ember ellátására hivatott — fontos szerepe van Mátészalka lakóinak jobb egészségügyi ellátottságában. Az év végén adják át rendeltetésének a kórházzal szemben épülő 3 szintes, 65 ágyas új pavilont, ahol a bőrosztályt, a fül-orr-gégészetet és a szemészetet helyezik el. Ezzel is csupán 256-ra nő az ágyszám, s ez is csak enyhíti a zsúfoltságot. Még ugyancsak ebben az évben hozzákezdenek a kórbonctani, kórszövettani osztály kialakításához. A nyíregyházi után ez lesz a második ilyen kórházi osztály a megyében. A fedezet, 1 millió forint már meg van rá. Saját erőből oldják meg a kórház konyhájának és mosodájának a rekonstrukcióját, valamint a kazánház korszerűsítését. Hasonló eszközökkel 1972—73-ban a jelenlegi bőrosztály helyén, a földszinten a röntgenosztály bővítését, az emeleten ügyeleti szobák kialakítását tervezik. Nem kevesebbet, mint 800 ezer forintot költenek egy kijózanító állomás létesítésére. Ilyen kezelésre jelenleg is a kórház ambulanciájára hozzák be a „pácienseket”. Ennek hangos, látványos folyamata zavarja a betegeket, a gyógyítómunkát. Az iparosodó városban időszerű a körzeti orvosi hálózat bővítése. Elsősorban az üzemi orvosi hálózaté, mert jelenleg csupán a MAV-nál és az ERDÉRT-nél rendel napi 2—2 órában üzemi orvos. Legújabban a MÉK almatároló-hűtő- házában létesült modern üzemi rendelő, és tervezik ennek kialakítását az épülő MOM- gyártelepen. Az üzemorvosi munka rendkívül nagy szerepe elsősorban a munkásvédelemben, a megbetegedések megelőzésében, de a gyógyításban is, megérdemli annak fontolóra vételét, nem lenne-e célszerűbb egy közös, központi üzemorvosi és szakrendelő építése a nyugati ipartelepen. A város lakóinak jobb egészségügyi ellátását hasonló módon oldják meg. Valószínű, hogy még az idén létrehozzák a városi központi orvosi rendelőt. Itt helyet kapna az öt városi körzeti orvos közül háromnak a rendelője, ezenkívül egy laboratórium, esetleg egy röntgen is. Egy helyen elvégezhetnék a különféle munkaalkalmassági, beiskolázási, stb. szűrővizsgálatokat is, s ezzel tehermentesítenék a járási szakrendelő intézetet. Nívós a tüdő-, valamint a nemigondozói hálózat. Ebben az esztendőben kezdte meg működését egy körzeti gyermekgyógyászati szakrendelő is. Az ötéves tervben a lakás- építési program járulékos beruházásaként létesül a hatodik orvosi körzet, illetve épül fel az orvosi rendelő. A Baj- csy-Zsilinszky utcában egy nagy, 100 négyzetméter alap- területű gyógyszertárat kap Mátészalka. Az OTP volt helyiségét adta át a tanács a gyógyszertár vállalatnak, a jelenlegi patikát bővítik ezzel. Ebben az ötéves tervben aligha kerülhet rá sor, bár nagyon sokat javítana a város, illetve a kórházi ellátás tekintetében ide tartozó nagy körzet lakóinak egészségügyi ellátásán, ha a kórházban a most létesülő jíj.pavilon mellett felépülhetne minél előbb egy újabb, a legzsúfoltabb szülészet-nőgyógyászait és a gyermekosztály, valamint a véradóállomás számára. Ezzel 15—20 évre biztosítanák a feltételeket a kórház-rendelőintézet zavartalan gyógyí- tómunkájához. K. E. Zivatarkárok A kánikulai napok utáni hirtelen lehűlés következtében szerdán kisebb zivatarok keletkeztek az ország területén. Az első zivatarfront a délelőtti órákban érte el Szabolcs-Szatmárt, ekkor Nyírbogdány, Székely és Nyíribrony térségében 13 milliméter csapadék hullott. A délelőtti esőt 15 óra körül heves szélvihar követte, s a nyíregyházi meteorológiai állomás jelentése szerint a széllökések elérték a 60 kilométer óránkénti sebességet is. Az esti órákban már nagyobb zivatar vonult végig Sza- bolcs-Szatmár felett, s a sűrű villámcsapás sok munkát adott a TITÁSZ és a posta hibaelhárítóinak, valamint a tűzoltók egységeinek. A zivatar centruma Nyíregyházától északra és keletre volt, innen jelentették a legnagyobb károkat is. Záhonynál a Zsurk és Mezőladány közötti magasfeszültségű villanyvezetékbe csapott a villám, s a környező községekben több, mint 20 perces áramszünet keletkezett. Ti- szavasvári térségében szintén a vezetékbe csapott a villám, de itt már tovább tartott az áramszünet, a TITÁSZ hibaelhárítóinak csak 46 perc múlva sikerült helyreállítani a károkat. b. a. Megyénk szépségei, érdekességei Rétköz (2) Dombrád a legjelentősebb a Tisza ezen szakasza mellett. Kulturált hétvégi pihenőhellyel rendelkezik. Tiszatelek természeti érdekesség. A víz mentén itt hatalmas lomberdő terül el, a Tisza itt meredek falu, nagy katlanban folyik. Halak búvóhelye ez, és emiatt a horgászok kedvelt helye. Nem messze innen találjuk Paszabot. Nép- művészeti hagyományokat őriznek. Az egykori tanító, Túri Sándor nyomdokain haladva működik ma is a szövőház. Az itt készülő termékek — abroszok, futók, párnák, térítők — a világ minden részébe elkerülnek. Vendégkönyvük óriási idegenforgalomról árulkodik. Tiszabercel Bessenyei György szülőhelye. Emlékszoba és emléktábla őrzi a nagy költő itt töltött napjait. Az örvényes folyású vízben az ő korában még a hattyú is otthonos volt. Ma a ber- celi strand jó fürdőhely és a horgászok paradicsoma.
