Kelet-Magyarország, 1971. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-05 / 183. szám
4. oldal RELOT-MAGYAROftSZA« 1Ü7Í. augusztus 9: Korunk mezőgazdasága Ml így csináliuk Jövedelmező tehenészet Kemecsén Jó vetőin»»' nélkül nines jó termés Csak vizsgált gabonát szabad elvetni A NEGYEDIK ÖTÉVES TERVBEN jelentősen növelni kell az egy főre eső tejfogyasztást. Ez szükségszerűen megköveteli a korszerű tehenészeti telepek kialakítását és a tejtermelés fokozását. A Kemecsei Állami Gazdaság évente 1,6 millió liter tejet és 2 ezer mázsa szarvasmarhahúst ad a népgazdaságnak. Ha számításba vesszük, hogy a modern tehenészeti telepet álig két éve alakították ki, akkor ez jelentős eredménynek számít. A megye állami gazdaságai között a kemecsei tehenészet a jövedelmezőségi mutatókban az első, az egy tehénre eső tejtermelésben a második a tavalyi értékelések szerint. Itt van a megye legnagyobb állami gazdasági tehenészete. A 4 darab 108 férőhelyes tehénistálló egymás mellett helyezkedik el egy 44+6 férőhelyes elletőistállóval a 60 férőhelyes borjúnevelővel, s a modern, 6 ezer liter tej feldolgozására alkalmas tej házzal, központi takarmányelőkészítővel. És most épül egy 150 férőhelyes borjú utónevelő. Mindezeket kiegészítik a szociális helyiségek, fürdők, a fekete-fehér öltözők, ebédlőhelyiség. A TELJESEN ZÄRT’rendszerben megépített tehenészeti telepet kiegészíti egy jártatópályával kombinált karámrendszer. így biztosítva van, hogy minden 108 férőhelyes istállóhoz 2 darab 54 férőhelyes karám tartozik. Ennek részben állategészségügyi, részben termelékenységi előnyei vannak. A két (egyenként 100 mázsa) silótartályt az istállók közé építették. Ennek az az előnye, hogy az abrakkeverékből a szükséges takarmányt ömlesztve szállítják a helyszínre, s így felesleges mozgatás nélkül kerülhet közvetlen etetésre. A tehenészeti telep közlekedési útjai be- tonburkolatúak, így mentes a telep a sártól, portól, köny- nyebb a tisztán tartása. Ennek a telepnek a beruházási értéke 18 millió forint, s rövid üzemelése óta 2 millió 300 ezer forint tiszta jövedelmet biztosított a gazdaságnak. A tehénállomány létszáma 450. Fajtája tejelő magyartarka. Az egy tehénre eső tejtermelés 3350 liter. A múlt évben a tejzsír százaléka 4,5 volt, s nem mellékes, hogy a tejet teljes egészében I. minőségi fokban értékesítették a tejipari vállalatnak. Ez jelentősen növelte az árbevételt. így egy liter tej értékesítési árbevétele 5,52 forint, egy liter tej önköltsége pedig 4,30 forint. Ezzel biztosítják a tehenészet nyereségtömegét, vagyis literenként 1,22 forint nyeréséget érnek el. Ez az eredmény az országos állami gazdasági átlagnál 52 fillérrel jobb. Hogyan érik el ezeket az eredményéket? Először is jól választották meg a nagyüzemi tenyésztésre alkalmas tehénállományt. 1962-ben áttértek a heterogén magyartarka állomány dán jersey vei való keresztezésére. Az új állomány mennyiségben több, minőségben jobb tejtermelésre alkalmas. Jól megfelel a A kórokozók és kártevők terjedésének gátlása, különösen az egészséges, nagy hozamok produkálására alkalmas vetőmagvak biztosítása szá-, mos növényegészségügyi Intézkedést tesz szükségessé. A román szerzők műve a gazdasági szempontból jelennagyüzemi tartási követélményeknek. Korábban te- nyészérett, jól bírja az istállózott tartást, gépi fejésre alkalmas. Koncentráltabb tejet termel olcsóbban, s lényeges, hogy tömegtakarmány- igénye kevesebb és könnyen ellök. A GAZDASÁGBAN a fajta igényének megfelelően alakították ki a takarmánytermesztést. Kétféle takarmányozási rendszert alkalmaznak: egy nyárit és egy télit. A nyári takarmányozással a tejtermeléshez szükséges keményítő- és fehérjemennyiséget többségében olcsóbb takarmánnyal biztosítják a jószágok részére. Ennek csz- szetétele: őszi takarmánykeverék, napraforgós-borsó, borsós-napraforgós-kukorica, napraforgós-kukorica és vöröshere zölden. így folyamatosan az egész nyári zöldtakarmányozást biztosítják a nagyobb tej hozamok elérése érdekében. A zöldtakarmány etetése mellett lucernaszénát és abrakkiegészítést is alkalmaznak. A téli takarmányozás főleg silókukorica-silóból, lucernaszénából és takarmányrépából áll. Ehhez is megfelelő abrakkiegészítést alkalmaznak egyedenként a tehenek tej- hozamától függően. A tehenészet takarmányellátását 280 hold pillangós, 160 hold silókukorica, 37 hold őszi keverék és 76 hold tavaszi takarmánykeverék termése biztosítja. Gépesítették a takarmány betakarítását és az etetését is. Az etetést takar- mány-kiadagoló kocsival végzik. Ez biztosítja a kevert takarmányok etetését. Gépesítették az istállóból történő kitrágyázást is, s elszállítására azonnal sor kerül. Gépekkel történik a fejés is. A TELEPEN TÖRTÉNIK az évente mintegy 450 borjúnak a választási korig való felnevelése is. A borjúszaporulat az átlag tehénlétszám százalékában 100. A korszerű borjúnevelési technológia bevezetésével elérték, hogy a borjúkiesés (elhullás, kényszervágás) 3 százalék alatt van. A borjakat tejtakarékos módszerrel nevelik. Ez azt jelenti, hogy egy borjú felneveléséhez 120 liter teljes tejet és 500 liter laktinnal kiegészített fölözött tejet használnak fel. így a borjak napi súlygyarapodása eléri a 850 grammot. Egy kiló súlygyarapodás önköltsége 24,86 forint, s ez szép eredmény, azt jelenti, hogy itt a borjú nevelése a tejelő típus ellenére is nyereséges. A tehenészetben csak betanított munkások és szakmunkások dolgoznak. A telep vezetője agrármérnök, brigádvezetője szaktechnikus, a felügyeletet az állattenyésztő állatorvos gyakorolja. A telepen dolgozók bérezése teljes egészében a megtermelt termékek után történik. Ennek ösztönző hatása van a termelésre. Évente egy tehenészeti dolgozó keresete átlagosan eléri vagy meghaladja a 30 ezer forintot. F. K. tősebb növények fertőzöttsé- gének megállapítására vonatkozó eljárásokat, módszereket ismerteti, leírja á vetőmagvak fontosabb betegségeit és kártevőit, az egyes vetőmagvakra, szaporítóanyagokra di- chótomikus analitikai kulcsot is ad. Nem új dolog, hogy a vetőmag minősége a jő termés egyik alapvető feltétele. Uj azonban az egyre intenzívebb fajták térhódítása, a tudományos módszerek általánossá válása, aminek az idei jó gabonaterméshez igen sok köze van. Munkatársunk felkereste Ilosvay Pétert, a Szabolcs-Szatmár megyei vetőmagfelügyelőség vezetőjét, hogy tájékoztassa olvasóinkat a vetőmagellátás helyzetéről, a legfontosabb teendőkről. Csere négyévenként A fajta azonos, megfelelő csiraképességű, egészséges, gyommentes vetőmag, amit egyszerűen minőségi vetőmagnak szoktak nevezni, azonos körülmények között — hosszú évek gyakorlata bizonyítja — mintegy két mázsa terméstöbbletet hoz holdanként. Mint sok más vetőmagnál, a gabonánál is szükséges az időnkénti csere. A négyéves periódus már elfogadható. Megyénkben most ilyen időközönként újítják fel vetőmagvaikat a gazdaságok. Vannak azonban megyék, — elsősorban a nagy gabonatermesztők — ahol a gazdaságok zöme már két-három évenként cserél. Szabolcsban is törekszenek a gyakoribb cserére. Kenyérgabona vetőmagot mintegy 22 ezer holdra kapnak évente a termelőszövetkezetek, hogy ennek szaporulatából megtermeljék a szükséges vetőmagot. Takarmány- gabonát 1500 holdra kapnak. E vetőmagvakat a szaporító gazdaságok állítják elő. A vetőmagszaporítás eddig szinte állami gazdasági profil volt. A termelőszövetkezetek fejlődése: a személyi és tárgyi feltételek biztosítása lehetővé teszi, hogy ők is bekapcsolódjanak a szaporításba. Az elmúlt évben már két termelőszövetkezet foglalkozott szaporítással, az idén újabbak követik. A felügyelőség úgy próbálja az alkalmas szövetkezetek közül a szapo- rítókat kiválogatni, hogy azok egy-egy körzetnek az ellátói legyenek. Vagyis arányos szórtságban legyenek a megyében, hogy minél kisebb távolságra kelljen szállítani az általuk termelt fémzárolt minőségi vetőmagot. Hozzáértés — felelősség A vetőmagtermesztés különös gondosságot kíván. Hiszen az itt végzett munka nem egy, hanem több év termését befolyásolja. A termés minősége más gazdaságok termesztésére is kihat. Tehát fokozott a népgazdasági jelentősége. Ezért is van a szigorú ellenőrzés, minősítés, amit a vetőmagfelügyelőség végez. A kijelölt gazdaságokban már a megfelelő elővete- ményre, a jó tápanyag-ellátottságra figyelemmel kell lenni. Víznyomásos (bizonytalan) területekre elit vetőmagot vinni nem szabad. Biztosítani kell a jó talaj-előkészítést, az optimális vetésidőt és az izolációs távolságot. A búza ugyan önbeporzó, de egy bizonyos izolációs sávra a mechanikai keveredés megakadályozása végett itt is szükség van. A vegyszeres gyomirtás időben való elvégzése szintén kötelező. A betakarítást megfelelő érettségi állapotban kell elvégezni. A kombájnok tisztán — más magvaktól kitakarítva — állhatnak a vetőmagtáblába. A mechanikai keveredéstől óvni kell a vetőmagot a kombájnszérűn is. Az idén a száraz idő miatt mesterséges szárításra nem volt szükség. De ha erre kerülne sor, a szárítást csak alacsony hőfokon szabad -végezni. A vetőmag szabad szemmel nem látható sérülést, repedést szenved, ha nagy erejű ga- bonafúvókkal továbbítják, és a szállítócsövekben erős szögű hajlások vannak. A fémzárolt vetőmag nincs csávázva! A szaporító gazdaságok a kicsépelt, kitisztított vetőmagot zsákolják. Az így előkészített termést a felügyelőség szakemberei megvizsgálják és átlagmintákat vesznek. A mintákat Debrecenbe küldik csi- ráztatási próbára. Ha a csi- ráztatási próbán is megfelel a vetőmag, akkor kiadják a minősítő bizonyítványt, majd elvégzik a fémzárolást. A fémzárolt vetőmagról a felügyelőség jelentést küld á vetőmagtermeltető és ellátó vállalatnak, ahol gondoskodónak a vetőmag kihelyezéséről. A _ termelőszövetkezetek egy része abban a tévhitben van, hogy a gabonavetőmagvak — ha az fémzárolt, — csávázottan érkeznek. Ez nem így van. A fémzárolt vetőmagot is a gazdaságnak, illetve termelőszövetkezetnek csáváznia kell. Az idén is több termelőszövetkezetben volt a csávázás elmulasztása miatt üszög és fusárium kártétel. A saját termésű vetőmag ellenőriztetése A vetőmagfelügyelőség a közélmúltban minden termelőszövetkezetnek küldött mintatasakokat, azzal a kéréssel, hogy a vetőmagnak szánt gabonafélékből küldjenek mintát a felügyelőségre. E minta alapján rövid időn belül egy tájékoztató minősítést kapnak, amit az őszi vetésnél hasznosítanak. A vizsgálat ingyenes, tehát még az sem lehet ok a húzódo- zésra, hogy költséges. Egy kis fáradtság behozni, illetve postára adni a mintát és ennek ellenében tízezreket erő tájékoztatáshoz juthatnak. Arra kéri a felügyelőség a termelőszövetkezeteket, éljenek ezzel a lehetőséggel. További kérésük, hogy a mintát tisztított vetőmagból küldjék, mert esetleg a csiraképesség alapján a felügyelőség javasolja a tételt vetőmagnak, de a gyomok száma miatt nem. Ha a csiraképesség a szabvány alatt lenne, úgy az értesítésben a felügyelőség megadja a egy holdra vetendő súlytöbbletet is. Ilyen esetben a tanács szakigazgatási szervének külön engedélye szükséges a szabvány alatti vetőmag fel- használásához. Minden termelőszövetkezetnek saját érdeke, hogy az általa termelt vetőmagot mégvizsgáltassa. Ez nemcsak biztonságot, megnyugvást jelent a vezetőknek, szakembereknek, hanem égy rossz keléstől, vetőmagból eredő terméskieséstől mentheti meg őket (Cs. B.) SZAKKÖNYVTÁRUNK Magkártevők és betegségek határozója Védekezés a füstösszárnyí levéldarázs ellen FÜSTÖSSZÁRNYÜ LEVÉLDARÁZS ÁLTAL KÁROSÍTOTT MEGGYFA. (FOTO: SZ. CS.) A füstösszámyú levél darázs (Coliroa limacina) a kisebb jelentőségű kártevők között szerepelt. Az utóbbi időben, különösen napjainkban az egyik legtöbb gondot okozó kártevővé lépett elő. A meggyet, cseresznyét, szilvát, körtét és a birset károsítja. Nagyüzemekben, szórványgyümölcsösökben és házikertekben egyaránt előfordul. Mivel egyesek a meggy növényvédelmét elhanyagolták, ez ültetvények szinte tartós tenyésző helyeivé váltak a kártevőnek — ahonnan el is indult pusztító útjára. A fijjs^iszápnyú levéldarázs nőstényei tojásaikat a levélfonák felől'süllyesztik be As a levél színének bőrszövete alá. A tojások a lárva kikelése után felhólyagosodó foltonként válnak láthatóvá. A lárva először azon a levélen marad, amelyikbe helyezett tojásából kibújt és a levél színét hámozgatja. Kezdetben a há- mozgatás osak néhány mm átmérőjű, majd egyre nagyobbá válik. A fiatal lárvák inkább a levél színét, az idősebbek a levél fonákát hámozgat- ják. A lárva több levelet is tönkretehet. Lárváit könnyű felismerni. Álhernyó típusú lárváin 10 pár lábat különíthetünk el. Feje kiszélesedő, hátrafelé fokozatosan elvékonyodó zöldessárga testét pedig olaj zöld színű nyálkás bevonat fedi, „meztelen csigára” emlékeztető alakú, 1 cm nagyságú. Fejlődésének utolsó szakaszában nyálkás bevonatát elveszti, s testének sárgás színe láthatóvá válik. A lehámozott leveleken t kirágás helye teljesen átlátszóvá válik, majd a levelei elsárgulnak, megbámulnák és elszáradnak. Az egész fa úgj néz ki, mintha leforráztál! volna. A kártevő tömege: megjelenése, hámozgatása következtében létrejövő lomb- kártétel termő gyümölcsösökben zavarólag hat a termőrügyek kifejlődésére és gátolja ; gyümölcs fejlődését, csemetekertekben pedig a lombveszteség a hajtások fejlődését befolyásolja hátrányosan. A talajban lárvaállapotban, gumóban telel. Évente két nemzedéke van. v-r-Az első nemzedék álhernyóí június—július hónapban, s .második nemzedék álhernyó: augusztus—szeptember hónapban károsítanak. A védekezés viszonylag könnyen megoldható, mivel a lárvák a szerves foszforsav- észter tartalmú készítményekre érzékenyek. Károsításuk megakadályozása érdekében észlelésükkor kell ellenük védekezni a következő növényvédő szerekkel Nagyüzemi gyümölcsösökben: PhosdrinO,l—0,2 %, Wo- fatox SP 50 0,4 %, Metilpara- thion WP 0,4 %, Metil Conti- on 25 WP 0,15—0,2 %, Gusa- thion 25 WP 0,15—0,2 %, Di- mecron 50 0,05—0,1 %, Ultra- cid 40 WP 0,75—0,1 %. Szórvány- és házikerti gyümölcsösökben: DDVP 50 EC 0,1 %, Nogos 50 EC 0,1 %, Unifosz 50 EC 0,1 %, Vapona 48 EC 0,1 %, Dipterex 0,2 %, Ditrifon 50 WP 0,2 %, Fiiból E 0,2 %. Széles Csaba docens Napirenden a fehérjeprogram Tárcaközi bizottság alakult az országos fehérjeprogram megvalósításához szükséges ipari fejlesztési terv kidolgozására. A fehérjeprogram iroda irányításával 15 évre ütemezik azon ipari termékek fejlesztését, termelésének bővítését, amelyek döntően befolyásolják a fehérjetermelést. Foglalkozik majd ez a program többek között a magas nitrogéntartalmú kar- bamid előállításával, a takarmánytápok gyártásával, valamint a szintetikus fehérjetermeléssel is. Fontos szerepet kap majd a fermentációs iparhoz tartozó, magas fehérjetartalmú takarmányélesztő és a fehérjekoncent- rátum előállítása is. A fehérjeellátás szerte a világon az élelmezés központi témája. Előállításával, ésszerű felhasználásával a kutatók százezrei foglalkoznak. Hazánk nem tartozik a fehérjével rosszul ellátott országok közé, a felhasznált mennyiség összességét tekintve. Szükséges azonban az arányok gyors megváltoztatása. Az egy főre eső napi fogyasztás Magyarországon 100 gramm, ennek a mennyiségnek 40 százaléka állati, 60 százaléka pedig növényi fehérje. Szakemberek véleménye szerint a megfelelő táplálkozáshoz meg kell cserélni az arányokat. Az állati fehérje felhasználás napi és fejenkénti 20 grammos növelése azonban rendkívüli feladat elé állítja a hazai ipart, a mezőgazdaságot és a tudományt. Ha ezt a mennyiséget importból kívánnánk pótolni, ez évente 350 millió dollár kiadást jelentene. Ezért a hazai lehetőségek ésszerű fel- használásával kell az arányokon változtatni. Mindezek tudományos megalapozását szolgálja az a nagyszabású program, amelyet az elmúlt évben már elkészített a fehérjeprogram iroda, s 1985-ig meghatározza a témához kapcsolódó kutatóintézetek tevékenységét. A nagyszabású tudományos terv 45 témakört ölel fel, és 60 kutatóintézetet kapcsol be a széles körű kísérletekbe.
