Kelet-Magyarország, 1971. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-01 / 180. szám

*. oldal ffPTFT MAGYAR0RS7Ä(? 1971. augusztus I; CSALÁD — OTTHON 1972 DIVATJA. ALGHERO, OLASZORSZÁG. VÍZISÍZÖK RÉSZÉRE TERVEZETT ÖLTÖZÉK — DE MÁR A JÖVÖ ÉVRE. (MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT) Korok és divatok Még napjainkban is, ami­kor aligha bökkent meg bár­kit a bolondos divatok soka­sága, furcsa látványnak szá­mítana a férfi, aki feje ékes­ségét, haját fonattá rendez­né, s úgy páváskodna végig a főúton. A görög városok­ban — igaz, az időszámítá­sunk kezdete előtti századok­ban — semmi furcsát nem ta­láltak ebben, sőt, ez volt a természetes. Ahogy a római birodalom polgára sem csu­pán divatot látott a tógák különböző szegélyeiben, ha­nem jól tudta, hogy az arany szín győzelmeket, katonai hó­dításokat örökít meg, a bíbor — s annak különböző széles­sége — a tóga viselőjének hi­vatali rangját tudatja, s így tovább. A rokokó idején mi sem volt természetesebb, mint az, hogy a kényes úri dámák a színielőadások, hangverse­nyek alkalmával két széket foglaltak el, no persze nem termetük, hanem ruházatuk terjedelmessége miatt... Csip­ke és cipellő, tornyok magas­ságát irigylő hajfonat, comb­villantó s bokát takaró szok­nyák, a forró égöv színekben tobzódó madarainak ékessé­gét utánzó férfiruhák: korok és divatok. Ahogy minden kor magába olvasztja, s átörökíti az előtte lévő sok vonását, úgy teszi ezt a divat is. Az öltözködés kényszerét hóborttá éppúgy változtatja, mint művészetté, s ahogy egyéb dolgoknak, úgy a divatnak is megvannak a maga szélsőségei. Jó és TOSSZ órt.plpmhf^n ppvaránt A szépség receptje nyáron A szépségápolás „kiskáté­ja” az arcápoláson túl a kéz, test, láb, valamint a haj rendszeres kezelését is elő­írja. Lássuk először az arcot. Érzékeny, száraz bőrűek kü­lönösen megérzik a változé­kony időt. Arcbőrük gyakran sömörszerű foltokkal lesz te­le. Ilyenkor a D. és F-vila- minban rendkívül gazdag csukamájolaj a leghatásosabb ellenszer. Elviselhetetlen sza­gát egy-két csep geránium- olaj enyhíti. A száraz bőr tisztítása olajos vattával, majd langyosvizes lemosás­sal történjék, szappant lehető­leg ne használjunk. A szépség tízparancsolata azt is előírja, hogy erős nap­sütéskor lehetőleg ne kendőz­zük vastag sminkréteggel arcunkat, mert a pórusok nem lélegzenek, s a folyé­kony púder vagy alapozó kellemetlen izzadást idézhet elő. Reggel — bármilyen bőrről van is szó — mosdás után vékonyan krémezzük be arcunkat, majd langyosvi­zes vattával töröljük át. Mi­előtt munkába indulunk, az orr és áll tájékát puderezzük be, mert ott könnyen kifé­nyesedik még a száraz bőr is. Mi a helyzet a napozással? A nyári napfürdőzésnél mel­lőzzük a bergamottos olajat — csúnya foltokat okoz — s inkább kamillás, gyulladás­gátló napolajat, vagy napte­jet használjunk. Aki légfür- dőzik — könnyebben lebar­nul. A napozást természete­sen fokozatosan végezzük, percekkel kezdve, és bőrünk érzékenységétől függően meg­hosszabbítva az időtartamot. A nyár tálcán kínálja a különböző vitaminokat. Ho­gyan alkalmazzuk ezeket kül­sőleg? Az alaposan letisztí­tott arcbőrre — attól függően, milyen a bőrünk minősége — bőrtápláló krémet rakunk fel. Normális vagy szem kö­rül szárazabb bőr vitaminpa­kolását a következőképpen ál­lítsuk össze: Néhány csepp langyos tejet egy tojás sárgájával, kis méz­zel, citrom levével, valamint a gyógyszertárban kapható kis üvegcse A-vitaminnal, vagy csukamájolajjal kever­jük össze. Az összekevert masszát kenjük fel arcunkra és kb. húsz perc múlva lan­gyos vízzel mossuk le. A másik bőrtápláló pako­lás gyümölcsből készül. 1 citrom vagy a narancs levét őszibarack levével, vagy eperrel és egy kis talkumpor- ral keverjük össze, s így te­gyük fel arcunkra. Langyos­vizes lemosás után — kb. 15 perc múlva — kenjük be szo­kásos nappali krémünkkel. A zsíros bőr pakolása: forró kamillába mártott vat­taszeleteket helyezünk az arc­ra. Kb. 10 perc múlva letö­röljük, szappanos, melegvizes mosdás után félzsíros nappali krémmel vékony rétegben be­kenjük arcunkat. A pakolások házi alkalma­zásának kiegészítése a krém bemasszírozása a bőrbe. A homlokot teljes szélességben, mindkét kezünkkel, középről kétfelé masszírozzuk. A sze­mek alatt, körkörös laza ujj- tartással, mindkét kézzel dol­gozzuk be a bőrtápláló kré­met. Az arcot ugyancsak mindkét kézzel, simító moz­dulattal, körkörösen, az orr­tőtől kiindulva, a szem felé krémezzük. Lefekvés előtt néhány percen át okvetlenül masszírozzuk arcunkat, nya­kunkat, sőt dekoltázsunkat is. A nyári időszakban a száraz könyökhajlat is megérdemel esetenként mosdás után kré­mezést; sőt a szandálokban gyakori, csúnya repedt sar­kok is. Ezen túl a kéz jól ápoltsága is könnyebben el­érhető, ha esetenként a kör­möket, a töveknél néhány másodpercig krémmel masszí­rozzuk. Kezünket és lábunkat alaposan tartsuk rendben, rendszeres manikür- és pedi­kűrrel, nem csupán a lakkok használatával. Hajunkat rend­szeresen 10—12 naponként mossuk, vagy járjunk fod­rászhoz. A gyakori hajmosás zsírosít! Gáspár Judit Kérdés: mi az, amit az utó­kor megőriz? A válasz egy­értelmű: ami szép s ésszerű, ami harmonizál az emberi természettel. Agyékkötotől a szabott zekéig A viselettörténet, ahogy öl­tözködésünk változásának, fejlődésének nyomon követő tudományát nevezik, nem csupán a ruhákról, hanem az emberekről is sokat elmond. Arról, hogy miként igyekez­tek ruházatukkal és a visele­tét kiegészítő holmijaikkal is választóvonalat húzni a gaz­dagok önmaguk és a köznép közé. Arról, hogy a szépség iránti igényesség megterem­tésének fontos forrása volt az öltözködés is, s ezzel — bár­mily furcsán hangzik is — kulturális küldetés teljesítő­je. Az egyiptomi szegények ágyékkötőjétől a középkor ud­varoncainak buggyos ujjú, csipkegalléros szabott zeké­jén át napjaink midi- és maxi­ruháiig, elkápráztatóan bősé­ges az a gardrób, melyet az emberiség öltözködés címén alkotott, s fölhalmozott. Ezt a történelmi gardróbot veszi szemügyre okos mérték- tartással Szilvitzky Margit, s adja közre tapasztalatait, megállapításait három, gaz­dagon illusztrált könyvecské­ben, melyek a Corvina Ki­adó gondozásában jelentek meg. Öltözködés, divat, mű­vészet címmel. Érdekes be­pillantás ez a régi, s közeleb­bi elődeink ruhásszekrényé­be. Mi minden pompázik e, világméretű ruhásszekrény­ben ! Meghökkentően csa­pongó az emberi fantázia, hogy újabb s újabb ékessé­geket találjon magának, s ugyanakkor leleplezően önis­métlő is, mert hiszen — a szerző kalauzolásával nyomon követhetjük — igazán újat, eredetit csak nagy ritkán tud kitalálni, legtöbbször a ré­git, a jól ismertet variálja. Változik, ezért örök A divat változik, s éppen ez benne az örök. A nyugha- tatlanság, a mindig másra tö­rekvés, mint ami éppen van. Akad csicsiság is e másban? Akad, nem kevés, ám a szer­ző bemutatja: a szélsőségek kérészéletűek, fölvillannak, s eltűnnek minden korban. A divat körött támadt viharok — s erre napjainkban sem árt gondolni — legtöbbször el­terjeszteni segítették azt, ami ellen hadakoztak, s hogy min­den korban a divat új irányát ellenkezés fogadta, mindad­dig, míg a legmakacsabb el­lenzők is be nem hódoltak neki— A fáraók feleségének öl- töztetőjétől Diorig és Chane- lig, a durván szőtt vásznak­tól az áttetszőén vékony mű­anyagokig, a szándékolt szür­keségtől a színek tobzódásáig a divattörténet seregnyi ese­ményét ismerhetjük meg, s követhetjük nyomon a szerző segítségével, aki mondani­valóját maga készítette raj­zokkal tette szemléletesebbé. Max Frisch: Kérdőív Magánhasználatra 1. Biztos abban, hogy az emberi nem fennmaradásá­nak ügye akkor is érdekelni fogja, ha már nem tartozik hozzá? 2. Ha igen, miért? Elég, ha röviden utal rá. 3. Hány gyermeke nem szü­letett meg saját elhatározásá­ból? 4. Ki az, akivel szívesebben nem találkozott volna soha? 5. Ismer valakit, akivel szemben nincs igaza, de aki erről nem tud, és önmagát gyűlöli érte, vagy a másik személyt? 6. Szeretne korlátlan emlé­kezőtehetséget? 7. Kit szeretne viszontlátni a halottak közül? 8. És kit nem? 9. Szívesebben lett volna egy más nemzet (kultúra) tagja és melyiknek? 10. Ha megvolna rá a ha­talma, a többség ellenzésével szemben is megparancsolná azt, amit helyesnek tart? 11. Könnyebben gyűlöl egy kollektívát, vagy egy bizo­nyos személyt, és szívesebben gyűlöl egyedül vagy kollektí­vában? 12. Mióta nem hiszi, hogy okosabbá válhat, vagy még mindig reménykedik? 13. Meggyőzi saját magát az önkritikája? 14. Ha esetleg arra gondol, hogy meg sem születhetett volna: nyugtalanítja ez az el­képzelés? 15. Szeret valakit? 16. És miből következtet erre? 17. Miként magyarázza azt, hogy sohasem ölt embert? 18. Mi hiányzik a boldog ságához? Boldog Balázs fordítása Mit mond a tudás A fogamzásgátló pirula növeli a vér A-vitamin-tartalmát Isabel Gal újabb vizsgála­tai során bebizonyította, hogy a fogamzásgátló pirula növeli a vér A-vitamin-tartalmát. Gál doktornő és kollégája, Christine Parkinson vérmin­tát vett 22 olyan nőtől, aki rendszeresen szed fogamzás- gátló pirulát, valamint húsz másiktól, akik semmiféle orális fogamzásgátló szert nem alkalmaznak. A vizsgá­lat során kiderült, hogy a fogamzásgátló pirulát szedő nők vérében az A-vitamin szintje sokkal magasabb. Bár a vér A-vitamin-tar- talma általában a táplálkozás függvénye, ez a vizsgálat mégis fényt derített arra, hogy az A-vitamin szintjét szteroid hormonokkal befolyásolni le­het. Isabel Gal most azt kutatja, vajon meddig marad fenn a fogamzásgátló tabletta nega­tív hatása. Nem szorul külö­nösebb magyarázatra, milyen jelentősége van ennek a vizs­gálatnak, azoknak a nőknek a szempontjából, akik a tab­letta rendszeres használata közben egyszerre úgy dönte­nek, hogy mégis gyermeket szeretnének. Azt mindenesetre le kell szögeznünk, hogy a Gál dok­tornő által felfedett A-vita- ' min-tartalom egyetlen nő vé­rében sem ért el veszélyes szintet, és mind a mai napig nincs bizonyíték arra, hogy a fogamzásgátló tabletta ká­ros befolyást gyakorolna a magzatra. Horgolt lánykakabát és sapka A pontos szabásminta alap­ján készített láncszemsort be­horgoljuk páratlan számú rö- vidpálcasorral. 1. sor: 1 rövidpálca, 1 egy- ráhajtásos pálca ismétlése. 2. sor: egyráhajtásos pálca a rövidpálcára, rövidpálca az egyráhajtásos pálcára. E két sor ismétlésével dol­gozunk. Helyes, ha először a kabát hátát, majd a bal. ele­jét horgoljuk meg. Ide beje­löljük a gombok helyét és a jobb elején a gomblyukak be­osztásánál ezt vesszük figye­lembe. A gomblyuk készíté­se: a szélétől 5 pálcát rende­sen horgolunk, majd kettő felett láncszemmel átmegyünk és tovább horgolunk rende­sen. A következő sornál a láncszemekbe horgoljuk a megfelelő pálcákat. A pom- ponos pántot, szükség szerin­ti hosszúságra láncszemsor­ral kezdjük és egy soron be­horgoljuk rövidpálcával. A kabát szabad részeit, összeál­lítás után, rövidpálcával kö­rülhorgoljuk. A gallér felvar­rásánál mindkét elejerész­nél 3—3 cm-t szabadon ha­gyunk. A sapkát fejtetőn kezdjük 5 láncszemet összekapcsolva. A gyűrűbe 10 rövidpálcát öl­tünk és szoros szemmel zár­juk. A továbbiakban a sap­kát egyráhajtásos pálcával horgoljuk megfelelő szaporí­tással, majd a kabát mintájá­val haladunk tovább. A sap­kát horgolhatjuk két színből is. A tetejére és a kabátmeg­kötő pántjára azonos színű pompont készítünk. Egyiálóielek PÁSZTORHÚS 60 dkg kisebb kockákra vágott sertéslapockából pör­költet készítünk, friss zöld­paprikával és paradicsom­mal. vagy 2 evőkanál le­csóval ízesítjük. Amikor a hús puha. slambucot, vagyis alföldi tarhonyás burgonyát vegyítünk hozzá és ezzel együtt tálaljuk. Slambuc: 1/4 kg tarhonyát forró zsírban megpirítunk, összekeverjük rózsaszínűre pirított apró hagymakockák­kal (egy nagy fej hagymából) és 3 dkg apró kockákra vá­gott, üvegesre pirított füs­tölt szalonnával. Utána kissé sózzuk (vigyázzunk, mert a szalonna is sós) és annyi vízzel eresztjük fel, hogy a tarhonyát körülbelül másfél ujjnyira ellepje. Amikor a tarhonya forr, tegyünk bele fél kg megtisztított, meg­mosott apró kockákra vá­gott burgonyát. A tarhonyát és a burgonyát puhára pá­roljuk és utána összevegyit- jük a pásztorhússal. DEBRECENI SERTÉSKARAJ 1 kg kicsontozott, megmo­sott sertéskarajba éles kés­sel akkora lyukat vágunk, hogy egy szál kolbászt ke­resztülhúzhassunk rajta. Ezután a gyulai kolbászt, amelynek hossza a karaj hosszával azonos, a nyílás­ba húzzuk (tölthetjük olcsó étkolbásszal és debrecenivel is). A húst ezután megsóz­zuk, tepsibe rakjuk és két- három evőkanál zsíron ró­zsapirosra sütjük. Utána víz­zel és a saját levével meg­locsolva puhára pároljuk. Hidegen felszeleteljük és a levébe visszarakva melegít­jük. Süthetjük kuktában is, akkor egy óra alatt kitű­nően megpuhul, de utána a rárakott zsírral együtt a sü­tőben ropogósra sütjük. Me­legen tálaljuk tört vagy ha­sábburgonyával és salátával!

Next

/
Thumbnails
Contents