Kelet-Magyarország, 1971. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-04 / 182. szám

W71. augusztus 4: KELET-MAGYARORSZAG 5. oldal Augusztus 6-árt és 7-ént Ifjúgárdisták megyei szemléje Háromszáz szabolcs-szat- mári ifjúgárdista gyűlik ösz- sze Nyíregyházán augusztus hatodikán és hetedikén, hogy számot adjon az elmé­leti és gyakorlati felké­szültségéről. A kiképzések sikerességének vi&szamérése lesz éz a két nap, amely nagy erőpróba élé állítja a fiatalok legjobbjait. Az elméleti szemle során a fiatalok — lányok és fiúk — beszámolnak politikai isme­reteikről. a katonapolitiká­ban való jártasságukról, a kül- és belpolitika legfon­tosabb kérdéseiről szerzett ismeretekről, a tereptanról, a polgári védelem és a har­ci technika alapvető tudni­valóiról. A gyakorlati szemle sem könnyebb. Itt a gárdisták bizonyítják, hogyan sajátí­tották el a lövészetet, alaki gyakorlatokat mutatnák be, menetdalversenyen vesznek részt majd előre kijelölt igen nehéz terepen járőr­versenyt bonyolítanak le. Igen nagy vetélkedésre van kilátás, hiszen a megyei szemlén a járási és Városi versenyek legjobbjai vesz­nek majd részt. A megyei Ifjú Gárda­szemle megnyitójára a sós­tói Szamuely Tibor vezető­képző táborban kerül sor. Itt bonyolítják le a verse­nyek egy részét is. A zsű­riben a KISZ képviselőin kívül részt vesznek a fegy­veres erők és a társszervek kiváló szakemberei is. A szemle befejező aktusa lesz a záróünnepség Erre augusztus 7-én kerül sor Nyíregyházán, a Felszaba­dulás útján, a szovjet hősi emlékműnél. Itt lesz a gár­da díszelgése, majd ko­szorúzás következik, és a szemle eredményének kihir­detése zárja a fiatalság szá­mára nagy élményt ígérő, fontos politikai eseményt. A megyei szemle legjobb rajá­nak jutalma az. hogy augusztus 17-től 21-ig részt vehet az Ifjú Gárda orszá­gos szemléjén, amelyet Kecskeméten rendeznek meg. » 1 — Nem vagyok már úgyne­vezetten sem mai gyerek. Teg­napi sem, hogy az a bizonyos tojáshéj akadályozna Ilyen irányú merészségemben. Sőt azok sem a látszat ellenére — mert nemcsak asszonyaink kiváltsága ma már szőrzet festése — akik velem együtt fűztek bakancsot. (Illetve húzták fel a rövid szárú utásZ- csizmát, amit az Akadémia megbízása nélkül, utálsz- csizmának tituláltunk volt egymás között, édes anyanyel­vűnk gyarapítására.) Azért nem döbbentett meg az a képhír, amit az egyik folyóiratunk tálalt nemrégi­ben a kedves olvasó szemei elé. Pontos felmérés után te­hette, mert elölről, majd há­tulról mutatta be a dolgot, hogy minél szemléletesebb legyen az egész és a magya­rázó szöveg sem maradt el. Eképpen forró nadrágban jelent meg stb., stb... Ha forró, hát legyen akkor ez is forró, mondtam volt lapfordítás után magamban és nemcsak azzal nyugtattam énemet, hogy a mi vilá­gunkban is voltak annak ide­jén divatfurcsaságok, meg egyebek, hanem a fejemben megmaradt, egy-két ide vágó bölcselkedéssel. Hogy pél­dául, mindig az az érdekes á nőből, ami takarva van. Mi sem voltunk jobbak a Deákné vásznánál, mert mi­ket ígértünk például gondo­latban, azokért a szoknya alól kétujjnyira kivillanó ró­zsaszínű bársonyosnak vélt darabkákért! Hogy kévésébbet élnénk inkább egy hónappal, Dolgozók - új munkahelyen Ki, miért kérte munkakönyvét ? Nem könnyű munkást szerezni Ki, miért változtatott mun­kahelyet, milyen lehetőségek vannak a szabolcs-szatmári munkaerő-gazdálkodásban? Erre a két fő kérdésre kere­sett választ az elmúlt két év adatai alapján negyven­kilenc, megyénkben működő vállalatnál és szövetkezetnél a megyéi Népi Ellenőrzési Bi­zottság. A vizsgálat összefog­laló jelentését keddi ülésén tárgyalta a megyei NEB. Az elmúlt két és fél évben jelentősen változott a mun­kaerőhelyzet. Ma a megyei iparfejlesztési tervek megva­lósítása, a termelés nagymér­tékű növekedése következté­ben rövid idő alatt sok új munkalehetőség nyílt, egyre nehezebb feladat megfelelő képzettségű dolgozók beállí­tása. A statisztikai adatók sze­rint mindezek ellenére még mintegy 97 ezer embert tar­tanak nyilván, akik valami­lyen formában munkát vál­lalhatnának megyénkben. Ebből mintegy 76 ezer szak- képzettséggel nem rendelke­ző nő, s 18 ezer a tanuló. Körülbelül háromezerre te­hető a még munkát vállalni tudó férfiak száma, nagy részük azonban szakképzet­lenségük, s idős koruk miatt csak bizonyos könnyebb fi­zikai munkára alkalmas. 1969—70-ben a vállalatok lét­számnövekedéséből 68 száza­lékban nőket alkalmaztak. Részletesen foglalkozott a népi ellenőrzés vizsgálata a munkahely-változtatásokkal. Az érintett vállalatoktól 1969- ben csaknem tizennégy ez­ren, 1970-ben huszonnégyez- ren léptek ki. A kilépettek aránya az összlétszámhoz ha­sonlítva meglehetősen ma­gas: csaknem hatvan száza­lék, de ez a két év alatt alig változott. Leszámítva a szer­ződés léjárta miatt megszűnő — évente mintegy hatezer — munkaviszonyt, évente 7—8. ezer esetben a dolgozó kez­deményezésére adták ki a munkakönyvét. Érdemes megjegyezni: mintegy 55—60 százalékuk munkaviszonya egy évnél rövidebb volt. Egy részletes Véleményku­tatást is végzett a NEB, va­jon miért Változtatták még a dolgozók munkahelyüket. Az arányos megoszlás: min­den negyedik munkás lakó­helyéhez közelebb került dol­gozni, ugyancsak körülbelül minden 4. a jobb kereseti lehetőség miatt kérte munka­könyvét. Azonos az arány há­rom oknál: minden tizenket­tedik dolgozó a jobb szakmai fejlődés érdekében, vagy a számára nem megfelelő kol­lektíva miatt, s ugyanennyi lakóhely-változtatás címén választott más munkahelyet. A népi ellenőrzés alapos, sok részletre kiterjedő elem­zése alapján több javaslatot tett, amelyeket a vizsgálat megállapításaival együtt a megyei tanács végrehajtó bi­zottságával ismertetnek. M. S. Ifjú szabolcsi művészek országos táborban Ebben az esztendőben ha­todik alkalommal rendezik meg az ifjú képzőművészek országos táborát a Csong- rád megyei Mártélyon. En­nek az összejövetelnek az idén a jelmondata: Az em­ber és korunk művészete. E gondolat jegyében gyűl­tek itt össze az ország min­den részéből azok a fiatal művészek, akik a KISZ Központi Bizottságának és Csongrád megyei Bizottsá­gának meghívása alapján töltenek itt két hetet. Szabolcs-Szatmár fiatal és tehetséges alkotóit hárman képviselik: Demkó Miklós, a főiskolás Juha Irén és a még középiskolás Molnár József. A forró nadrág vagy lógós csikó lennénk a szomszéd városig. A vele való személyes ta­lálkozást mégsem kerülhet­tem el. Mely úgy kezdődött, hogy szalonnát sütöttünk. A határban a nagy diófa alatt és mindenki a maga tudása szerint. Az egyikőnk például két kézzel markolta a sütőt és úgy forgatta oda-vissza, mint­ha ingáztatná. A másik pe­dig kétágú vasnyársra tűzte a néhai süldő földi maradvá­nyát, hagymából téve gombot a végére és úgy guggolt-tér- delt a lobogó láng mellett. Most a napokban közös ba­rátunkhoz mentünk el. Feri­hez. a kisemberhez — akit termete után ítéltek annak a nem emberismerők — aki pincéje közepén ásott éppen kutat. A kőkemény agyagba, az agyagszilárd iszapba és a közte lapuló kövekbe. Az­zal az indokkal, ahogy el­mondta, hogy vízvezeték nél­küli fürdőszobájában, nem­csak macska módjára akar tisztálkodni. Izzadva dolgozott tovább, mert nem akarta már abba­hagyni az utolsó centiméte­reket, mi pedit addig bor­zalmas pusztítást végeztünk, szilvaállományában. Leg­alább egy vékát fogyasztot­tunk el, ha nem csal régi mértékem. (Természetesen desztillált állápótbán és szó­dával.) Amikor hazaináultunk, én az utcánk sarkán szálltam ki barátom kocsija,-ól és derűs nyugalommal, mint aki leg­jobban végezte aznapi dolgát, igyekeztem megtenni a ka­pumig levő távolságot. Már-már fogtam is a ki­lincset, amikor feltűnt. Az út szélén, ahol az autók suhan­nak, de olyan ingerkedően, mert nyomban eszembe ju­tott a kép, hogy elengedtem a vasat és elindultam vele párhuzamosán a járdán. Hadd lássam már közelebb­ről, ezt a nevezetes ruhada­rabot — mondtam volt ma­gamban — mivel nemcsak a formája, de az anyaga sem mindennapi volt. Dohányszín műbőrszattyán és az ugyan­olyan anyagú mellényke alatt a blúzon, napkorongot ábrá­zoló mintázat. Mentem és figyeltem. Majd vele bosszankodtam, mert nem sikerült neki a legrozo­gább kinézésű autót sem stoppolni — asszonyok is ül­ték benne bizonyára, mert adott esetben, azok válnak ilyen kegyetlenekké — és már-már drukkoltam neki. Ugyannyira, hogy a követ­kező pillanatban, összefutott előttem minden. A házak el­tűntek, a borús égre csillagok kúsztak fel. az ostorlámpá­kat napraforgószálaknak véltem, amit idé-óda ringat a szél stb. Átlagosan 404 forinttal emelkedett megyénkben a pedagógusok fizetése Háromévenként kötelező százforintos emelés mindenkinek Megyénkben több, mint nyolcezer pedagógust és is­kolai technikai dolgozót érin­tett a kormány fizetésemelé­si intézkedése. Ennek alapján több, mint 32 millió forintot osztottak szét Szabolcs-Szat- márban. A kormány által biztosítótt milliókat a taná­csok megtoldottak az éves bérfejlesztési alapokkal is, így átlagosan 404 forinttal emelkedett a szabolcsi peda­gógusok fizetése. Ez megfelel az országos átlagnak. sőt valamivel jobb is annál. A megyei tanács művelő­dési osztályán és a pedagó­gus-szakszervezet megyei bi­zottságán most összegezik a fizetésemelés tapasztalatait. De néhány jellemző megálla­pítás máris leszűrhető a nagy jelentőségű bérintézkedésről. Pozitív vonásként értékelik, hogy a fizetésemeléseket a nyíltság jellemezte. Tantestü­leti értekezleten ismertették és indokolták az általános és mindenki számára előírt béremeléseken túli, úgyneve­zett differenciált fizetéseme­léseket. A rátermettség, a te­hetség, a szorgalom, a kiváló pedagóguserények, a mostoha körülmények között végzett fáradságos oktató-nevelő munka kapott anyagi elisme­rést a differenciált bérek megállapításánál. Jól vizs­gáztak érettségből az iskolák igazgatói, a párt- és szakszer­vezetek vezetői, akik közös elvi alapokon mérlegelték a pedagógusok munkásságát. Csökkent az elvándorlás A pedagógusok egyetértését jelzi, hogy nem érkezett pa­nasz, fellebbezés a rendelke­zés megsértése miatt. Ez ter­mészetes is, hiszen a megyé­ben ötven forinttal magasabb béremelést valósítottak meg a-kötelezően mindenki számára előírtaktól. Az országos 12 százalékos átlag helyett Sza­bolcs-Szatmár megyében 12,8 százalékot tesz ki a béreme­lés aránya. Észrevehető a fi­zetésemelés jó hatása a lete­lepedés iránti érdeklődésből is. Csökkent az elvándorlás, mintegy 25—30, korábban más vidékre pályázó peda­gógus változtatta meg szán­dékát, maradt a megyében. Az új letelepedési segély — melyet 2 ezertől 10 ezer fo­rintig kaphatnak a pályakez­dők — a pedagógushiánnyal küzdő járásoknak jelent ked­vező lehetőséget. Egyben egy kis alapozást a fiatal pedagó­Amikor pár pillanat múlva tisztáztam magamban a dol­gokat, hogy tulajdonképpen nem ütöttek le, vagy nem a ló rúgott meg, hanem a leg­első járda melletti fa jött ne­kem, rettenetes gond szakadt vállamra. Hogy fogom meg­magyarázni feleségemnek a jelenség látható részét, mert az orrom olyan gyorsan kez­dett nagyobbodni, mint a ke­lésnek indult tészta. — Hol ittál már megint — hallottam is a következő per­cekben, amikor beléptem szobánkba és az éjjelilámpa megvilágította ábrázatomat. Mondtam és mutattam, hogy a számon, mert jobb­nak véltem derűvel oszlatni a borút, számításom nem vá­lóit be. — Azt látom és tudóm — hangzott a bosszús válasz, és úgy nézett végig rajtam, mintha én tennék legtöbbét a levegő elszennyeződése ér­dekében. Eltűrtem. El kellett tűr­nöm. Hisz bármennyire is kenyerem a magyarázkodás — néha jobban a kelleténél — mégsem tudtam volna előtte kellően feltárni a tény­leges helyzetet. Miszerint nem én voltam a hibás, sem az alkohol, hisz hol voltam én még az egyensúlybomlás­tól, hanem az a bizonyos ru­hadarab, mely a gondolatot kiváltotta bennem. Igen az a forró valami, mely olyan forróvá varázsol­ta fogyó estéim egyikét, hogy a kánikulában sem lehet el­felejteni. Szállási László gusoknak. A pályakezdők fi­zetésének emelése a megyé­ben is hozzájárult a nevelő­hiány, a szakos ellátottság csökkentéséhez, az elnőiese­dés mérsékléséhez. A megyei oktatási és szak- szervezéti szervek hangsú­lyozták, hogy a fizetéseme­lések légfőbb pozitívuma ab­ban van, hogy ném egyszeri és lezárt béremelésről intéz­kedett. Lerakta az alapjait egy új bérpolitikának. En­nek lényege, hogy a béreme­lések továbbra is napirenden maradtak. Háromévenként minden pedagógusnak kijár a százforintos kötelezően előírt fizetésemelés. Az ál­talános hárómévenkénti fize­tésemeléseken túl az évi 3 százalékos bérfejlesztések jó lehetőségeket adnak a helyi oktatási, tanácsi szerveknek, hogy jelentősebb fizetéseme­lésékkel ösztönözzék, hono­rálják a kiválóan dolgozókat, megvalósítsák folyamatosan a differenciált munka utáni differenciált béremeléseket. Bérfejlesztés évenként A megyei tanács művelő­dési osztályán elmondták, hogy az éves bérfejlesztési összegek célszerű felhaszná­lását külön t$ figyelemmel kísérik. Korábban voltak úgynevezett bérmegtakarítá­sok, melyekét nem használ­tak fel egyes helyeken a pe­dagógusok béremelésére, részben óvatosságból, más­részt az üres, betöltetlen ál­lások, a kisebb bérű helyet­tesítések, stb. kapcsán meg­maradt pénzösszegek is nö­velték á mégtakarítást. Jól­lehet ez biztonságot adott az Beköszöntött a zöldség és gyümölcs fő Szezonja, nagy feladatokat kell megoldania á MÁV-nak és a Volán Trösztnek, hogy a gyorsan romló áruk mielőbb a bol­tokba, illetve a külföldi vá­sárlókhoz kerüljenek. A MÁV a késő esti órák­ban mindennap hét expressz tehervónatöt indít a főváros­ba, többek között Nagykani­zsáról, Szegedről, Kecskemét­ről és Nyíregyházáról, meg­Emeljék főiskolai rangra a Nyíregyházi Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikumot — hangzott ei a javaslat a Mi­nisztertanács legutóbbi ülé­sén, ahol a mézőgazdasági szakemberképzéssel foglal­koztak. Gyorsan fejlődő me­zőgazdaságunk egyre több szakembert igényel: szak­technikusokat és mind több nagy képzettségű szak- és üzemmérnököt. Ilyen előzményéi vannak az Elnöki Tanács elé terjesz­tett javaslatnak. Az önálló főiskolán Nyíregyházán ker­tészeket, mezőgazdasági gé­pészeket és repülőgép-vezető­ket képeznének, amelyhez jó alapokkal rendelkezik a sza­bolcsi intézmény. A szakemberképzés színvo­nalának javítására már eddig is komoly erőfeszítések tör­téntek és ezt szolgálják töb­bek között az iskola külföldi kapcsolatai is. Július 23-tól például a Német Demokrati­kus Köztársaságban egyhó­napos gyakorlaton vesz részt tizenhárom kertész- és negy­venöt gépészhallgató, húszán a szövjétunióbeli Kisinyovbán végzik a gyakorlatot, az ot­tani mezőgazdasági főiskolá­ról pedig jelenleg is húsz oktatási szerveknek a szakos ellátás, a hiányzó helyek betöltését illetően, a juta- lomalapokat is kedvezően növelté, mégis az az állás­pont, hogy a bérfejlesztésre évenként rendelkezésre álló pénzeket elsősorban a diffe­renciált bérezés céljaira, a pedagógusok anyagi körülmé­nyeinek javítására kell fel­használni. A megyei szervék úgy ér­tékelik, hogy jó hangulatot váltott ki a fizetésemelés, s ez érződni fog az alkotóbb, tevékenyebb oktató-nevelő munkában is. A fizetéseme­lés természetesen áz oktatási év megkezdésekor még inkább érezteti hatását; a különféle túlóra-, és egyéb díjak ek­kor egészítik ki a fizetésekét több ezer pedagógusnál. De hátra van a területi pótlékok ügyé is, amély a szabolcsi iskolák kétharmadát érintL További megbecsülés A pedagógusok kormány által előírt 1971. évi fizetés­emelésé befejeződött, s a na­pokban a magasabb bért kapták kézhez a nevelők. Az évi bérfejlesztési alapok pe­dig a további biztosítékait jelentik, hogy minden évben javulni fog a pedagógusok anyagi mgbecsülése, élet- és munkakörülményeik. Ha mindez párosul a helyi szer­vek gondoskodásával — a lakás, étkezés, stb. és az er­kölcsi megbecsülés különböző jeleivel — maguk a pedagó­gusok fogalmazhatják meg, hogy 1971. egy folyamát elin­dítója a társadalmi megbe­csülésükben. Páll Géza rakva a napközben szedett friss paradicsommal, papri­kával, káposztával, dinnyé­vel. A vasút naponta mint­egy 28Ó vagonnyi zöldárut szállít, ennék égy részét ex­portra. A nemzetközi teher- vónatok 17 óra alatt érnek, Münchenbe, és Stockholm­ban is megkezdhetik az in­dulás utáni reggelen a vona­tok kirakását. E hosszú utát hűtőkocsikban „teszik meg” a gyümölccsel telt rekeszek. szovjet diák tölti gyakorlatát megyénkben. Bulgáriái vendégei is van­nak a felsőfokú technikum­nak: a ruszei Obraziov Csif- lik Technikum igazgatóhe­lyettese és egyik tanára most viszonozza a két nyíregyházi felsőfokú technikumi tanár korábbi tapasztalatcsere-láto­gatását. A bolgár vendégek itt-tar- tózkodásuk idején ismerked­nek az intézet munkájával és tanulmányozzák a repü­lőgép-vezetői oktatás tapasz­talatait, a vegyszeres nö­vényvédelmet. A tapasztalat- csere kamatozik a szabolcsi szakembereknek is: Magyar- országon két forint ötven fil­lér egy kiló alma előállításá­nak költsége, Bulgáriában pedig égyötven, igy például a költségek csökkentéséhez a helyszínen is sok haszrtOg ta­pasztalatot adhatnak át bol­gár vendégeink, s különösen értékes ez megyénk egyik legfontosabb termékénél, áz almánál. A két intézmény közötti kapcsolatokat tovább széle­sítik: a szovjet partnerekhez hasonlóan később némcsák tanárok, és Oktatók, hanem diákok cseréjét is megszerve­zik. Zöldség, gyümölcs hét expresszen Leendő új főiskolánk szovjet, bulgáriai és NDK-beli kapcsolatai A táborban részt vevők a két hét alatt előadásokon, vitákon vesznek részt, esz­tétikai kérdésekről beszél­getnek hivatott szakembe­rek társaságában és termé­szetesen művészi felügyelet mellett dolgoznak, festenek is. Találkoznak Mártélyon a Balázs Béla Filmstúdió alko­tóival is. akikkel a képi lá­tás különböző vitás kérdé­seiről beszélgetnek. filme­ket, filmtanulmányokat te­kintenek meg. Augusztus 11-én a közön­ség elé is lépnek a festők. A hódmezővásárhelyi Tor­nyai János Múzeum ad ott­hont azoknak a képeknek, amelyek a táborozás alatt születtek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents