Kelet-Magyarország, 1971. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-31 / 204. szám

Tftt. augusztus St; KELET-MAGYARORSZÄÖ 5. oT8al Él az „Ebéd" szakácsnője Új műemlékkel gazdagodott a megye Nagy vihart kavart a har­mincas években Szabolcsban Móricz Zsigmond Ebéd című novellája. Az írás egy szabol­csi nagy lakomát ír le, utá­nozhatatlan ízekkel, színek­kel és szavakkal. Mind ez ideig senki nem tudta, hon­nan származtak Móricz él­ményei, nem volt ismeretes az sem, hogy hol játszódott a kiváló ebéd. Most egy vélet­len folytán pontosan felderít- hetővé vált az Ebéd helye. Az épület, amelyet szinte teljes pontossággal leírt Móricz, Szabolcs község mellett van, a földvártól alig 50 méterre, és ez idő szerint a reformá­tus pap lakhelyéül szolgál. Az épület rendkívüli érde­kességet tartogat. Szabolcs második hiteles késő barokk kori udvarháza, vagy ha úgv tetszik kis kastélya. Ma is teljesen épek az eredeti ajtó- és ablakkeretek, és az 5 szo­ba 20 sarkában kitűnő minő­ségű barokk freskók díszle­nek. A sarokban lévő képe­ken Szabolcs, István király. Bercsényi, Báthori, Bocskai, II. Rákóczi Ferenc láthatók, egy eddig ki nem derített Tudnivalók az óvodai felvételekről A Művelődésügyi Minisz­tériumban kapott tájékozta­tás szerint az 1971—72-es tan­évben a tanácsi és üzemi óvo­dák száma előreláthatólag meghaladja a 3500-at. Ezek­ben 240 000 kisgyermekről gondoskodnak. Az óvónők száma — az idén végzettekkel együtt — várhatóan eléri a 12 800-at. Előzetes számítások szerint 90—95 ezer kisgyerek kerül újonnan az óvodákba. Közülük 80 ezren a most áU talános iskolába lépők helyét foglalják majd el. Az óvodák egyébként az óvodás korúak mintegy 60 százalékát tudják fogadni. Az óvodák szeptember 1-től 7-ig fogadják el a jelentkezé­seket. A neveket a je­lentkezés sorrendjében ve­szik jegyzékbe. Ha a jelentkezők száma meghalad­ja az óvodai helyek számát, az igények elbírálására felvé­teli bizottságot hoznak létre. Ellenkező esetben a felvéte­lek ügyében a vezető óvónő dönt Az óvodai felvételekről szeptember második hetében döntenek. Előnyben részesítik az egyedülálló szülők, vala­mint az olyan családok gyer­mekeit, ahol mindkét szülő dolgozik és nincs olyan fel­nőtt családtag, aki a gyerme­ket otthon elláthatná. Az elő­ző évek tapasztalatai alapján főként a városok és ipari központok óvodáiban ezúttal is túljelentkezés várható. Ilyen esetekben — az emlí­tett körülményeken kívül — a szülők szociális helyzetét, lakásviszonyait is mérlegelik és a rendelkezésre álló he­lyeket a legrászorultabb gye­rekeknek biztosítják. Az óvodai foglalkozások ál­talában szeptember közepén kezdődnek. Molnár Zoltán: 1 gazán, apa, — mondta Ba­*■ ba gyermekkori kedves, hízelgő hangján *— olyan ren­des fiú. Az abortuszra is el­kísért. Apa hozzászokott már kü­lönös beszélgetésekhez a lá­nyával, de ez most túl külö­nös volt. Köszörülte kicsit a torkát, mint egy értekezleten, ha küszködnie kell a fogalmazás­sal. — Nem gondolod, kislá­nyom, hogy... •Az íré közeljövőben megjelenő új kötetéből. XVIII. századi festő munká­jaként. A képeket a novellá­ban említi Móricz is, élve az írói szabadsággal más vezé­rekkel is kiegészítve. Lehet, hogy írásakor még más képek is léteztek, hiszen a nagyszo­ba falát sajnos lefestették, így csak a restaurálás után derülhet fény, hogy mi van a mész alatt. Móricz Zsigmond 1930-ban Tömöri Dezső lelkész, volt sá­rospataki diáktársa vendége­ként tartózkodott Szabolcs­ban. és ezután a földvárról is írt egy riportot. A szóbe­széd szerint Balsán ma is él az az asszony, aki a novella­beli híres ebéd szakácsnője volt, személye után most ku­tatnak. A jó állapotban lévő, rend­kívüli művészi értéket képvi­selő épületet — szakértők sze- szerint — érdemes lenne meg­vásárolni, hiszen az kiválóan alkalmas lenne egy múzeum és vendégház kialakítására. Az irodalomtörténetileg és építészetileg egyaránt értékes ház iránti érdeklődés jogos, hiszen megyénk ezzel új em­lékhellyel lehet gazdagabb. Szabolcs-Szatmár megye 29 közép- és 376 általános isko­lájában tegnap, hétfőn és ma tartják a tanévnyitó tantestü­leti értekezleteket. Ez alka­lommal az iskolák összes ne­velői összegyűlnek, hogy rész­letekre menően meghatároz­zák az 1971/72-es iskolai év valamennyi oktatási és neve­lési célkitűzését. Nagy fele­lősséggel készülpek , erje, • hi­szen a megyében ezt a tan­évet több mint 100 ezer gyer­mek kezdi meg. A szakfelügyelői és igazga­tói, a tantárgyankénti nevelői Gyöngyösön szeptember 18— 19-én rendezik a hagyomá­nyos szüreti népitáncfeszti- vált. A találkozón Heves, Nógrád, Borsod és Szabolcs- Szatmár megye népi táncosai mutatják be műsorukat. Me­gyénket a Szabolcs-Volán táncegyüttes harminctagú tánccsoportja és az Ököritói Fergeteges képviseli. A szat­mári táncegyüttes negyven­tagú csoporttal készül a fesz­tiválra. Fő díj: az „Aranyszőlő” amelyet a legjobban szereplő együttesnek adnak át. A gyöngyösi szüreti felvonulá­son utcai menettánccal is ver­senyeznek a tánccsoportok: — Azt hiszed, a mai fiúk­ban olyan sok a gyöngéd­ség? Nagyon kevesen volná­nak hajlandók ilyesmire. — Megható, sóhajtott apa, — megható, hogy ez a te La­cid... — Béla. Mondtam már, La­ci azelőtt volt. — Szóval ez a Béla. Meg­ható. A könnyekig meghal. Igazán meg, az úristenit a lovagiasságának! — öklével akkorát vágott az asztalra mint egy tizenkilencedik szá­zadi apa. Maga is észrevette, hogy nagyon sikerült, s sze­Nyíregyhá/i régészek utaznak Belgrádba Minden négy évben rende­zik meg a nemzetközi régé­szeti kongresszust. Az idén nyolcadik alkalommal erre Belgrádban kerül sor. A kong­resszus előtt kiadott nagy tá­jékoztató szerint a szeptem­ber 9 és 15 között sorra ke­rülő nagy eseményre a világ szinte valamennyi államából várják a kiváló szakembere­ket. Hazánkat előreláthatóan tízen képviselik majd, közü­lük ketten szabolcsiak. Dr. Csallány Dezső kandi­dátus, a Jósa András Múzeum igazgatója a kongresszuson két ízben is szerepel. Először önálló előadást tart a Vandá­lok országa a Kárpát-meden­cében címmel, majd mint szakértő korreferátor szól hozzá az avarok írása és nyel­ve című témához. Dr. Németh Péter, akit ha­zánkban mint középkori ré­gészt ismernek, a koraközép­kori szekció munkájában vesz részt. A két megyei tu­dós szeptember hetedikén in­dul el Belgrádba. értekezletek után ez az utolsó alkalom, hogy eldöntsék a végső órabeosztást, és a neve­lők megkapják osztálybeosz­tásukat is. A tanév megindu­lása után már csak egy szer­vezett összmegyei továbbkép­zésre kerül sor a közeljövő­ben. Szeptember 15 és 29 kö­zött azokat a képesítés nélkü­liekét hívják össze, akik a szabolcsi iskolákban dolgoz­nak, hogy megfelelő szakis­meretekkel vértezzék fel őket nehéz munkájukhoz. ezt is díjazzák. A férfi szóló­táncosok az „Aranysarkan­tyúsért vetélkednek: a Vas­vári -verbunkra improvizál nak a toborzóhoz hasonh táncot. Gyöngyös szépe les: az a legszebb lány, akinek ru­hája néprajzilag legsikereseb ben tükrözi a tájjelleget. Mindkét együttesünk ú. számokkal indul a fesztiválra A Szabolcs-Volán táncosai részére a Népművelési Inté­zet jelmeztervezője új ruhá­kat tervez. Szabolcsban kevés a tiszta tájjellegű öltözet; a tervező Ajakot és környékét kereste fel, ott tanulmányozta a sokszoknyás öltözködési stí­lust. lídebben hozzátette: — A modern úristenit! — De apa... — Babának olyan rosszulesett ez a hang. hogy — bár halkan, visszafo­gottan — elpityeredett. — Na. Alig találta a zsebkendőjét. — Hagyd ezt, kislányom... Hagyd már abba, így nem le­het... A pityergésből, bár nyil­vánvalóan igyekezett fegyel­mezni magán, egészen igazi sírás kezdett kialakulni. — Megáll az ember esze. Olyan őszintén sírt, hogy meg kellett sajnálni. Egy kicsit megsimogatta a haját, hogy megnyugtassa. Erre a vállára borult. A ti­zenkilencedik században, ugye. zokogva atyja keblére borult volna, de ezt már azért sem tehette, mert ő volt a maga­sabb. Zokogni azonban zoko­A megye egyhatoda iskolába készül Tanévnyitó értekezletek SzabolcS'Szatmárban Az Aranyszőlő és Aranysarkantyú díjért Szabolcsiak a gyöngyösi népitáncfesztiválon HANQ* Szebb, mint a játékvasút Távirányítás a szerencsi vonalon — A 2343. számú sze­mélyvonat időben elment. — Ez csak olyan, „nyíri" idő — szólnak vissza a mikrofonba. A miskolci személyvonat indulása ugyanis 5 percet késett. Egy kis gőzmozdony jött szembe. Nyírtelek fe­lől, s a nyíregyházi állo­más előtt 5 percet álldogált, ez adta a késést. Mindez Debrecenben, a MÁV-nak az országban el­sőnek megépített automa­tikus forgalomirányító be­rendezésével kísérhető fiaye- lemmel. Hogy ellenőrizni lehessen a Nyíregyháza és Szerencs közötti vasútvo­nal forgalmát, egy automati­kus menetrendíró készü­lék is rögzíti, melyik vonat mikor indult el az egyes ál­lomásokról, hogy halad a pályán. — Ez az igazi vasút — büszkélkedik a berende­zéssel Nagy Péter, a deb­receni igazgatóság osztály- vezető mérnöke. — Itt már látni, érezni lehet a forgal­mat. Az automatikus beren­dezés még nem teljesen üzemel. Két forgalmi szol­gálattevő már figyeli, irá­nyítja a forgalmat. — köz­vetlen összeköttetésben vannak az állomásokkal —, de az egyes állomásokon az ottani forgalmisták intéz­kednek. Egyelőre csak időnként veszik át egy-egy vonalszakasz irányítását a debreceniek. Akkor nemcsak a jelzőket állítják, de a váltók átállításáról, a so­rompók leengedéséről is a központban gondoskodnak. Menetirányítói szempont­ból az a jó, amikor egy csokorban mennek a vona­tok — mondja az egyik for­galmista, Szombati Zoltán. — Vagyis egymás után. egy- irányban, megállás nélkül haladnak. Közben bejönnek a szomszéd szobából, szólnak, hogy mozdonyt cserélnek az egyik tehervonatnál az Északi kitérőben. Vonat- számokat mondanak egy­másnak. abból értik, melyik vonatról van szó, mikor indul. Az automatikus forga­lomirányító berendezés mintegy 14 millió forintba került. Ha csak annyi len­ne a szerepe, hogy az érin­tett hat állomáson ne kell­jen forgalmistákat alkal­mazni. akkor igen drága munkaerő-megtakarítás len­ne. Sokkal fontosabb, hogy ezen az egyvágányú vaoút- vonalon hatalmas méretű teherszállítás főijük., A Szovjetunióból a borsodi iparvidékre itt áramlik a vasérc. Egy újabb vágány­pár megépítése 100 milliói nagyságrendű lenne, helyet­te az automatikus, központi irányítással még jó ideig le­het növelni a vasútvonal átbocsátó képességét. — Ezért jó az itteni irá­nyítás — említi Szombati Zoltán. — Egy állomási szol­gálattevő csak akkor szerez tudomást egy vonatról, ami­kor átszólnak neki a szom­széd állomásról. Mi innen azt is látjuk, ha egy lassúbb vonat megy. így rögtön dönthetünk, hol találkozzon két szembejövő vonat, melyiket állítsuk meg. me-* lyiknek biztosítsunk végig szabad utat. Egy gyorsvo­nat 10 másik vonatot is le­fut. Közben Palotás Ferenc, a másik menetirányító in­tézkedik. Szerencs felöl % te­hervonat is elindult, ezért ezeket egymás után engedi, a szembe haladó tehervonat Rakamazon megáll, hogy be­várja a két vonatot. Az aprócska lámpák Vil­lognak. Nyírteleken tolat­nak. az egyik tehervonat a nyílt pályán vesztegel. A nagy tábla szebb, mint a játékvonat. És biztonságo­sabb is. í Lányi Botond Másfél milliós gépkocsi-üzérkedés — százezres haszonnal Vádirat Gucsa József nyíregyházi fodrász ellen Forduljon Gucsához! —- ezt igen sokan tudták Nyíregyházán és a megyé­ben. Ha valaki autót akart jól értékesíteni, vagy vá­sárolni. akkor természete­sen felvilágosította vala­melyik ismerőse, ki a leg­alkalmasabb partner egy ilyen üzlet lebonyolításá­hoz. Gucsa József 63 éves nyíregyházi nyugdíjas — nyugdíjba vonulásáig — az Anna cukrászdával szem­ben lévő fodrászüzletből szervezte az autópiacot. Ré­gi, híres szakember volt ő. A háború előtt. 1935- ben kezdődött, amikor a magániparos Gucsa az Adler és DKW eégek nyír­egyházi képviselője volt — mellékesen. Lehozta és használta a gyárak gépko­csiját, gyakorlatilag be­mutatta az itteni közön­ségnek. Később részt vett a gyár és a vevő közötti szerződéskötésben, s ebből 15 százalékot kapott. Az akkori tevékenysége r.em volt valami jövedelme­ző, de annyiban jót tett az üzletnek, hogy Gucsát — mint gépkocsiszakértőt —* megismerték a megye- székhelyen. Nyugdíjba vo­nulásáig a fodrászüzlet volt az üzletelésének a fő köz­pontja, a vételekből és el­adásokból azonban — ál­lítása szerint — haszna ak­kor nem származott. Az üz­letnek azonban meglett az gott. Nem hisztérikusan, mértékkel. Apa nyelvén volt, hogy ez nem illik egy modern lány­hoz, de még idejében észbe kapott. Egy szót sem a mo­dernségről. — Na jól van, lányom, tu­dod, hogy velem igazán meg lehet beszélni a dolgokat. Ülj le szépen, és... Baba abbahagyta a zoko­gást, és szépen leült. Zseb­kendőjével finoman felitatta a könnyeit. Az orrocskáját is megtörölte. De szólni nem szólt. Várt. — Szóval én tudom, hogy az élet megváltozott, és egé­szen más, mint a mi időnk­ben. Hogy sok tekintetben... szabadabb... egyszerűbb... Közben jó kis halogató öt­lete támadt. — Üljünk le, mondjuk, hár­masban anyáddal... és eke­a haszna, hogy Gucsát még többen megismerték, s ami­kor nyugdíjba ment, már jól menő maszek autókeres­kedést kezdhetett. Lakásán kisebb műhelyt rendezett be és a vásárolt gépkocsik egy részén kisebb javításokat végzett el. vagy műszaki vizsgára készítet­te fel a járműveket. Vett és eladott, a forgalom nagy volt, és eléggé jövedelmező. Hogyan üzletelt a Gucsa- cég? Egy eset a sok közül. M. L. nyíregyházi lakos 1969. augusztusában nyert egy Moszkvicsot, amelyet érté­kesíteni szeretett volna. Októberben felkereste őt lakásán Gucsa /s érdeklő­dött a nyert jármű után, majd meg is vette 76 eze­rért. Nem sokkal később is­mét felkereste M. L.-t és kérte, hadd írják át később a Moszkvicsot, mert külön­ben elveszíti a garanciát. G. B. eperjeskei lakos régi Moszkvicsát újra akar­ta cserélni, és ismerőse Nyíregyházán Gucsához küldte, aki már az újság­ban hirdette az M. L.-től vásárait járművet: Gucsa 4 ezerrel adta drágábban a Moszkvicsot, mint ahogy megvette, de beszámította a vételárba G. B. régi autó­ját is. Ezt Gucsa megjaví­totta és eladta. A vevő to­vábbadta, aztán már a harmadik tulajdonosánál volt. amikor lassanként sor san, őszintén... Talán a jövő héten. — Köszönöm, apa. Tudtam, hogy te megértesz engem. Végül. — Tette utána, s mint­ha ebben a végűiben lett vol­na azért némi kis szemrehá­nyás. Felállt, eltette a zsebkendő­jét, adott egy homlokpuszit, s már indult is. Apa megijedt, érezte, hogy jóvátehetetlen félreértés tör­ténik, hogy Baba nem úgy fogja fel a szavait, ahogy... De már... — Baba! — Szia, apa! S ottmaradt egyedül. Hisz voltaképpen ugye. Akad, aki nem is szól, csak a házasság után. Baba még egész rendes. Szolid. Sok do­logban még szinte konzerva­tív iv került az átírásra is. Ebben Gucsa természetesen köz­reműködött. Dr. G. Gy-nétől egy kö­zeljövőben megérkező Wartburg Tourist kiutalást vásárolt meg Gucsa 14 800 forintért. A kiutalást hir­dette az újságban és sike­rült is eladnia Cs. J. nyír­egyházi lakosnak, s az ügy­letet Gucsa bonyolította le. minden bonyodalmával együtt. Az egészre viszont jellemző, hogy Cs. J.-nek a gépkocsi 105 ezer forintjá­ba került. Igaz, gyorsan hozzájutott. (Az autó ere­deti ára 78 ezer forint.) 1969. januárjában meg­ismerkedett a fővárosban, az Alberti nsai úton lévő használtautó piacon P. Gy. budapesti lakossal. akitől 76 ezerért egy Moszkvicsot vett. A Moszkvicsot Gucsa még ugyanebben a hónap­ban értékesítette Nyíregy­házán — 4 ezerrel drágáb­ban. P. Gy.-től később is vett például egy Moszkvicsot Gucsa. amelyet használtau­tóért és készpénzért adott tovább. Általában a megvásárolt autókat nem Íratta a nevé­re, ez alól talán egyetlen kivétel volt, amikora rend­őrség már felszólította, hogy nem illik; ilyet csinálni. Gyakran részt vett a Búza téri vasárnapi autópiacon értékesítésben vagy vásár­lásiban. és maga is sok gépn kocsínak volt tulajdonosa rövid ideig. Májusban indult ellene büntető eljárás, a házkuta­tás során azonban mindösz- sze egy harsonát találtak nála a gépkocsikból. Ennek ellenére letartóztatták és megvizsgálták: 1968. óta milyen ügyleteket bonyolí­tott le. Nyilván nem de­rülhetett mindenre fény. de így is másfél milliós üzérkedés lepleződött le a Gucsa József ellen indí­tott eljárással. Gucsának a gépkocsivételből és -eladás­ból mintegy 100 ezer forint­nyi haszna származott. A vizsgálat a napokban fejeződött be. s az ügyész­ség üzletszerűen és jelentős értékű árura elkövetett üzérkedés miatt vádiratot nyújtott be Gucsa ellen a nyíregyházi járásbíróságon. Hamarosan megtartják az ügyben a tárgyalást. OuuO

Next

/
Thumbnails
Contents