Kelet-Magyarország, 1971. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-27 / 201. szám

1971. augusztus 27. KELET-lSrtAGYARORSZAO 5. oldal Nem elég beszélni! Gondolatok az alkoholizmus elleni harc megyei tennivalóiról 4 gépházban minden rendben Ahol a város vizét vigyázzák 1 HA A HAMUBA DUG­JUK A FEJÜNKET, akkor is hallunk az alkoholról. Az alkohol állandóan hal­lat magáról. sokszor nem is magáról. ha­nem a következményeiről. Családi perpatvar. válás, betegség, öngyilkosság, ga­rázdaság, s ki tudná felso­rolni az emberi cselekede­tek tömegét, amelyek ilyen vagy olyan szálon visszave­zethetők az alkoholizmusra. Ezért is hangsúlyozták a legutóbbi megyei alkohol elleni tanácskozáson, hogy a probléma nem egészség- ügyi, hanem társadalmi. Nem azért nem egészség- ügyi, mert az alkohol ká­ros hatását le kellene be­csülni. Sőt. egyre több embert szükséges felvilágo­sítani, hogy az alattomos kártevő, hogyan rövidíthe­ti meg az egészséget, az életet. Azért nem csupán egészségügyi, mert társa­dalmi. állami összefogás és tényleges intézkedések összefüggő sora nélkül a csak egészségügyi felvilá­gosítás kevésnek bizonyul­na. Többet kellene már tenni a valóságban is az alkoho­lizmus ellen — mondják so­kan, s 'jogosan. Ilyen igény­nyel nyúltak a sokágú prob­lémához a megyei társadal­mi. tanácsi, állami intéz­mények képviselői, az alko­holizmus elleni küzde­lemnek fáradhatatlan köz­katonái. Nem az évenként visszatérő és a holtpontról mozdulni alig akaró gon­dokat leltározták fel. ha­nem a valóságból kiin­dulva. az intézkedések le­hetőségét vitatták meg. Vannak ilyen lehetőségek, nem is kevés a számuk. KÜLÖNÖSEN AZ ALKO­HOL árusításában kellene sürgősen változást elérni. Nem isten rendelése ugyan­is. hogy alig létezik már boltfajta — a ruha. a mű­szaki cikkeket és háztartá­si árukat leszámítva — ahol ne árusítanának al­koholt. Miért nem természe­tes az. hogy italt az ital- és fűszerboltokban, a nagy áruházak ilyen osztályain kapjon a vásárló. Ne kap­jon italt az 'édességboltban, a zöldségboltban, a trafik­ban, a húsboltban és így to­vább. Volt idő, amikor nem is kapott. Érdemes lenne megnézni, hány kereskedel­mi dolgozót vontak felelős­ségre az utóbbi időben a tiltott árusítás, a profiltól eltérő italárusítás • miatt. De a zugitalmérők is vígan élik világukat, valószínű az állami és szövetkezeti ital­boltok forgalmának több­szörösét zsebelik be. Szinte korlátlan nyitvatartással, „otthonos” légkörrel ke­csegtetik a kuncsaftokat. Ebben a dzsungelben sem ártana az erre hivatott szer­veknek szigorúbban, hatá­sosabban szétnézni. NEM LEHET ELFOGAD­NI azt az ellenérvet, hogy az italos ember addig megy. amíg nem talál. Az alkalom, a kínálkozó helyzet sok em­bert levesz a lábáról. Megdöbbentő az egyolda­lú bevételt hajszoló szem­lélet is, amelyről megyei tanácskozáson is szó volt. Az egyik munkahelyen a sok galibát okozó büféből, a munkahely vezetői. dolgo­zóinak többsége kérték, tiltsák ki az alkoholt. A vendéglátóipar azonban vá­laszul, megszüntette a bü­fét. holott ennivalóra és üdítő italra megvolt az igény. Az is a megyei ta- nácskpzáson derült ki, hogy az asztalokra kihelyezett alkoholellenes kiadványok egy sor olyan jogszabályt is tartalmaztak. amelyek közül többsége hatályát vesztette. — Természetesen, ennek ellenére egy folyamat el­indítója lehet a megyei megbeszélés, amely javas­latokkal, munkaprogra­mokkal „megy” az októbe­rig megyeszerbe folyó és ek­kor tetőző alkohol elleni hónap elé. Vannak hosz- szabb távú feladatok és vannak rövidebb idő alatt is elérhetők. Ezúttal a rö­videbb távúakról szóltunk, amelyekhez nem szüksége­sek országos, fentről elin­duló intézkedések, rendel­kezések sora. Ezek jó része megyén belül sikeresen megvalósíthatók. Persze csak akkor, ha az alkoho­lizmus sokáguságát nem nagyítják fel az intézkedés­re, rendcsinálásra jogo­sult és köteles szervek. VALÓ IGAZ, HOGY SOK ARCA VAN ennek a köz­ellenségnek, de általában nem lehet tenni ellene csak konkrétan. S addig is, amíg a még néhány vitás kérdésben rendeletek, jog­szabályok is jobban Segítik a küzdelmet. P. G. A „Szabolcs“ márka sikere Tanév-előkészítő megbeszélések Megyeszerte megtartot­ták az általános és kö­zépiskolai szakfelügyelők részére az új tanév előtti értekezletet. A szakfelügye­lők tanácskozása után Sza- bolcs-Szatmár megye vala­mennyi középiskolai tanára 1 napos tantárgyankénti szekcióülésen vesz részit, ahol az 1971—72-es tanév feladatairól hallgatnak elő­adásokat. Augusztus 26-án . Nyíregyházán 300 középis­kolai tanár részvételével a Zrínyi Gimnáziumban tar­tottak tanév-előkészítő meg­beszéléseket. A szatmári ré­szen lévő középiskolák ’ mintegy 300 nevelőjének ér­tekezletét augusztus 27-én Mátészalkán az Esze Tamás Gimnáziumban tartják. KÉPÜNKÖN NÉHÁNY CIPŐ A JÖVŐ ÉV DIVATJÁ­BÓL. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE) . A nyíregyházi gyár minden Igényt kielégítő modelljeit négy napon át az ország min­den részéből felkeresték a megrendelő partnerek. Nyír­egyháza, Miskolc, Cegléd. Dunaújváros, Siófok és még sokáig lehetne sorolni azokat a varasokat, ahonnan eljöt­tek a kereskedelem szakem­berei a legújabb „Szabolcs” modellek megtekintésére. Az érdeklődés természetesen nemcsak látványt jelentett, hanem megfelelő üzletkötés­sel is párosult. /. kiállított új modellek közül legnagyobb Sikert aiatták: Szabó Géza és Cs. Nagy Istvánná model­lezők által tervezett fonott fejű cipők és az olasz import­borból készített férficipők. Ha az árubemutató mérlegét nézzük, tudni kell, hogy az első fél évben a szocialista piacokra szállított 130 ezer pár exporthoz a második fél évre is van 60 ezer pár megrendelésük. így 70 ezer pár szabad keretük maradt. Nos, a bemutató eredménye: újabb 140 ezer pár megren­delés. Eszerint a jövő év első fél évére is van megrende-- lés. Nylonlepedőt terítenek a bokrok alá, aztán rázzák a hajlékony ágakat. Fekete aprószemű magvak hullnak a lepedőkre. Némelyek mel- lészóródnak, azokat sze­menként szedik össze. Négy asszony végzi ezt a furcsa munkát, a nagy- halászi Petőfi Tsz határá­ban. Ahol egy részen, mint­ha szívárványszínözön hul- lámzana. — Az ott petunia — mondja Tajdi Józsefné. — Ez meg itt, ahol a magot szedjük, csodatölcsér nevű virág. Már megszedtük 1200 ölről a tengeriviola-magot. ügy tudjuk, abból 80 kiló volt a terv és csaknem 2 mázsa gyűlt össze. Míg guggolnak, szemelget- nek az asszonyok, elmond­ják a nagyüzemben a virág- magtermelés történetét, ami­nek, mint minden újnak, érdekes előzménye van. A tsz vezetősége kezdet­üdítők, cola, szikviz. Víz az alapja mindnek. Tó, folyó, tenger, vezeték, csap, pohár eső, föld csak állomások. Ter­mészet alkotta, vagy ember csinálta. Csak állomás — egy a sok ezernyi között — a nyíregyházi vízmű nyomásfo­kozó gépháza is. Egy lüktető vízerek munkáját egybehan­goló szív, melynek dobbaná­sát a látogatás idején Toma- sovszky Pál vigyázza. Három szint patikatisztaság Három szint patikatiszta­ság. Alul a négy szivattyú a nagy teljesítményű villany- motorokkal. Három üzemel, egy tartalékban. így is nagy a zaj. Középen a műszerfa­lak, fönn a futódaru. A kö­zépszinten elhelyezett, vala­mivel csöndesebb irodában a víztorony szintjelző műszere és a telefonok. Ide invitál be Ráthi László főmérnök. Három váltótárs van. Ha- vacs András, Visnyik Gusz­táv és a legrégibb, Tanyi Ti­vadar. — Abban az időben még kevés volt a vízfogyasztás — emlékeznek vissza — szinte alig dolgoztak a gépek. Két óra alatt megtelt a víztorony, aztán a főgépész elment az igazgatóval a városba tolózá­rat cserélni. Mikor vissza­jöttek, még mindig volt bő­ven tartalék... Most meg állandó üzem, fokozott figyelés. Ha a ti­zenkilenc kótaji kútból csak egy is „elejti” a vizet, már- megérezni, mert a vízmű ka­pacitását maximálisan ki kell Óránként ezer köbméter óriási mennyiség. Ennyit fogyaszt csúcsidőben a város. A legkisebb meghibá­sodás is komoly bajokat okoz... Kél hete nincs megállás — Az a jó, hogy a gépház­ban a rendszer legkisebb rezdülését is észrevenni — magyarázza Tomásovszky Pál. A gyakorlott gépészt még a motorok és szivattyúk hangja is tájékoztatja. A teleptől nem messze lakó fő­mérnök még a lakásán is észreveszi ha a gépek nem a megszokott tempóban dolgoz­nak. Nagyobb nyomáscsökke­nés esetén például visító hang keletkezik. Az apróbb hibákat azon­ban nem könnyű észrevenni. A főgépész ilyenko- átmegy az irodából nyíló zuhanyozó­ba és hallgatózik. Az élesebb zajokat a falak jobban meg­szűrik. Egy esetben így jött rá még 'dejében, hogy lela­zult az egyik szivattyú lapát­kereke. A hálom gép most egyenle­tesen húz. Két hete nincs megállás. Ennyi vizet még nem fogyasztott a város. S bármennyire is furcsán hang­zik; üres a víztorony nyolc­száz köbméteres tartálya, a negyedik szivattyút mégsem indítják. Az okát is közük. — Egyszerűen nincs rá szükség, mert csak a nyomás fokozódna, s a fogyasztás nő­ne. Ez nem gazdaságos. Takarékosság benfről A több éves gyakorlat be­bizonyította, hogy a vízzel való gazdálkodást nem lehet a fogyasztókra bízni, a taka­rékoskodást magának a víz­műnek kell kezdeméaiiezni. így, bizonyos mértékér nyo­máscsökkenéssel automatiku­san csökken a csúcsidejű fo­gyasztás, mert a megnyitott csapokból időarányosan ke­vesebb víz jön ki. — Ha ezt nem csinálnánk — magyarázzák — akkor a lakosság saját magát hozná kellemetlen helyzetbe. Ha szabadjára engednénk az igényeket, akkor a magasabb szinten lévő lakások az ed­digieknél is gyakrabban len­nének víz nélkül. S hogy mennyire szükség van a tartalékra, azt jó né­hány eset is igazolja. — Nem is olyan régen tör­tént egy eset — emlékezik vissza a főgépész. — A Mező Papucsos iskolák 11 ezer ifjú Évek óta tartanak a kü­lönböző tisztasági mozgal­mak az iskolákban. Ilyen volt a „Tiszta iskola — egészséges ifjúság”, az ifjú egészségőr, valamint a kü­lönböző vöröskeresztes el­sősegélynyújtó vetélkedők. Az 1971—72-es tanév előtt minden iskolában megtart­ják a tanárok részére a vöröskeresztes ..tanárelnö­kök” a tisztasági verse­nyekről szóló tájékozta­tást. Több falusi iskola jár élen a tisztaságban. Tu- nyogmatolcson bevezették a papucsos rendszert. a tantermekben minden gyé­rek leveszi utcai cipőjét, szobapapucsban járnak. Ofe'hértón a központi isko­lában is követték ezt az újítást. A gyermekek az is­Virágos asszonyok ben úgy gondolta, az idős, járadékos tagoknak ad elfoglaltságot a virágmag- termeléssel. És persze mel­lékes keresetet, mivel a termeltető vállalat ártáb­lázata jó pénzt ígér. (Nem egy fajta virágmag mázsája annyit ér, mint több hold búzatermés ára). Az idős tagoknak azon­ban „nem sikerült eladni” a virágos földeket. Már ők .csak maradnak inkább a háztáji jószágtartás mel­lett. Azt elősegítő munkát kémek inkább: részes ku­korica-. répaművelést. Meg­vetően legyintettek. ..szán­tóföldön virág: egyéb való oda, például burgonya'. — De hát mi legyen ak kor? Volt a kérdés. A tsz már megkötötte a szerző­dést. Én szerveztem aztán magamhoz Németh Sándor - nét. Szentpéteri Sándor- nét, Balogh Sándornét. vagyis a három Sándornét. Próbáljuk meg négyen. Azon, ahogy Tajdiné mondta: „három Sándor­nét”. nevetnek. És most már azt is közük, kezdetben mi­lyen gúnyosan mondták utánuk, mikor mentek ha­za a kapálásokból: „Ejha, a virágos asszonyok.” — Négyszer kapáltuk kézzel az öt holdat. Mikor kinyílt az első virágunk, a tengeri viola, nagyon meg­örültünk. Bizakodni kezd­tünk... De olyan furcsán új­szerű volt. hogy különösen reggel meg estére micsoda illatban volt a íél l.iv.r a mi virágainktól. utcában egy új bekötésen dolgoztak a szerelők. A bi­lincs véletlenül elszakadt és le kellett zárni az egé3z fő­vezetéket Ilyenkor sem marad víz nélkül az a rész, amelyet nem közvetlenül érint a le­zárás. Ahhoz azonban, hogy a közhálózat bírja a terhe­lést, nagyobb nyomásra van szükség. — A szerelők motoros fu­tárt küldtek, de mire ide ért, már mind a négy gép dolgozott. A nyomás csökke­nése jelezte, hogy baj van.. Sajnos, ilyenkor még a négy gép is kevés. Résen vannak A telefon cseng, a főmér­nököt keresik. A beszélgetés után változik a téma. Az új víznyerőtelep építéséről beszélgetünk. Nagy szükség van rá, mert ez már alig győzi a várost. A kapacitáshiányt lassan a leg­jobb akarat, hozzáértés és erőfeszítés sem pótolja. Víz... Hányszor jelenik meg képzeletben a rekkenő hőség­ben a felüdítő, szomj at oltó kép. De csak kevesen tudják, hogy hányszor csak hajszálon múlik, hogy enélkül marad Nyíregyháza, ez a több, mint hetvenezer lakosú város. Az emberek azonban — akiken mindez áll, vagy bu­kik — résen vannak, éjjel­nappal vigyáznak. Tóth Árpád egészségőr kólában is hozzászoknak a rendhez, a tisztasághoz Vöröskeresztes karszala­gos naposok ellenőrzik az iskola tisztaságát, osztá­lyonként pedig a tisztasága felelősök ügyednek a kör­mökre és a tisztasági fel­szerelésekre. Megyénkben több mint 11 ezer ifjú egészségőr tarto­zik a Vöröskereszt gyer­mektagjai közé. Az ifjú vörös keresztes mozgalom 50. évfordulója és az úttörő­szövetség 25. éves jubileu­ma tiszteletére az elmúlt tanévben rendeztek vörös- keresztes „oümpiát". Az új tanévben ismét versenyre indulnak az iskolák a „tisz­ta iskola” címért, a legü­gyesebb elsősegélynyújtó­kat edig különböző dijak­kal jutalmazzák. Az értékesítés negyven százalékát kapja a négy virágos asszony öt hold virágmagtermése után 93 ezer forint bevételt terve­zett a tsz. Előreláthatólag ez meg is lesz (mutatja a már betakarított tengeri- viola-mag). Az asszonyok egyenként közel 10 ezer forintot keresnek. S persze, közben más munkát is vé­geznek a növénytermesztés­ben, a kertészetben. — Nem gúnyolnak már bennünket. Sőt mind több asszony, lány mondja, vál­lalnának ők is virágos te­rületet. Ami helyes is volna, ha több és kifizetődő mun­kát tudna a nőknek biz­tosítani a vezetőség. Négy kerékpár „pihen” a közeli nyárfasor árnyéká­ban. S szinte lobog a petu­nia szivárvány színtengere. Négy asszony nylonterí- tőre gyűjt fekete, apró magvakat... Asztalos Bálint

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents