Kelet-Magyarország, 1971. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-15 / 192. szám

WTÍ. augusztus IS. IT6LET -MAÖYARÖRSZÄÖ & eMaS Ut a modern városhoz Lehetőségek és gondok Nyíregyháza fejlesztésében „Csiflaggaráís“ helyett F Milyen legyen a modern Város? Lehet-e, észerű-e, megéri-e a nagy költségeket a szanálás, amely szinte min­den régi város rekonstrukció­jával együtt jár? Olyan kér­dések ezek, amelyek mindig érdeklődésre tartanak számot nemcsak a városépítészek, hanem a város ügyei iránt érdeklődő lakosok körében is. Nyíregyházán talán kétsze­resen is érdekes ez a problé­ma. Javában tart a belváros rekonstrukciója, ideálisnak mondható tervek készültek, a Városközpont átépítésére. De a tervek megvalósítása — el­sősorban a sok régi, lebon­tandó épület miatt — nehe­zen halad. I A magas épület kifizetődő V Viszonylag könnyebb hely­zetben vannak a nagy közin­tézmények vagy a társulások: a különböző alapokból és a vállalatok rendelkezésére ál­ló összegekből ki tudják fi­zetni a még oly borsos ára­kat is, mint amilyet a Mártí­rok terén épülő irodaház, vagy az új szálloda, a posta épületének telkeiért kellett fizetni. A magas — hat-, tíz­emeletes — épületek némileg javítanak az arányon és a központi fekvésű hely így megéri a beruházóknak. Több gondot jelent a lakás- építkezések helyén a szaná­lás. Egyrészt a megépülő új lakások közül sokat kell adni a lebontott épületek lakóinak, másrészt a lakásokon kívül jelentős összeggel is kártala­nítják a korábbi tulajdono­sokat. Közismert, hogy Nyír­egyháza elsősorban a város- központ rekonstrukciója miatt nagyon sokat költ sza­nálásokra. A kérdés, vajon megéri-e? Nyíregyháza esetében azt je­lenti ez a terv, az építkezés, hogy lesz a városnak két körútja, s a városközpontban a régi, földszintes, elavult épületek helyét korszerű építészeti megoldások alapján a korábbinál sokkal jobban hasznosítják. Városképi szempontból is jelentős: a régi, szép nyíregyházi épüle­tek — mint a városi és a megyei tanács, a takarékpa­lota és a mostani Szabolcs szálló — az új, modern kör­nyezettel a tervek megvalósí­tása után valóban városi kül­sőt adnak majd á megye- székhelynek. Megjavul a belváros forgalma r Javul az ellátás is, mert az új bevásárlóközpont, a tervezett ötszintes új áruház a jelenlegi szűk, már nem bővíthető kis üzletek helyett korszerű boltok megépítését teszi lehetővé. Végül nem közömbös az sem, hogy lényegesen jobb lesz a forgalom a városban. A kiskörút révén jelentősen csökkenthető a belvároson átmenő forgalom — amelyet már amúgy is megszűr a kialakulóban lévő impozáns nagykörút. A forgalmi cso­mópontok új és jobb közle­kedésszervezést tehetnek le­hetővé. A tervek révén meg­valósítható a megyeszékhely „sétáló utcája”, amely látni­valóival és bevásárlóközpont­jával méltán lehetne a város büszkesége. Mindezek — a nagyarányú Szanálások ellenére is — a tervek megvalósítása mellett szólnak. Néhány szépséghiba azonban így is becsúszik. Baj van az ütemezéssel, az egyes épületek oly nagy időkülönb­séggel készülnek, hogy köz­ben sokszor átdolgozzák a terveket. Elavulnak az akkor még jó elképzelések, más koncepciók lépnek a régiek helyére. (így volt ez a szál­lodánál, az autóbusz-pályaud­varnál, hasonló a gond az évek óta vajúdó művelődési ifjúsági házzal és másokkal is.) A jóváhagyott elgondo­lástól a megvalósításig sok­kal rövidebb időnek kellene eltelnie. Terjeszkedés több oldalon Gyakran szóba kerül mos­tanában a város bővítése is: Nyírszőlős felé a kedvező családiházas telkek kialakí­tása miatt, Császárszállás fe­lé pedig a kialakítható újabb üdülőterület miatt indokolt a terjeszkedés. Mindkét tele­pülés sokkal gyorsabb ütemű fejlesztése is megindulhatna ezáltal. A keleti városrész iránt szintén nagy az érdeklődés — éppen a tervezett új kór­ház révén. Ez nagy forgal­mat koncentrál, s érthető is, hogy kínálja az alkalmassá­got a közelében egy új, nagy lakótelep kialakítására. Ugyanakkor az egyik leg­nagyobb téma, amely az egész városrendezésre kiha­tással van — a 4-es főút ter­ve — függetlenül a legmaga­sabb szinten jóváhagyott vá­rosrendezési tervtől, még mindig nyitott. Csatázik a két lehetőség: városon kívül, vagy a városban haladjon. A fő téma itt is a pénz, hogyan olcsóbb, hogyan lehetne ke­vesebb bontással építeni. A döntés, amely most a KPM s a városrendezés legjobb szakembereire vár — rendkí­vül sürgető. Annál is inkább, mert a fejlődés nem várt ütemben Ládaszámra érkezik a vi­lág minden tájáról az anyag az önálló magyar bé­lyegkiadás centenáriuma alkalmából szeptember 4—12 között Budapesten megren­dezendő nemzetközi bélyeg­kiállításra. A bemutatásra kerülő külföldi gyűjtemé­nyek, összeállítások egyhar- mada már a kiállítás ren­dezőinél van. A felbecsülhe­tetlen értékű ritkaságokat különös gonddal kezelik, éj­jel-nappal őrzik, amíg a lá­togatók elé kerülnek. Világ- kiállításnak is beillik a „Bu­dapest ’71”, hiszen ennyien még rtem vettek részt egyet­len nemzetközi bélyegkiállí­táson sem; a bélyeggyűjtők nemzetközi szervezetének valamennyi tagországából érkeznek állami és magán­Milkovics Irén jugoszláv állampolgár azok közé a külföldi turisták közé tarto­zik, akik rájöttek, hogy a műemlékek megtekintésén kívül „kifizetődőbb” időtöl­tés is adódik idegenben. Eleinte határátlépővel lá­togatott Magyarországra, szerény üzleteket bonyolított le. ám hamarosan felismer­te egy-egy ilyen út lehetősé­geit, s ekkor már Bécset sem hagyta ki programjá­ból. Rendszeresen utazott Ausztria. Magyarország és Jugoszlávia között: nálunk eladta az osztrák fővárosban vásárolt holmikat, a kapott pénzért más cikkeket vásá­rolt, ezeket meg odahaza értékesítette. Hamarosan be­szervezte a „vállalkozásba” unokatestvérét, az ugyancsak jugoszláv állampolgár Mil- kovics Jolánt is, aki eseten­ként 100 dinárt kapott ered­ményes „közreműködé­séért.” Ketten mintegy 85 000 forint értékkel üzle­teltek illegálisan: Milkovics Irén 68 000 forint törvényte­len jövedelemhez jutott, uno­meggyorsult. Az országgyűlés az ötéves tervtörvény tár­gyalásakor úgy döntött: Nyíregyháza egyike annak a kilenc vidéki városnak, amely a negyedik ötéves tervben a legdinamikusabb fejlődés elé néz. Nyíregyhá­zát az iparfejlesztés nagyobb vonzási centrumai között is nyilvántartják. Gyorsítani a beruházást Mindezek rendkívül nagy hatással vannak a városfej­lesztésre, olyannal, amilyennel még két évvel ezelőtt sem számíthattak a várostervezők. Nyíregyháza a legmagasabb szintű döntések és támogatá­sok nyomán lényegesen ha­marabb lehet korszerű nagy­város, mint ezt terveztük, re­mélhettük volna. Éppen ezért rendkívül fon­tos újra felmérni az erőket, a rendelkezésre álló értékes területeket. Nem új tervekre, hanem a meglévők gyorsabb, célszerűbb megvalósítására van szükség. Arra, hogy a vá­rosfejlesztés lépést tarthasson az iparfejlesztéssel, s a ma még esetleg nem is érzékel­hető, de holnap már sürgető­ként jelentkező sokkal na­gyobb lakossági igényekkel. A városrendezés gondjai élő problémák. Nem ártana időnként nyilvános vitával sem átlendíteni a holtponto­kon az esetleg éppen nehéz­ségekkel küzdő tervezést. Marik Sándor gyűjtemények. Az állami, múzeumi anyagokon kívül 700 külföldi és 150 hazai magángyűjtő mutatja be féltve őrzött különlegessé­geit. Nyilvánosság elé ke­rülnek például olyan össze­állítások japán, orosz, szov­jet, angol bélyegek, amelye­ket a filatelisták eddig még nem láttak. Akad magyar ritkaság is; — a bélyegkiál­lításon először szereplő — Magyar Országos Levéltár például egyedülálló újságbé­lyegeket mutat be. A kiállí­táson — amelyet három he­lyen. a Szépművészeti Mú­zeumban, a MABEOSZ új székházéban és a műjégpá­lyán rendeznek — 3800 ke­retben csaknem félmillió bé­lyeget mutatnak be. ürügyén katestvére 17 000 forintot szerzett. Az üzlethez az is hozzátartozott, hogy egész értékesítő hálózatot építettek ki 14 magyar állampolgár segítségével országunkban. Milkovicsék „slágere” a tex­tília volt, de arannyal, ezüst­tel is szívesen foglalkoztak. Egy „takarékos” magyar ál­lampolgárt annyira tűzbe hozott a felkínált portéka, hogy képes volt érte USA­Szegvári Károly, Budapest, VI. kerület. Hajós utca 30. szám alatti lakos, aki laka­tosként helyezkedett el az Eötvös Loránd' Tudomány- egyetemen, hamarosan „kö­rülnézett” új munkahelyén. Észrevette, hogy az egyetem Múzeum krt. 4. szám alatti c. épületében a biológus­hallgatók kabátjukat, érték­tárgyaikat egy ráccsal elke­rített helyen hagyják, mi­előtt bemennek az előadá­sokra. 14 millió palackka! több coca-cola Az üdítőital-kereslet kielé­gítésére szűknek bizonyult már az évi 26 millió palack coca-colát készítő gyár. A Budapesti Likőripari Válla­lat ezért újabb üzemet épí­tett, s korszerű, óránként 12 0Ö0 palackot töltő gépsort helyez üzembe néhány nap múlva Kőbányán, a Bánya utcában. Az új üzem, amely még a szezonban enyhíti az üdítőital-hiányt, évi 14 millió palack colát gyárt. Épül, s még ebben az évben elkészül a Szészipari Vállalatok Tröszt­jének nagykanizsai, évi 20 millió palackos coláüzeme is, amely elsősorban a Balaton- környék üdítőital-ellátását ja­vítja meg. így jövőre már 60 millió palack coca-cola ke­rülhet forgalomba. Háztáji vilianydarálck sorozatban A Székesfehérvári Finom- mechanikai Vállalatnál az idén tovább fokozták az igen keresett háztáji villanydará­lók gyártását. Augusztus kö­zepéig már annyi háztáji kis­gépet készítettek, mint ameny- nyit tavaly egész esztendő alatt. Eddig 21 000-et szállí­tottak el, az év végéig pedig még 14 000 darálót adnak a kereskedelemnek. Ezek gyár­tásával párhuzamosan meg­kezdték az előkészületeket az új robotgép gyártására. Ez a gép morzsol, darál vagy szecs­káz. — Ottvan a boltban. De úgyse tudnak vele beszélni. Részeg! Ez volt a rövid válasz, ami­kor Sz. József lakását keres­tük Felsősimán. De, hogy hol lakik, azt senki nem tudta megmondani. „Valahol arra — mutattak előre — egy homok- úton lehet odajutni”. Majd ő megmondja — gon­doltuk — megnézzük a bolt­ban. — Elment már biciklivel — mondják a bolt előtt álló gye­rekek. Nagy nehezen sikerül meg­találni a keresett lakást. A gazda persze nincs otthon. Azt mondják, az előző éjjel sem ment haza. Az udvaron két nagy fiú és egy pici gye­rek, a kerítésnél megkötött kutya ugat „Itthagyta őket az anyjuk“ Beengednek. A pucolatlan ház előszobájában egy balta és egy kerékpár, bent három és kanadai dollárral Is fi­zetni. .. Végül a két jugo­szláv „turistát” leleplezték a vámosok: Milkovics Irénnél megtalálták — apróra ösz- szehajtogatott százforintos címletekben elrejtve 61 000 forintot. A fővárosi bíróság Milko­vics Irént egyévi és kéíhóna- pi szabadságvesztésre, vala­mint a Magyar Népköztársa­ságból való kiutasításra, uno­katestvérét hathónapi sza­badságvesztésre ítélte. Szegvári számára nem oko­zott problémát a rács fel­nyitása és sorra dézsmálta az ott hagyott retikülöket, táskákat. Még ugyanazon a napon a növénytani tanszék egyik nyitott irodahelyiségé­ből pénzt lopott. Szegvárit a Pest megyei kerületi bíróság, figyelembe véve a vádlott büntetett elő­életét — háromévi szabad­ságvesztésre és 400 forint pénzbüntetésre ítélte. Nyíregyházán hovatovább ellepik az utakat, a parkoló­helyeket a gépkocsik. Amíg 1970-ben a városban 1600 sze­mélyautó volt, addig az idén már jóval kétezer fölött van a számuk. A városközpont­ban. az északi és déli lakóne­gyedekben garázs híján az utfcán parkíroznak az autók. A gépkocsi-tulajdonosok szeretnék, ha garázsuk lenne. Naponta ostromolják a városi tanács építési osztályát elvi építési engedélyért, a parko­kat, játszótereket is elfoglal­nák, csakhogy építsenek. Az építési óhaj természetesen jo­gos. hiszen több -ezer forintos értékek megóvásáról van szó. Am a városkép egysége, a rendezett közterületek kiala­kítása ugyanolyan fontos. Kü­lönösen az északi és déli la­kónegyedekben, ahol igencsak elrontaná a városképet a há­zilagosan tákolt garázsok lát­ványa. A városi tanács végrehajtó bizottsága alig egy hónapja foglalkozott a garázsépítések­kel. Voltaképpen három le­hetséges módot határozott meg. Az egyik szerint mint tanácsi bérleményt kell kezel­ni a garázsokat, a másik mód lehetővé teszi a magánosok, vagy a szövetkezeti formában építkezői számára, hogy te­lekhasználati díj ellenében építsenek egy-egy területre garázsokat, míg a harmadik mód — a város rendezési ter­vének megfelelően — az álla­mi területtől elkülöníthetően dikó, egy spór és egy asztal. Mindegyik fekhelyen egy-egy huzat nélküli paplan -és mil­lió légy. Nemsokáig bírjuk az áporodott levegőt, kijö­vünk. Kérdezgetünk, de a leg­idősebb fiú — 19 éves —csak a kutyát csitítja egy ostorral, a másik fiú — 17—18 éves — ki sem nyitja a száját. A kis­lány néha válaszol, de ettől nem leszünk okosabbak. Más­tól kell megtudni, hogy élnek Sz-ék és miért kérte a rend­őrség a gyámhatóságtól a gyerekek állami gondozásiba vételét. — Rendes munkásember volt Sz. József. Jól keresett, szépen haladtak. Három gye­rekük született, sajnos mind a három szellemi fogyatékos. Aztán egyszer csak itthagyta őket az anyjuk. Elment Pest­re. Küldi havonta a hatszáz forintot a gyerekeknek, de még csak egy levelet sem ír. — És mit csinált a férj ? — Összeállt egy asszonnyal. Annak is volt egy gyereke, meg azóta is született már nekik egy. így most öt gyerek van. A szomszédasszony adott kenyeret A rendőrségi bejelentésben ez áll: ...a gyerekek részére semmiféle étel nem volt. A szomszédasszony adott nekik két szelet kenyeret, azt ették meg. Mária — 15 éves kis­lány — elmondta, hogy az ap­ja ugyan vett kenyeret, de azt a szobába betette és a szoba­ajtót lakattal becsukta. Volt olyan is, hogy Laci bemászott kenyérért, de akkor az apja nagyon megverte. — Sajnos így igaz. A föld­ből szedik ki a sárgarépát és azt eszik. Meg amit a határ­ban találnak. Olyan is . volt, hogy megverte őket az apjuk, mert kenyeret mertek kérni. — Nagyon szereti őket az apjuk. Még csokoládét is visz nekik. Ha józan. Mert éri is hoz­zátette aki mondta. És ahogy hallottuk, elég ritkán józan az apa. Volt időszak, amikor nem dolgozott, akkor azért nem volt pénz. Most van munkahelye, kapja a családi segélyt, a feleségtől a gyerek­tartást és dolgozik az élettár­sa is. a terület megvételét engedé­lyezi, hegy arra garázst épít­senek. Ennek nyomán alakult meg a közelmúltban, július 29-én és augusztus 5-én két garázs­szövetkezet. A Körút nevet vi­selő 16 meglévő garázs fenn­tartására vállalkozott, . az Északi garázsszövetkezet 28 tagja a stadion és a vízmű közötti rész garázsainak fenn­tartását, illetve a még hiány­zók építését vállalta. Az autók szabad ég alatti tárolása, a „csillaggarázs” he­lyett — a tulajdonosok igé­nyeinek megfelelően — gará­zsokat kell építeni. Nagyvá­rosban, modern lakótelepeken viszont csak a modem építé­si módok teremtik meg az összhangot a házak és a gará­zsok között. Az egyes, kis garázsok építése a városköz­pontban és a lakónegyedekben nem lehetséges. Ide csak több­szintes, 100—600 férőhelyes garázsok telepíthetők. Ezek felépítése viszont csak szer­vezett, szövetkezeti formában kifizetődő. Igaz, hogy a többszintes garázsoknak az építése drágább — előzetes becslések szerint 20 ezer fo­rint egy-egy autóra számítva — de a gépkocsik szaporodó száma miatt ez az egyetlen járható út. Emellett a több­szintes garázsok több szolgai­tatást is tudnak nyújtani tu­lajdonosaiknak, mint a fűtést, világítást, a gépkocsik mosá­sát, a kisebb javítások elvég­zését L. B. — De iszik is. Ritkábban, mint az ember, de az is iszik. A gyerekek meg éheznek! Hallani sem akarnak róla — Szeretnénk megesküetoi, de még nem töltöttem be a 18 évet — mondja egy kis­lány a gyámügyi hivatalban. Szülői beleegyezés kellene, de otthon hallani sem akarnak róla. Kitagadtak. Mit lehet tenni? A fiú szülei az északi lakó­telepen laknak, két és fél szo­bás lakásban. Velük lakik az idősebb fiú feleségével és ide jönnének a fiatalok. A beren­dezés már megvan, a család azt mondja, jól megférnek. De mit mondanak a lány szülei? — Soha! A lányunkat vdsz­szafogadjuk, de a házasságba nem egyezünk bele. El se tudják tartani magukat. Nagy, tanyai ház. B. Jáno- séké Két szoba, konyha, elő­szoba, nagy Udvar, szép be­rendezés. A gazda később ér­kezik haza, felesége már ki­sírta magát a lány miatt. — Hát még annyira sem méltattak bennünket, hogy kijöjjenek és megkérjék a kezét. Ari sem tudjuk kifélék. Hogy adnánk akkor hozzá? Meg azt mondják, nem keres az a fiú csak hatszáz forintot Abból meg nem lehet megél­ni. A szülei is azért akarnak megszabadulni tőle. Fizethe­tik a drága albérletet. Ha lesz miből... — Tényleg nem voltak kint a szüleim. De azért, mert azt mondták, oda «ne tegyük a lá­bunkat — mondja a nősülni akaró fiatalember. Hiába a rábeszélés, a lány szülei hajthatatlanok. Nem hi­szik, hogy a fiú nem hatszá- zat, hanem ezerhatszázat ke­res és a munkahelyén is elé­gedettek vele. Különösen az utóbbi hónapokban nőtt meg a teljesítménye és ha így dolgozik tovább, béremelést is kap nemsokára. — Ide a kést — mutat a lány apja a nyakára — ha egy fél évnél tovább tart ez a há­zasság. Hát ezért én nem adom a beleegyezésemet Csak két esetet irtunk le a gyámhatóság csütörtöki mun­kájából. Úgy érezzük, sokak számára szolgál tanulsággaL Balogh József „BUDAPEST *71" Nagy értékű bélyegritkaságok A tárgyalóteremből Turistaút Tolvaj az egyetemen Gyerekek magukra ka^yatottan Miért ellenzik a szülők lányuk házasságát? — .4 gyámügy hétköznapjaiból

Next

/
Thumbnails
Contents