Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-15 / 165. szám

VILÁG PRO LETÁR J AI, EG YES 0 LJ ETEK I KXVni ÉVFOLYAM, 165. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1971. JÚLIUS 15, CSÜTÖRTÖK Megtakarítás Fock Jenő látogatása Komárom megyében •Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a. kormány elnöke szerdán Komárom megyébe látoga­tott. Tatabányán, a Komá­rom megyei pártbizottság székiházában Havasi Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte és tájé­koztatta a megye politikái, gazdasági és társadalmi éle­tének aktuális kérdéseiről. A tájékoztató után Fock Jenő látogatást tett a megye több településén,. Elsőként a tatai Ságvári Endre ifjúsági építőtábort keresték fel. A vendéglátók tájékoztatták a Miniszter- tanács elnökét az építőtábor munkaprogramjáról. El­mondották. hogy turnuson­ként HO Komárom megyei és budapesti szakmunkás­tanuló és középiskolás dol­gozik a táborban. A fiata­lok közreműködnek a bu­dapesti KISZ-bizottság út­törő váltó tábor és a me­gyei KISZ vezetőképző tá­bor építésénél, ezenkívül se­gédkeznek a tatai új cse­répgyár és az új tatabányai bányászlakások építési mun­kálatainál is. Fock Jenő végigjárta az építőtábor te­rületét és hosszasan elbe­szélgetett a fiatalokkal, a tábor vezetőivel. Érdeklő­dött , munkakörülményeiké keresetük és ellátásuk iránt. A tábórjárás után a Minisz­tertanács elnöke együtt ebé­delt az ifjú brigádvezetők - kel. Tatáról a megye egyik' legnagyobb és legjobban dolgozó közös gazdaságába, a kocsi Aranykalász Ter­melőszövetkezetbe látoga­tott a kormány elnöke. A termelőszövetkezet vezetői- részletesen tájékoztatták a 6000 holdas gazdaság fejlő­déséről, a tagok munka- és életkörülményeinek alaku­lásáról. A látogatás következő ál­lomása ismét Tata volt, ahol a Minisztertanács elnö­ke a megye kereskedelmi vezetőivel találkozott. A megye áruellátásáról, s az ezzel kapcsolatos fejlesztési tervekről tájékozódott. n dominikai testvérpárt főtitkárának látogatása hazánkban Az MSZMP Központi BiJ zoitságának meghívására Narciso lm Conde, a Do­minikai Kommunista Párt főtitkára július 2—14 kö­zött látogatást tett Magyar- országon. A dominikai test­vérpárt főtitkára megbeszé­lést folytatott Komóc&im Zoltánnal, a Politikai Bi­zottság tagjával, a Központi1 Bizottság titkárával, és aa MSZMP KB más képviselői­vel a nemzetközi politika időszerű kérdéseiről, a két párt helyzetéről és kapcso­latairól. Tanulmányozta az új gazdasági irányítási rend­szer eddigi tapasztalatait és a szakszervezetek tevékeny­ségét. Látogatást tett Tolna megyében, ahol megbeszélé­seket folytatott a* megyei- vezetőkkel és meglátogatott néhány mezőgazdasági ter­melőszövetkezetet. Narciso Isa Conde szerdán eluta­zott Budapestről. Félidőhöz közeledik az aratást Sajtótájékoztató a MEftl-ben a sertés, és a baromfitenyésztésről, a takarmány gazdálkodási intézkedésekről, egyes mezőgazdasági beruházások ártámogatásáról és a betakarításról A közelmúltban a Gazda­sági Bizottság megtárgyalta, majd a kormány jóváhagyta a MÉM-nek és az Országos Anyag- és Árhivatalnak a sertés- és baromfitenyész­tésről, feldolgozásról és for­galmazásról. valamint a ta- kanmánygazdálkodá-si in­tézkedésekről szóló előter­jesztését. Az előterjesztésről, illetve a liatározatőkről Ka- Avreczki Kálmán mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes szerdán tá­jékoztatta a sajtó munka­társait. Elmondotta, hogy a ne­gyedik ’ötéves terv célkitű­zéseinek megfelelően fellen­dült az állattenyésztés. A sertéstenyésztésnél még a váltnál is nagyobb a siker, amit a- kiegyensúlyozott és az igényeknek megfelelő bel­ső ellátás is bizonyít. A készletek olyan bőségesek, hogy- nincs már szükség ser­téshús-behozatalra. sőt el- lenkezóleg, idén 70—30 ezer tonnanví még exportra is jut. A gyors fejlődést a le­hetőségeknek és a követel­ményeknek jobban megfele­lő közgazdasági ösztönzéssel és a szabad takarmánypiac bevezetésével magvarázzák. A miniszterhelyettes utalt arra, hogy' ta szabad takar­mányforgalmat a továbbiak­ban is fenntartják és ezzel is segítik a termelők nyu­godt. biztonságos munkáját. Biztosítják azt is, hogy a termelők mindenkor értéke­síteni tudják állataikat. A felvásárló vállalatok ugyanis Négyen a lázadó marokkói tábornokok közül A marokkói televízió kedd este képeket sugárzott a szombati összeesküvésben részt vett személyek kivég­zésének előkészületeiről. A filmkockákon teher­autóba tuszkolt, katonák kö­zött magas rangú tisztek voltak láthatók. Később a hátrakötött kezú tiszteket £ ki rángatták a teherautóból és egy homokos területen át a kivégzés színhelye fe­lé hajtották őket. Ezután harminc rohamsísakos kato­na. a kivégzőosztag tagjai jelentek meg a képernyőn. Az elítéltekről letépték a kitüntetéseket és a tiszti rangjelzéseket Magát a ki­végzést nem mutatták, de a kiadott tűzparancs és az ezt követő sortűz hangját hal­lani lehetett. A marokkói televízió vé­gezetül bemutatta a cölö­pökön csüngő, már kivég­zett tiszteket. A halálos ítéleteket egy Rahat köze­lében lévő katonai tábor­ban hajtották végre. A kivégzettek között vol'fck Habibi tábornok (bal ol­dalon). a m-arrakechi katonai körzet. Bugrin tábornok (jobbról második), a fezgazai kwtonai körzet és Hamu tá­bornok (jobb oldalon), a rabati katonai körzet parancsno­ka is. A képen balról második Buhali tábornok, vezérka­ri főnök, aki az államcsíny kísérlet során életét vesztet­te. A felvétel a közelmúltban, egy katonai díszszemlén készült. (Telefoto) megszabott áron kötelesek átvenni az állatpiacok eset­leges „túlkínálatát” A hazai baromfiipar tíz év alatt felzárkózott a világ élvonalába és ez idő alatt 76 százalékkal növelte ter­melését. Gondot okoz azon­ban, hogy a baromfi iránt megcsappant de legalábbis nem növekedik a kereslet. Ezért idén a felvásárlási árak megfelelő módosításá­val a gazdaságokat a jobban keresett úgynevezett nagy testű baromfi tartására ösz­tönözték. Ennek megfelelően' a pecsenyecsirke ára kilón­ként 1.30-forinttal, a pecse­nyekacsáé 1 forinttal' csök­kent. ezzel egyidöben a li­ba- -kilójáért 2 forinttal', a pulykáért pedig 50 fillérrel többet kaptak a termelők. A belföldi fogyasztás fo­kozódásának gátat vet az is, hogy a kereskedelem anyagi érdekeltsége nem ser­kent a forgalom növelésére, főképpen azért, meg a meg­felelő nyereséghez szükséges 13 százalék helyett csupán 3.5 százalékos a kiskereske­delmi árrés. Ezután arról szólt, hogy a szemes takarmányok világ­piaci ára egy év alatt 10— 15 százalékkal emelkedett, ezt azonban idén sem „há­rították át” a belföldi ter­melőkre. A világpiacon ál­talános. nagymértékű ár­emelkedés különösen az ál­lattartás szempontjából igen fontos tejpor féléknél állan­dósult éspedig olyan mér­tékben, amivel szemben a hazai takarmányfel haszná­lás már nem lehet érzéket­len. Ezért július 15-től 84 százalékkal — a világpiaci árnak megfelelő mértékben — emelik a tejpor árát. Ez az áremelés elsősorban a borjúnevelés költségeit ter­heli; emiatt a nagyüzemek­nek a borjak után járó ár­támogatását állatonként 2000 forintról 2650 forintra emelik. A megnövekedett húskíná-' lat feldolgozása nagy terhet ró a húsiparra. A kapacitás nem is felel meg a követel­ményeknek, ezért 1975-ig a jelenleginek négyszeres -e akarják bővíteni a mező- gazdasági nagyüzemek ser- -tésvágó és feldolgozó telje­sítményét A beruházásokat anyagiakkal iis támogat .iák 1972. január 1-töl az ú.i fel­dolgozó üzemeket, egyedi el­bírálás alapján 50 százalé­kos költségvetési támogatós illeti meg. Ugyanilyen mér­tékű kedvezményt kapnak a talvarmánykeverő , üzeme­ket létesítő gazdaságok, amelyek — a minisztérium állásfoglalása szerint — jól teszik, ha társulással, kö­zös vállalkozással készülnek fel a beruházások kivitele­zésére. Kazareczki Kálmán -tájé­koztatta az újságírókat a betakarítás állásáról is. -El­mondotta, hogy a kalászos gabonáknak mintegy 40—45 százalékát takarították bé eddig. Az őszi árpával már mindenütt végeztek és a ta­vaszi árpából sem sók van hátra. Az aratás ..félideje’' a hét végén várira tó. A ga- boiiabetia kari tás eddigi ered­ményei igazolják az előze­tes várakozást; a tervben előirányzott termés betaka­rítására lehet számítani, ami azt jelenti, hogy az ország kenyérellátása hazai gabo­náiból fedezhető és a séges tartalékok biztosításá­ra is lesz lehetőség. Megyénkben ruár őrük az idei búzái A nyíregyházi, a tisza-> löki és a fehergj-armati mal­mokban szerdán megkezdték az idei búza őrlését. A ga­bonafelvásárlás megyeszer- te megkezdődött. Eddig 1250 vagon búzát és 680 vagon őszi árpát vettek át a ga­bonaíelvásárlö és feldolgozó vallalat telepein a megyei gazdaságoktól A legtöbb terményt napjainkig a vál­lalat nyíregyházi körzeti üzemébe szállítottak; 700 va­gon búzát, valamint Százas nagyságrendű vagon őszi ta- karmányárpá t. Jubileumi külön von at a Szovjetunióba Csütörtökön reggel 9 óra­kor a záhonyi határállomá­son búcsúztatják annak a külonvenatnak az utasait, akik Kijev—Moszkva— Ivlinszk útvonalon utaznak a Szovjetunióba. Az utazás jutalom azoknak a pajtá­soknak. akik az úttörőmoz­galom 25. évfordulója jubi­leumi ünnepségeinek, külön-» böző rendezvényeinek szer­vezésében kiemelkedő mun­kát végeztek. A jubileumi- különvonatnak 14 szabolcsi­utasa van. Erre már régen vártunk. Megnyílt a kiállítás a korsze­rű háztartásról. Egy szocioló­giai felmérés — így oktatnak bennünket — ugyanis kimu­tatta: a dolgozó nők hetente 30 órát fordítanak háztartá­si munkára. Vagyis túlságo­san sokat, ahelyett, hogy ha­ladnának a korral. Tudósok bebizonyították: amíg a ha­gyományost?) ebédfőzés 180 percig tart, a modern konyhá­ban mindez csak negyedóráig. Vagyis: ebédenként két és háromnegyed óra megtakarí­tás. És nem kell hozzá semmi más, mint korszerű konyha, félkész étel, készétel, konzerv. Következésképpen: „Korszerű háztartás — több szabad idő”. Ki ne helyeselne? Ki akar­ná a konyhában tölteni az életét, amikor a szabában is töltheti? Hasznos tevékeny­séggel. Például újságolvasás­sal. És akkor nem mulasztja el, hogy elolvassa, ami az új­ságban áll: emelik a gránit­edények árát. De nemcsak úgy ukmukfuk, suttyomban, meg hamarjában, ahogy az ilyen áremeléseket szokták csinálni, hanem körültekintő­en. Előbb sajtóértekezleten megmagyarázva, hogy a grá- nitedény azért lett drágább — július í-től —, mert drágább lett. A gránitedény-gyártásra az eddigi árakon ugyanis rá­fizettek, következésképpen kevés gránitedényt gyártottak. Ezentúl majd keresnek rajta, tehát több gránitedényt fog­nak gyártani. És aki épp úgy nem tudná, hogy mi a gránit- edény, mint ahogy én nem tudtam, amíg meg nem tuda­koltam, elárulom: a legegy­szerűbb, mondhatnám legpri­mitívebb tányérfajta. Olyan, amilyet mi használunk, akik­nek nincs korszerű konyhá­juk, nincsen időmegtakarítá­sunk, de azért mégis szoktunk enni, akármennyi időt kell szegény asszonynak tölteni a konyhában. Ennyi elmaradottság láttán szociológiailag felmértem sa­ját feleségemet. Megállapítot­tam, hogy tudata már félig át­alakult, hála a korszerűségért folytatott tudományos propa­gandának. Már utál krumplit pucolni. Gyakorlata azonban — minő feszültség — elmarad tudata mögött. Mégiscsak ő pucolja a krumplit, mondván, hogy alig lehet tisztított krumplit kapni, s ha lehet, s azzal étetne meg, akkor nem­csak az én fizetésem, hanem az isten pénze is kevés lenne a kosztra. Hasonló okokból idegenkedik a félkész- ,és készételektől. Feleségem ugyanis meglehetősen maradi asszony, s úgy véli, hogy nemcsak az idővel, hanem a pénzzel is takarékoskodni kell. Persze — ezt sűrűn szememre veti egyébként —, ha nem hozzám, egyre korszerűsödő magyar dolgozóhoz, hanem egy maradi, külföldi millio­moshoz ment volna feleségül, akkor pazarolhatná az idejét, s a pénzét is. Mivel hogy len­ne nekik. Nekünk azonban csak éppen annyi van. ameny- nyi elavult életmódunkra te­lik. És amelyet mi is annak tartunk. Bizonyíték: egy idő­ben elkezdtünk vasárnapon­ként vendéglőben ebédelni. Aztán egy időben abbahagy­tuk. Nem azért, mintha saját házi szociológiai felmérésünk nem azt bizonyította volna be, hogy kényelmesebb vendéglő­ben ebédelni, mint szombaton bevásárolni, vasárnap koty­vasztani, hanem mert a régi" maradi középiskolákban nyert alapfokú számtantudásunkkal kimutattuk, hogy emelkedtek a vendéglői árak, s így az étterem számunkra egyre ke­vésbé segítség, s egyre inkább Juxus. Rövid közvéleménykutatást tartottunk ismeretségi kö­rünkben is. ök is azt mond­ták, hogy egyre kevésbé tud­nak élni a korszerűnek tar­tott étkezési lehetőségekkel, mert pénztárcájuk meglehe­tősen maradi. Márpedig sze­retnének fejlődni. Értik ők ám az idők szavát, dehát a szó elrepül, és a családi költ­ségvetés határai megmarad­nak. Nem felesleges tehát, ha kiállítást rendeznek a kor­szerű háztartásról, de az iga­zán korszerű mégiscsak az, ha azt is kiszámolják: mi mi­be kerül, mire futja a csalá­doknak. Lehet, hogy maradi a gondolkodásom, de rendkívül fontos korszerűsítési célnak tartom a „hagyományos” ét­kek megfelelő árát és válasz­tékát. Tudom én azt is, hogy az idő pénz. Végeredményben te­hát a korszerű háztartás, ha időmegtakarítást jelent, pénz­megtakarítással jár. Csakhogy hol lehet ezt a pénzt átvenni, s leküldeni vele az üzletbe a gyereket, mondjuk egy kor­szerű grillcsirkéért? Egyelőre még sehol. így hát tudomásul kell vennünk, hogy miközben arra szeretnének rávenni bennünket, hogy takarékos­kodjunk otthon az idővel, ne­künk otthon a pénzzel kell ta­karékoskodnunk. LAPUNK TARTALMÁBÓL Kerecsenyi asszonyok (3. oldal) A Tisza II. szabolcsi hasznosítása (4. oldal) Tábla a kapunál (5. oldal) A labdarúgó- átigazolás hírei (7. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents