Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-14 / 164. szám
im. júhim ft KBLET-MAiSYARORSZÄO 5. oMai Turizmus — tapasztalatcserével Szabolcsi tsz-tagok Ausztriában Június végén negyven szabolcsi tsz-tag — a Tisza menti termelőszövetkezeti szövetség szervezésében — Ausztriába indult tapasztalatcserére, egy kis világlátásra. Alig hagytuk el Nyíregyházát, már az autóbuszban megkezdődött a vélemények cseréje. Megtudtuk, hogy Ti- szabercelen milyen jól jövedelmezett a szamóca, Nyírteleken hogyan fizet az árpa és előző nap mekkora felhőszakadás volt Kemecsén. Hajnaltól késő délutánig tartott, amíg átzötyögtetett a busz az országon, de Szombathelyig nem .volt egy község, egy faluhatár, ahol valami megjegyzés ne hangzott volna el. Sokszor kerekedett szakmai vita, miért is szebb, vagy gyengébb ez, vagy az a vetés. Nem akar öndicséret lenni, de kevés helyen láttunk szebb ve- teményeket, mint amilyen a szabolcsi határban növekszik az idén. Túl a határon Ha Magyarországon nem marad ki egyetlen kukorica, vagy búzatábla vélemény nélkül, Rábafüzes után (határátlépő), még a hegyi szé- napetrencék állását is bíráló tekintetek vizsgálták. Rendben tartott udvarok, csinos házak, egyre emelkedő utak és mind több erdő fogadott bennünket. Az első igazi tapasztalatcsere Greisdorfban volt. Itt székel a tartomány egyetlen szarvasmarha mesterséges megtermékenyítő állomása. Az állomást a mezőgazdasági kamara hozta létre, de gazdaságilag önálló. A tartomány 160 magán állatorvosának szállítanak inszemi- náláshoz anyagot, akik évente 100 ezer teh | et részesítenek mesterséges megtermékenyítésben. Ez a terület állományának a felét teszi ki. Az apaállatok 90 százaléka nagy tejhozamú, borzderes utód, 10 százalék pedig olasz piemonti hústípus. Az állomás egy önálló gazdasági vállalkozás, tehát elsődleges céljuk a jövedelmező működés. így ‘a tenyésztés irányítása, új fajták meghonosítása és keresztezés nem feladatuk, ök az általuk előállított áru minőségéért felelnek, de tovább nem kísérik figyelemmel a tenyésztés alakulását. A tapasztalat- cserén részt vevő tsz-szak- emberek megállapították; amit csinálnak jól végzik, azonban a mi mesterséges állomásaink eredményesebben működhetnek, mivel egy tervszerű tenyésztési munka szerves részei. Az egész világon több százados múltra tekint vissza a kulturális, építészeti emlékek megőrzése, múzeumi gyűjtése. Az építészetben azonban elsősorban várakra, templomokra, kastélyokra és más történelmi épületekre terjedt ki a megőrzés. Az utóbbi évtizedekben kezdődött el az „egyszerű nép” lakás- és településkultúrájának gyűjtése, szabadtéri múzeálása. A mi létesülő szentendrei falumúzeumunkhoz hasonló népi építészeti múzeum áll — előrehaladottabb állapotban — Gráz mellett. Turistacsoportunk gyönyörű fekvésű hegyek között egy kilométeres völgyszakaszban ismerkedhetett meg Ausztria eme nevezetességével. A falumúzeumban A falumúzeumban minden tartományt néhány épület képvisel. Olyan a múzeum fekvése, mint egy nagy tereptérkép, ahol az egyes tartományok kicsinyítetten abban a sorrendben helyezkednek el, ahogyan a valóságban. A keleti bejárati kapunál Burgenland fekszik (nagyon hasonlít a dunántúli építkezéseinkhez) majd a múzeum nyugati végében a svájci határvidék paraszti emlékei zárják a sort. A nálunk Is padlásokra, múzeumokba került paraszti szerszámok, háztartási felszerelések sokban hasonlítanak az osztrák gyűjteményekhez. Egy-egy házi szövőszék, rokka, vagy bognár, kovácsműhely felszerelését, akár mi is kiállíthatnánk. A szomszédság, a hosszú közös múlt, a monarchia nyomai ebben is feltalálhatók. Dédapáink, nagyapáink korabeli eszközeiknél, szobaberendezéseiknél szívesen időztek a szabolcsi „gépesített parasztok.” Jönnek az osztrák trófeák Gráz volt leggazdagabb lakói— a pénzváltóként kezdő Eggenberg család tagjai, később vagyonuk révén minden főúri címet elnyert méltóságok — egy pompás kastélyt hagytak az utókorra. Ebben van a világ egyik leggazdagabb vadászati múzeuma. A csoportunkban jónéhánv praktizáló vadász volt, akiknek a puskák és az állatpreparátumok láttán megdobo- gatt a szívük Különösen érdekes — az idegenvezetőnk szerint — szinte egyedülálló gyűjteményt láthatunk az abnormis tárlaton. Egy nagy teremben csak rendellenes fejlődésű állatokat gyűjtöttek össze. A három szemű kecske, a négy lábú vadkacsa, az oldalán agancsot viselő őztől a törpe és óriás csőr, száj, pata alakulatokig sokféle variációja látható itt a különlegességeknek. A múzeum igazgatóságát nemcsak a múlt foglalkoztatja, serényen készülnek a budapesti vadászati világkiállításra is. A legszebb, legérdekesebb trófeáik itt lesznek majd szeptemberben, fővárosunkban. A szabolcsi tsz-tagok a turistaút végén megismerkedtek Bécs nevezetességeivel, fényeivel — és aki mindenre odafigyelt, — árnyaival. Az álmatlanságtól és a világváros zajától eltörődött tsz-tagok Hegyeshalom után, amikor a Kisalföld szép kalászos tábláit és hosszan nyújtózkodó zöld kukoricásait megpillantották, felderült az arcuk. Szinte nem volt utas, aki az agyoncsépeltnek hangzó közmondást ne szívből ejtette volna ki: „Mindenütt jó, de legjobb itthon.” Cs. B. Megrendelték, de... „Szomjas-gondok“ kánikulában a nyíregyházi vendéglátóhelyeken A hőmérséklet emelkedésével növekedtek az éttermek, bisztrók gondjai is Nyíregyházán. Nyíregyházán, az 5-ös számú Petőfi úti bisztróban kedden délután iaffát. jaffa- szörpöt, colát lehetett kapni, fennakadás egyelőre nem mutatkozott. A sörfélék közül ezer üveg lengyel, ötszáz liter Kinizsi csapolt sört tudtak adni, s ezenfelül, ha egyáltalán érkezett, tegnap várták az újabb sörszállítmányt. A raktáron lévő készlet kétnapos, kedden és szerdán ebből a mennyiségből ki tudják elégíteni a megnövekedett igényeket is. De csütörtökön, ha újabb szállítmány nem érkezik, csak sajnálkozó kézmozdulatot kaphat a kiszáradt torkú vendég. Eddig nem volt fennakadás a város szívében, az Ezerjó étteremben sem. Kedden délután tíz hektoliter pilzeni és öt hektoliter magyar sört raktároztak, ami három-négynapos készletnek felel meg. Nem lehet viszont üveges sört kapni, a pincérek csak biztatni tudnak: kedden vagy szerdán érkezik kétezer üveg sör. Más a helyzet az üdítőitalfronton. Sztár és narancs Colából 1500 üveggel raktároznak, jaffát naponta kapnak, citromléből van elegendő. Ez az egyetlen szomjoltó, amelyet azonnal kap az étterem, mihelyt megrendeli. A nagy éttermek közül gondokkal egyedül csak a Szabolcs küzd. Bár kimért narancs- és jaffaszörp van, kimondhatatlanul kevés az üveges üdítő ital, hiszen Utasból mindössize száz üveggel van. Csupán egyetlen üdítő italból, a Sztár Colából rendelkeznek szinte korlátlan mennyiséggel. Sörből az Utas üdítőhöz hasonló a helyzet. Bak sör 100 üveggel, míg lengyel sör . 800 üveggel áll rendelkezésre. Csapolt sört kiszolgálni az étteremben nem tudnak, mivel ez már hétfőn elfogyott, így az étterem vezetői nem tehetnek mást. mint várják a megrendelt mennyiséget, az 5—6 hektoliter csapolt és az 5—600 üveg palackozott sört. A Söripari Vállalat nyíregyházi kirendeltségén ennek ellenére megnyugtatónak nevezik az ellátást Az a vélemény, hogy a megrendeléseket, ha kisebb elcsúszásokkal is. de folyamatosan ki tudják elégíteni. (!) A három nyári hónapra. júliusra, augusztusra és szeptemberre a kirendeltséghez tartozó területre több mint harmincháromezer hektoliter sört szállítanak, ami nagyvonalakban fedezi az igényeket. A rendelkezésre álló mennyiségből több a belföldi készítmény, s csak hatezer hektoliter a külföldről importált sör. Reméljük, mindez nem marad csupán Ígéret! (hsj) A MINŐSÉG ŐRE. SZILÁGYI LAJOSNÉNAK, A NYIRBOGDÁNYI KŐOLAJIPARI VÁLLALAT DOLGOZÓJÁNAK NAGYON FONTOS FELADATKÖRE VAN: AZ ő KEZÉN MEGY KERESZTÜL MINDEN OLYAN BENZIN, AMIT A SZABOLCSI ÉS KELET-MAGYARORSZÁGI TÖLTŐÁLLOMÁSOKHOZ VISZNEK: FELADATA MEGVIZSGÁLNI. HOGY A JELZETT OKTÁNSZÁM MEGFELEL-E A KÍVÁNT MINŐSÉGNEK. AMILYEN SZIGORÚ A KÉPEN. ABBÓL IS LÁTHATÓ, HOGY NEM ISMER TRÉFÁT. HA A MINŐSÉG NEM MEGFELELŐ, NEM ENGEDI KISZÁLLÍTANI. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE). Minisztériumi állásfoglalás A közös boltokról A Belkereskedelmi Minisztérium Közgazdasági Főosztálya közleményt adott ki, amelyben meghatározza a pénzügyi kedvezményekkel járó „közös bolt” megnevezéssel illethető kereskedelmi együttműködés feltételeit, ismérveit. Eddig ugyanis különböző gazdasági együttműködésekre is használták ezt a megnevezést. Az állásfoglalás szerint közös boltnak tekintendő a kiskereskedelemnek az az egysége, amelynek fenntartásáról; üzemeltetéséről a kiskereskedelem saját gazdálkodásának keretében gondoskodik, a nagykereskedelem vagy az ipar folyamatosan ellátja ezt a boltot saját árujával. így a ki- kereskedelem az üzletben saját nevében, kizárólag egy megbízótól származó idegen árut értékesít, tehát bizományi tevékenységet űz. E munka fejében a megbízó árujának értékesítése után az árrés meghatározott részét, mint bizományi díjat, megkapja a megbízótól, a nagykereskedelemtől vagy az ipartól. Az e feltételek alapján működő közös boltoknak járnak tehát a korábbi pénzügyminiszteri rendeletben biztosított pénzügyi kedvezmények. Közös boltokat létesíthet a nagykereskedelmi vállalat a kiskereskedelmi vállalattal vagy az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezettel. A termelő vállalat a kiskereskedelmi vállalattal vagy a kis- és nagykereskedelmi tevékenységet egyaránt folytató vállalattal, illetve fogyasztási és értékesítő szövetkezettel. A közös bolt létrehozásának feltételeit szerződésben kell rögzíteni. A közös bolt _ formájában létrehozott együttműködés va'l mennyi részvevőnek és vásárlóknak is előnyös. A fogyasztók nagyobb választékból válogathatnak, a termelő közvetlenül juttathatja el áruját a kiskereskedelmi forgalomba, a bolt pedig másutt nem található, a termelőtől kizárólagosan kapott áruval szolgálhat vevőinek, s ez a készlet nem terheli saját eszközállományát sem. A közvetlen áruellátás az ipari vagy nagykereskedelmi vállalatnál csökkenti az eszközlekötés idejét, s így növeli a nyereséget. A Belkereskedelmi Minisztérium mostani állásfoglalása újabb közös boltok létesítésére, a választék bővítésére és a kínálat növelésére ösztönözheti a termelő és kereskedelmi vállalatokat Otthon, négy keréken Talán a legősibb foglalkozások egyike. Múltbéli képviselői utaztak Apollón maszkjában, rótták gyalog az utat medvével, Indiában kígyót rejtve a kis fonott kosárba, Shakespeare idején fakerekes talyigán bábokkal; ott voltak a vásárokon, Föníciában csakúgy, mint Budán, Fellini filmjében motorra kapott a trombitás, nálunk feltűnt lóvonta fabódéval. Mutatványos — mondjuk röviden, és máris hozzászületik a szóhoz a kép. A körhinta képe, sikongó, repülő szoknyás lányokkal; a hernyó, szeppent arcú gyerekekkel; a gyermekforgó, rozzant járműutánzatokkal. Kép, melyhez odatársul a folyton-folyvást kiáltás, a muzsika, amit hol egy dob és egy cintányér ad, hol pedig a hangszóró tölcsére. Folyton- folyvást, uraim, hölgyeim, gyerekeknek és katonáknak féláron... Zsibong az utca, hangos a tér, durran a céllövölde puskája, puffan a dobáló rongylabdája... Folyton- folyvást, csak két forint... És vetélkedik a fiatal, dicsekvően feszíti izmát a dobni akaró férfi, sikít a lány, folyik a fogadás és fogadkozás. ^Szórakoznak. A mutatványos sátra előtt vidám az élet... És a bódé mögött ott a kocsi. A mutatványos kocsija, a már modernizált lakói kocsi, előtte a benzinparipái val, a kiszuperált traktorral, amely éppoly gebe, mint hajdan a ló volt. A Széna téren havi 900 forintos helypénzért ütött tanyát Márta Zsig- mond és családja, az egykori petrozsényi artista, ma mutatványos. Idős ember, 66 feletti. Felesége, hűséges kísérője hellyel kínál. A • lakókocsi egykor busz pótkocsija volt. Hatan laknak ma benne. Középen egy spór. Rajta jó, fokhagymás illatú étel fő. És sok leves. Mert nagy a család. Naponta egy kétkilós kenyér meg se kottyan. A fekhelyen virágos terítővei letakarva hófehér ágynemű. Mint a patyolat. A sarokban tv. A spór mellett mosógép. Minden milliméteres pontossággal kiszámítva. Kintről behallik a muzsika, amit a hangszóró sugároz, vendégcsalogatónak. A bódéknál a Márta család fiútagjai. Mert Mártáné 12 gyermeket szült, és 10 közülük él. Ott nevelte őket a lakókocsi- ban. — Régen ló vontatta a kis 4-szer négyes bódét. Ezt a pótkocsit csak most vettük. Házunk nincs, lakásunk nincs. Itt élünk már, ki tudja mióta. Itt neveltem fel a tíz gyermeket. Mind kijárta az iskolát, a legkisebb, most ötödikes. Raimond. Ahol vagyunk, ott jár. Amikor útra kelünk, megkapja a házi feladatot. Ahová érkezünk, ott bemutatja és újra jár az iskolába. Erős négyes. Mert lehet itt is becsületesen élni, tanulni. — Tudja mi az, ti? gyereket így nevelni? Nagyon nehéz. Mi szegény mutatványosok vagyunk, mert nagy a család. De szép foglalkozás ez. Szórakoztatni az embereket, higgye el, öröm. És a gyerekek is vagy artisták, vagy mutatványosok. Az egyik fiam Kisvárdán van, oda nősült. Babi, a lányom most a kígyóval dolgozik Hatvanban. Tizenkét unokám van. Ha valamelyikük közelében vagyunk, meglátogatjuk egymást. — Egy lett közülük mester. Asztalos akart lenni. Annak taníttattam. Most Pesten önálló. A múltkoriban a férjem nagyon beteg volt. Le is' kellett állnunk. Fogyott a pénz. Megyek hozzá: — Segíts ki fiam kölcsön 2000 forinttal. Apád gyógykezelése sokba kerül. Az üzlet se megy. Kérdi tőlem: merről jött anyám? — Mondom, a kapu felől. — No akkor menjen is arra. Nem szóltam. Eljöttem, ő már elfelejtette, hogy honnan indult. Hogy küzdöttünk érte is. Hogy mit köszönhet nekünk. Dúsgazdag. ★ Szilárd talajon épült otthonuk sosem volt. Hazájuk az egész ország. Mennek faluról falura, városról városra. Addig áll a bódé, amíg megy az üzlet. Aztán szedelőzködnek és újra tovább. Télen és nyáron. — Pedig a tél, igen, a tél az borzasztó. Hányszor kellett tolni a kocsit a hóban. És olyankor nem is megy az üzlet. És az eső. Márta Zsig- mondné elhallgat. Emlékek ébrednek benne. Hat évtized emlékei. Amikor öten aludtak egy ágyban. Amikor a férje súlyosan beteg volt. Amikor elment minden, amit gyűjtöttek Aztán a gyerekek. A legidősebb most lenne 39. Két fiút veszített el. Szülések, utazások terhesen a göröngyös utakon. Kellemes találkozások egy-egy ismerős faluval. Meddő viták tanácselnökökkel, akik nem akarták, hogy „a jöttmentek” sátrat verjenek. — Házra vágyom. Saját kis házra, ahol élhetek. Itt akarunk letelepedni Nyíregyházán. Ideje. Nem vagyunk fiatalok. A gyerekek mind felnőnek, ők folytatják majd. — Hogy miként lesz valaki mutatványos? Nincsen annak törvénye. Öröklődik. Mindig voltunk, és mindig leszünk. Kell, hogy kocsink eljusson mindenfelé. Az emberek ma is szeretnek szórakozni. Még jobban, mint valaha. Tudja, hogy milyen öröm látni, amikor a bódé előtt tolonganak, szórakoznak, nagyokat kacagnak. És nyerni is szeretnek. Nem a nagy nyeremény a vonzó. Csak legyen valami, amiért játszik. Nagyon lehet szeretni ezt a foglalkozást. Pedig nehéz. Lehet, hogy erre is születni kell... ★ Csattan a légpuska. Dühben a rongylabda, dől a dobozhegy. A kint szórakozó nem látja a lakókocsit, amelyben egy család élete folyik. Étel fő, gyermek tanul, ruha szárad, kis vitatkozások váltják a napi egyhangúságot. Tervek születnek a további útra, bevételt számolnak, rezsit kalkulálnak, és végleges nyugalomra vágynak az öregek. Mert ki lát a lakókocsi ajtaja mögé? Ki figyel arra, hogy Márta Zsigmond és családja, a mutatványos dinasztia éppoly érző és gondokkal küzdő ember, mint mindannyian, akik elmegyünk bódéja és lakókocsija mellett. Traktora a szórakozást vontatja, és a család négykerekű otthonát. Mely hol itt, hol ott áll meg. Melynek útja a végtelen körforgás. Hazája az országút, a falu és város tere, sorsa a szüntelen vándorlás. , Bürget Lajoa
