Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-14 / 164. szám

Több hús Ritkán van jó sorozat... Gondoka MEZOGEP Vállalat mátészalkai üzemében A NEGYEDIK ÖTEVES TERV célul tűzte ki a húsfo­gyasztás növekedését. Ezt szolgálja a gazdaságpolitika sok eszközével. 1975-ben az egy lakosra jutó húsfogyasz­tás megközelíti az évi 70 ki­lót. Sokirányú és átfogó intéz­kedésekre van ahhoz szükség hogy e cél érdekében tevé­kenykedjenek élelmiszer-gaz­daságaink országosan és Szabolcs-Szatmárban is. A sertéstenyésztés és -hizlalás mellett a legégetőbb teendők a szarvasmarha-tenyésztés és -hizlalás területén adódnak. Természetes, hogy ezt nem szabad elválasztani a tejter­melés növelésétől, a tejtermé­kek feldolgozásától sem. Megyénkben a tehénlét­szám a jelenlegi 16 ezerről 1975-re meghaladja majd a 21 és fél ezret. A tehenen­ként tejtermelés évente 2700 liter lesz. Ez azt jelenti, hogy a negyedik ötéves terv végére az összes tejtermelés eléri az évi 583 200 hektolitert. Ezek a kitűzött célok csak akkor va­lósulhatnak meg, ha minden feltételét biztosítjuk. Ezek kö­zül az egyik legfontosabb az, hogy a 28 darab szakosított szarvasmarhatelep a kitűzött időre megépüljön és üzemel­jen. Nagy körültekintésre van és lesz szükség, mert egy-egy olyan 600 férőhelyes telepnek az esetleges részleges kiesése, mint amilyen a rakamazi vagy a tiszalöki lesz, könnyen „felboríthatja” a programot. Nyilvánvaló az is, hogy eze­ket a korszerű, gépesített „húskombinátokat” a jó és bőséges takanmánytenmelő tájakon építik, ahol rét és le­gelő is rendelkezésre áll, hogy olcsón és minél nagyobb tömegben biztosítani tudják a sok jószág részére a szüksé­ges takarmányt. ( ________ A TELEPEKET azonban be is kell „népesíteni.” Itt vár jelentős feladat az állatte­nyésztési felügyel őségTe, mely ezzel a problémával fog­lalkozik. Szabolcsban jelenleg 7 szarvasmarha törzstenyé­szet működik. Ezekből a gaz­daságokból évente 100—150 darab minőségi tenyészüszőt tudnak biztosítani a szakosí­tott tehenészeti telepeket épí­tő közös gazdaságok részére. Valamennyi a jól bevált ma­gyar tarka és osztrák tarka, amelyekkel javítani tudják majd a gazdaságok a szarvas- marhahús-termelés és a tej­termelés növelését. Biztos, hogy a megyén be­lüli törzstenyészetek nem tud­ják ellátni a szakosított tele­peket teljes mértékben a szükséges állatokkal. Ezért már most kialakították a kap­csolatokat a dunántúli me­gyék egyes állattenyésztési felügyelőségeivel, gazdasá­gokkal. ahonnan biztosítják a jövőben a szükséges te­nyészállatokat. S még így sem minden fel­tételét teremtettük meg a 70 kilós húsfogyasztásnak. A megépített és benépesített te­lepek csak akkor lesznek ter­melékenyek, gazdaságosak és jövedelmezőék, ha az állatok napi súlygyarapodása a jelen­legi 89 dekáról 1 kiló 20 de­kára növekszik a növendék hizómarháknál. Ehhez ele­gendő és jó minőségű abrak és szálas takarmányra lesz szükség. Bázisáról már most kell gondoskodni. A MÄSIK, NAGYON LÉ­NYEGES FELTÉTEL, a sza­kosított telepek szakember­ellátásának a biztosítása. Képzési tervek már vannak, de a megvalósítás lassú. Több mint 300 szak- és csaknem ugyanennyi betanított mun­kásra lesz szükség. (Jelenleg 64 szakmunkás és 167 betaní­tott munkás van.) Minden te­lepre szükséges lesz üzem­mérnök. S mindez csak a mi­nimális létszám. Csak megfe­lelően képzett, jó felkészült­ségű és idejében munkába ál­lított dolgozókkal lehetséges a kitűzött feladatokat megva­lósítani. S még csak az alap- tevékenységről szóltunk. Nyilvánvaló, hogy a telepek megépítésével újabb tevé­kenységek — hús-, tejfeldol­gozás stb. — megvalósítására nyílik lehetőség. Erre még nem gondoltak. Pedig érde­mes lenne már most ezt is tervezni. Legalább tsz-szövet- ségehként szükséges lenne egy-egy tejfeldolgozó üzem létesítése, amelyet a tsz-ek kooperációban meg tudnának valósítani. Hasonlóan a hús- feldolgozókat is. Ahhoz, hogy a népgazdasá­gi tervben meghatározott cé­lok megvalósításához becsü­lettel hozzájáruljon a megye, a meglévő adottságainkat, tartalékainkat jobban ki kell használni. Szabolcs-Szatmár­ban több mint 100 ezer hold árét- és a legelőterület.Ezek­ben óriási tartalékok rejle­nek. Korszerű gyepgazdálko­dással és öntözéssel növelhet­jük a takarmány mennyiségét és minőségét Különösen a Tisza és a Szamos mentén. A TERMÉSÁTLAGOKAT legalább a duplájára lehetne növelni, úgy mint azt Raka- mazon és másutt teszik, ahol az öntözött területen az évi fűhozam holdanként a 160— 220 mázsa között van. Ez a Tisza és a Szamos mentén gazdálkodó tsz-eknél elérhe­tő. Hasonló eredmények van­nak a tiszalöki Kossuth Tsz- ben. A tyukodi Rákóczi Tsz öntözés nélkül a jó gyepgaz­dálkodással holdanként 35— 40 mázsa szénát takarít be. Ezek az eredmények nem el­érhetetlenek más gazdaságok­ban sem, csak egy kicsit több gondot kell fordítani a rétre, legelőre, nem sajnálni tőle a műtrágyát. Farkas Kálmán A MEZŐGÉP Vállalat má­tészalkai gyáregységének ve­zetője mondta: — Ha nem tudjuk javítani a gazdasági stabilitást, a szo­ciális helyzetet, nagyon ne­héz jövőnk lesz. Pedig mi bizonyítani szeretnénk. Munka, ami megakad Ami lefordítva annyit je­lent, hogy a gyáregység friss, fiatal műszaki gárdájának, több mint kétszáz munkásá­nak van hol, van mikor, de nincs mivel bizonyítania. Tudnak dolgozni jól, ered­ményesen. Ha van munka. — Legnagyobb problémánk az, hogy nincs kiforrott, ál­landó profilunk. Mindig olyan munkát végzünk, ami megakad. Pedig minden le­hetőségünk megvan a jó munkához. Vannak fiatal szakembereink, gyakorlott munkásaink, akik bizonyí­tás mellett pénzt keresni is szeretnének. De nem tudnak. Csak néhány adat az el­múlt évről. Az első negyedév tavaly veszteséges volt, alig volt megrendelés. A második negyedévben javult a hely­zet, míg a harmadik és ne­gyedik negyedévben feljött a vállalat. Pénzben összehason­lítva az év két felét, ezt tük­röző képet kapunk. Az első félévben 900 ezer forint volt a termelési értékük, míg a második félévben 3 millió. Ekkor fogott ki a gyáregység egy jó sorozatot. — A Borsod megyei Építő­ipari Vállalattól kaptunk Újabb süíödék Szabolcsban Újabb öt szövetkezetnek nyújt anyagi támogatást a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága sütőüzemek létesíté­séhez. A falusi életforma megváltozásával a mezőgaz­dasági dolgozók egyre na­gyobb része fogyaszt kész sü­tőipari terméket, s a megnö­vekedett igényeket az épül. tanácsi üzemek sem tudjál kielégíteni. A megyei tanár: már tavaly is több. mint ; millió forintot juttatott négj Általános Fogyasztási és Érté­kesítő, továbbá egy mezőgaz­dasági Szövetkezetnek sütő­üzem létrehozásához. Most újabb 5 Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet ka­pott 2,5 millió forintot hason­ló célra. A saját pénzeszközök és a kapott segítség felhaszná­lásával Jánkmajtison, Nyír­meggyesen, Rakamazon, Tor­nyospálcán és Vaján létesíte­nek sütödét, s ezek együt­tes kapacitása napi 33 tonna lesz. Ezzel mintegy 40 kisebb- nagyobb községben javítják a lakosság kenyérellását. megrendelést több ezer darab alumínium szellőző gyártásá­ra, amelyeket később ház­gyári lakásokba építettek be. Amilyen hullámzó a meg­rendelés, olyan a munkakedv is. Pedig az ellenkezőjére is vannak példák. Igaz, másutt. Csupán az elmúlt évi ered­ményeket tekintve messze magasan kimagasló eredmé­nyeket értek el a fehérgyar­mati gyáregységben. Az ok sok más mellett: állandó pro­filúk, megrendelésük, biztos munkájuk volt és van: a da­rálósorozat. Ugyanez jelle­mezte a baktalórántházi gyáregységet is. ők a Vörös Csillag Traktorgyárral és a Hajdúsági Iparművekkel áll­nak szerződéses kapcsolat­ban. Csak az utóbbinak az elmúlt esztendőben 26 ezer darab boylert készítettek. A nagykállói egység is hasonló cipőben jár, itt az Ikarusnak készítenek nagy számú oldal- vázt. így a jó munka, s a cím, a Kiváló gyáregység sem marad el. Centralizálták a munkaellátást Mátészalkán, az elmúlt év végi felfutástól eltekintve, a helyzet változatlan. Ha csak kis enyhülést nem hozott az a központi intézkedés, hogy ettől az évtől centralizálták a munkaellátást is. — Hozott változást. Erre az évre már 38 millió forint a termelési tervünk. Megren­deléseket is kaptunk, dolgo­zunk a Csepeli Egyedi Gép­gyárnak, a Magyar Hajó- és Darugyárnak és a Ganz- MÁVAG-nak. Az utóbbi­nak exportra. De ez még mindig nem állandó munkai. Most van, de egy idő után elvégezzük és akkor hangol­hatjuk át magunkat másra. Ez viszont sem nekünk, sem a gazdaságnak nem jó. Szociális ellátás? A profilkérdés tehát lassan örökzöld téma. Akár a má­sik, amely az igazgató szerint veszélyeztetheti a gyáregység jövőjét: a szociális helyzet. Túl azon, hogy a jó mun­kához, a bizonyításhoz első­sorban munka, megrendelés kell, szükséges még jó kör­nyezet, a munkahely normá­lis légköre. — Alig-alig dolgoznak ná­lunk többen kétszáznál. Csak férfiak. Nőket, bár lenne rá szükségünk, felvenni nem tu­dunk, nincs öltözőnk, mos­dónk. Nemcsak nekik, a fér­fiaknak sem. Kis dolog ez, s csak egy a sok kis dolog kö­zül, ami nélkül mégis meg­áll minden. Az étkező-, ebédlőhelyiség­re egyelőre nem is gondol­nak. Ugyanígy a korszerű munkahelyre, a csarnokokra, a műhelyekre sem. És ennek ellenére szeretnének bizonyí­tani. Valahogyan úgy, hogy megfordítani az igazgató első mondatának értelmét: javí­tani a gazdasági stabilitást, a szociális helyzetet. Akkor lesz jövője a mátészalkai gyáregységnek. Horváth S. János KOI, ÖNLEGES KIKÉPZÉSŰ, GUMÓS TERMÉNYEK RAKODÁSÁHOZ KIVÁLÓ MARKOLÓKAN ALAKAT GYÁRT A BAKTALÓRÁNTHÁZI GÉPÁLLOMÁS. KÉ­PEN: TÓTH GÁBOR HEGESZTŐ A SZÁLLÍTÁSHOZ ..ÖSSZERAGASZTJA” A KÉT KANALAT. (HAMMEL J. FELV.) Minden reggel, pontosabban minden kora reggel feltűnik az utca forgatagában egy me­legítés langaléta pali, enyhén őszülő halántékkal, még bo­rotvál atlanul, — és fut. Egy háztömb körül fut, cikázik in­kább, a gyalogosok, autók, motorok között, zihálva szedi a lélegzetet, látszik, hogy soha életében már sportoló nem lesz, de mégis fut. Mint vala­mi megszállott. Minden reg­gel! Azok, akik arra járnak ko­ra reggelenként, már eleve úgy osztják be idejüket, hogy legyen néhány pe/cük, amíg jól kiröhögik magukat a me- legítős langaléta palin. Aki elkésik, izgatottan kérdi a járókelőktől: 1 — Elfutott már? — Már egy kört lenyomott az ürge... De jön rögtön me­gint — nyugtatják meg a ké- sőnjövőt, aki megelégedetten «óhajt és egy cigarettát dug a szájába, hogy teljes legyen az élvezet. És valóban a melegítős lan­galéta pali tántorog elő a sar­kon, majd fellök egy hátiko­saras kofát, kikerül egy baba-, kocsival loholó mamát, par­dont mond egy idősebb fér­finak, és gyonsan átlihegve két megtorpanó autó előtt, hátában az autósok átkával, már az egyenesben törtet a következő sarok felé... — Hülye? — kérdi valaki tömör és világos egyszerűség­gel. — Nem hiszem, hogy telje­sen begolyózott volna az ipse, de hogy gipszes, az biztos — magyarázza nagy szakérte­lemmel egy aktatáskás, aztán vigyorogva figyeli, mint esik majdnem hasra a futóbolond, mert a kanyarban, ott a sar­kon rálépett egy almacsutká­ra. — Nekem volt egy katona­cimborám. Légnyomást ka­pott a Donnál, amikor futot­tunk vissza. Az még évek múlva is futott. Már régen béke volt, de még mindig fut­kosott. A légnyomástól — fej­ti ki szakszerű nézetét egy overallos motoros és elpöc­cintve a cigarettáját, az órá­jára pillant — Hűha, elkések! — Mindent bele, Zátopek... — Nem Zátopek... Azzal va­lami baj volt. Meeser! — Azzal is volt valami baj! — vitázik két ifjonc és már öten újjonganak és hujjonga­nak: — Nyomjad ürge... Tied a világcsúcs... Hajrá! A melegítős langaléta pali most fordul harmadszor az egyenesbe. Egy öreg, kendös néni, aggódva szólal meg: — Nem kellene hívni a mentőket...? Hogy mik vannak manapság. Ilyen szép ■ ember és megbolondult. Az atomtól van ez is, én mondom... — Sose aggódjon, nyanya. Ez már napok óta csinálja, négy—öt kör, aztán eltűnik ott szemben, abban a házban. Ez a hobbyja, nyugtatgatja egy fiatalabb férfi az aggódó né­nit. És a melegítős langaléta pali zihálva fut be valóban most mar a kapu alá; a mai napra vége az ingyencirkusz­nak. Többen megfogadják, hogy holnap is eljönnek, má­sok azon tanakodnak, hogy a tanácsnak mégiscsak intéz­kednie kellene: szabadon fut­hat egy ilyen nagy város bel­területén egy futóbolond? Na és mi van, ha egyszer késsel a szájában kezd futni? Ámokot fut, vagy hogy is nevezik... Hogy mik vannak! Hiába, ilyen ez a mai világ. Borzasz­tó. A langaléta pali, otthon zihálva veszi le a melegítőt és káromkodik: — Nem, ezt nem csinálom többet. Hát rajtam röhög már a fél város. Mit a fél, az egész! Hülyének néznek és igazuk is van. Hát jöjjön az a nyomorult szívinfarktus, ne­kem mondhatnak az orvosok, amit alfa mák, a gyógyító, a megelőző futásról. Nem fu­tok. Ha meghaltam, legalább tisztességgel megsiratnak, de nem röhögnek ki. Nem! ...és másnap reggel a röhö­gő, vigyorgó kórus közepette ismét kerülgeti a háztömböt. Melegítőben. Zihálva. A belváros forgatagában. Gyttrkó Géza IEGYZET Kedrezni a lakosságnak Újra bizonyítja a TÜZÉP, a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajával ki­tüntetett kilencszeres kiváló vállalat, hogyan is helyes ér­telmezni az együttműködést termelőszövetkezetekkel, ktsz- stokel a lakosság ellátásának a javítása érdekében. Itt var» például a családi házak épí­tésének gondja. Újabban az­zal könnsútik az építkezőket, hogy rendelésre helyükbe szállítják az építési anyago­kat, kavicsot, téglát, a tufa falazóblokkokat. Egyelőre Nyíregyházán és Kemecsén oldották meg, de hamarosan sor kerül kiterjesztésére Vá- sárosoaményban és Mátészal­kán is. De még ezt sem tartják elegendőnek. Szó van arról, hogy kooperálnak az ÉVM Szabolcs megyei Építőipari Vállalatával, s így a közeljö­vőben a családi házak építé­séhez teljesen kész kevert be­tont fognak szállítani. így is lehet segíteni a lakásépítési program . megvalósítását. Említésre érdemes az a ko­operációs törekvésük, amelyet a napkori Kossuth Tsz-szel és a PorcsaLmai Vegyesipari Ktsz-szel alakítottak ki. Mind­kettővel külön-tkülöm szerző­dést kötöttek egy- és kétszo­bás víkendházak gyártására és felállítására. Ezt a kitün­tetett TÜZÉP Vállalat úgy se­gíti, hogy biztosítja a tsz-nek is, a ktsz-nek is a víkendhá­zak építési tevdokumentá- cióit és az építéshez szükséges alapanyagokat. Jól jár vele a tsz, a ktsz, a vállalat és a mind nagyobb érdeklődést ta­núsító lakosság is. A nyírteleki tsz-szel a kü­lönböző betonáruk termelésé­re kötöttek szerződést.. így biztosítják, hogy a közös gaz­daság melléküzemágában a dolgozóknak állandó munkája legyen, ugyanakkor az igé­nyelt különböző betonárukból elegendő legyen. Átgondolt gazdaságpolitikával segítik a lakásprogram megvalósítá­sát. Ezt szolgálja az is. hogy az építkezésekhez a TÜZÉP által előállított oltott meszet biztosítanak. Ezzel meggyor­sítják az építkezéseket. Köz­kedveltségét mutatja, hogy ez évben is mintegy 15—20 ezer tonnát készítenek közvetlenül a lakosságnak. Legújabb szolgáltatásuk a fűtőolaj-árusítás. Ezzel sok gond volt az elmúlt évben is. A TÜZÉP most a Debreceni úti telepén egy nagy telje­sítményű fűlöolajkutat épít. Beszereztek ezer darab 20 li­teres kannát, vásároltak egy olajszállító tehergépkocsit, s az idén ősztől már így szállít­ják házhoz a megrendelőknek a fűtőolajat. (f.) Vissza a volánhoz A Volán Tröszt felhívására az 5. sz. Volán Vállalat jú­nius végén hirdette meg a „Vissza a volánhoz” akciót Elsősorban a vállalat hivatá­sos gépkocsivezetői jogosít­vánnyal rendelkező dolgozóit szólította fel a mozgalomba való részvételre, vasárna­ponként, illetve szabadnap­jaikon vállaljanak munkát tehergépkocsik vezetésével. Július 11-én került sor har­madízben az önkéntes vasár­napi műszakra, amelyben a megyei pártbizottság 15 sze­mélygépkocsi-vezetője és öt más szerv gépjárművezetője vett részt. Az eddigi legered­ményesebb műszak alatt egyenként átlagosan 9,1 fu­varórát teljesítettek, az 5-ös Volán Vállalat húsz teher­gépkocsiján összesen 600 ton- . na zúzott követ szállítottak Nyíregyházáról a buji tsz útépítéséhez. A vállalat so­ron kívül azonnal fizette a rendkívüli műszakért járó bért. A következő hetekben a mezőgazdasági termékek szállításához várják az ön­kéntes vállalkozókat vasár­napi műszakra. j ftrt. fflttus ft; KBLET-MAGYARORSZA» ( .fctii '

Next

/
Thumbnails
Contents