Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-02 / 154. szám

S. o!áaí! KELET-MAG Y ARORSZÄ6 1971. július f. A Kínai Kommunista Párt múltja és jelene A KÖZÉLET HÍREI Biszku Béla látogatása Borsodban Abból az alkalomból, hogy fél évszázaddal ezelőtt — 1921. július 1-én — Sanghaj­ban a kínai kommunisták el­ső kongresszusán meghirdet­ték a Kínai Kommunista Pártnak, mint új típusú pro­letárpártnak a megalakítá­sát, Alekszandrov, a Pravda csütörtöki számában terje­delmes cikket szentel a párt múltjának és jelenlegi politi­kájának. A párt egykori har­cairól szólva Alekszandrov megjegyzi: a Kínai Kommu­nista Párt harcba vezette a népet a nemzeti és társadal­mi felszabadulásért, kivívta a forradalom győzelmét és a szocialista fejlődés útjára vezette Kínát. A forradalom győzelme után kialakult helyzetet ele­mezve a Pravda rámutat, hogy a győzelem feltárta a kínai nép előtt a gyökeres politikai, társadalmi és gaz­dasági átalakításhoz vezető utat. A Szovjetunió Kommu, nista Pártja, a szovjet nép — csakúgy, mint a forradal­mi harc éveiben — a prole­tár szocialista internaciona­lizmus nagy elveihez híven, minden szükséges támogatást megadott a kínai népnek a szocializmus építéséhez. Kí­nában szovjet segítséggel fel­épült több, mint kétszázötven nagy kapacitású modern ipari vállalat és komplexum. A kí­nai vezetők beismerése sze­rint ezek a vállalatok váltak „a kínai ipar gerincévé”. Az SZKP Központi Bizott­ságának sajtóorgánuma, mél­tatva a Kínai Kommunista Párt 1956-os VIII. kongresz- szusának jelentőségét, a kö­vetkezőket írja: — A VIII. kongresszus, amely megjelölte a szocialis­ta átalakítások folytatásának konkrét útjait, és meghatá­rozta a népgazdaság fejlesz­tésének legfőbb feladatait, hangsúlyozta, hogy a párt egész munkájának alapvető célja: „A nép anyagi és kul­turális szükségleteinek ma­ximális kielégítése”. Külpoli­tikai vonatkozásban pedig el­sőrendű feladatként jelölte meg „az örök, megbonthatat­lan, testvéri barátság további megerősítését a Szovjetunió­val és minden népi demokra­tikus országgal”. Bizonyos idő elteltével azonban Mao Ce-tung és hí­vei irányt vettek a kong­resszus határozatainak alá- aknázására, — folytatja a Pravda —. A Kínai Kommu­nista Párt vezetőségében ki­alakult nacionalista csoporto­sulás „felszítva a naciona­lizmust és a sovinizmust, Kína bel- és külpolitikáját alárendelni igyekezett a he- gemonisztikus nemzetközi tö­rekvéseknek”. „Minthogy pe­dig az SZKP és más testvér­pártok a marxizmus—leniniz- mus védelmében erélyesen visszautasították a marxiz­mus—leninizmus „baloldali”, opportunista, nacionalista po­zícióiból való revideálásának kísérleteit, a pekingi vezetők pártunk és más testvérpártok ellen hallatlan rágalomhad­járatot és aknamunkát indí­tottak, amelyet nemcsak a szocialista rendszerre és a kommunista mozgalomra, ha­nem az egész antiimperialis- ta frontra kiterjesztettek.” Mao Ce-tung és környeze­te aláaknázva a szocializmus építésének marxista—leninis­ta elveit, a kínai gazdaság fejlesztésének, az ország egész társadalmi-politikai életének céljaként jelölte meg „a há­borúra való felkészülést” az egész ország katonai táborrá való változtatását. Program- feladattá vált a kardcsörtető szovjetellenesség. Mint a Pravda írja, a „kulturális forradalom” után súlyos csa­pást mértek a Kínai Kommu­nista Pártra, a párt sok ki­váló veteránja, a kommunis­ták százezrei váltak a meg­torló és az üldöző hadjárat áldozataivá­A }8P a továbbiakban meg­állapítja: viszályt szítani a Szovjetunió és Kína között annál is ártalmasabb, mert mindez olyan légkörben megy végbe, amikor az im­perialisták fokozzák ellensé­ges tevékenységüket a szo­cialista országok, a szabad­ságszerető népek ellen. Az amerikai imperializmus és a japán militarizmus agresz- szív terveket érlel nemcsak a Szovjetunió, hanem Kína el­len is. Éppen ezért szovjet­ellenes alapon összejátszani az imperializmussal, támo­gatni a japán revansisták te­rületi igényeit — ösztönzi az Egyesült Államok, Japán és más imperialista hatalmak reakciós köreit, kárt okoz az antiimperialista frontnak — hangsúlyozza az SZKP köz­ponti lapja. Az SZKP XXIV. kongresz- szusa — amely sokoldalúan megvitatta a szovjet—kínai kapcsolatok kérdéseit — tel­jes egészében jóváhagyta és megerősítette az SZKP Köz­ponti Bizottságának és a szovjet kormánynak a szov­jet—kínai kapcsolatok terén követett lenini elvi politikáját és ilyen irányú konkrét lé­péseit — hangsúlyozza a lap, majd rámutat: Amikor a kínai vezetők előálltak a leninizmussal ösz- szeegyeztethetetlen és a szo­cialista országok ellen, a nemzetközi kommunista és az egész antiimperialista moz­galom aláaknázására irá­nyuló platformjukkal, az SZKP Központi Bizottsága következetesen védelmére kelt a marxizmus—leniniz- mus elveinek, minden eszköz­zel erősítette a kommunista viiágmozgalom egységét, vé­delmezte a szocialista közös­ség érdekeit. Az SZKP azon­ban erélyesen fellép az el­len, hogy a fennálló komoly ideológiai nézeteltéréseket átvigyék az államközi kap­csolatokra. Az SZKP a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság kapcsolatainak normalizálására törekszik, minden tőle telhetőt elkövet, hogy helyreálljon a jószom­szédság és a barátság a szov­jet és a kínai nép között. Az SZKP abból indul ki, hogy a Szovjetunió és Kína népeinek hosszú időre szóló, alapvető érdekei nem ütköz­nek össze. Éppen ellenkező­leg, ezek az érdekek követe­lik meg a kölcsönös együtt­működés és a barátság hely­reállítását és fejlesztését. Az SZKP-nak és a szovjet kormánynak a kapcsolatok rendezésére irányuló konkrét lépéseiről szólva a Pravda a következőket írja: Hamarosan azután, hogy 1969-ben, Pekingben szovjet kezdeményezésre találkozott a két ország kormányfője, megkezdődtek a határkérdé­sekkel foglalkozó szovjet— kínai tárgyalások. „A szovjet fél következetes, konstruktív magatartást tanúsít, olyan intézkedéseket javasol, ame­lyek elősegítik a kölcsönös megértés megjavulását, csak­úgy, mint minden vitás ha- ‘árkérdésnek, új határszer­Beke udvariasan tisztelgett. — Sajnálom — mondta je­gesen Hubert igazgató, ■*- nem tudom fogadni önt. Csak kényszernek engedek. — Ugyan — felelte Beke —, kényszerről szó sincs! De higgye el, fontos volna. — Nekem az a fontos, hogy be tudjam fejezni a dol­gozatjavítást. Egyébként sem tettem semmi törvényelle­nest. Jó napot! K'em azért volt elhárító­tiszt, hogy ne ismerje az em­beri természetet. A futball- közvetítés lármája kihallat- szatt az előszohába. Beke tu­dott a meccsről, az órájára pillantott, azt is látta, hogy mindössze hat-hét perc lehet hátra a végső sípszóig. Rá­gyújtott, és türelmesen vára-' kozott az ajtó előtt. ződés megkötése útján való végleges rendezését. De a tárgyalások csak akkor le­hetnek sikeresek, ha mind­két partner jóakaratot tanú­sít és erőfeszítéseket tesz az egyezmény elérésére”. A Kínai Népköztársaság kormánya az utóbbi időben olyan nyilatkozatot tett, hogy az ideológiai nézeteltérések nem akadályozhatják az ál­lamközi kapcsolatok fenntar­tását Kína és a Szovjetunió között a békés egymás mel­lett élés elve alapján. Mi fi­gyelembe vesszük a kínai félnek azt a készségét, hogy nem kell átvinni az ideológiai nézeteltéréseket az államközi kapcsolatokra, — hangsú­lyozza a lap, majd megálla­pítja: az SZKP-nak, a szov­jet államnak a Kínai Nép- köztársaság irányában tanú­sított igazságos, konstruktív magatartása megértésre és helyeslésre talál a testvéri szocialista országoknál, a kommunista és munkáspár­toknál, minden haladó, béke­szerető erőnél, köztük a kí­nai dolgozóknál is. Az SZKP Központi Bizott­ságának sajtóorgánuma ösz- szegezve a Kínai Kommunis­ta Párt fél évszázados útjából levonható következtetéseket, végezetül leszögezi: A Kínai Kommunista Párt nehéz fél évszázados útja alá­támasztja, hogy csak a mar­xizmus—leninizmushoz, a proletár internacionalizmus­hoz való hűség biztosítja a kommunisták minden tevé­kenységének sikerét, És ellen­kezőleg: az ezektől az elvek­től való eltérés vereségre ítéli a kommunista világmoz­galom bármely osztagát, kárt okoz a kommunisták nemzet­közi serege közös ügyének. szerződés Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Mahmud Riad, az Egyesült Arab Köz­társaság miniszterelnök-he­lyettese és külügyminisztere csütörtökön beszédet mon­dott abból az alkalomból, hogy Moszkvában ünnepé­lyes keretek között kicse­rélték a szovjet—egyiptomi barátsági és együttműködési szerződés ratifikációs okmá­nyait. A szerződést május 27-én írta alá Kairóban Nyikolaj Fodgornij, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa el­nökségének elnöke és Anvar Szadat, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke. Gromiko az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kor­mány nevében kifejezte meg­elégedését azzal kapcsolat­Tíz perc múlva, amikor új­ra csengetett, az igazgató megbékélt arccal fogadta. — Hát, tessék — mondta. Befejeztem a dolgozatokat... Mit óhajt tőlem? — Az I/B-vel szeretnék megismerkedni... — Az első,osztályos növen­dékekkel? — Hubert most az iméntinél is döbbentebb volt. És éppen a B osztállyal? Ez... ez. hogy úgy mondjam., szokatlan eset. Az őrnagy igazolta magát. <i- Vagy úgy... Akkor ter­mészetesen, nem faggatom. De a növendékek sajnos nin­csenek itthon. Osztálykirán­dulásra mentek. Valószínűleg megérkez­tek már. — Miből gondolja? Aprog­PÁRIZS A Vietnammal foglalkozó párizsi tárgyalások csütörtö­ki 159. ülésén Nguyen Thi Binh asszony, a DIFK kül­ügyminisztere, a tárgyaláso­kon részt vevő DIFK-küldött- ség vezetője kormányának 7 pontból álló új nyilatko­zatát terjesztette elő. A nyi­latkozat a DIFK rendezési tervét tartalmazza. NEW YORK A New York Times és a Washington Post, amely győ­zelmet aratott az amerikai kormánnyal folytatott har­cában azért a jogért, hogy nyilvánosságra hozhassa a vietnami háborúra vonat­kozó titkos okmányokat, csütörtökön folytatta cikkso­rozatainak közlését. HAGA Barend Biesheuvel, a már korábban kijelölt holland miniszterelnök szerdán este bejelentette kormánya meg­alakulását, amelynek tagjait csütörtökön mutatja be Ju­liana királynőnek. Az új holland kabinet megalakulá­sa ezzel lezárja azt a hosszú, 63 napos kormányválságot, amely az áprilisi parlamenti választások és Piet de Jong kormányának lemondását követően robbant ki. GENF A genfi leszerelési érte- "kezlet csütörtökön sem tar­tott hivatalos ülést, hanem szakértők bevonásával a föld alatti atomfegyver-kísér­letek megszüntetésének és az ellenőrzésnek a problé­máit vitatta meg nem hiva­talos ülésen. A hivatalos ülésekkel ellentétben a nem hivatalos ülésekről nem hoz­tak nyilvánosságra részlete­ket. ban, hogy hatályba lépett a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság barátsági és együttműködési szerződé­se. Nem kétséges, hogy a szerződés megkötése kiemel­kedő helyet foglal majd el a szovjet—egyiptomi kap­csolatok történetében — mondotta a szovjet külügy­miniszter. Válaszbeszédében Mah­mud Riad, az Egyesült Arab Köztársaság miniszterelnök­helyettese és külügyminisz­tere kijelentette: az utóbbi 15 évben nemcsak kiszéle­sedtek és nagymértékben fejlődtek az EAK és a Szov­jetunió kapcsolatai, hanem az államközi kapcsolatok pél­dájává váltak azoknak a né­peknek a számára, amelye­ket a barátság, a kölcsönös ram szerint ma egy bakonyi turigtaházban alusznak. — Megkérhetem, hogy te­lefonáljon a tanárnőjüknek? — Természetesen. — Hu­bert már tárcsázott is. — Meglátja, nem lesz otthon. E pillanatban egy női hang jelentkezett. — Magdika? — Hubert har­madszor hökkent meg. — Maguk már itthon vannak? Nem értem. Hogy el $e ment? De hát micsoda dolog! Ez nem mentség, kérem. Leg­alább bejelentette volna... Holnap majd beszélgetünk erről! Az igazgató most végképp felindult lett, hangja fenye­getően csengett. Aztán, a kagylót helyére téve, restel­kedve Bekéhez fordult: — Sárkány tanárnő itthon Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Központi Bizottság tit­kára szerdán és csütörtökön látogatást tett Borsod me­gyében. A KB titkárát Mis­kolcon. a megyei pártbizott­ság székiházában dr. Bodnár Ferenc, a Borsod megyei pártbizottság első titkára fo­gadta, majd tájékoztatta Bor­sod gazdasági és politikai helyzetéről, a megye lakos­ságának élet- és munkakö­rülményeiről, valamint a pártszervezetek helyzetéről és tevékenységéről a megye és a város más vezetői je­lenlétében. Biszku Béla az elhangzott információk után az idősze­rű bel- és külpolitikai kér­désekről tájékoztatta a meg­jelenteket. Ezt követően a Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök csütörtökön fogadta a Kremlben Czinege Lajos vezérezredest, a Ma­gyar Népköztársaság honvé­delmi miniszterét, s ebből az alkalomból Alekszej Koszi­gin és Czinege Lajos baráti beszélgetést folytatott. A be­szélgetésiben részt vett And­rej Grecsko marsall, a Szov­jetunió honvédelmi miniszte­re és Rapai Gyula moszkvai magyar nagykövet. ★ A magyar honvédelmi mi­niszter vezette küldöttség csütörtökön megkoszorúzta a Lenin-mauzóleumot és az ismeretlen katona sírját. Csütörtökön a Czinege La­jos vezérezredes, honvédel­mi miniszter vezette ma­gyar katonai küldöttség a megértés és az együttműkö­dés szálai fűznek össze az imperializmus és a kolonia- lizmus erői ellen vívott harc közös érdekei céljából. A Szovjetunió, a szovjet nép, párt és kormány ezek­ben az években, az elmúlt események során megmutat* ta, hogy olyan barát, amely mindig szilárdan, őszintén és határozottan támogatja ba­rátait, segítő kezet nyújt ne­kik védve a szabadság, a béke, a virágzás és a test­vériség eszméit. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter csütörtökön villásreggelit adott Mahmud Riad, az Egyesült Arab Köz­társaság miniszterelnök-he­lyettese és külügyminisztere tiszteletére. maradt. Azt mondja, az utók só este belázasodott, s az osz­tályt egy kolléganőjére bízta. Az illetőt Csalogány Máriá­nak hívják. De, higgye el, rendkívül lelkes tanár. Biz­tosra veszem, hogy mindent Sárkány tanárnő útmutatása szerint intézett. Minden úgy történt, ahogy eredetileg ter­vezték. — Ebben nem vagyok biz­tos... Az őrnagy elővette a fény­képet, amit a veszprémi ka­pitányságon kapott, s amit a bűnügyi fotós vett fel a Vadgalamb romjairól. — A turistaház, gim! az osztály aludt volna... Beke pár szóval ismertette a Vadgalamb pusztulását, majd engedélyt kért az igaz­gatótól, hogy másnap felke­resse a gimnáziumot. Hübet t annyira készséges lett, hogy otthonát rögtön felajánlotta éjjeli szállásul, az őrnagy azonban nem vágyott társa­ságra. Épp indulni akart, amikor a telefon csengeni kezdett. (Folytatjuk) vendéglátók társaságában megtekintette a nemrég fel­épült miskolci sportcsarno­kot és Centrum Áruházát. Biszku Béla csütörtökön az Ózdi Kohászati Üzemeket ke­reste fel és részt Vett a rúd- dróthengermű ünnepélyes alapkőletételén. Ezután dr. Bodnár Ferencnek, a megyei pártbizottság első titkárának és Csépányi Sándor vezér- igazgatónak a társaságában ellátogatott az acélműbe és a finomhengermű drótsorára, ahol hosszan elbeszélgetett Kovács Zoltán drótsori szo­cialista brigádjával. A Köz­ponti Bizottság titkára dél­után előadást tartott a Liszt Ferenc művelődési központ­ban megrendezett aktívaér­tekezleten. szovjet hadsereg székhazá­nak fehér márványtermé­ben koszorút helyezett el a tragikusan elhunyt Dobro- volszkij, Volkov és Pacajev űrhajósok ravatalánál. Czinege Lajos és a kül­döttség tagjai ezt követően a ravatalnál díszőrséget álltak. * Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere csütörtökön ebédet adott a Czinege Lajos vezet­te magyar katonai küldöttség tiszteletére. Hatnapos hivatalos baráti látogatásának befejeztével hazaindult Moszkvából a Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezet­te magyar katonai küldött­ség. A magyar katonai küldött­ség csütörtökön este visszaér­kezett Budapestre. Fehér Lajos fogadta N. V. Coldint Fehér Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese csütörtö­kön hivatalában fogadta a ha­zánkban tartózkodó N. V. Gol- dint, a Szovjetunió nehézipari építési miniszterét. A megbe­szélésen jelen volt Bondor Jó­zsef építésügyi és városfej­lesztési miniszter is. Pullai Árpád Hajdú-Bihar megyében Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra kétnapos látogatást tett Hajdú-Bihar megyében. Szerdán délelőtt a megyei pártbizottság székházában a megye párt- és állami vezetői fogadták. Karakas László, a Hajdú-Bihar megyei pártbi­zottság első titkára adott tá­jékoztatót a megye politikai, társadalmi és gazdasági hely­zetéről, a lakosságot foglalkoz­tató kérdésekről. A kora délutáni órákban Pullai Árpád — Karakas Lászlónak, valamint a megye és a város több vezetőjének társaságában a debreceni ház­építő kombinátba látogatott, ahol dr. Nemes Géza igazgató ismertette a nemrég átadott Új házgyár munkáját. Ezt kö­vetően a Központi Bizottság titkára az egy esztendővel ez­előtt csaknem egymilliárd fo­rintos költséggel felépült konzervgyárat kereste fel, ahol Nagy László igazgató is­mertette az üzem munkáját, eredményeit. Csütörtökön délelőtt Pullai Árpád a megyei pártbizottság székházában a városi és a já­rási pártbizottságok első tit­káraival, valamint párt- és tömegszervezeti osztályveze­tőivel a pártpolitika időszerű kérdéseiről folytatott eszme­cserét. Délután pedig részt vett a megye ifjúsági vezetői­nek és az ifjúsági kérdésekkel foglalkozó pártmunkások megbeszélésén. Vöröskőy János: 4. KÉMREGÉNY Kicserélték á szovjet—egyiptomi ratifikációs okmányait Czinege Lajos hazaérkezett a Szovjetunióból A Pravda cikkéből

Next

/
Thumbnails
Contents