Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-10 / 161. szám

1971. július 10. KELET-MAGYARORSZAG 8. oMal k LAPSZÉLEN Pedagógus­yakáció Van egy művelődésügyi rendelet, amely előírja, hogy július 15-től nem szabad kü­lönféle tanfolyamokkal, to­vábbképzéssel, nyári érte­kezletekkel zavarni a peda­gógusok szabadságát. A ren­delet még elég fiatal, alig 2—3 éves. Hogy az illetékes szervek ilyen rendeletet hoztak, annak természete­sen oka volt. Egyes helye­ken ugyanis nem éppen pi­henésnek számító értekez­letekkel, elfoglaltságokkal sokszor széttördelték a pe­dagógusok nyári vakációját. Megyénkben a tanácsi irá­nyító szervek, az iskolák a rendelet szellemében szer­vezik a tanév utáni értekez­leteket, továbbképző tan­folyamokat. Július 15-ig mindenütt befejezik a ren­dezvényeket, s csak azok a pedagógusok maradnak mun­kában, akik nyáron a nap­közi otthonok felügyeletét ellátják, s akik az úttörők táborozásánál önként, kí­sérőként vesznek részt. A pedagógusok vakáció­ja az idén is jónak ígérke­zik. Csaknem minden ne­gyedik szabolcsi tanító, ta­nár ment és megy üdülni és utazik külföldre. Szabolcsi pedagógusok jártak a baráti országokon kívül Dániában és Olaszországban, s még több külföldi ország meg­látogatása szerepel a szak- szervezetek üdülési prog­ramjában. Pihenés és erőgyűjtés a nyár a pedagógusok több­ségének, akik közül ter­mészetesen igen sokan, a következő hetekben sem tétlenkednek. Legfeljebb mint tiszteletdíjas könyv­tárosok, művelődésiotthon- vezetők, klubvezetők, könyv­bizományosok, moziüzem­vezetők, irodalmi estek ren­dezői, szereplői „tanítanak” tovább a szünidőben is... P. G. Negyvenmilliárd a közlekedésre Előtérben a vasút rekonstrukciója, az úthálózat korszerűsítése A Gazdasági Bizottság meg­tárgyalta és jóváhagyta a köz­lekedés célcsoportos beruhá­zásainak ötéves, ezenbelül az 1971—1973. évre szóló, pénz­ügyi előirányzatait. A közlekedés fejlesztésére — célcsoportos beruházás­ként, elsősorban a közforgal­mú vasúthálózat és jármű­park rekonstrukciójára, s az országos közúthálózat bővíté­sére és korszerűsítésére — a IV. ötéves tervben 40,2 milli­árd forintot, 1971—73 között 23 milliárd forintot fordíta­nak. A vasút hálózatfejlesztésére 15,2 milliárd forint jut, 5,6 milliárd forint a költségvetés­ből. A program keretében folytatják a Rákos—Ujszász vasútvonalon a Nagykáta— Ujszász közötti második vá­gány építését. A kelet-nyuga­ti irányú növekvő tranzitfor­galom lebonyolításához ugyancsak második vágányt létesítenek Apafa—Nyíregy­háza és Fényeslitke—Záhony között. A vasút rekonstruk­ciója során a tervidőszakban mintegy 180 kilométer hosszú vasúti pályát korszerűsítenek. Több, mint 5 milliárd forin­tot fordítanak a vasúti cso­mópontok, pályaudvarok, ál­lomások fejlesztésére, egyebek között a záhonyi átrakóállo­más és a szolnoki vasúti cso- pont bővítésére, korszerűsíté­sére. A korszerű személy- és áruszállításhoz csaknem 11 milliárdot költenek járműbe­szerzésre. A mellékvonalakon kiselejtezik a régi favázas ko­csikat. Az áruforgalmat 14 ezer új tehervagon beszerzé­sével segítik. Jóllehet 15 ezer régi kocsit kivonnak a forga­lomból, a nagyobb vagonok­kal mintegy 200 000 tonnával bővül a kapacitás. A másik fontos ágazat, az országos közúthálózat fejlesz­tésére és korszerűsítésére, ál­lami költségvetésből összesen 14,1 milliárd forint áll rendel­kezésre. A IV. ötéves tervidő­szakban befejezik a 200 főnél több lakosságú települések bekötőút-építési programját — 136 bekötőút épül 455 kilo­méter hosszúságban —, s így megvalósul a Politikai Bizott­ság ezzel kapcsolatos 1965. évi határozata. A nagy útépítkezéseket ki­emelt beruházásként kezelik. M 7-es autóút Budapest—Szé­kesfehérvár közötti szakaszát 1973-ra autópályává alakítják át. A Budapestet Miskolccal összekötő M 3-as autópálya első ütemeként megépül a bu­dapesti bevezető szakasz 30 kilométer hosszúságban Gö­döllőig. Az M 1-es autóút Ta­tabánya—Győr közötti szaka­szának építése áthúzódik 1976- ra. A GB döntése szerint mint­egy 450 millió forintot kell fordítani az utak építésének műszaki előkészítésére, a mi­nőségellenőrzési, kutatási, ter­vezési feladatait ellátó bázi­sok fejlesztésére. A IV. ötéves tervben a köz­úti forgalom másfél-kétszere­sére növekszik — a járműál­lomány több, mint 360 000-rel gyarapodik — s ez megköve­teli az utak további korszerű­sítését. Erre a célra mintegy 11 milliárd forint jut, s 1528 kilométer főhálózati és 635 ki­lométer alsóbbrendű utat hoz­nak rendbe a magasabb köve­telményeknek megfelelően. Ifjúsági kisáruház a Tanácsköztársaság téren mekkonfekció, cipő, kötött, divat-, fehérnemű és bébi­cikkek. Az új üzletben egyrészt a vevőkiszolgálás kulturáltsá­gának, valamint a bolti dol­gozók munkakörülményei­nek javítására nyílik lehe­tőség, mert az összes alap­terület — a megszüntetett boltegységek területét fi­gyelembe véve — megkét­szereződik. Az új boltba települ át az anyák boltja, a gyermekcipő bolt a Rá­kóczi utcáról és a gyermek- konfekció a Zrínyi Ilona utcáról. A berendezés önkiválasz­tó, amely gyorsabb kiszol­gálást biztosít. Állandó jel­legű bemutatókat tartanak majd olyan cikkekből, me­lyeket a vállalat közvetle­nül a termelőüzemekből szerez be. Ifjúsági ruházati problémákat oldanak meg, mert az árukészlet a csecse­mőholmiktól kezdve ma­gában foglalja majd a bak­fis és az úgynevezett ka­maszkori igényeket is. Az eddigi tervek szerint az új kisáruház megnyitására előreláthatólag július hó­napban kerül sor. Farkas Pál Kanadások A Zrínyi Ilona utcai ter­vezett nagyáruház felépí­téséig szükségszerűvé vált Nyíregyházán, hogy az épít­kezés miatt elköltöztetett boltokból kialakítsanak egy úgynevezett nagyboltot. Az iparcikk kisker vállalat eb­ből a gondolatból kiindulva megvalósította a Tanács- köztársaság tér 7 szám alatt az ifjúsági kisáruházat. Kö­zel 2 millió forintos költ­ségberuházással a volt vil­lamossági boltot építették át és korszerű berendezéssel látták el. Az új kisáruház alapterülete 420 négyzetmé­ter. A bolt profilja: gyer­Egy kopasz, pirosbarna ar­cú, hatvan év körüli kana­dás magyar ül az asztalfőn. Percek óta bíbelődik egy fényképezőgéppel. Rikitókék zsebes inget visel, vastag, nagy csomóra kötött nyak­kendőt, s fölötte lezser, lötyö­gő szürke zakót. Heten ülik körül az asztalt a Keleti pá­lyaudvar éttermében. Velem szemben egy sápadt, beesett arcú paraszt kinézetű öreg. Mellette egy jó svádájú szür­ke öltönyös, a másik végén az asztalnak egy gondterhelt, s nekem háttal •— talán a leg­fiatalabb — őszes hajú, kezé­ben kanadai újság, az Uj Szó. Belepillantok a szétnyitotl lapba. Cím. Nagy betűkkel közli, hogy az idén százhúsz­ezer magyar látogat haza. Az óhazába. Itt ülnek kö­zülük heten. Besüt a napfény. Délután alig múlt három óra. Sok a vendég. Lépéseket el­nyelő szőnyeg, miniszoknyás felszolgálólány sürög-forog körülöttük. Asztaluk megpa­kolva Kinizsi sörrel. Koccin­tanak és isznak. Valamennyi túl van már élete delén. Gondolom, azok közül valók, akik a harmincas évek ele­jén, a nagy világgazdasági válság idején „tántorogtak ki”. Most újra itthon vannak. Végre elkészült a rikító­kék inges — farmer kinézetű — a fényképezőgéppel és fel­áll. Magyarázza ki hová ül­jön, hogy mindenki rajta le­gyen a képen. Vitatkoznak. Nem fér bele a lencsébe egy­szerre mindenki. Akkor majd részletekbe. Átülteti az egyik oldalról a másikra társait, ö ül a szélére az asztalnak, s szólítja Sanyit, álljon fel, ma­gyarázza, hogyan kell hasz­nálni a gépet. — Csak ezt kell lenyomnod és kész. Japán gép, nézd. Elő is hívja este a képekét — magyarázza. Sanyi feláll. Távolabb lép az asztaltól. — Benne vagyunk? — Nem. — Menj hátrább. — No most. — Ne oda állj. Ide ni. Se­gít a pincér úr is — rendez­kedik a kékinges, akit Gézá­nak szólítanak a többiek. Pofba vágják magukat. Emelik a poharat. Egy katta­nás. Sanyi bácsi leül, feláll egy másik. S ez így megy sorba. Már az egész étterem vendégserege figyeli őket. őket azonban ez nem érdekli. Nem tudnak betelni az öröm­mel. Elfogy a sör. Újabb ren­delés. Jön a miniszoknyás. Kinyitja az üvegeket. Kóstol­ják, ízlelik a sört. — Hiába, a kanadai sörnek nincs ilyen aromája. Érzitek azt a finom kesernyés ízt? — néz a többiekre Géza bácsi. — Van olyan erős, de ez más. Hazai! Vonatra várnak. Amint hal­lom, egyikük Szatmárba ké­szül, Csengerbe. Nem is sej­tik, hogy ma érkezik. A má­sik Borsodba. Közöttük isme­rős neveket emlegetnek. Sanyi bácsi elegáns, celo­fánba burkolt szivarral kí­nálja a többieket. Rápöfé­kelnek. Jó illatú dohányfüst száll az étteremben. Egyik tár­sának egy egész dobozzal ad. Ö maga pedig Fecskét vesz Tanácstörvény és kereskedelempalitika Szúrdi István előadása Dr. Papp Lajos államtit­kárnak. a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével pénteken a Par­lament Gobelin-termében értekezletet tartottak a fő­városi, illetve a megyei és megyei városi tanácsok el­nökei. A kereskedelempolitika és a tanácstörvény összefüggé­seiről Szurdi István belke­reskedelmi miniszter tájé­koztatta az értekezlet részt­vevőit. A miniszter kiemel­te, hogy a tanácsok tulaj­donképpen a lakosságot el­látó bolthálózat gazdasági tevékenységének csaknem teljes egészében irányítói, ellenőrzői. Jelenleg a for­galomba kerülő élelmisze­reknek 57, ruházati cikkek­nek 23. vegyesiparcikkeknek pedig 7 százalékát a kiske­reskedelmi vállalatok és szövetkezetek közvetlenül a termelőtől szerzik be — a nagykereskedelem kikap­csolásával. A tanácsok te­hát nagyon sokat tehetnek az ellátás további javítá­sáért: módjuk van befolyá­solni a mezőgazdasági — és részben az ipari — terme­léssel foglalkozó vállalatokat és szövetkezeteket, hogy bő­vítsék árukínálatukat, javít­sák termékeik minőségét. — A tanácsok felügyeleti munkájának fontos része a vállalati árpolitika ellenőr­zése. A rendkívül alacsony zöldség- és gyümölcsfogyasz- tás okai például — a for­galmazási problémákon túl az árakban is keresendők. Egyszerűen arról van szó, hogy több és viszonylag ol­csóbb jó minőségű zöldséget és gyümölcsöt kellene ter­melni. Szurdi István a továb­biakban beszámolt arról, hogy a Belkereskedelmi Mi­nisztérium vezetői az év ele­jén egyeztették a IV. ötéves terv főbb kereskedelem­fejlesztési elképzeléseit a ta­nácsokkal. A rendelkezésük­re álló. egymilliárd forintot kitevő állami támogatási alapból 25 ABC-, 24 ipar­cikk- és 10 lakberendezési áruház, illetve 25 önkiszolgá­ló étterem létesítését, bőví­tését tudjuk segíteni. A ke­reskedelmi szempontból még ellátatlan körzetekben 250— 300 bolt kialakításához nyúj­tanak állami támogatást, se­gítik az üzemanyagtöltő és tárolótelepek felépítését, a teher- és személygépkocsi kereskedelmi hálózat bővíté­sét, zöldség-gyümölcs hűtő- tárolók létrehozását. A miniszter a továbbiak­ban azokról a lehetőségek­ről szólt, amelyeket a ta­nácstörvény biztosít az ellá­tás. a kereskedelmi tevé­kenység további javítására. Hangsúlyozta: fontos újdon­ság. hogy a tanácstörvény egyértelműen a szakigazga­elő. Rágyújt. Mélyet szippant a cigarettából. A többiek fi­gyelik. — Ez is hazai. És van olyan jó cigarettában, mint a sör, a Kinizsi — mondja. De a kékinges még most sem elégedett. Babrálgatja a fényképezőgépet. Egyik hely­ről a másikra ülteti társait, a legkülönbözőbb pózokban fényképezi őket. Mikor vé­gez, az órájára pillant. Az óhazában most négy óra, délután. — Kanadában most 11 óra van — jegyzi meg. Csak már otthon lennének Szatmárban, Borsodban! Alig várják a negyven év utáni ta­lálkozást a testvérekkel, roko­nokkal, ismerősökkel. — Nem tudom él-e még Mariska néném, aki nevelt — így a Sándor bácsi. — Hát a koma most mivel foglalkozik? — említi Géza bácsi, s kezdi újra magya­rázni, hogy amikor ő negy­venegy évvel ezelőtt kiment Kanadába, cseléd volt a ko­ma valamelyik uraságnál. Estére már szeretteik kö­zött voltak. Farkas Kálmán i tási szervek hatáskörébe utalja a kereskedelmi vál­lalatok és szövetkezetek fel­ügyeletét. Ettől azt várjuk, hogy a vállalatok és szövet­kezetek az eddigieknél na­gyobb segítséget kapnak a tanácsoktól. Szurdi István kitért a ta­nácsok és a gazdálkodó szer­vek közötti kapcsolat fejlő­désére. a fogyasztói érdek- védelem fontosságára. a Belkereskedelmi Miniszté­rium és a tanácsok együtt­működésének eredményeire, majd előadását az áruellátás elemzésével zárta. Az előadást élénk vita követte, a tanácsi vezetők számos figyelemre méltó gondolattal gazdagították a kereskedelempolitikai el­képzeléseket. A vitában fel­szólalt Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács, dr. Komó­csin Mihály, a Csongrád Megyei Tanács, dr. Tapolczai Jenő. a Fejér Megyei Tanács. Kbaukó Mátyás, a Békés Megyei Tanács és Orosz Fe­renc, a Sziabolcs-Szatmár Megyei Tanács elnöke, vala­mint Sugár Imre, a Somogy Megyei Tanács, Bartha János, a Hajdú-Bihar Megyei Ta­nács és dr. Kőrös Gáspár, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnökhelyettese. Az értekezlet dr. Papp Lajos zárszavával ért véget. A mentőautó szirénázva rohan a tett helyére. Sú­lyos balesethez riasztották a rohamkocsit. Percek tel­nek csak el, és máris a men­tőorvos veszi kezelésbe a fiatalembert. Szabálytala­nul lépett le a járdáról, a fékező gépkocsi így is fel­dobta, tolta maga előtt. M. G.-t elsősegélyben része­sítették. A kórházban kezdő­dött alapos kivizsgálása. Mire ezzel végeztek, M. G. meghalt. És hány és hány ilyen és hasonló esetről tudnak a mentőorvosok, a kórházi baleseti orvosok. Pedig sok ember megmenthető lenne, ha néhány adat eleve ren­delkezésre állna. M. G. esetében például elég lett volna ha tudják: régen cu­korbeteg, és nemrég hevert ki egy szívizomgyulladást. Sok, az utcán elájuló, ösz- szeső ember sorsa is gyor­san javítható lenne, ha az oda érkező mentő és orvos legalább némi támpontot kapna a szenvedő egészségi állapotáról. A világon először Kevés megdöbbentőbb statisztika képzelhető el, mint az, amely azt tartal­mazná, hány élet múlt azon, hogy hiányzott néhány fel-' jegyzés az embereknél. Egy kis lapocska, amelyen ott szerepelt volna néhány szakszó, amely tájékozta­tást adott volna az orvos­nak, hogy a sebesült, beteg korábban milyen betegség­ben szenvedett, hogy mi­lyen szervi elváltozása van, mi az, amire ügyelni kell. Ez a felismerés vezeti a magyar egészségügy irá­nyítóit, hogy november 1- től életbe léptessenek egy olyan rendelkezést, amely lehetőséget ad erre. A vi­lágon először nálunk kerül szervezett formában sor ar­ra, hogy minden ember kap­hasson olyan egészségügyi lapot, amely a személyi igazolványába helyezve egészségügyi adatait is tartalmazza. Már a nyom­dában vannak ezek a nyom­tatványok, és néhány hó­nap csupán és Szabolcs­Megyénk szépségei, érdekességei A Tisza-kanyar A Tisza hatalmas íve által övezett területet nevezzük így. A Tisza- hat történelmi emlékű területeinél kezdődik, és tart egészen a Tisza és a a Bodrog találkozásáig. Ez a terület a végpontot jelentő Tokaj kivételével megyénkhez tartozik. Változatos tájegységeket zár magába: a Tiszahá- tot, a Nyírséget, a Rét­közt. Ez a vidék hazánk egyik legjövősebb ide­genforgalmi területe. A történelmi érdekességek mellett a néprajzi ritka­ságok is megtalálhatók, ez a táj bővelkedik a természeti szépségekben, A csend szigetei azok a Tisza-parti fürdőhelyek, amelyek itt alakultak ki. ösfüzesek, ritka szépsé­gű ártéri erdők szegé­lyezik a vizet. A Tisza-kanyar válto­zatos világát már or­szágosan is terjesztett prospektus népszerűsíti. Fejlesztését külön inté­ző bizottság pártfogolja majd. Következő ismer­tetésünk a beregi Tisza- hát látnivalóit mutatja be. Szatmárban is kaphatóak lesznek minden gyógyszer- tárban, rendelőintézetnél. Mi lesz a lapokon? Az egészségügyi lapokat mindenki önkéntes alapon szerezheti be. A leglénye­gesebb egészségügyi infor­mációkat vezetik ezekre, így ott lesz a vércsoport megjelölése, a rendszeresen szedett, az életmentés szem­pontjából fontos gyógysze­rek felsorolása, napi szedési adagja, a tetanusz elleni védőoltások időpontja, a felhasznált vérsavó faja, továbbá adatok olyas sú­lyos betegségekről, mint mondjuk a cukorbaj. Ezeknek a fontos ada­toknak a felvezetése ter­mészetesen nem történhet egy időben, hiszen a megyei egészségügyi apparátus ren­geteg idejét venné igénybe, így a kitöltésre folyamato­san kerül sor. Az orvosok, a betegek jó, ha az egyes vizs­gálatok eredményeit már most jegyzik, nyilvántar­tásba veszik a terhesgondo­zás eredményeit, a közbeni vizsgálatok során tapasztal­takat. Nagyon hasznos lesz, ha egy-egy beteg a körzeti or­vosával a diagnózisokat be­íratja a kis lapocskára, el­teszi a laboratóriumi lelete­ket, fontosabb vizsgálatok papírjait. így ' azután elérhe­tő lesz, hogy a folyamatos jegyzés révén a lapocskák — amelyek angol és orosz nyelven is felsorolják a be­jegyzendőket — teljes ké­pet adjanak szükség esetén az emberről. Megyénk orvosai is rész­letes tájékoztatást kapnak arról, mi a teendőjük majd az egészségügyi lapokkal. Felkészül a munkára a la­boratóriumi hálózat is, amely elsősorban a vércsopórt- megállapításoknál nyújt majd segítséget. A lényeg most már csak az, hogy me­gyénk lakossága is felismer­je ennek a kiváló, kezdemé­nyezésnek a lényegét, és éljen azzal a lehetőséggel, amely élete védelmét hi­vatott szolgálni. (b.) /Modern életvédelem: Zsebben hordott diagnózis

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents