Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-08 / 159. szám

1 oldal KELET-MAGYARORSZÄG 1971. Jáiíus S. Korszerű-e a csillagfürttel végzett zöldtrágyázás? (2.) Ebben a kérdésben folyta­tom indoklást igénylő sorai­mat. Az 1960—1971. évig terjedő Időszakban több nagyüzemi gazdaság egyes vezetői úgy nyilatkoztak, hogy az egyéni gazdálkodás idején helyénva­ló volt a zöldtrágyázás, mert a „Nyírségben” több gazda 5—20 holdas szántóföldje csu­pán futóhomokból állott. De 1960. év óta kialakultak a nagyüzemi szövetkezeti és ál­lami gazdaságok és gzek üzemegységei legtöbbnyire 2—3 ezer holdasak. Ilyen nagy területű üzemegységekben pedig a szántóföld nagy része barna homok, vagy barna vá­lyogtalaj, amelyekben sikere­sen lehet termeszteni jobb minőségű szálastakarmány-fé- léket. így tehát a Nyírségben is a nagyüzemi szövetkezeti és állami gazdaságok több istál­lótrágyát tudnak kitermelni, mint azelőtt az egyoldalú fu­tóhomokon az egyéni gazdál­kodók. Vitathatatlan, hogy a mai állattenyésztés fejlődése korszerű alapokon nyugszik és jó vezetés esetében több és jobb istállótrágyát lehet ki­termelni, és ebből jut a laza homoknak is. De viszont szá­molnunk kell azzal, hogy a Nyírség időjárása a legtöbb évben száraz jellegű. Ennél­fogva a szálastakarmány-fé- lék sem adhatnak olyan nagy ' termést több évi átlagban, mint más, jobb éghajlatú vi­dékeken. Kevés az istállótrágya 1 A nyírségi nagyüzemi gaz­daságokban az a gyakorlati helyzet, hogy jó vezetés ese­tén is évente az összes szán­tóföld területének csupán egy- hatod, legjobb esetben egyötöd részét tudják istállótrágyával beterítem. Márpedig ilyen adottsággal már ajánlatos a zöldtrágyázást is igénybe venni és ezt a burgonyának biztosítani, annyival is in­kább, mert hiszen a nyírségi talajokon nagyobb arányban termesztjük a burgonyát. De figyelembe kell vennünk azt a tényt is, hogy a mai üzemegy­ségek sok ipari növényt ter­mesztenek és ezeket sikeresen csak a jobb talajokon lehet felkarolni. Márpedig az ipari növények sok istállótrágyát igényelnek. Nyilvánvaló te­hát, hogy az istállótrágya na­gyobb részét a barna homok-, vályagtalajokra kell irányíta­nunk. De nem szabad megfe­ledkeznünk arról sem, hogy több helyen folyik zöldség-, sőt gyümölcstermesztés is. Ezek az üzemágak pedig sok istállótrágyát igényelnek. így tehát nyilvánvaló, hogy egyik gazdaság sem mondhatja azt, hogy sok istállótrágyája van. A való helyzet az, hogy jó vezetés esetében is az istálló­trágyával takarékoskodni kell. és azt helyes mértékben kell beosztani az egyes talajok mi­nősége és azokban termesztett növények szerint. Ebben az okszerű beosztásban igen nagy segítségünkre lehet a zöldtrágya, mert ennek segít­ségével tudhatjuk az istálló­trágyát a kellő mennyiségben oda juttatni, ahol erre legjob­ban van szükség. Tehát a jobb talajokon termesztett ipari és élelmezési zöldségfé­le növények alá. Ezzel szem­ben a laza homoktalajokon természetszerűen nagyobb arányban termesztjük a bur­gonyát. Ennek pedig legjobb szerves trágyája a csillagfürt zöldtrágya, egybekapcsolva a korszerű műtrágyázással. A zöldtrágyázott burgonya egészségesebb Üzemtani hiba lenne a Nyírségben, ha a jelzett adott­ságot nem használnánk ki a magunk előnyére. Mivel a zeldtrágyázott burgonya egészségesebb, tehát jobban ellenáll a növényi gombabe­tegségeknek, ezen az alapon jobban elviseli a kolorádóbo- gár által okozott károkat is plyan értelemben, hogy a jel­zett rovarkártevő ellen hasz­nált mérges permetező-, vagy porozóanyagokat a burgonya levele és szára jobban viseli el. A szántóföldi növényter­mesztés minden mezőgazda- sági üzemegységben tervszerű vetésszerkezetek, vagyis ve­tésforgók szerint megy vég­be, melyek keretében lehet 3—4, de lehet 7—8 szakasz, vagyis tábla is. Mindezt a ta­lajok minősége, a piaci érté­kesítés adottsága és lehetősé­ge, valamint a közlekedési út­vonalak elhelyezkedése és a trágyázási rendszer szerint kell kialakítani. Hosszú évi tapasztalatok és kísérletek igazolják azt, hogy a laza homoktalajokon leg­jobban bevált olyan vetés- szerkezet, tehát olyan vetés­forgó, amely 6—7 szakaszból, gazdai nyelven táblából áll. Ezek közül 1 szakasz kap is- tállótrágyát, 1 szakasz pedig zöldtrágyát és ezt a szakaszt feltétlenül a burgonyának kell biztosítani. Ezeken kívül 1 szakaszban gyökértrágyázást kell alkalmazni. Ebben a sza­kaszban termesztünk édes csállagfürtöt szálas takar­mánynak, vagy magnak, a megfelelő műtrágyázással. De beoszthatjuk a laza homok ta­lajú szántóföldet 2—3 vetés­forgóra is, melyek mindegyi­ke lesz 6—7 szakaszos. Ebben az esetben a gyökértrágyázást biztosító szakaszba vethetünk keserű csillagfürtöt magnak és ez fogja lehetővé tenni a zöldtrágyázás tervszerű ke­resztülvitelét. A vegyes szer­ves trágyázás, tehát istálló- és zöldtrágyázás egybekapcsolva korszerű műtrágyázással biz­tosítja a legjobb eredménye­ket a nyírségi futóhomokon. Csillagfürt tarlóban Az 1930—1960. évig terjedő időszakban, tehát 30 évi adat­gyűjtés alapján, 10 éves átlag­ban a rozs tarlójába vetett keserű csillagfürt 3 évben si­került jól, vagyis az ember derekáig érő zöldtrágyatöme- get adott. További 3 évben csak közepes volt az ered­mény, ami szemléltetően úgy értelmezendő, hogy a zöldtrá- gyatömeg csak az ember tér­déig ért. Ezenkívül 2 évben gyengén sikerült, tehát a zöld- trágyatömeg 20 cm-nél nem volt magasabb. Végül 2 évben sikertelen volt a tarlóvetés, mert a tartós szárazság foly­tán a csillagfürtmag gyéren kelt ki, és ami kikelt, az sem volt magasabb 10 cm-nél. De még az ilyen rosszul sikerült tarlócsillagfürt-vetés után is volt elérhető kisarányú ter­méstöbblet mind a burgonyá­nál, mind az utána következő rozsnál. Azért írtam így a sor­rendet, mert jövedelmezőségi szempontból a burgonyának kell biztosítanunk a zöldtrá­gyázást. A jól és közepesen si­került csillagfürt zöldtrágyá­nak azonban átütő homokja­vító képessége van még akkor is, ha a 10 évből csak 6 éven át sikerül a jelzett eredmény. Ennek oka abban keresendő, hogy a további 4 éven át a sikertelen vetés is ad némi terméstöbbletet, tehát nem hanyatló irányúak a sikerte­len évek sem. Azért van nagy jelentősége a csillagfürttel végzett zöld- trágyázásnak, és nem szabad visszariadni attól, ha egyik­másik száraz nyáron a tarlóba vetett csillagfürt gyengén, vagy rosszul sikerül. A vetés ideje A legnagyobb zöldtrágya- tömeget akkor kapunk, ha jú­lius hó folyamán vetjük el rozstarlóba a csillagfürtöt. Ez azonban csak akkor indokolt, ha a homok kellően átázott, tehát kielégítően csapadékos július van. Ellen esetben au­gusztus havára kell elhalasz- tanunk a vetést. Ebben az esetben nem kapunk ugyan magasra nőtt zöldtrágyatpme- get, de ez viszont sűrűbb ál­ladókánál fogva kipótolja azt. A rozs tarlójába vessünk el­sősorban keserű fajú csillag­fürt magját. Ugyanis szem előtt kell tartanunk azt, hogy július havában a nap sugarai a legmerőlegesebben érik a talajt, azért legmelegebb a jú­lius hava több évi átlagban. A nyírségi homok pedig szinte forró a nyáron. Ilyen meleg­ben elszaporodik a talajban a „Fusarium Öxisporum” nevű talajgomba — mint parányi kis mikroorganizmus, és ez megtámadja a gazdasági nö­vények gyökérzetét, többek között a burgonyát és a csil­lagfürtöt is. A jelzett gyö­kérbetegségnek a keserű fajú csillagfürt sokkal jobban el­lenáll, mint az édes. Ezen ok­ból a nagyobb zöldtrágyatö- meg elérése céljából inkább a keserű csillagfürtfajok mag­ját vessük el a rozs tarlójába A tarlóba vetett csillagfür­töt lábon hagyjuk és csak ta­vasszal szántsuk le burgonya alá. A tavaszi nagy homokel- hordások és homokverések csökkentése miatt ajánlatos a tavaszi leszántás a Nyírség­ben. Ezt annyival is inkább vegyük figyelembe, mert a mai nagyüzemi gazdaságok­ban a vetésforgók táblái 30— S0 holdasak. Ilyen nagy terü­leten a tavaszi szélviharok lendítőereje is nagyobb. Dr. Westsik Vilmos Érdemes — nem ? Döntenek a számok Az egyik szatmári ter­melőszövetkezetben három­száz hold ősgyep .kaszáló műtrágyázását, felülvetését — tehát egyszerű öntözés nélküli javítását — tervez­ték az agronómusok. A ked­vezőtlen összetételű, meg­ritkult gyepállomány évi 20—25 mázsa zöldtermést hozott. Az általános költ­ségekkel együtt is néhány fo­rintba került 1 mázsa zöld­széna. A műtrágya ára, az odaszállítás és kiszórás, va­lamint a nagyobb termés­betakarítási többletköltsége nemcsak az 1 holdra jutó költ­séget, hanem az 1 mázsa széna előállítási költségét is - növelte. Az eddigi 7—8 fo­rintos zöldszéna önköltsége 8—10 forintra emelkedett. Mit mond erre az állatte­nyésztő? Nyilván neki nem tetszik, ha növekszik a ta­karmány költsége. Nem, mert ez átrakódik a tej, és a növendékállatok előállí­tási önköltségére. Nyomon lehet követni, hány fillérrel kerül többe egy liter tej, vagy 1 kilogramm élő súly előállítása. Kinek adjunk hát igazat? A növényter­mesztőknek. Ugyanis 300 hold széna terméstöbblete felszabadított 100 hold szá­las takarmányt termő szán­tóterületet, nevezzük ezt lóherének, vagy szarvaske- repnek, mindegy, ennek a termését pótolja a széna­többlet. Az így felszabadult 100 hold szántón — mini­málisan számolva — 1000— 1200 mázsa kalászos szem­termést, vagy 1400—1600 má- ■zsa morzsolt kukori­cát lehet termelni. Az állattenyésztő ugyab drá­gábban kapja a szénát, de a valóságban a műtrágyá­zással igen sokat nyert a termelőszövetkezet. A tanulság: ha az egység­nyi területről több termést tudunk betakarítani és ez­zel csökkenjük annak a nö- vénycsoportnali a termőterü­letét, nem szabad kiszakítva vizsgálni az önköltséget. Ke­vés növénynél tapasztalható ésszerű pótlólagos ráfordí­tás esetén a terményegy­ségre eső önköltségnöveke­dés. A naturálisán hasznosí­tott ősgyepek esetében ez előfordulhat. Hiszen, ahogy jeleztük is, szinte csak a betakarítási munkadíj ter­heli az önköltséget. Üze­men belül tehát a további kihatásokat is szükséges vizsgálni. A példaként ho­zott 100 hold abraktermése bőségesen kifizetővé te­szi a műtrágyázást. Ilyen esetben tehát a számokat csak összefüggésükben vizs­gálhatjuk helyesen, illetve így állapíthatjuk meg egy- egy intézkedés hasznossá­gát. (Cs. B.) MI ÍGY CSINÁLJUK: A §^almal)álázái: hatszoros érték Szabolcsban késik az ara­tás. Péter-Pálkor éppen csak hogy belecsipkedtünk az ár­pába. A hajrá most kezdő­dik. Szervezetek, irányító szervek, vállalatok tanács­koznak: hogyan lenne a leg­jobban? A megye, a nyíregy­házi járás, a területi szövet­ségek szakemberei szerint az egyik fontos gond: a szalma értékének hasznosítása. Hol csinálják a legjobban? Egy­értelmű válasz: Tiszalökön. Szalma — melasszal keverve A tiszalöki Kossuth idén év elején egyesült a tiszalöki másik három — mérleghiá­nyos — termelőszövetkezettel. Idén azt kell csinálnia nyolc­ezer holdon, amit tavaly csak kétezer holdon lett. Első pont: a kalászosok szalmája nagyon fontos tar­tozéka az állattenyésztő me­zőgazdasági nagyüzemeknek. Második pont: a szalmára nemcsak alomként van szük­ség. A tiszalöki Szabadság Tsz — a legrégebbi szövetke­zet nevét vette fel a négy ter­melőszövetkezet egyesülése után — középkötött talaján nem nélkülözheti a szerves trágyát. Most épül hatszáz tehénférőhelyes szakosított szarvasmarha-tgnyésztő tele­pe. Létszáma eléri az ezer- nyolcszázat két év alatt. Kö­zépkötött talajon ennyi is­tállótrágyát eldobni, bűn vol­na. Harmadik pont: a szalma takarmánynak is kell. Hol érdemes bálázni? Negyedik pont: a szalma időbeni betakarítása a követ­kező mezőgazdasági év körül­tekintő munkaszervezését alapozza meg. Ha a kombájn levonult hi''ltál&íí2’ó's: ' arátáSá ű«tón'é£é: héten bélül — dé íe‘gjÖbb,’ lía egy-két napon belül — eltűnik a földről a szalma is. „Fekete” a föld. Lehet tarlóhántani. Lehet másodvetést bele tenni. Ötödik pont: a korszerű szalmabálázó gépek nem is olcsóak. Tavaly a kis Kos­suthnak hetvenezer forinttá került csak a zsinór. Idén az egyesült, nagy, nyolcezer holdas tsz-nek már három- százezer forint értékű, soha többé fel nem használható madzagjába fog kerülni a bá­lázás. Nem is báláznak min­dent. Csak ahol érdemes. Mindjárt megmondjuk, hol érdemes: ahol nagy távolság­ról kell szállítani a szalmát. Ugyanis egy pótkocsira „la­zán” mindössze — ha nagyon megrakják is — maximum tíz mázsa fér fel. Bálázott, — préselt — szalmából vi­szont harminc mázra leg­alább. Ha számításba vesz- szük, hogy a tiszalöki „nagy” termelőszövetkezet nagycser- keszi — Nyíregyháza határá­ban fekvő — őszi árpájával kezdték meg az aratást múlt vasárnap és befejezni valószí­nűleg a Tiszadada I. számú ROTACIÖS KAPA. Nem az első újítása — de bizo­nyosan nem is az utolsó — a bökönyi Kossuth Szak- szövetkezet megyeszerte hí­res gépészének, Jaksi Jó­zsefnek képünkön bemuta­tott oldalazó rotációs kapá­ja. Lehet, hogy örökké ti­tok marad már, hol talált egy hosszú vasdarabot, azt külön megmunkáltatta és néhány nap alatt nagyon hasznos készüléket gyártott belőle műhelyében. A ker­tészetben használatos rotá­ciós kapát másfél méterrel oldalt helyezte el a traktor­ra szerelhető készüléken, így egy eléggé magas UE— 50-es traktor — amely egyébként a gyümölcsösök lombjai alá nem tudna be­menni, — a fák alatt is el tudja végezni a kapálást. (Hammel József felv.) táblán fogják búzával — és ha azt is megmondjuk, hogy a két tag távolsága huszonöt kilométer, akkor rögtön ért­hető, hogy a legtávolabbi ta­gokról érdemes bálázni — tíz mázsa helyett harminc a pót­kocsin ! — a közelebbiekről pedig a szovjet óriás géppel, az SZNU „homlokrakodóval” rakják a szalmát. Ez a szov­jet gép csodálatosan termelé­keny. Megy a kombájn után, játszva felrak, kazlaz, össze­gyűjti, feltornyozza (kötéllel húzzák). Csak egy baj van. Nagy távolságról csak laza szalmát hoz. Ismét a távol­ságok. Ismét a szállítási költ­ségek. Ismét a zsinórpénz. Hatodik tétel: talán ez a legérdekesebb. A tiszalöki Szabadság Tsz-ben hétezer mázsa a háztáji szalmaigé­nye. (Hét mázsát véve egye­denként, ezer háztáji szarvas- marhát jelöl, több, mint a sok milliós költséggel épülő hatszáz férőhelyes szakosított telep állománya.) Ezt bálá­zott szalmáival látják el. Maximális műszaki biztonsággal „ íme, a hat tétel. A tiszalö­ki Szabadság Tsz-ben 21,4 mázsás árpát arattak eddig. Szemtermés és szalma ará­nya súlyban tíz a kilenchez, árban viszont egy a tízhez. Bebizonyítottuk, hogy ér­ték a szalma? Mint al°m> mint szervestrágya-alkatrész, mint takarmányalkatrész? Mint szállítási tényező? Mit tesznek Tiszalökön azért, hogy ez az érték a lehető legjobban hasznosuljon? Ismét tételekre kell szorít­koznunk: Első tennivaló: Kellő gyom­irtás, hogy a kombájnasztalt a talajtól három-öt centimé­ter távolságban lehessen el­helyezni. (Ezt vagy megtet­tük, vagy jövőre tanulunk be­lőle.) Második tennivaló: Üzem- szervezésben elérni, hogy a szalmabálázó gépek egy-há- rom nap alatt kövessék a kombájnokat az aratás után. Egy hétnél tovább otthagyni a szalmát a kombájn után: bűn. Forintba kerül. Leg­jobb, ha a bálázók aznap, vagy másnap követik a kom­bájnokat és így „fekete” föl­deket teremtenek a tarló­hántás és a másodvetés szá­mára. Harmadik tennivaló: Az eddigiek értelmében — mond­ják a tiszalökiek — fontos, hogy a gépek maximális mű­szaki biztonsággal működje­nek. Ehhez olyan gépműhely kell, amely naprakész álla­potban tudja munkára kül­deni a gépeket, nehogy aznap hibásodjanak meg, amikor éppen dolgozniok kell. A kombájnosok — nyolcán =*■ mind a gépműhely munkásai közül kerülnek ki. Maguk­nak hozták készenléti álla­potba gépeiket. A szalmabá­lázók ugyan traktorosok, de Balkó János gépcsoportveze­tő mindig mellettük van. A legjobbakból válogatták őket. Kis hibát ők is megjavíta­nak. Negyedik tennivaló: Nem szabad sajnálni a hat-hétezer forintos havi keresetet a kombájnosoktól, szalmabálá- zóktól. Negyven napig tart a napi kétszáz forint kereset. De napi tizenöt órát dolgoz­nak érte. Tízmillió érték veszteség nélküli betakarítása — és ebből egymillió a szalma ára — nem múlhat az érték egy százalékának, nyolcvan­százezer forintnak munkabér­ben kifizetésén. Az egyesült termelőszövetkezet éppen ezért — bár a szanálás miatt tagjainak csak az utolsó két év átlagkeresetének nyolcvan százalékát fizetheti, — a be­takarításban részt vevő em­bereknek megszavazta a száz- százalékos teljesítménybért. Olyan ez, mint a tanköny­vekben: jó gépekkel, jó szak­emberekkel, jó szervezéssel, időben elvégezni a munkát. Csak ennyi az egész? Borivó Károly elnök és Tóth Mátyás főagronómus bólint: csak ennyi. De ezt meg is kell csi­nálni. ígnz)

Next

/
Thumbnails
Contents