Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-08 / 159. szám
1 oldal KELET-MAGYARORSZÄG 1971. Jáiíus S. Korszerű-e a csillagfürttel végzett zöldtrágyázás? (2.) Ebben a kérdésben folytatom indoklást igénylő soraimat. Az 1960—1971. évig terjedő Időszakban több nagyüzemi gazdaság egyes vezetői úgy nyilatkoztak, hogy az egyéni gazdálkodás idején helyénvaló volt a zöldtrágyázás, mert a „Nyírségben” több gazda 5—20 holdas szántóföldje csupán futóhomokból állott. De 1960. év óta kialakultak a nagyüzemi szövetkezeti és állami gazdaságok és gzek üzemegységei legtöbbnyire 2—3 ezer holdasak. Ilyen nagy területű üzemegységekben pedig a szántóföld nagy része barna homok, vagy barna vályogtalaj, amelyekben sikeresen lehet termeszteni jobb minőségű szálastakarmány-fé- léket. így tehát a Nyírségben is a nagyüzemi szövetkezeti és állami gazdaságok több istállótrágyát tudnak kitermelni, mint azelőtt az egyoldalú futóhomokon az egyéni gazdálkodók. Vitathatatlan, hogy a mai állattenyésztés fejlődése korszerű alapokon nyugszik és jó vezetés esetében több és jobb istállótrágyát lehet kitermelni, és ebből jut a laza homoknak is. De viszont számolnunk kell azzal, hogy a Nyírség időjárása a legtöbb évben száraz jellegű. Ennélfogva a szálastakarmány-fé- lék sem adhatnak olyan nagy ' termést több évi átlagban, mint más, jobb éghajlatú vidékeken. Kevés az istállótrágya 1 A nyírségi nagyüzemi gazdaságokban az a gyakorlati helyzet, hogy jó vezetés esetén is évente az összes szántóföld területének csupán egy- hatod, legjobb esetben egyötöd részét tudják istállótrágyával beterítem. Márpedig ilyen adottsággal már ajánlatos a zöldtrágyázást is igénybe venni és ezt a burgonyának biztosítani, annyival is inkább, mert hiszen a nyírségi talajokon nagyobb arányban termesztjük a burgonyát. De figyelembe kell vennünk azt a tényt is, hogy a mai üzemegységek sok ipari növényt termesztenek és ezeket sikeresen csak a jobb talajokon lehet felkarolni. Márpedig az ipari növények sok istállótrágyát igényelnek. Nyilvánvaló tehát, hogy az istállótrágya nagyobb részét a barna homok-, vályagtalajokra kell irányítanunk. De nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy több helyen folyik zöldség-, sőt gyümölcstermesztés is. Ezek az üzemágak pedig sok istállótrágyát igényelnek. így tehát nyilvánvaló, hogy egyik gazdaság sem mondhatja azt, hogy sok istállótrágyája van. A való helyzet az, hogy jó vezetés esetében is az istállótrágyával takarékoskodni kell. és azt helyes mértékben kell beosztani az egyes talajok minősége és azokban termesztett növények szerint. Ebben az okszerű beosztásban igen nagy segítségünkre lehet a zöldtrágya, mert ennek segítségével tudhatjuk az istállótrágyát a kellő mennyiségben oda juttatni, ahol erre legjobban van szükség. Tehát a jobb talajokon termesztett ipari és élelmezési zöldségféle növények alá. Ezzel szemben a laza homoktalajokon természetszerűen nagyobb arányban termesztjük a burgonyát. Ennek pedig legjobb szerves trágyája a csillagfürt zöldtrágya, egybekapcsolva a korszerű műtrágyázással. A zöldtrágyázott burgonya egészségesebb Üzemtani hiba lenne a Nyírségben, ha a jelzett adottságot nem használnánk ki a magunk előnyére. Mivel a zeldtrágyázott burgonya egészségesebb, tehát jobban ellenáll a növényi gombabetegségeknek, ezen az alapon jobban elviseli a kolorádóbo- gár által okozott károkat is plyan értelemben, hogy a jelzett rovarkártevő ellen használt mérges permetező-, vagy porozóanyagokat a burgonya levele és szára jobban viseli el. A szántóföldi növénytermesztés minden mezőgazda- sági üzemegységben tervszerű vetésszerkezetek, vagyis vetésforgók szerint megy végbe, melyek keretében lehet 3—4, de lehet 7—8 szakasz, vagyis tábla is. Mindezt a talajok minősége, a piaci értékesítés adottsága és lehetősége, valamint a közlekedési útvonalak elhelyezkedése és a trágyázási rendszer szerint kell kialakítani. Hosszú évi tapasztalatok és kísérletek igazolják azt, hogy a laza homoktalajokon legjobban bevált olyan vetés- szerkezet, tehát olyan vetésforgó, amely 6—7 szakaszból, gazdai nyelven táblából áll. Ezek közül 1 szakasz kap is- tállótrágyát, 1 szakasz pedig zöldtrágyát és ezt a szakaszt feltétlenül a burgonyának kell biztosítani. Ezeken kívül 1 szakaszban gyökértrágyázást kell alkalmazni. Ebben a szakaszban termesztünk édes csállagfürtöt szálas takarmánynak, vagy magnak, a megfelelő műtrágyázással. De beoszthatjuk a laza homok talajú szántóföldet 2—3 vetésforgóra is, melyek mindegyike lesz 6—7 szakaszos. Ebben az esetben a gyökértrágyázást biztosító szakaszba vethetünk keserű csillagfürtöt magnak és ez fogja lehetővé tenni a zöldtrágyázás tervszerű keresztülvitelét. A vegyes szerves trágyázás, tehát istálló- és zöldtrágyázás egybekapcsolva korszerű műtrágyázással biztosítja a legjobb eredményeket a nyírségi futóhomokon. Csillagfürt tarlóban Az 1930—1960. évig terjedő időszakban, tehát 30 évi adatgyűjtés alapján, 10 éves átlagban a rozs tarlójába vetett keserű csillagfürt 3 évben sikerült jól, vagyis az ember derekáig érő zöldtrágyatöme- get adott. További 3 évben csak közepes volt az eredmény, ami szemléltetően úgy értelmezendő, hogy a zöldtrá- gyatömeg csak az ember térdéig ért. Ezenkívül 2 évben gyengén sikerült, tehát a zöld- trágyatömeg 20 cm-nél nem volt magasabb. Végül 2 évben sikertelen volt a tarlóvetés, mert a tartós szárazság folytán a csillagfürtmag gyéren kelt ki, és ami kikelt, az sem volt magasabb 10 cm-nél. De még az ilyen rosszul sikerült tarlócsillagfürt-vetés után is volt elérhető kisarányú terméstöbblet mind a burgonyánál, mind az utána következő rozsnál. Azért írtam így a sorrendet, mert jövedelmezőségi szempontból a burgonyának kell biztosítanunk a zöldtrágyázást. A jól és közepesen sikerült csillagfürt zöldtrágyának azonban átütő homokjavító képessége van még akkor is, ha a 10 évből csak 6 éven át sikerül a jelzett eredmény. Ennek oka abban keresendő, hogy a további 4 éven át a sikertelen vetés is ad némi terméstöbbletet, tehát nem hanyatló irányúak a sikertelen évek sem. Azért van nagy jelentősége a csillagfürttel végzett zöld- trágyázásnak, és nem szabad visszariadni attól, ha egyikmásik száraz nyáron a tarlóba vetett csillagfürt gyengén, vagy rosszul sikerül. A vetés ideje A legnagyobb zöldtrágya- tömeget akkor kapunk, ha július hó folyamán vetjük el rozstarlóba a csillagfürtöt. Ez azonban csak akkor indokolt, ha a homok kellően átázott, tehát kielégítően csapadékos július van. Ellen esetben augusztus havára kell elhalasz- tanunk a vetést. Ebben az esetben nem kapunk ugyan magasra nőtt zöldtrágyatpme- get, de ez viszont sűrűbb álladókánál fogva kipótolja azt. A rozs tarlójába vessünk elsősorban keserű fajú csillagfürt magját. Ugyanis szem előtt kell tartanunk azt, hogy július havában a nap sugarai a legmerőlegesebben érik a talajt, azért legmelegebb a július hava több évi átlagban. A nyírségi homok pedig szinte forró a nyáron. Ilyen melegben elszaporodik a talajban a „Fusarium Öxisporum” nevű talajgomba — mint parányi kis mikroorganizmus, és ez megtámadja a gazdasági növények gyökérzetét, többek között a burgonyát és a csillagfürtöt is. A jelzett gyökérbetegségnek a keserű fajú csillagfürt sokkal jobban ellenáll, mint az édes. Ezen okból a nagyobb zöldtrágyatö- meg elérése céljából inkább a keserű csillagfürtfajok magját vessük el a rozs tarlójába A tarlóba vetett csillagfürtöt lábon hagyjuk és csak tavasszal szántsuk le burgonya alá. A tavaszi nagy homokel- hordások és homokverések csökkentése miatt ajánlatos a tavaszi leszántás a Nyírségben. Ezt annyival is inkább vegyük figyelembe, mert a mai nagyüzemi gazdaságokban a vetésforgók táblái 30— S0 holdasak. Ilyen nagy területen a tavaszi szélviharok lendítőereje is nagyobb. Dr. Westsik Vilmos Érdemes — nem ? Döntenek a számok Az egyik szatmári termelőszövetkezetben háromszáz hold ősgyep .kaszáló műtrágyázását, felülvetését — tehát egyszerű öntözés nélküli javítását — tervezték az agronómusok. A kedvezőtlen összetételű, megritkult gyepállomány évi 20—25 mázsa zöldtermést hozott. Az általános költségekkel együtt is néhány forintba került 1 mázsa zöldszéna. A műtrágya ára, az odaszállítás és kiszórás, valamint a nagyobb termésbetakarítási többletköltsége nemcsak az 1 holdra jutó költséget, hanem az 1 mázsa széna előállítási költségét is - növelte. Az eddigi 7—8 forintos zöldszéna önköltsége 8—10 forintra emelkedett. Mit mond erre az állattenyésztő? Nyilván neki nem tetszik, ha növekszik a takarmány költsége. Nem, mert ez átrakódik a tej, és a növendékállatok előállítási önköltségére. Nyomon lehet követni, hány fillérrel kerül többe egy liter tej, vagy 1 kilogramm élő súly előállítása. Kinek adjunk hát igazat? A növénytermesztőknek. Ugyanis 300 hold széna terméstöbblete felszabadított 100 hold szálas takarmányt termő szántóterületet, nevezzük ezt lóherének, vagy szarvaske- repnek, mindegy, ennek a termését pótolja a szénatöbblet. Az így felszabadult 100 hold szántón — minimálisan számolva — 1000— 1200 mázsa kalászos szemtermést, vagy 1400—1600 má- ■zsa morzsolt kukoricát lehet termelni. Az állattenyésztő ugyab drágábban kapja a szénát, de a valóságban a műtrágyázással igen sokat nyert a termelőszövetkezet. A tanulság: ha az egységnyi területről több termést tudunk betakarítani és ezzel csökkenjük annak a nö- vénycsoportnali a termőterületét, nem szabad kiszakítva vizsgálni az önköltséget. Kevés növénynél tapasztalható ésszerű pótlólagos ráfordítás esetén a terményegységre eső önköltségnövekedés. A naturálisán hasznosított ősgyepek esetében ez előfordulhat. Hiszen, ahogy jeleztük is, szinte csak a betakarítási munkadíj terheli az önköltséget. Üzemen belül tehát a további kihatásokat is szükséges vizsgálni. A példaként hozott 100 hold abraktermése bőségesen kifizetővé teszi a műtrágyázást. Ilyen esetben tehát a számokat csak összefüggésükben vizsgálhatjuk helyesen, illetve így állapíthatjuk meg egy- egy intézkedés hasznosságát. (Cs. B.) MI ÍGY CSINÁLJUK: A §^almal)álázái: hatszoros érték Szabolcsban késik az aratás. Péter-Pálkor éppen csak hogy belecsipkedtünk az árpába. A hajrá most kezdődik. Szervezetek, irányító szervek, vállalatok tanácskoznak: hogyan lenne a legjobban? A megye, a nyíregyházi járás, a területi szövetségek szakemberei szerint az egyik fontos gond: a szalma értékének hasznosítása. Hol csinálják a legjobban? Egyértelmű válasz: Tiszalökön. Szalma — melasszal keverve A tiszalöki Kossuth idén év elején egyesült a tiszalöki másik három — mérleghiányos — termelőszövetkezettel. Idén azt kell csinálnia nyolcezer holdon, amit tavaly csak kétezer holdon lett. Első pont: a kalászosok szalmája nagyon fontos tartozéka az állattenyésztő mezőgazdasági nagyüzemeknek. Második pont: a szalmára nemcsak alomként van szükség. A tiszalöki Szabadság Tsz — a legrégebbi szövetkezet nevét vette fel a négy termelőszövetkezet egyesülése után — középkötött talaján nem nélkülözheti a szerves trágyát. Most épül hatszáz tehénférőhelyes szakosított szarvasmarha-tgnyésztő telepe. Létszáma eléri az ezer- nyolcszázat két év alatt. Középkötött talajon ennyi istállótrágyát eldobni, bűn volna. Harmadik pont: a szalma takarmánynak is kell. Hol érdemes bálázni? Negyedik pont: a szalma időbeni betakarítása a következő mezőgazdasági év körültekintő munkaszervezését alapozza meg. Ha a kombájn levonult hi''ltál&íí2’ó's: ' arátáSá ű«tón'é£é: héten bélül — dé íe‘gjÖbb,’ lía egy-két napon belül — eltűnik a földről a szalma is. „Fekete” a föld. Lehet tarlóhántani. Lehet másodvetést bele tenni. Ötödik pont: a korszerű szalmabálázó gépek nem is olcsóak. Tavaly a kis Kossuthnak hetvenezer forinttá került csak a zsinór. Idén az egyesült, nagy, nyolcezer holdas tsz-nek már három- százezer forint értékű, soha többé fel nem használható madzagjába fog kerülni a bálázás. Nem is báláznak mindent. Csak ahol érdemes. Mindjárt megmondjuk, hol érdemes: ahol nagy távolságról kell szállítani a szalmát. Ugyanis egy pótkocsira „lazán” mindössze — ha nagyon megrakják is — maximum tíz mázsa fér fel. Bálázott, — préselt — szalmából viszont harminc mázra legalább. Ha számításba vesz- szük, hogy a tiszalöki „nagy” termelőszövetkezet nagycser- keszi — Nyíregyháza határában fekvő — őszi árpájával kezdték meg az aratást múlt vasárnap és befejezni valószínűleg a Tiszadada I. számú ROTACIÖS KAPA. Nem az első újítása — de bizonyosan nem is az utolsó — a bökönyi Kossuth Szak- szövetkezet megyeszerte híres gépészének, Jaksi Józsefnek képünkön bemutatott oldalazó rotációs kapája. Lehet, hogy örökké titok marad már, hol talált egy hosszú vasdarabot, azt külön megmunkáltatta és néhány nap alatt nagyon hasznos készüléket gyártott belőle műhelyében. A kertészetben használatos rotációs kapát másfél méterrel oldalt helyezte el a traktorra szerelhető készüléken, így egy eléggé magas UE— 50-es traktor — amely egyébként a gyümölcsösök lombjai alá nem tudna bemenni, — a fák alatt is el tudja végezni a kapálást. (Hammel József felv.) táblán fogják búzával — és ha azt is megmondjuk, hogy a két tag távolsága huszonöt kilométer, akkor rögtön érthető, hogy a legtávolabbi tagokról érdemes bálázni — tíz mázsa helyett harminc a pótkocsin ! — a közelebbiekről pedig a szovjet óriás géppel, az SZNU „homlokrakodóval” rakják a szalmát. Ez a szovjet gép csodálatosan termelékeny. Megy a kombájn után, játszva felrak, kazlaz, összegyűjti, feltornyozza (kötéllel húzzák). Csak egy baj van. Nagy távolságról csak laza szalmát hoz. Ismét a távolságok. Ismét a szállítási költségek. Ismét a zsinórpénz. Hatodik tétel: talán ez a legérdekesebb. A tiszalöki Szabadság Tsz-ben hétezer mázsa a háztáji szalmaigénye. (Hét mázsát véve egyedenként, ezer háztáji szarvas- marhát jelöl, több, mint a sok milliós költséggel épülő hatszáz férőhelyes szakosított telep állománya.) Ezt bálázott szalmáival látják el. Maximális műszaki biztonsággal „ íme, a hat tétel. A tiszalöki Szabadság Tsz-ben 21,4 mázsás árpát arattak eddig. Szemtermés és szalma aránya súlyban tíz a kilenchez, árban viszont egy a tízhez. Bebizonyítottuk, hogy érték a szalma? Mint al°m> mint szervestrágya-alkatrész, mint takarmányalkatrész? Mint szállítási tényező? Mit tesznek Tiszalökön azért, hogy ez az érték a lehető legjobban hasznosuljon? Ismét tételekre kell szorítkoznunk: Első tennivaló: Kellő gyomirtás, hogy a kombájnasztalt a talajtól három-öt centiméter távolságban lehessen elhelyezni. (Ezt vagy megtettük, vagy jövőre tanulunk belőle.) Második tennivaló: Üzem- szervezésben elérni, hogy a szalmabálázó gépek egy-há- rom nap alatt kövessék a kombájnokat az aratás után. Egy hétnél tovább otthagyni a szalmát a kombájn után: bűn. Forintba kerül. Legjobb, ha a bálázók aznap, vagy másnap követik a kombájnokat és így „fekete” földeket teremtenek a tarlóhántás és a másodvetés számára. Harmadik tennivaló: Az eddigiek értelmében — mondják a tiszalökiek — fontos, hogy a gépek maximális műszaki biztonsággal működjenek. Ehhez olyan gépműhely kell, amely naprakész állapotban tudja munkára küldeni a gépeket, nehogy aznap hibásodjanak meg, amikor éppen dolgozniok kell. A kombájnosok — nyolcán =*■ mind a gépműhely munkásai közül kerülnek ki. Maguknak hozták készenléti állapotba gépeiket. A szalmabálázók ugyan traktorosok, de Balkó János gépcsoportvezető mindig mellettük van. A legjobbakból válogatták őket. Kis hibát ők is megjavítanak. Negyedik tennivaló: Nem szabad sajnálni a hat-hétezer forintos havi keresetet a kombájnosoktól, szalmabálá- zóktól. Negyven napig tart a napi kétszáz forint kereset. De napi tizenöt órát dolgoznak érte. Tízmillió érték veszteség nélküli betakarítása — és ebből egymillió a szalma ára — nem múlhat az érték egy százalékának, nyolcvanszázezer forintnak munkabérben kifizetésén. Az egyesült termelőszövetkezet éppen ezért — bár a szanálás miatt tagjainak csak az utolsó két év átlagkeresetének nyolcvan százalékát fizetheti, — a betakarításban részt vevő embereknek megszavazta a száz- százalékos teljesítménybért. Olyan ez, mint a tankönyvekben: jó gépekkel, jó szakemberekkel, jó szervezéssel, időben elvégezni a munkát. Csak ennyi az egész? Borivó Károly elnök és Tóth Mátyás főagronómus bólint: csak ennyi. De ezt meg is kell csinálni. ígnz)
