Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-07 / 158. szám

mi. jcmss t: KELET-MÁGYAÍIORSZAS A második lépcső Ipart kapott Nyírmada Egy frigy szülötte: a NIKECELL AZ ELSŐ ÉS LEGJELEN- 5SEBB LÉPÉS az volt, likőr a kisgazdaságok ösz- ífogtak, hogy a termelés, tőkésítés és fogyasztás terén lasználják a szövetkezésben jlő lehetőségeket. A szövet- zetek megszilárdulása után abb korszak, egy minőségi Itozás kezdete volt, amikor rehozták a saját szövetsé­get. Különösen új dolog It ez az intenzív állami nyitás, ellenőrzés mellett íködő mezőgazdasági ter- •lőszövetkezetek életében. \ szövetségek megalakulá- meggyorHtotta a folyama- , a további összefogások, sulások szervezéséhez. Ez a ékenység egyik alapvető adata a szövetségeknek, hány éves munkájuknak ris sok kézzelfogható ■dménye van. Csupán a Ti­menti termelőszövetkezeti >vetség területén 28 tsz 38 s együttműködésben vesz zt. Termelőszövetkezetek mással három, vállalatok- 31, ÁFÉSZ-ekkel 4 terrne- zövetkezet társult. Az egy- s közötti támogatásban a •tészeti termékek közvetlen ékesítésére vállalkoztak. Halatokkal, elsősorban a iparral és a TÜZÉP-pel t létre jelentősebb együtt- ködés. V mezőgazdasági termékek iolgozására sokkal széle- b körű együttműködés ala- hatna ki, a konzerv-, a do- iy- és a gabonafeldolgozó rral. A szolgáltatásokra és ri bedolgozásokra pedig a ipari termelőszövetkezetek- lehetne jelentősebb együtt- ködést kifejteni. Nagy fej- és tapasztalható az állatte- isztési közös vállalkozások •ehozásában. Ezek elsősor- í közös sertéstelepek építé­létfőn ülést tartott az ISZ országos választmá- I, amely elhatározta, hogy óber 11—13-ra összehívja ipari szövetkezetek VI. igresszusát. A választmá- ülésen részt vett Czim- mos István, a Szabolcs- tmár megyei KISZÖV el- e. A kongresszusra való ;észülésről a megye szö- rtezeteinek ez évi termelé- jredményeiről érdeklód- k a KISZÖV elnökétől.- Az OKISZ választmánya dos vita után hagyta jóvá ongresszus előkészítésével csolatos feladatokat, és lyelveket. A kongresszus data lesz, hogy megvitas- iz ipari szövetkezetek dasági és mozgalmi tevé- ységét, állást foglaljon a /etkezeti élettel kapcsola- alapkérdésekben. A vá- tmány elhatározta, hogy ivében a kisipari termelő- -•etkezet elnevezést ipari lelőszövetkezet clnevezés- az országos vezető testület evezését pedig Ipari Szö- cezetek Országos Tanácsa ■vezésre változtatja meg. DKISZ rövidítés fenntar- i mellett.- A kongresszusra vaió észülést megyénkben már abban megkezdték szövet­jeink. Ennek szellemében ütettck el például a szö- cezetek a IV. ötéves ter­et, vitatták meg közgyűlé- en. A X. pártkongresszus ä megyei pártértekezlet irozata alapján kapott új álmát szocialista verseny- [galmunk. Tgy például az őipari szövetkezetek a ötéves terv tényszámaival nben a lakásépítések 70 :alékos növelését vállal­míg a javító-szolgáltató :kenységet végző szövet­itek 50 százalékos növeke- ; írtak elő vállalásaikban, első fél év termelési ered- lyei figyelemre méltóak, első öt hónapban például százalékkal nőtt a teljes nelési érték. Ez azt jelen- íogy az elmúlt év azonos zakához viszonyítva 296 ió forint helyett ebben az en 323 millió 316 ezer fo­ot termeltek szövetkeze­sére vonatkoznak. A Tisza menti szövetség területén négy sertéstelep építésére 15 szö­vetkezet alapított közös vál­lalkozást. A szatmári részen szarvasmarhatelepet is léte­sítenek közösen. Helyesen is­merték fel a szövetkezetek, hogy a gazdaságos telepnagy­sághoz szükséges 2000—2500 katasztrális hold abraktermő területet csak összefogással tudnak biztosítani. Ha ezt egyedül végeznék, egyprofilú- vá válna a gazdaság, ami a nagy kockázat mellett egyéb akadályokba is ütközne, A VIZGAZDÄLKODÄSI TÁRSULÁSOK szintén vál­lalkozási formában működ­nek. Ezek azonban még egy 1965-ben hozott rendelet alap­ján jöttek létre, ami jelenleg korszerűsítésre szorulna. Itt az új mechanizmus elvei, a gazdasági szabályozók csák kismértékben érvényesülhet­nek az egyesült alapítók ön­állóságának hiányos biztosítá­sa miatt. Most van alakulóban egy megyei kölcsönös támogatási szervezet. A beregi szövetség­ből június közepéig 21, a nyírségi szövetségből 17, a Ti­sza mentiből p>edig 16 terme­lőszövetkezet jelentette be csatlakozását. A közelmúltban fejeződött be a MÉK korsze­rűsítése. Ettől a termelőszö­vetkezetek további fejlődést várnak a jutalékos rendszerű értékesítésben. Nagy jelentő­sége van az építőipari vállal­kozásoknak, részben foglal­koztatás, másrészt az állami építőipari vállalatok kiegé­szítéseként. Probléma az épí­tőipari vállalkozásnál a bér- szabályozás eddigi rendszere. Egyértelműbbé, behatároltab- bá kell tenni a bérezést, mert teinkben. Ezzel párhuzamo­san természetesen nőtt dol­gozóink jövedelme is, — az elmúlt évhez viszonyítva 5,2 százalékkal. ’ — A kongresszusra felké­szülés következő állomásai azok a szövetkezeti közgyű­lések lesznek, amelyeken megválasztják a küldötteket a nyíregyházi megyei küldött- közgyűlésre. Ezen az érte­kezleten 22 kongresszusi kül­döttet választunk és négy ta­got pedig az országos tanács­ba. A küldöttválasztó érte­kezletek napirendjén szere­pelnek egyébként a VI. kong­resszus irányelvei. A kong­resszusra való felkészülés so­rán az a gondolat kell hogy vezessen minden szövetkezeti tagot, vezetőt és érdekképvi­seleti dolgozót: munkájával a szocializmus teljes, felépíté­sét segíti elő — fejezte be tájékoztatóját Czimbalmos István, a KISZÖV elnöke. M. gy.) Juliska néni még nem volt hatvanéves, amikor már het­vennek látszott. Nem csoda, hisz tízéves kora óta „túrta a földet”. Előbb a másét, az­tán a magáét, — majd nyug­díjazása előtt a közöst. Míg nem lett tsz-tag, egész nap elkapált kenyéren és hagy­mán. Mégsem vitte sokra az életben — mondogatták a szomszédok. Mások szerint mégis sokra vitte, hiszen hat gyermeket nevelt fel, s mind "a hat erős, egészséges — és valamennyien kitanultak. — És aki felnevelt hat gyermeket, az már nem élt hiába... Juliska néni jó anya volt. Régen a saját szájától meg­vonta a falatot, csakhogy a gyermekeinek minden meg­legyen. Nyugdíjazása utón legkisebb fiához költözött, akinek nagy háza és almás­kertje van a faluvégen. Jó dolga lett itt a nagymami­nak. Végre kipihenhette fél az eddigi gyakorlat miatt több nézeteltérés alakult ki a vállalkozás és az állami vállalatok között.. A társulások további fej­lesztése terén gondot jelent, hogy a termelőszövetkezetek többsége nagyobb összeget nem képes befektetni. A kis összegekkel való társulás pedig nagy számú szövetkezőt kí­ván, ahol már bonyolultabb a szervezés, az irányításban és az ellenőrzésben való részvétel. Ezért nagyobb az egymás iránti bi­zalmatlanság is. Probléma, hogy a társulásokban részt ve­vő szövetkezetek nem mindig azonos kedvezményeket él­veznek az állami vállalatok­kal. A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekben kevés a gyakorlattal rendelkező kon­zerv-, tej-, hús- és építőipari szakember. Gondok vannak egyes esetekben az áru elhe­lyezésével. az árak stabilitásá­val. Az eddigi társulásokban is megoldandó feladatot jelent az ellenőrzés jobb megszerve­zése. MIND E NEHÉZSÉGEK ELLENÉRE a termelés foko­zása céljából szükséges az együttműködés nagyobb ará­nyú fejlesztése. Segíteni kell a termelőszövetkezeteket abban, hogy a létesítendő sertés- és szarvasmarhatelepekhez ele­gendő szakembert képezze­nek. Jól alakítsák ki a meg­felelő nagyságú takarmány­termő területeket és a meg­termelt takarmányt korszerű­en raktározzák, illetve készít­sék elő. Ezek a társulások az eddiginél intenzívebben koo­perálhatnának a gabonafelvá- sórló vállalattal. Segítségre várnak a termelőszövetkeze­tek a járulékos beruházások időbeni befejezésében is. Az igények, a minőségi élelmi­szeri p>ari termékek irányába tolódnak. Különösen vonatko­zik ez a húsiparra. A sertéste- lepek mellett húsfeldolgozó ipari társulásokat szükséges létrehozni. A külkereskedelem egyre nagyobb mennyiségben igényli a jó minőségű pec.se- nyebárányt. Az együttműkö­dést itt is keresni kell. A növényvédelemben is új helyzetet teremt a repülőgé­pes védekezés terjedése. Az országban néhány helyen már erre a tevékenységre is szer­veztek társulást a termelőszö­vetkezetek. Növényvédelmi szakemberek és üzemgazdá­szok megvizsgálhatnák az ilyen társúlás létrehozásának feltételeit. Sok lehetőség rej­lik a konzervipar és a MÉK- ben társult termelőszö­vetkezetek szorosabb együtt­működésében. Egyre töbh ter­melőszövetkezet ismeri fel jobban jár. ha a szövetkezet­ben termelt ipari fát feldol­gozza — Vádaelemek, parkett stb. formában adja tovább. A LEHETŐSÉGEK a szö­vetkezetek társulásai, vállal­kozásai előtt szinte korlátla­nok. Az előrelépés meggyorsí­tásához azonban megalapozott információs szolgálatra és sok­sok segítő-szervező munkára van szükség. Ennek legjobb gazdái és segítői a szövetke­zetek által létrehozott szövet­ségek. . Csikós Balázs évszázados fáradalmait. Az­az, hogy kipihenhette vol­na, ha nem kellett volna nap­közben a két unokával törőd­nie... Számára csak a vasárnap hozott pihenést. Vasárnapon­ként rendszeresen eljárt templomba, ahol — mint mondta — megpihent a teste és a lelke egyaránt. Aztán meg hazafelé jövet a többi öregasszonnyal megtárgyal­ták a heti eseményeket. Egy nyári napon panaszko­dott. hogy a lábai már nem bírják a testét. Fia és menye javaslatára nagy nehezen be­utazott a közeli kisváros gyógyfürdőjébe, a gyógyulás reményében. — Isten kezében vagyok, ő meggyógyíthat, de talán a víz is használ. Orvoshoz nem Rekordidő alatt született a NIKECELL üzem a nyír- madai Kossuth Tsz-ben. Februárban még szántóföld volt a helyén, meg egy ré­gi elhanyagolt gépszín. S július 5-én sor került a világszínvonalon álló kis üzem ünnepélyes felavatá­sára. Csaknem teljesen au­tomatizálták a termelést. Amikor Gyuricza László, a Nitrokémia Ipartelepek ve­zérigazgatója és Alle Pál, a TÁSZI igazgatója meg­látták, nem akartak hinni a szemüknek. Valaki a jelenlévők közül megjegyezte: — Ha nem sikerül a há­zasság, akkor a házasság- közvetítőt kell szidni. Erre Alle Pal így vála­szolt : Első a Tiszántúlon — Úgy látom sikerült. Hasznos lesz a tsz-nek is, az üzemnek is és főleg a népgazdaságnak, az iparnak, s a mindjobban fejlődő élelmiszer-gazdaságok ré­szére, ahol nagy szükség van a termékeire. Ez az első ilyen üzem az egész Tiszántúlon. Hogyan került ide? Hiszen Gyu­ricza László és a nyirmadai Kossuth Tsz elnöke Panyi György soha nem látták, nem ismerték egymást. A TÁSZI-nál ismerkedtek meg. — Mi a TÁSZI-val több éves kapcsolatban vagyunk — mondja a Kossuth Tsz elnöke. — Műanyagüze­met szerettünk volna léte­síteni. Többet ajánlottak, öt közül ezt választottuk. El­utaztunk Balatoníűzfőre. ahol megtekintettünk egy eh­hez hasonló kisebb üzemet, számításokat végeztünk, se­gített a TÁSZI is, s így sikerült. Az üzemavatásra érke­zettek igazán csodálják a fehér, pehelykönnyű „blok­kokat”, amelyek ott sora­koznak az udvaron katonás rendben. — Hogy miért éppen Nyírmadát választottuk? Erre nehéz is, könnyű is válaszolni — jegyzi meg Gyuricza László a vezér- igazgató. — Ebben a tér­ségben, a Nyírségben ke­restünk partnert. A TÁSZI hozta össze a „házasságot”. Volt kezdetben aggály a tsz részéről. Nem csodáljuk, tudjuk, hogy' több ipari vál­lalat vezetője jár mostaná­ban Szabolcsban. Jönnek Volvo és más már­kás gépkocsikkal, lát­nak. s itt hagyják a tsz- eket. Mi segíteni akartunk. Kölcsönösen tisztáztuk a le­hetőségeket. Láttuk, van piac, biztosítva a munkaerő, vezetőgárda, s főleg hitele is van a tsz-nek. Ebből ala­kult ki ez az üzem. E modern kis üzem jó is megyek — mondja szo­morúan. Csak néhány percig élvez­te a fürdő zsibbasztó hatá­sát, amikor hirtelen hűvös szél kerekedett. Az erős szél sötét fellegeket korbácsolt a város fölé, ám ezt még nem vették komolyan a fürdőzők. De amikor komoran megdör­dült az ég és villámok csap­kodtak, rohanni kezdtek az öltözők felé. Juliska néni mire kiért az állomásra, bőrig ázott. Hiába mondták neki az esernyős járókelők, hogy menjen be ide az eszpresszóba míg eláll a zivatar. De csak hajtogatta, hogy ő ott még nem járt és különben is edzett az esőre, hiszen sokszor a határban érte az eső, meg aztán aki eláztat, az majd megszárazt„. példája annak, hogyan se­gíti a munkásosztály a pa­rasztságot, a tsz-t. A Nitro­kémia Ipartelepek szállí­totta az összes gépi beren­dezést. Kazánt, előhabosítót, a két előhabositott gyöngytá­roló silót, a két tömbösítőt, a két vágóberendezést. Ér­tékük meghaladja a 3 és fél milliót. — S még valamit — fűzi hozzá a vezérigazgató. — összes tapasztalatainkat, kí­sérleteinket, amelyek testet öltenek ezekben a berende­zésekben. Ezért is világszín­vonalat képez ez az új üzem. Szép, liszía munka Fűzfőn képezték ki a munkásokat, a vezetőket. 1 hónapig voltak ott. Ellát­ták őket mindennel, gon­doskodtak róluk. Tóth Ist­vánná, két gyermek anyja ezt mondja: — Igazán csak hálával tartozom a sok figyelmes­ségért. Most az előhabosjtó- ban dolgozok. Ott tanultam a szakmát. Hét forint az órabérem. Igaz, nagy figyel­met kíván ez a munka, de szép, tiszta én nagyon sze­retem. Férje tsz-tag, ő az üzem­ben alkalmazott. És csak­nem mind az. Nem vonta el a tsz a munkaerőt a földek­től, az alaptevékenységtől. Az új üzem vezetője az alig 25 éves Vajda János ve­gyésztechnikus. A Nyíregy­házi Gumigyárban dolgo­zott. Most közelebb került az otthonához. — Különben is falusi gye­rek vagyok, tetszik a falusi élet, s az sem mellékes, hogy szolgálati lakást is kapok. ö 2 hónapig ismerkedett az anyaggal, a termeléssel, a technológiával Fűzfőn. — Nagy jövője van en­nek a könnyű szerkezetnek. Itt a megyében még alig is­merik. De akik tudják, mit jelent, máris jönnek, ren­delnek. Én nagyon megsze­rettem. És számomra az a legnagyobb öröm, hogy rám bízták ilyen fiatalon, önál­lóan dolgozhatok, megvaló­síthatom elképzeléseimet. Mi kell több ennél egy fiatal szakembernek? A fizetésem is 3200 forint. Remélem több is lesz majd. Így vannak vele a többi­ek is. De különösen az üzemvezető-helyettes, Farkas Kálmán, a gépszerelő, aki az NDK-ban tanult, s már részt vett a Nyirmadá- ra szállított gépek össze­szerelésében. — Nagy szó, hogy sző­kébb hazám, Nyírmada ipart kapott. Megváltoztat­ja az egész környezetet. Ha nincs ez az üzem, én is És a kiscsirkék kint vannak az udvaron kotló nélkül. Ott pusztulnak el szegények. A fene ezt a modern világot. A keltetőüzemből hozta a csi­béket a menyem — de kotló nélkül. Szegény csirkéknek nincs anyjuk, aki a meleg szárnya alá venné őket. Ro­hannom kell haza az első vo­nattal. Éjszaka köhögni kezdett Juliska néni — és egyre töb­bet köhögött, napról napra fogyott. A fia orvost hozott, az orvos gyógyszert írt fel, de hiába. Az öregasszony nem volt hajlandó szedni a „kanalas keserűséget”. Márci­us elején egy rövid udvari séta után a jártnyi ereje is elfogyott. Ágyhoz ragadt. Egy este a menye lázmérő­je negyven fokot mutatott. Apu, ez tüdőgyulladás is le­het. Azonnal rohanj az or­vosért! — kiáltotta a térié­nek. — Várjatok gyermeke­im — mondta elcsukló han­gon Juliska néni. — Nem orvos ke8 ide, hanem pap. Kenvteien lettem volna el­menni. De itthon maradok. Izgalmasnak ígérkező mun­kát vállaltunk — mondja. Térelválasztó, álmennyezet Jött NyírmacFára vegyész*- mérnök, jöttek tapasztalt munkások. Segítettek a ter­vezésben, szervezésben, ki­vitelezésben, az üzem be­indításában. Áll és „cl" az üzem. Termel. Nike veil. Még ízlelgetik a szót, a fogalmat, mit is jelent, mit is takar. A vezérigazgató magyarázza, hogy ez fantá­zianév. Egyébként: tömbö­sített polisztirolgyöngy. Hó­fehér. Hő- és hangszigetelő anyag. Nézzük, hogy az ap­ró, könnyű gyöngyszemek, hogyan duzzadnak meg, s az okos masinák miként változtatják át s megduz­zadva, 3x1 méteres tömbök­ben egy pukkanásra kinyí­lik a gép ajtaja, s „jön” ki a hatalmas tömb. amelyet ott a helyszínen azonnal le­mérünk. Alig 26 kilós. S olyan méretre vágják, ahogy a vevő kívánja. Forradalmasítja az épí­tőipart. Felhasználható tér­elválasztó elemnek, álmenv- nyezetnek, tetőszigetelőnek, csomagolásra, stb. Olyan építőanyag, amelynek nincs konkurrenciája. Ez az üzem évente 20—25 ezer köbmé­ter ilyen tömb előállítására képes. — Érdemleges tárgyalá­sokra került sor a miskolci és a debreceni házgyárak vezetőivel. Az utóbbit a na­pokban várjuk az üzembe. Érdeklődnek a MEZÓBER- ek. Az egész évi termelés­nek biztosítva van a piaca — mondja a tsz-elnök. * Áldás az élelmiszer­gazdaságnak Alle Pálnak a TASZI igazgatójának az a vélemé­nye. hogy nem szabad meg­állni, az élet igényeinek megfelelően tovább kell fej­leszteni a termelést. — Nagy lehetőség van ar­ra, hogy ezt az anyagot a mezőgazdasági építkezések­nél, az állattenyésztési kom­binátoknál. a hütötárolók- nál felhasználják. Ez az első ilyen kooperá­ció, amely az élelmiszer-gaz­daság és a nehézipar egyik neves iparvállalata között létrejött. És az sem mellé­kes, hogy éppen Szabolcs­ban. Modern ipari üzem n Kossuth Tsz-ben. Fürdővel, öltözővel, étkezővel. Büsz­ke rá a tsz is, az iparválla­lat is. Farkas Kálmán Sohasem voltam én orvos­kézben. Nem úgy. mint ezek a mai fiatalok, akik minden tüsszentés után orvoshoz sza­ladnak. És különben sem akarok tovább a terhetekre lenni... Én már nem érem meg a tavaszt. Csak azt aka­rom, hogy nagy temetésem legyen. Szépen beszéljen a pap. Nem lehetett nagy eskü­vőm. legalább temetésem le­gyen... A kis nyugdíjamból megspóroltam a koporsó árát. Széles, faragott fejfát csináltassatok. A papot jól fizessétek meg. Itt van a pénz fiam, a fejem alatt... A fiatalember az ágy szal­májából egy fekete harisnyát húzott elő. • Hatezer forint volt benne. Fél óra múlva jött az or­vos, megvizsgálta, mondta: erős még a szíve, három in­jekció rendbe hozza. Hálálkodásul egy százast adtak neki — a harisnyából. kongresszusra készülnek i kisipari szövetkezetek Öt hőnap alatt 323 milliós termelés Gyógyulás t éSB

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents