Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-04 / 156. szám
f 1971. július 1 KELET-MAGYAR0RSZÄ3 I. oMa! LAPSZÉLEN Se út, se gáz Kilencedik hónapja, hogy megkezdődött Nyíregyházán az Irodaház előtti útszakaszon a földgáz fővezeték lefektetése, majd a Kossuth Utca csatornázása, hogy utána folytatódjon e nagy forgalmú útszakasz korszerűsítése. Talán felesleges is lenne felsorolni mi minden történt azóta. A lényeg: a már egyszer üzembe helyezett gázvezetéket újra felszedték. Uj vezetéket helyeztek el az azóta is fedetlenül álló árkokba. A Kossuth utcáról dolgavégezetlenül elvonultak a csatornázok, de az út építői sem jelentkeztek. Több tucat lakásban azóta sincs fürdési lehetőség. A Kossuth utca továbbra is le van zárva. Sokan még a téli tüzelőt sem tudják hazaszállítani. A TIGÄZ másfél hónap határidőre ígérte a gáz újbóli bekötését. A munka májn elején kezdődött, de még csak a hegesztések röntgene- zéséig jutottak el. Az igaz, hogy az útkorszerűsítés befejezését szeptemberre ütemezték, de ha így áll a munka, akkor még decemberben sem közlekedhet gépkocsi a Kossuth utcában. Az útlezárás egyébként nem csak a közlekedés szempontjából hátrányos. Gondot okoz a szemét tárolása és elszállítása. S mivel ennek a sűrűn lakta utcának a közművesítése is csak hel.v- lyel-közzel megoldott, az egészségügyi szempontból fontos más köztisztasági munka elvégzése is hiányos. A lakók idegeit talán még meg is nyugtatná, ha látnák, most már teljes erővel dolgoznak a befejezésen az érdekelt vállalatok. Sajnos szinte semmi sem történik. Pedig az idő sürget, hiszen ha így „haladnak”, talán ez az év sem lesz elegendő ennek az arányait tekintve nem nagy volumenű munkának a befejezésére. Sajnálatos dolog, hogy a városnak ezt az eléggé exponált részét ennyi közreműködő sem tudja érdemlegesen képviselni. Tóth Árpád Robbantották a mosószerpiacot Fejlődik a Bio-család Megkétszerezik a termelést Nyírbátorban Nyírbátorba költözik a teljes Bio-család — ez ma már csaknem bizonyos. A család alapítóit, a Biopont és a Biomixet már második esztendeje itt gyártják. Egy- egy fajtából percenként 114 doboz hagyja el az adagolócsomagoló gépsort. Az enzimes mosópor-család legfiatalabb, és kevéssé ismert tagja, — amit kizárólag egészségügyi intézményeknek készítenek — a Haemo- pon. — Várják — hogy kiegészüljön a „família” — a Bioautomatot. Pillanatnyilag azonban fogadni sem tudnák, mert a Növényolajipari és Mosószergyártó Országos Vállalat nyírbátori gyárának mosó- szerüzeme átalakítása most van folyamatban. A Bio-k robbantották a mosószerpiacot Akkora a kereslet irántuk, hogy az anyavállalat központi üzeme — egyéb termékei mellett — képtelen volt előállítani a szükséges mennyiséget. Megszületett a döntés: készítse Nyírbátor. A kereslet azonban tovább nőtt, s a most gyártott mennyiség sem elegendő már. Meg kellett kezdeni a mosószerüzem teljes rekonstrukcióját. Hiszen gyártanak itt egyéb mosószereket is, a Flórákat, (Flóra, Flórasept, Superflóra), a Minimót és a nylonfehérítőt. Az év végére befejeződik a háromszintes épület átalakítása és berendezése, egy helyre költözik a mosószergyártás. Végleges, modern üzemet hoznak létre, a mosószergyártás korszerű üzemi bázisát. Ahol a vegyipari munkások — nagyobb számban nők —, egészséges munkakörülmények között dolgozhatnak. És itt évi 14 ezer tonna mosószer termelésére rendezkednek be, megfelelő gépi berendezésekkel és az anyagmozgatás legújabb eszközeivel. Az anyagmozgatás korszerűsítésére a HAFE konvejor- jait építik be a belső anyag- mozgatásra. A rekonstrukciót egy budapesti vállalattal kooperálva végzik, az építést a budapestiek, a technológiai szerelést pedig maguk csinálják. A rekonstrukció második szakaszában a szociális helyiségeket alakítják ki. A nyírbátori mosószerüzem termelését már a jövő évben megkétszerezik. (k. e.) Négyes út 70 kilométeren Felüljárók Nyíregyházán, Ajaknál Szabolcs-Szatmár megye közlekedésének és hírközlésének távlataival is foglalkozott a Közlekedéstudományi Egyesület országos vezetőségi vándorgyűlése Nyíregyházán. Kiemelték, hogy mind a vasúti, mind a közúti közlekedésnél nagy jelentőségű a földrajzi helyzet, a Szovjetunió szomszédsága. Megyénkben a korszerű közlekedés kialakításának megfelelő főútvonalak alakultak ki. A főútvonali vasúti közlekedés már jelenleg is európai színvonalon áll. A közúti közlekedésnél — ha az útsurúséget nézzük — az országos' átlagnál jobb helyzetben van a megye. Az utak minőségét, szélességét vizsgálva viszont már korántsem ilyen szép a kép. A közel kétezer kilométeres állami úthálózat 63 százaléka nem felel meg a forgalom követelményeinek. Ezek felét egy-két éven belül meg kell erősíteni, hogy a további romlást megakadályozzák. Különösen a szatmár-beregi részen sok a csak három méter széles út, ahol még az árvízi rongálódások is nagyok voltak. Ezek kijavítására létesítettek Fehérgyarmaton egy új aszfaltkeverő telepet. Az utak korszerűsítésénél az elkövetkezendő években legfontosabb feladat a 4. számú főközlekedési út 70 kilométeres megyei szakaszának átépítése. Több helyen folynak a munkák, új nyomvonalra kerül az út Kisvár- dát megkerülve, s a vasúti kereszteződések helyett Ajaknál felüljáró épül. Ugyancsak két felüljáró épül Nyíregyháza térségében. Jelentős hídépítési munkák folynak Rakamaznál, ahol új ártéri hidak készülnek, amelyek már nagyobb teherbírásra alkalmasak. Sajátos feladat a megyében a szállítási gondok megoldása. 1975-re mintegy 300 —350 ezer tonna alma szállítása a Szovjetunióba történik, s gazdaságos a közúti átkelőhelyek megnyitása Be- regsuránynál és Tiszabecs- néL Szabolcsi fiatalok utaznak a szegedi ifjúsági napokra Az idén ötödször rendezik meg Szegeden a fiatalok nágy országos seregszemléjét, az ifjúsági napokat. E hónap utolsó napjától augusztus 2-ig tart ez az eseménysorozat, amelyre Miskolctól Szombathelyig fiatalok ezrei jelentették be részvételüket. Szabolcs megyéből ezren jelentkeztek a július 31-én induló különvonatra, amelyet az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda indít. Az idei szegedi ifjúsági napok programja sok érdekességet ígér. A Tisza menti nagyváros KISZ-bizottsága olyan műsort állított össze, amely minden érdeklődést kielégít. A város vendégeinek legnagyobb élménye nyilván a szegedi ünnepi játékok megtekintése lesz. Ezenkívül ifjúsági karnevált, utcabált, zenés műsorokat, showkat rendeznek. Lesz a találkozó idején orgonabemutató, őszibarack-kiállítás, borverseny, nyári tárlat is. A különböző rendezvényeken fellép az Állami Népi Együttes, a salgótarjáni amatőrfesztivál több díjnyertes csoportja. A Szabolcs-Szatmár megye legkülönbözőbb részeiből Szegedre utazó 1000 fiataj nyilván örömmel veszi majd: az ifjúsági találkozó idején a résztvevők a városban a villamosokon és autóbuszokon ingyen utazhatnak, bejárhatják hazánk egyik legszebb városát. Az utak korszerűsítése azért is fontos, mert a jelenlegi hatezer személygépkocsi helyett öt év múlva már 12 ezer lesz a megyében. A te- hergépkocsipark is nagymértékűén nő, ezért növelni kell a szervizállomások számát, 17 töltőállomás építése szerepel a tervekben. Az országos átlag alatt van az autóbusz-szállítás megyénkben. A Közlekedéstudományi Egyesület helyi csoportja tudományos módszerekkel vizsgálja meg a közlekedés javítását, különösen a három erősen iparosodó település, Nyíregyháza, Mátészalka és Kisvárda esetén. Változatlanul kevés a telefon megyénkben. 5643 állomás: J.k van, s közel kétezren várakoznak a telefon bekötésére. Csak Nyíregyházán 1200 bekötési kérelmet tartanak nyilván. A száz lakosra jutó készülékek száma nálunk 2,1 míg az országos átlag 4. A nyíregyházi új telefonközpont 1973-as átadása fog segíteni ezeken a gondokon, hiszen ez 5200 állomást tud fogadni. Még ebben a hónapban elkészül az 1. számú postahivatal új felvételi épülete is, amely 11 milliós beruházásból épült (lányi) TELEKRŐL TELEKRE • • Összeírják a Miegye gyümölcsfáit összeírják a megye gyümölcsfaállományát. Utoljára 1959-ben volt erre vonatkozó megfigyelés. Azóta történt a mezőgazdaság szocialista átszervezése, ami jelentősen megváltoztatta az eddigi gyümölcsfa-telepíté- sekef, illetve mind a nagyüzemi,, mind a házi kertekben jelentős volt az 1959 utáni telepítés. Szabolcs-Szatmár megye gyümölcstermelése nemcsak a hazai igények kielégítése, de az export szempontjából is igen jelentős, ezért nem közömbös a meglévő gyümölcsfaállomány pontos ismerete fajtánként, termelő ágazatonként. Az összeírást, a Központi Statisztikai Hivatal szervezi, saját apparátusával irányítja, éllenőrzi. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek faállományát általában az illetékes üzem szakembere írja össze. E munkát mintegy 180-an végzik. A háztáji, egyéni és kisegítő gazdaságok gyümölcsfaállományának összeírása —a megyei tanács javaslatának figyelembe vételével — egyedül megyénkben lesz teljes körű, vagyis valamennyi községben, városban összeírásra kerülnek a gyümölcsfák. Ebben mintegy 300 pedagógus, nyugdíjas és továbbtanuló diák vesz részt A számlálás megkezdése előtt valamennyi résztvevőt kétnapos oktatásban részesíti a statisztikai hivatal megyei igazgatósága. Itt kapják meg az összeíráshoz szükséges térképeket, nyomtatványokat és a megbízólevelüket is. Mindkét összeírásra július —augusztus hónapban kerül sor. A statisztikai hivatal kéri a lakosokat, hogy fogadják szívesen a számláló-' biztosokat, ugyanis házról házra, illetve telekről telekre járva végzik feladatukat Mint minden statisztikai összeírás ez sem képezi sem az adózásnak, sem a lakosságot egyéb módon érintő kedvezőtlen intézkedéseknek az alapját. A nagyüzemi összeírás eredményét már az év végére közzéteszik, míg a háztáji és egyéb gyümölcsfaállomány megoszlását csak 1972 elején hozzák nyilvánosságra. Védett tájak, állatok Törvény a természeti kincsek megóvásáról Európában párját ritkítja az a törvény, amely hazánkban a természet értékeit, kincseit védi. A Magyar Országos Természetvédelmi Hivatal gondos előkészítése után született ez meg. A központi elvek a gyakorlatban úgy érvényesülnek, hogy egy-egy megyében a tanács hatáskörébe kerül majd a törvény betartatása, a védett területek oltalmának biztosítása. Tőzeg, moha, láp Megyénk, Szabolcs-Szatmár területén is több olyan vidék van, amely országosan is egyedülállónak tekinthető. Ezek beletartoznak a védett területek sorába, így külön figyelemre méltóak. Néhány ezek közül ízelítőnek. Csaro- da mellett a Bábtava az egyik. Ezen a vidéken a tőzeg, a moha és a láp jelenti a természeti különlegességet. A mintegy 5 katasztrális holdnyi terület elsősorban a kutató tudósok paradicsomának bizonyult, és minden évben megjelennek itt a növénytan avatott szakértői. Beregdaróc környékén a Dédai erdő 70 holdja csábítja a tudósokat. Itt a fás rengetegben ritka növények találhatók. Csarodán a másik érdekesség a Nyíres tó, amely 55 hold területen fekszik. A rendkívüli természeti ritkaságok 'itt már régóta védettek. Nemzetközileg is ismert az aporligeti Fényi erdő. Ez 492 holdon terül el. A jégkorszak utáni beerdősülés történetét őrzi ez a táj. Különleges flóráját jelzi, hogy a világhírű magyar növénytantudós, Berei-Soó Rezső itt találta meg a Pulsatilla Hungarica Soó nevű növényt, amely páratlannak bizonyult Európában. Itt Aporligeten 2 milliós költséggel épült egy erdészház, amely egyben az itt dolgozó tudósoknak is rendszeresen otthont nyújt. Védett fa, ingó láp Az összefüggő erdő és lápterületeken kívül védett érdekesség a cégénydányádi gyermekotthon parkja. Itt 30 féle fenyőt talál a látogató. A múlt évben az árvíz idején itt is keletkeztek károk, a park eredeti szépségének visszaállítására a Természet- védelmi Hivatal biztosít pénzt. Ismert, és minden prospektusban szereplő nö- vényésdekesség a Nagyarban lévő kocsányos tölgy, amelyet Petőfi fájának is neveznek. Nem messze Nyíregyházitól, Kállósemjén határában van az egyik legizgalmasabb természeti ritkaságunk: a Mohos tó. Ez voltaképpen egy talajvízből táplálkozó láprendszer, amely az összenőtt növények sűrűje révén A tárgyalóteremből Segítség helyett — csalt, lepett Vannak emberek, akik hajlamosak rá, hogy kihasználják a mások baját. A tavalyi árvízre gondolunk, az akkori nehéz állapotokra, mert voltak, akik a zavarosban halásztak. Közéjük tartozott Czaké István 38 éves nyírgyulaji lakos is. Czakó 1952 óta rendszeres vendége a bíróságoknak. s ezalatt összesen hét évet töltött börtönben kizárólag vagyon elleni büntettek miatt. Volt a számláján lopás, sikkasztás, de gyakran szerepelt a csalás is, mutatván, hogy Czakó nem válogatott a műfajban, — a lényeg azon volt, hogy másokat megkárosítva haszonra tegyen szert. Most ismét a csalás került napirendre, de hogyan? Bűnlajstromán nem a 'egsúlyosabb tételként szerepel az ófehértói, mert a ulajdonképpen okozott 78 "orintos kárnál sokkal súlyosabb az eszköz, — ahogyan okozta. Czakót a vállalata az árvíz sújtotta területre irányította. ő ezt ki akarta használni egy kis pénzszerzésre. Öfehértón elhíresztelte, hogy gyerekeket költöztetnek oda az árvizes területekről. Akkor — tavaly május 18-án, — ez teljesen hihető volt Az útiköltségre és az élelmezésre pénz kell — mondta Czakó a hiszékeny nőknek, s aki gyereket akar befogadni a nehéz napokban, az fizessen 13 forintot. Négyen akadtak gyorsan ilyenek, ők fizettek 78 forintot, s Czakó így tudta kihasználni az egyik legnemesebb emberi tulajdonságot, a segítőkészséget. Az árvizes területen a különböző szakmákban sok szakember hiányzott. Czakó ezt is kihasználta, ö eredetileg villanyszerelő, s erre alapozva munkákat vállalt. Igazi villanyszerelési feladatok mellett a zsebrádiók, hűtőgépek, s a legkülönbözőbb háztartási gépek javításán keresztül antenna készítésig minden feladatra kész volt. Csak egyet kért: előleget anyagvásárlásra. A megszorult emberek adtak, s reménykedtek, hogy Czakó elvégzi a vállalt munkát. A zsebrádiókat rendszerint át is adták neki. A munkák elvégzését Czakó nőm gondolta komolyan, csak' azon volt, hogy az 50— 600 forint közötti előlegeket zsebre tehesse. Az átadott zsebrádiókat rendszerint eladta. összesen 23 embert károsított meg, s ezeknek zöme az árvíz sújtotta' területeken lakik. Bár a kárösszegek az egyes esetekben nem túl nagyok, mégis nagyon súlyosnak lehet ítélni Czakó tettét, hiszen olyan embereket szemelt ki áldozatul, akik maguk is nagyon rá voltak szorulva a segítségre. A nyíregyházi megyei bíróság dr. Margitics Imre tanácsa hirdetett ítéletet Czakó ügyében, s három év szabadságvesztésre büntette, emellett öt évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. (ki) úszószigetektől tarka. Érdekessége, hogy állandó mozgásban van, ezért is kapta az ingó elnevezést. A kállósem- jéni lápvilág, amely védett terület a vadrécék legkedveltebb költőhelye. A madarak jól ismerték fel, hogy fészkeik megközelíthetetle- nek, nemcsak az embernek, de a ragadozó állatoknak is. Madárvilágunk kiváltságosai Megyénkben elsősorban a beregi részeken gyakran feltűnnek a békászó sasok. Itt honosak, ezen a tájon. Lövésüket a törvény tiltja. Mellettük lényegesen nagyobb számban, sajnos mégis mindig fogyatkozóan élnek a gólyák. Az egész megyében fellelhetők. Sajnos, nagyon kevés a fészkelőhely a számukra. Sok helyen a falvakban nem tartják meg a törvény előírását, amely kimondja: a tatarozást a fészekkel díszített háznál még a gólyák megérkezése előtt el kell végezni, és ami a fő: a leszedett fészket vissza kell helyezni a kémény>, így aztán a dalban, versben oly sokszor megénekelt magyar madár lassan hontalanná válik nálunk is. őszi érdekesség: ebben az időben Szabolcsban is feltűnnek a gyönyörű fehér tollazatú kócsagok. A kiskócsag igaz, csak átvonulóban időzik nálunk, de ezalatt is szigorúan védik. Védett madarunk, a házak kedvence, a fecske is pusztulóban van. Viszont elég szép szómban élnek megyénkben is a különböző bagolyfélék. Hasznos madarak, védettek. Különösen az elmúlt egérjárásos évben szaporodtak el a kuvikok és az erdei fülesbaglyok. A természet védelme, ér-' dekességeink megóvása tehát sokrétű és bizony költséges feladat is. Nagy szakértelmet igényel, és mind az erdők, lápok, növények védelme, a madarak megóvása erdészmunka. A megyei tanács az új természetvédelmi törvény életbeléptetésétől azt is reméli, hogy az eddigieknél nagyobb összeg áll majd rendelkezésre ahhoz, hogy ennek a nagy, de nagyon szép munkának minél jobban megfelelhesselek. B. Eb
