Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-03 / 155. szám
t. oldal KELET-MAGYARORSZAG — POLGÁRI VÉDELEM 1971. július ? Július 5—10: Polgári védelmi hét a konzervgyárban Gyakorlati bemutatók, előadások, filmvetítések, vetélkedő' Július 5 és 10 között nagy érdeklődésre számot tartó rendezvénysorozat lesz a Nyíregyházi Konzervgyárban. A konzervgyár a MEZŐGÉP Vállalat, a gumigyár, az UNI- VERSIL és a dohánygyár üzemi polgári védelmi parancsnokságai polgári védelmi hetet tartanak. A megnyitó — amely július 5-én délután lesz — egyben egy polgári védelmi kiállítás megnyitója is. A kiállítás anyaga olyan, hogy annak megtekintése minden üzemnek, intézménynek ajánlott. A naponta lő—15 óráig nyitva tartó kiállításon főleg a szervezett csoportok látogatását várják. A polgári védelmi hét megnyitó beszédét Sellei Jenő főmérnök, a konzervgyár üzemi polgári védelmi parancsnokhelyettese tartja, majd Berek Lajos alezredes, megyei polgári védelmi törzsparancsnok tart előadást ,,A hátország szerepe a korszerű háborúban” címmel. A konzervgyár udvarán mutatják be a szükségmente- sitő állomások működtetését, telepítését, illetve szállítását is. A polgári védelmi hét következő napjain — egy-egy előadás teszi érdekessé a programot. Szerepel az előadások között az élelmiszerek megelőző védelme, ellenőrzése és vizsgálata, a szennyezett élelmiszerek mentesítése MEGKEZDŐDÖTT A SZEZON A KONZERVGYÁR 3AN. és a védőcsomagolás szerepe. Az előadásokat szakmai filmek vetítése követi. Az egyhetes rendezvény- sorozatban 10-én délután nagyszabású polgári védelmi vetélkedőre kerül sor. Értékes díjakért küzdenek majd a konzervgyár, a gumigyár, a gépjavító, az UNIVERSIL és a dohánygyár csapatai. Nemcsak a saját üzemük, hanem a szomszéd gyárak speciális polgári védelmi feladataiból is kapnak kérdést a versenyzők. Az izgalmakban bővelkedő vetélkedő után a Sza- bolcs-Volán táncegyüttes tart bemutatót a vetélkedő résztvevőinek és a nézőknek. Egyszerű eszközökkel — hatékonyan Másodlagos hatások — Helyi alapanyagok A polgári védelmi oktatás része Az Egyesült Államokban 1971. február 21-én, vasárnap atomriadót rendeltek el és csak 18 perc múlva fújták le. Elgondolni is nehéz, hogy mi történt volna, ha az atomriadó tovább tart. Az emberek közül sokan arra gondolnak, hogy az atombomba telitalálata ellen nem lehet védekezni, de a II. világháborúban sem robbant bomba minden település felett. Az atombomba előállítási költségei olyan nagyok, hogy kis települések elleni felhasználása nem valószínű. Az iparilag fejlett területek, nagy közlekedési csomópontok az ellenség célpontjai, így a megye települései egy esetleges atomcsapás esetén csak másodlagos hatásoknak lennének kitéve. A másodlagos hatásokról sokan úgy vélekednek, hogy nem jelentenek nagy veszélyt. Azért gondolják ezt, mert nem ismerik alaposan a másodlagos hatásokat. Ilyen hatások: radioaktív sugárzás, a hő- és fényhatás és a léglökés, valamennyi súlyos következményekkel járhat. A másodlagos hatások ellen azonban már hatékony védelmet biztosítanak a szükségóvóhelyek. Ilyen óvóhelyet lehet kialakítani meglévő épület alatti pincében, vagy épületen kívül lehet építeni helyileg található anyagokból. (Napjainkban a házakhoz óvóhelyet nem építünk, mert építésének költségei nagy terhet rónának a népgazdaságra, sok építőanyagot és munkaerőt vonnának el, a lakóházak és ipari létesítmények építésétől.) Háború esetén meevénk lakosságát is megfelelően védeni kellene a másodlagos hatásoktól. Megyénk adottságai olvanok, hogy barlangok hegyek alatti tárók, de még pincék sem állnak- megfelelő mennyiségben a lakosság rendelkezésére. Ezért megyénkben szükség esetén az igények túlnyomó részét csak árokóvóhelyek építésével lehetne kielégíteni. Az árokóvóhelyek építéséhez a lakóházak és üzemek körül található építőanyagokat lehetne felhasználni. Háborús körülmények között emberi életek ezreit lehetne megóvni szakszerűen megépített szükségóvóhelyekkel, ezért célszerű megszerezni már békeidőben a kiépítéshez szükséges alapismereteket. A lakosságnak nagy részét azok a fiatalok teszik ki, akik a valóságban óvóhelyet nem láttak, azok szükségszerűségéről, használatáról csak homályos elképzeléseik vannak. Az építésnek azonban jól körülhatárolt lehetőségei, szabályai vannak. A telepítés szabályai: a dolgozók munkahelyéhez közel, jól megközelíthető helyen kell építeni; épülettől mért távolsága lehetőleg ne legyen kisebb az épület párkánymagasságánál; az építésre kijelölt terület ne legyen mély fekvésű, talajvizes, minimális — szükség — gépi berendezéssel való ellátás és közművesítés esetén kívánatos az energiahálózat és vízvezeték közelsége. A támasztott követelmények: minden nyílászáró szerkezetnek gázzárónak kell lenni, vagyis a külső légtérben lévő szennyezett levegő az óvóhely légterébe nem juthat be. Ezt úgy lehet elérni, hogy a nyílászáróknál lévő réseket tömíteni kell gumitömlővel, filccel, vagy ezek hiányában bitumenbe áztatott kötözőzsineggel, a csapadékvíz elvezetéséről, a födém vízszigetelésével és az árokóvóhely körülárkolásá- vai kell gondoskodni, gondolni kell arra, hogy a bejáratok romokkal eltorlaszo- lódnak, ezért önmentő szerszámokat kell elhelyezni, ilyenek: csákány, lapát, vödör, stb. Elsősegélynyújtáshoz mentőláda álljon a bent tartózkodók rendelkezésére, az óvóhelyet egyszerű ülőbútorokkal, szükségvécével kell ellátni, célszerű az óvóhely szükségszellőztető berendezésekről, egyszerű elektromos ellátásáról és minimális közművesítéséről gondoskodni. , Katona István Kislexikon I KIMERÜLÉS. A legvalószínűbb és a leggyakoribb idegrendszeri elváltozás tömegmozgás alkalmával a kimerülés. A végsőkig feszített fizikai és pszichikai megterhelések olyan idegrendszeri elváltozásokat hoznak létre, amelyek teljes testi és lelki fáradtságot, ingerlékenységet, fejfájást, szédülést, remegést, egyes testtájak zsibbadását, egyes belső (zsigeri) szervek működésének zavarát, stb. eredményeznek. Ezek a kimerültségben szenvedők ugyan nem jelentenek veszélyt a környezetükre és nem is válnak a pánikhangulat kezdeményezőivé, mégis tehetetlenségüknél fogva a kitelepítés során nagy gondot okoznak. PAnik. a kitelepítés szempontjából szinte a legfontosabb pszichológiai kórkép. A pánik fogalmán általában . tömegrémületet értenek. Lényege, hogy egy szokatlanul erős testi vagy lelki inger hatására keletkező káros reakció, melynek hatására minden józan idegrendszeri irányítás megszűnik, azaz az értelem szinte teljesen elveszti uralmát az akarati cselekvések felett s az érintett személy ..féke veszetté'’ válik. A pánik mindig egyes embereken kezdődik, de igen gyorsan átterjed a tömegekre is. DEZORIENTÄLTSÄG. A dezorientáltság, azaz a rosszul tájékozottság olyankor jelentkezik az embernél, amikor számára áttekinthetetlen helyzetbe kerül; rendszertelenül kap értesüléseket, tájékoztatást, a gyors fordulatok váltják egymást, s az egymásnak ellentmondó zűrzavaros és hiányos hírek hatása alatt a környezetről és az egész helyzetről hamis kép alakul ki benne. SZUGGESZTIBILITAS. Szuggesztibilifásról. azaz befolyásolhatóságról akkor beszélünk, amikor a kritikái gondolkodás a józan ésszel való logikus mérlegelés helyébe a felületes hiszékenység, a szájról szájra járó rémhírekben való hit lép. Ebben az esetben szuggesztió hordozója maga az emóció (az érzelem), ezek pedig veszélyhelyzetben rendkívül aktívak. Ivóvíz- és élelmiszer-védelem A radioaktív szennyezés károsító hatásai A tömegpusztító fegyverek egyike és egy esetleges újabb háború elöntő eleme a nukleáris fegyver. Az atom- és hidrogénfegyverek alkalmazásakor többféle károsító hatással számolunk. Mechanikai hatás (lökőhullám), fény- és hősugárzás, kezdeti és maradó radioaktív sugárzás. A nukleáris robbanás egyik kísérő jelensége az úgynevezett gombafelhő. A robbanáskor kialakult gombafelhő igen nagy tömegű radioaktív anyagot jelent. Ez a meteorológiai viszonyoktól függően hatalmas területen (több száz, több ezer kilométerre) szóródik ki és szennyezi a területet, tereptárgyakat, élelmiszert, ivóvizet stb. A felhőben háromféle eredetű sugárzó anyag van: a változatlanul maradt hasadóanyagok, a magreakció hasadási termékei és a kezdeti (neutron) sugárzás által indukált termékek. A változatlanul maradt hasadóanyag hosszú felezési idejű, elsősorban alfasugárzó anyag. Mennyisége a felhő egész tömegéhez képest kicsi. Maximálisan néhány 10 kilogramm. A hasadási termékek a láncreakcióból származnak. Az atomfegyver robbanásakor közel 200 izotóp keletkezik. Ezek zömmel béta- vagy béta—gamma sugárzók. Felezési idejük igen eltérő, két-, harmad része egy napnál rö- videbb felezési idejű, kb. 10 százaléka egy hónapnál rö- videbb felezési idejű, és kb. 5 százaléka a 100 évnél hosz- szabb felezési idejű. Az egyes gombafelhőkben a különböző izotópok aránya is eltérő. A szervezetbe a radioaktív anyag sokféle úton bejuthat: belégzés, lenyelés, seben keresztül stb. Ezek közül a legnagyobb problémát jelent: az ivóvízzel és élelmiszerrel bekerült radioktív anyag. Az ivóvízbe a felhő kihullásakor vagy a víznyerőhely környezetéből kerülhet radioaktív anyag. Az élelmiszernél a felhők kihulláséból közvetlenül a már kész élelmiszer vagy annak nyersanyaga szennyeződhet, illetve élelmezési célt szolgáló növényi vagy állati szervezetbe beépül a radioaktív anyag. Az igen sokféle radioaktív izotóp közül az élelmiszerrel és ivóvízzel bekerülve azok jelentik elsősorban a legnagyobb veszélyt, amelyek viszonylag nagy felezési idejűek, és fizikai-kémiai tulajdonságuknál fogva a szervezetbe beépülhetnek. Ezek közül a legfontosabbak sfcron- cium 90, cézium 137, jód 131. A stroncium 90 felezési ideje hosszú (28 év), a hasadási termékekben jelentős meny- nyiségben előfordul (kb. 5 százalék) kis energiájú bétasugárzó, még így is nagy károsodást okozhat, mert a csontba beépülve igen hosszú ideig marad a szervezetben, és a vérképzőket (csontvelőt) közvetlen közelről károsítja. A szervezetben megkötött stroncium 90 mennyiségét igen sok tényező befolyásolja. A csontban megkötött stroncium 90 mennyiségét elsősorban az életkor, valamint a táplálék a stroncium: kál- cium aránya határozza meg. A cézium 137 felezési ideje 33 év, előfordulása hasadási termékekben, körülbelül 6 százalék, béta—gamma sugárzó. Kémiai tulajdonságait Lapszemle ? Az üzemi feladatokról A Polgári Védelem című képes folyóirat 10. számában köszöntik azokat a megválasztott tanácstagokat, akik a polgári védelem állományában dolgoznak. Köztük van Herczeg András százados és Kaposi Mihály százados, akiket a Nyíregyházi Városi Tanács tagjaivá választottak meg. A polgár: védelmi újítások között bemutatják az életvédelmi nyílászáró szerkezeteket. Folytatásos cikksorozat közlését kezdték meg „A lakosság polgári védelmi felkészítésének korszerűsítéséről” címmel. A 11. számban cikket közölnek a vízvédelemről, a csomagolástechnikáról, folytatják a biológiai felderítésről írt cikksorozatot. Beszámolnak a Néphadsereg újító konferenciájáról és kiállításáról. Részletesen foglalkoznak az üzemi polgári védelmi feladatokkal. Érdeklődésre számottartó írás jelent meg e számban, amelynek címe: A katasztrófa lélektanáról. tekintve a káliumhoz hasonló, így annak helyébe épül. Gyorsan felszívódik a szervezetben. Elsősorban az izmokban halmozódik fel. A jód 131 felezési ideje rövid (8 nap) béta—gamma sugárzó. A pajzsmirigyben halmozódik fel, nagyobb meny- nyiségben a pajzsmirigyet igen súlyosan károsítja a felezési idejének ellenére, mert viszonylag lassan ürül ki. A szervezetbe került sugárzó anyagok az anyagcsere-folyamatokba kerülnek. Fizikai-kémia: tulajdonságuktól függően az egyes szervekbe beépülnek, vagy egyenletesen oszlanak el az egész szervezetben, illetve legnagyobb része a széklettel, vagy vizelettel felszívódás nélkül kiürül. A beépült radioaktív anyag attól függően, hogy mely szervbe épült be, hosz- szabb, vagy rövidebb idő után szintén kiürül a szervezetből. Általában a lágy szövetekbe beépült izotópok gyorsan kiürülnek, a csontba beépült igen lassan ürül ki. A bekerült radioaktív anyag károsító hatását az határozza meg végső soron, hogy milyen dózist hoz létre az egész szervezetben, vagy a kritikus szervben. A dózis nagysága függ a bekerült radioaktív anyag mennyiségétől, felezési idejétől, a kibocsátott sugárzás milyenségétől (alfa, béta, gamma) és ennek energiájától illetve a kiürülés gyorsaságától. Tekintettel arra, hogy a robbanáskor igen sokféle izotóp keletkezik, ezek felezési ideje igen különböző, igen nagymértékben szerepet játszik a szervezetbe bekerült radioaktív szennyezésnél az is, hogy milyen „idős” a bekerült anyag. (Mennyi idő telt el a robbanástól.) Ha ez az idő rövid, akkor a tápcsatornából csak néhány százalék szívódik fel. Egy-két napos idő esetén már a bekerült anyag egyharmada felszívódik, de néhány hetes anyag esetén már újra csali néhány százalék. A „fiatal” hasadási terméknek legnagyobb része a lágy szövetekbe kerül és aránylag gyorsan csökken az aktivitás — kiürülés és elbomlás — következtében. Az „öreg” hasadási termékek legnagyobb része a csontban halmozódik fel és igen lassan csökken az aktivitása. A szervezetbe beépült sugárzó anyag eltávolítása gyakorlatilag majdnem lehetetlen — mentesítés nem lehetséges. így igen fontos, hogy radioaktív szennyeződés, vagy annak legkisebb gyanúja esetén csak műszeresen, vagy laboratóriumban ellenőrzött ivóvizet és élelmiszert fogyasszunk, Bcrényi Levente Kere&zirejivén if Vízszintes: 1. Megfejtendő: 14. Artikulációk. 15. Vissza: háremör. 17. A csoport élén halad. 19. Két kén. 20. Szovjet repülőgép típus. 21. ST. 23. Élez ék. 24. IIF. 26. Kalászos növény. 28. Főétkezések kezdő étele. 31. NRI. 33. Vissza: nem csak te. 34. Vizet lapátol. 35. Fésüsgyapjú. 38. TD. 39. Éltető folyadék. 40. Becézett női név. 41. Vissza: földi paradicsom, fölös ék. 43. Földművelő szerszámot. 45. Rinocerosz egyik fele. 47. Majdnem elver. 48. Női frizura. 51. Felvilágosít. 52. YEG. 53. Vissza: meleg. 55. Középkori titokzatos tudomány. 57. Hiányos vadgalamb. 58. Ebből kevés a jó. 60. Híres káposztafajta. 61. Pireneus vége. 62. Tűzhányó Szicíliában. 64. Satu eleje. 66. Bírósági eljárás 67. RA. 68. JÁ. 69. ZL. 71. Tréfás, gúnyos dal. 74. Különcködő, úrhatnám. 77. Pl. sporttudósító. 80. Megfejtendő. Függőleges: 1. ÉZ. 2. Vissza: hallószerv. 3. L kimondva. 4. A sivatagba, nem lovas. 5. MENT keverve. 6. EEZ. 7. Kevert: néki. 8. T. 9. Régies, falusi megszólítás. 10. Kén, carbonium, kén. 11. Kevert: SNUR. 12. Egyes szám első személy. 13. Mustárgáz. 14. Megf. 16. Megf. 18. Szorító. 22. Sivatag hajói. 23. Kúpos, vörös sapka. 25. Orleansba való. 27. Vissza: tél: sporteszköz. 29. Ez is madár. 30. Mint vízsz. 40-es, 32. Dublini-e. 35. A 39-es dandár című magyar film írójának vezetékneve. 36. NINOM. 37. Kevert: END. 42. Megf. 44. Vissza: autó eleje. 46. Tanít. 48. Kiváló minőségű bársony. 50. BLD. 54, A csősz járja. 56. Az izomza- tot kötik a csonthoz. 57. Er- b:um között N. 59. JN. 61, Több E, mint Ó. 63. Innen, onnan az. 65, Gyalogsport. 66. PLPZ. 70. Néz. 72. Ital zsargonban. 73. Névelős álló víz. 75. Fordított TITÁN. 76. Szol- rmzációs hang. 78. KV, 79, EH. Megfejtőink figyelmébe; A megfejtést sorrendben összeolvasva a V. 1., F. 16., F. 14., V. 80., F. 42. adja, amelyet nyílt levelezőlapon — amelyre a rejtvényszelvényt is felragasztották — lehet beküldeni július 15-ig a Polgári védelem megyei parancsnokságára (Nyíregyháza, megyei tanács). Ä hibátlan megfejtést beküldők között tíz — egyenként 50 forint értékű könyvjutalmat sorsolnak ki. A Polgári védelem melléklet előző számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: A legfontosabb feladat az életmentés, a sérültek felkutatása, kimentése, elsősegélyben való részesítése. A nyertesek: Kiss Angéla és Négyesi Miklósné nyíregyházi, Csúcs Mária csengeri, Tóth Károly tisztaberek:, Nagy Sándorné Aporliget— újtanyai, Mészáros Kamillné nábrádi, Jasku László szász- halombattai, Tóth Lászlóné búji, Komár Béláné baktaló- rántházi és Varga Katalin mátészalkai rejtvényfejtők. 1971. A Polgári védelem g RE JTVÉNYSZEI,VÉNYE
