Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-28 / 176. szám
MTI. július 28. KELET-MAGYARORSZÁG S. oldal MEGIEGYZÉS Kétszer vámolt A mérlegelő kétszer vámolt. Egyszer a hivatalos nyolc százalékot emelték le papíron, aztán a gyakorlatban a mérlegelésnél ahogy sikerült: a „rekord” csaknem 20 százalékos súlycsonkítás. Mindez a múlt hét péntekén a rakamazi Vöröshadsereg úti malomüzemben történt, ahol a népi ellenőrök végeztek szúrópróbát a terménycserénél. A történtek értékeléséhez tudni kell, hogy a csere a következőképpen történik: az ügyfél leadja a behozott búzát, amelyért a nyolc százalék őrlési díj levonása után meghatározott arányban finomlisztet, kenyérlisztet és korpát kap. Hét cserélőnél mérték visz- sza a búza ellenében kiadott termékeket, de egyetlen olyan embert sem találtak, akinél a háromból legalább két mérés pontos lett volna. Bernáth Ferenc mérlegelőnél az is megtörtént, hogy az 56 kilóként kiadott finomliszt csak 45-öt nyomott az ellenőrző mérlegelésnél. Figyelembe véve a megtörtént huszonegy mérést, tizenhétnél volt kevesebb a kiadott áru, mint kellett volna. A hét cserélőnél „megtakarított” liszt és korpa súlya meghaladta a negyvenöt kilogrammot. Ezekben az esetekben a helyszíni intézkedésre mindenkinél pótolták a hiányt. Elgondolkoztató azonban, hogy most, a búza- és lisztcserék időszakában egy malomüzemben a mérlegelést végző alkalmazott nyugodtan mérhet kevesebbet mindenkinek. Az ilyen és hasonló esetek ártanak azoknak a szakemberek tekintélyének is, akik évek óta végzik megelégedésre a munkájukat. A gyakoribb ellenőrzésre, az ilyen — visszaélésre lehetőséget adó — munkát -végző . emberek jobb kiválasztására az üzemeltető gabonafelvásárló és feldolgozó vállalatnak is nagyobb figyelmet kellene fordítania. (marik) 1971: a legjegesebb esztendő Harminchét jégverése» nap — Kárszemiék megyeszerte Az utóbbi évtizedek „legjegesebb” esztendőjeként tartják nyilván az idei évet. Az Állami Biztosító statisztikája szerint a kárrendezés szempontjából eddig 37 jég- veréses nap volt Szabolcs- Szatmár megyében. A legnagyobb károkat a június 27-i természeti csapás okozta, több községben közel 60 százalékos jégkár érte a mező- gazdasági üzemek egyes növényféleségeit. Az Állami Biztosító kárszakértői a jégverés utáni napokban azonnal megkezdték a károk felmérését, amelyet jelenleg is folytatnak. A most betakarításra kerülő mezőgazdasági termékeknél, a búzánál, rozsnál, árpánál és a korai gyümölcsöknél azonban már befejezéshez közeledik a károk felmérése. Az eddigi gyorsjelentés alapján megyénk termelő- szövetkezeteiben 6 ezer ka- tasztrális hold jégverte területet jártak be a biztosító szakemberei, s ezen a területen a felbecsült kár öt és fél millió forint. Az állami gazdaságoknál 1334 hold területen végeztek felmérést, s az eddig megállapított kár 1 millió 300 ezer forint. A később betakarításra kerülő növényeknél jelenleg is folyik az előszemle. Július közepéig a termelőszövetkezetekben 6 ezer hold szántóföldi területen, 535 kertészeti és 14 ezer 196 hold szőlő- és gyümölcsterületen végeztek az előszemlével. A kárérték megállapítására azonban a betakarításkor kerül sor, mert csak ekkor lehet véglegesen megállapítani a jégkár nagyságát. A károk felmérésének a zöme csak ezután jön, de annyi már bizonyos, hogy legtöbb kárt az almáskertekben okozta a jég. Szabolcsban w körülbelül 19 ezer hold gyümölcsösben pusztított a jég, amit a biztosító kárrendezés szempontjából tart nyilván. B. D. Jogásznapok JNyíregybázán Elkészült az augusztus 27— 29 között Nyíregyházán megrendezésre kerülő „tiszántúli jogásznapok” részletes programja. A megnyitó előadást dr. Korom Mihály igazságügyminiszter tartja: A jogpoli- tikánk időszerű kérdései címmel. Még a megnyitás napjának délelőttjén tart előadást dr. Papp Lajos, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke a tanácsi tevékenység fejlesztésének időszerű kérdéseiről. Délután szakosztályi ülésekre kerül sor. összesen négy — államigazgatási, büntető, polgári és szövetkezeti jogi — szakosztályban. A „tiszántúli jogásznapok” befejező napján a szakosztályok a plénum előtt számolnak be tevékenységükről. majd dr. Kovács Pálnak, a Magyar Jogász Szövetség Szabolcs-Szatmár megyei Szervezete elnökének zárszavával ér véget az idei esztendő legjelentősebb szabolcsi jogásztalálkozója. Külföldi társasutazások nyugdíjasok részére Igen helyes kezdeményezés az IBUSZ részéről, hogy a nyugdíjasok részére az őszi hónapokban külföldi társasutazásokat szerveznek kedvezményes áron. Ezzel lehetővé válik, hogy a kisebb jövedelmű nyugdíjasok is eljuthassanak külföldi nyaralóhelyekre és a tengerpartra. Néhány ilyen utazásról adnánk tájékoztatást. Nyugdíjasok üdülése Jugoszláviában, kilenc napig, 2300 forintért. Érdemes megemlíteni, hogy ez a kedvezményes utazás abban az esetben is érvényes, ha a házastársak közül csak az egyik, a férj, vagy a feleség nyugdíjas, a másik még dolgozik. Milyen a program a jugoszláviai üdülésnél? Indulás Budapestről, a Keleti pályaudvarról, érkezés Abbáziába a déli órákban, ahonnan autóbusszal megy a csoport Rovinjba. Elhelyezés szállodában, kétágyas, zuha- nyos, központi fűtéses szobákban. A szállodának meleg vizű medencéje is van. Égy másik nyugdíjas üdülés Ruprechtbe. Ez hatnapos, félpanziós ellátás szállodában. Az utazás autóbusszal történik. közben egy kirándulás Grácba. Zakopanéba indul a harmadik csoport. Az elhelyezés itt is kétágyas. hideg-meleg folyóvizes szobákban történik. Említésre méltó a szeptember 15-től 21-ig tartó őszi program Varsó—Szczecin— Malmö között. A hatnapos kirándulás érdekessége, hogy a menetrend szerű repülőgéppel a reggeli után Szczecinbe érkezik a csoport, ahol megismerkednek az Odera- torkolat vidékénél elterülő kikötővárossal. Egy hapot töltenek itt, majd este komppal indulnak Svédországba. Svédország egyik középkori hangulatú városában Yatad- ban megismerkednek az utasok a városka kanyargós, keskeny utcáival, favázas lakóházaival, és a St. Mária 1200-as években épült templommal, valamint a város más nevezetességeivel. Aztán autóbusszal Malmőbe, Svédország harmadik legnagyobb városába mennek. Megtekintik a műemlékekben gazdag várost, az 1300-as években épült St. Péter templomot, amely a svéd vidék legnagyobb gótikus temploma. És végül egy 13 napos utazás útiprogramja: Moszkva— Phenjan—Künganszan—Gyémánthegyek—Vonszan— Phenjan—Irkutszk—Moszkva. Ennek a programnak csak néhány kiemelkedő számát említjük. Gyalogos kirándulás a Kilenc Sárkány vízeséshez és a Tízezer csodasziklához. Sétahajózás a tengeren. Kirándulás a szibériai őserdőbe. Farkas Pál A NYÍREGYHÁZI VAS- ÉS FÉMIPARI KTSZ LAKATOSÜZEMÉBEN AZ IDÉN 300, JÖVÖRE 500 KÜLÖNBÖZŐ MÉRETŰ ÜZEMANYAGTARTÁLYT KÉSZÍTENEK MINTEGY 16 MILLIÓ FORINT ÉRTÉKBEN, A BUDAPESTI KLIMA KTSZ MEGRENDELÉSÉRE. (ELEK EMIL FELVÉTELE) A gyulai nyomdában már készül: Fordulj kedves lovam... Több száz lelkes diák és hagyománygyűjtő kutatta Szabolcs-Szatmár megye területén az elmúlt esztendőkben azokat a néphagyományokat. amelyek a hajdani vezérlő fejedelem, II. Rákóczi Ferenc emlékét őrzik. Az összegyűjtött anyagot azután Molnár Mátyás, a vajai múzeum igazgatója rendezte sajtó alá, és a kiváló RákócziMiért kell betemetni ? Panaszkodnak Nyíregyházán, a Gém utca lakói, hogy most felássák az utcát a csatorna miatt. Aztán, így tudják, be fogják temetni, de csak azért, hogy majd szeptemberben újra felássák, mert most csak a fővezetéket fektetik lé. Pedig már mindenkinek megvan a pénze arra, hogy beköttesse. Persze, — mondja a környék, — azt a második felásást már a lakók fizetik. Mennyivel olcsóbb lenne egyszerre. Megnéztük a helyszínt. A művezető elmondta, hogy az egész világon betemetik először a fővezetéket, mert csak így, földdel a tetején lehet elvégezni az úgynevezett nyomáspróbát. Tíz atmoszféra nem játék, felemelkedne, elgörbülne a vezeték. Különben is, a próbát olyan körülmények között kell elvégezni, amilyenek között majd „dolgozni” fog a fővezeték. Egyébként sem kell a fővezetéket újra kiásni. Csak a bekötő oldalárkokat, • hogy „megcsapolják” a főcsövet Tehát semmivel sem kerül több munkába, sem több pénzbe a dolog. (gnz) kutató, dr. Ferenczi Imre, a szegedi egyetem docense látta el előszóval. A gyulai nyomdában készül a 600 oldal terjedelmű munka, amely rendkívül színes, érdekes képet fest arról, hogyan őrizte meg megyénk lakossága Rákóczi alakját emlékezetében. Szerepelnek a műben legendák, kincsekről szóló emlékezések, a titokzatosságtól átszőtt történetek. Érdekessége lesz a műnek, hogy azt számos olyan illusztráció egészíti ki, amely a fejedelem megyei emlékeit örökíti meg, ezenkívül térképen mutatja be a Rákóczi- kultusz élő helyeit. Az érdekes és szép kivitelű könyv még ebben az évben megjelenik, 1000 példányban. A magyar szöveg után angol és francia összefoglaló tartalmazza a lényeges mondandót. A Fordulj kedves lovam című hagyománygyűjtemény kiváló segédanyag lesz az iskolai oktatáshoz, jelentős szerepet tölt be a helytörténeti emlékek ápolásában, és segíti a múltban gyökerező hazafias nevelés célkitűzéseit is. Gyermekmunka és kirándulás Megyénkben is a jól megérdemelt pihenés, üdülés, táborozás mellett általános és középiskolás tanulók szá-í zai ízlelgetik a munkát. A nyári * négy-, hatórás munkára. amely nem megerőltető a fejlődő szervezetnek, nem is elsősorban a kereset, a család anyagi helyzete miatt kerül rá sor. hanem az élmény kedvéért. A szülők tudják, milyen hatással van a gyermekre a jól megválasztott, örömmel végzett munka, mennyire formálja a fiatal munkáról, felnőttekről. keresetről alkotott véleményét. Többen éppen a nyári kirándulás kiadásait keresik meg, mások a régen óhajtott kerékpárt vásárolhatják meg munkájuk béréből. A vakációban végzett munka íze. zarnata változatossá teheti a nyarat. Az életközeibe került iskola a tanítási hónapok során is alkalmakat keres és talál, hogy hasznos gyakorlati munkával nevelje a gyermekeket. A nevelési terv is előírja a különféle munkákat, gyermekek tízezrei vesznek részt a mező- gazdasági munkákban. S ezért, természetesen munkájuk arányában bért is kapnak. Évekkel ezelőtt — félreértések is adódtak a gyermekmunka után járó pénzek körül. Egyes iskolákban ugyanis — jó szándékkal — arra ösztönözték a tanulókat, hogy ne kérjék az egyénenként járó összegeket, hanem tegyék félre egy-egy közös kirándulásra. Sajnos ez a módszer nem vált be. a szülők sem mindig örültek az osztálykasszá- ban — vagy takarékbélyegként — kezelt pénzeknek. Rendeletet hoztak, hogy a tanulóknnk egyénenként — munkájuk arányában — ki kell fizetni a munkadíjakat. Ez így is van rendjén. Nem lehet félreértés, nem szülhet gyanakvást, hogy talán a pedagógusoknak származik haszna a tanulók munkájából. Mégis előfordul, hogy egyes iskolákban nem fizetik ki a gyermekeknek járó összegeket. Az egyik kis községből kaptunk panaszos levelet emiatt. A helyszínen is meggyőződtünk róla: 1969 óta az egyik osztály nem kapta meg a helyi tsz-ben végzett munkáért járó pénzt. Mintegy hatezer forintról van szó, amely természetesen nem veszett el, — vagy mint a levélíró feltételezi — nem vándorolt a pedagógusok pénztárcájába. Megvan a pénz — azaz július 21-án három év után kézhez kapták a gyerekek. S miért csak most? Miért nem fizették ki még 69-ben, 70ben...? Az igazgató és az osztályfőnök szerint a gyermekek kérték, hogy maradjanak az összegek takarékbélyegben, így biztosabb lesz a kirándulásuk. A szülők közül ugyanis nem mindenki lelkesedik azért, hogy gyermekük meglássa az ország szép tájait. Szívesebben veszi, ha a nyári munkáknál otthon segédkeznek a gyerekek. A pedagógusok szerint a szülői értekezlet is hozzájárult, hogy maradjon együtt a pénz. S miután az idén tervezett kirándulás — szállodahiány miatt — nem sikerült, a napokban minden gyermek megkapta az összegeket. Az alapjában jó szándékú elképzelés mégis a visszájára fordult, mert az évek során megérlelődött a gyanú is. Az eset meglehetősen egyedi, reméljük kevés helyen akarják a pedagógusok ilyen eszközökkel kirándulásra vinni a gyerekeket, egyben némely szülő neheztelAsét is elnyerni. A kirándulás — a szülők által nyújtott jutalomnak számít a jó magaviseletért, tanulásért. Bízzuk a szülőre, mikor kívánja gyakorolni ezt a jogát. Más kérdés, hogy vannak családok, ahol a gyermekek saját munkával is igyekeznek „eléje menni” a kirándulásoknak. Ez egyéni, családonként változó gond és öröm, amiben természetesen barát és tanácsadó lehet a pedagógus is. De nem érdemes kockáztatni az iskola és a szülői ház közötti kapcsolatot — alapjában filléres ügyekkel. Még akkor sem, ha a szándék jó. P. G. Népdalok — oroszul Mátészalkai kultúrcsoport utazik Beregszászra Szovjet turnéra készül a mátészalkai járási művelődési központ nyolcvantagú kultúrcsoportja, a pedagóguskórus, a tánckar és a zeneiskola hangszeres szólistái. A korábbi kárpátontúli kapcsolatok felújításával kerül sor szeptember 18—20 között a beregszászi járás területén a mátészalkai amatőr csoport bemutatkozására. Két este egy-egy önálló műsorral szerepelnek, amelyben négy évszázad muzsikáját dolgozták fel a preklasszikustól a modern zenéig. Az orosz zeneirodalmat Csajkovszkij altatódala képviseli, majd 3 orosz népdalfeldolgozást mutatnak be orosz nyelven. A helyes kiejtésről a kórusban éneklő orosz szakos tanárok gondoskodnak. A tervek szerint októberben újabb száztagú kultúrcsoport utazik a beregszászi járásba Nyírkátáról és Nyírmeggyesről. Viszonzásként októberre és a jövő év elejére tervezik szovjet műkedvelő csoportok meghívását Szabolcs-Szat- márba. Egy szovjet kislány levelező partnert keres Levelet kaptunk egy szovjet kislánytól. A neve és címe: Jani Irén Szovjetunió, Kárpátalja, Uzshorodi kerület, Nagydobrony község. A levél nagyon szép, tökéletes magyarsággal és nagyon értelmes fogalmazással íródott. Lényege az, hogy kéréssel fordult a szabolcsi fiatalokhoz. Édesapja sokat beszél otthon Magyarországról és elsősorban Szabolcs-Szatmár megyéről, ezért határozta el magát, hogy levelet ír és ezáltal talán sikerül barátságot kötnie a megyénkbeli fiatalokkal. A falu, melyben édesapja született: Kántor jánosi. Olyan fiatalokkal szeretne levelezni, akik szívesen írnának neki Szabolcs-Szatmár megyéről. Minden levélre válaszolni fog, mert nagyon szeret levelezni. Levelében leírja, hogy 15 éves, most fog menni nyolcadikba, tanulmányi átlaga 4,8. Szeret olvasni és tanulni, szereti a zenét és a szép verseket. Levelét azzal zárja, hogy nagyon boldog lenne, ha levelet kapna megyénkből. (F)
