Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-28 / 176. szám
19«. július 28. KELET-MAG Y ARORSZÁG 8. oldal Pillantás az első fél évre A KÖZELJÖVŐBEN VÁRHATÓ, hogy megjelenik a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos statisztikai értékelése a népgazdaság 1971. I. félévi fejlődéséről. Egyebek között a munkatermelékenységének alakulásáról. Az év első öt hónapjának végleges, valamint a VI. hónap becsült adatai alapján azonban már most viszonylag megfelelő képet adhatunk a termelékenység féléves fejlődéséről. Az elmúlt fél évben a termelékenység gyorsabban növekedett, mint a termelés. Az állami ipar napi átlagos termelése kb. 4,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, miközben a foglalkoztatott létszám csökkent. A létszámcsökkenés az említett időszakhoz képest kb. 0,5 százalék. Mindezek alapján az egy napra számított termelékenység az iparban mintegy 5 százalékkal emelkedett féléves átlagban. A termelés emelkedésének üteme megfelel a sok év átlagának, feltűnő viszont a létszámcsökkenés. Erre hosz- szú idő óta nem volt példa. Az, hogy a termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott, igen kedvező, ugyanakkor a termelés növekedésének ütemével nem lehetünk elégedettek. Az 1971. évi népgazdasági terv a termelés 5,8 százalékos emelkedésével számolt, ennek teljesítéséhez a II. fél évben az eddiginél gyorsabb ütemre, 7 százalékos termelésnövekedésre lesz szükség. ISMERETES, hogy 1968— 69. években az ipari munka termelékenysége stagnált, sőt bizonyos időszakokban csökkent. 1970-ben e téren kedvező fordulat állt be, az idei évben is kielégítő a termelékenység fejlődése. Azt mondhatjuk, hogy a termelékenység kedvező alakulása most már nem átmeneti vagy véletlen jelenség, hanem a központi és vállalati intézkedések szükségszerű eredménye. Kétségtelen tény, hogy az eddigiekhez hasonló erőfeszítésekre van szükség e tendencia tartóssá tételéhez, hogy a IV. ötéves terv időszaka alatt a termelésnövekedés döntő többségét a termelékenység emelkedése fedezze. A termelékenység kedvezőbb fejlődésének okait keresve, mindenekelőtt érdemes megemlíteni a társadalmi közszellem kedvező átalakulását. Az MSZMP legutóbbi kongresszusán, a közelmúltban lezajlott szakszervezeti kongresszuson, több ország- gyűlési ülésszakon nagy intenzitással vizsgálták a termelékenység problémáját. Az üzemi gyűlésektől, felsőbb színtű gazdasági vezetők által tartott aktívákig, a fontos teendők meghatározásakor rendszeresen szóba került a termelékenység, gyorsabb növelésének szinte valamennyi tényezője, ezek eredményeként a társadalmi környezet kedvezőbbé vált a termelékenység emelését szolgáló intézkedések számára. Ismeretes módon megváltozott a vállalati jövedelem- és bérszabályozás rendszere. A változás lényege abban foglalható össze, hogy a vállalati eredmény érzékenyebbé vált az élő munkával való gazdálkodásra. A módosított szabályozók hatására a vállalatok arra törekednek, hogy minél nagyobb mértékben részesülhessenek az úgynevezett kedvezményezett bérszínvonal-emelésben, ennek viszont feltétele az egy főre jutó nyereség gyors növelése. Távolról sem állíthatjuk, hogy a jövedelemszabályozás egésze hibátlan és a gazdálkodási modellben megfelelő arányok alakultak ki az élő munka igénybevétele és a technika iránti érdeklődés között. KEDVEZŐEN BEFOLYÁSOLTA a termelékenység változását a káros munkaerő-vándorlás mérséklődése. Bizonyos mértékű munkaerő mozgása az egészségesen fejlődő gazdaság szükségszerű velejárója. Az utóbbi években azonban a fejlődést gátló úgynevezett káros fluktuáció növekedett elsősorban. A munkahely-változtatások száma az elmúlt 2—3 évben közel duplája volt az azt megelőző évtized átlagának. Az ez évben tapasztalt mérséklődés összefügg a vállalati munkaerő-szükséglet enyhülésével és különféle gazdasági és jogi intézkedésekkel. A termelékenység az egyik legfontosabb közgazdasági kategória, alakulását számtalan gazdasági és társadalmi tényező motiválja. Ha a termelékenység tartósan kedvezően alakul, ez segítséget nyújt a népgazdaság legfontosabb időszerű problémáinak megoldásához is, így többek között a beruházási piac feszültségeinek csökkentéséhez és az ország külkereskedelmi mérlegének javításához. Dr. Rózsa József, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője. MÁTÉSZALKÁN, A VÁROS ÉS A KÖRNYÉK EGÉSZSÉG- ÜGYI ELLÁTÁSÁNAK MEGJAVÍTÁSÁRA FOLYIK A KORHÁZ BŐVÍTÉSE. ENNEK KERETÉBEN ÜJ ÉPÜLETEK, TÖBBEK KÖZÖTT NŐVÉRSZÁLLÓ ÉPÜL. MÉG EZ ÉV VÉGÉN, A KÜLSŐ ÉPÍTKEZÉS BEFEJEZÉSE UTÁN HOZZÁKEZDENEK A BELSŐ SZERELÉSHEZ. (BÜRGET LAJOS FELVÉTELE) E, Poljanszkij; Kapituláció Feküdtem a díványon és cigarettáztam. Fentről ütemes kopogás hallatszott. Nem értem, miért nem lehet azt felfogni, hogy az ő padlójuk az én mennyezetem másik oldala? Kopognak a padlójukon, ugyanakkor döngetik a meny- nyezetemet. Idegesítő! Nekem is kopognom kell, különben még azt találják gondolni, hogy megijedtem tőlük. Fogtam a partvist és megzörgettem fölöttem a falat. A válasz néhány fonnál erősebben visszhangzott. Fent dühösen népi táncba kezdtek. Én sem maradtam adós. A mennyezeten nem tudtam táncolni, viszont cserében felütöttem a filozófiai kislexikont, felmásztam a szekrény tetejére és elszavaltam a jelenségek egyetemes kapcsolatáról szóló cikkelyt. Fentről — szomszédaim működésének eredményeképpen — hosszas csörgésbe kezdett. egy vekker. Nem maradt más hátra, mint bekapcsolni a „Neva" márkájú villanyborotvámat, s a partvis segítségével a plafon közelébe tolni. i. Fölöttem a oalaszrendsza* báty foganatosítása céljából hosszas futkosás kezdődött. Végül felhangzott a csúfolódó „Csend honol a rogozsi városkapu fölött...” E lemez után én is áttértem a lírára. Tudomásukra hoztam, hogy „Alusznak a sötét dimbok...”, remegnek adtalak. A rövid lírai intermezzo után szomszédaim fémedény- gurigázó attrakciója következett. Fegyvertársra leltem a teljes erejéből dolgozó csillárra akasztott porszívómban. Fölöttem rákezdtek. a volgai hajóvontatók dalára. Két szólamban! Én meg teljes hangerőre kapcsoltam a rádiót. Fent ugatni kezdett egy kutya. Nekem nincs kutyám, magamnak kellett ugatnom. Nagyobb expresszivitással csinálhattam, mint a szomszédok kutyája, mert őt hamarosan kizárták az előadásból, mint olyan szereplőt, aki a rábízott feladattal nem tud megbirkózni. Kis csönd következett. Álltam a szekrényen, fülemet a mennyezethez szorítva. Hirtelen dobhártyarepesztő berregés — s én áldozatként buktam alá a szekrényről. Üzembe lépett a motorbicikli. Rohangálni kezdtem a szobában. Ott már semmi megfelelő nem akadt a kezem ügyébe! Ekkor magnetofonommal leszaladtam a legközelebbi építkezésre. Szalagra vettem a cölöpverést kísérő zörejeket. Szomszédaim erre nem számítottak. Motorjuk berregése lantszóvá szelídült a modern ipar lehengerlő nagyzenekara mellett: Hamarosan kapituláltak: ablakom előtt meglengették a fehér törülközőt. ......................... • / A falusi asszonyok gondjai Női munka lett a növénytermesztés A párt Központi Bizottsága 1970 februárban tűzte napirendre a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetének elemzé:et és meghozta a szükséges határozatokat. E határozatok alapján alakultak meg a tsz-ek területi szövetségei és az egyes tsz-ek nőbizottságai is. melyek az eltelt rövid idő alatt bizonyíthatóan új színt hoztak a szövetkezeti mozgalom életébe. A Nyírségi Tsz-ek Területi Szövetségéhez 68 termelőszövetkezet tartozik, melyekben 11 855 nő tsz-tag van, az összes tagság 47,1 százaléka. De a gyakorlatban ennél az aránynál lényegesen több nő vesz részt a szövetkezetek munkájában, mindennapi életében, mivel a bedolgozó családtagok túlnyomó többsége is a nők sorából kerül ki, A területi szövetség munkatársai újabban húsz közös gazdaságban vizsgálták-elemezték a nők helyzetét. Szaporodnak a melléküzemek Megállapítást nyert, hogy a nők folyamatos foglalkoztatása az egyik legégetőbb probléma a tsz-ekben. Zömében ugyanis csak szántóföldi növénytermesztésben foglalkoztatják a nőket és a kötelező munkanap teljesítéseket ilyen munkahelyeken tudják megszerezni. Kedvezőnek ítélhető az olyan igyekezet, hogy a hagyományostól más munkahelyeken is foglalkoztatni kívánja a tsz őket. A vizsgált tsz-ek 40 százalékában létesítettek az utóbbi egykét évben olyan állandó jellegű. iparszerü munkahelyet, ahol szövetkezetenként átlagosan 30—40 nődolgozó állandó foglalkoztatását oldották meg. Több szövetkezetben pedig szervezés vágj' már éppen kivitelezés alatt vari segéd- és melléküzem- ági tevékenységek létesítése (ládaszegezés, zsákvarrás, műanyagüzem, stb.) A tsz nőtagság foglalkoztatottsága kiszélesítésénél egyik legjelentősebb akadály. hogy a falvak többségében nincs biztosítva a szükséges óvodai, bölcsődei férőhely. A vizsgált, községek 10 százalékában bölcsődei. óvodai férőhely egyáltalán nincs. Nyilvánvaló megoldásnak az látszik, hogy a tsz-ek ilyen irányban közvetlenül segítsenek. Említésre méltó példa is van már: a nyírbogáti Rákóczi Tsz 70 létszámos óvoda létesítését közvetlen segítette. Jobb áruellátást várnak Másik akadály még a tsz nőtagság rendszeres foglalkoztatása terén, hogy nincs megoldva a közétkeztetés, s a tsz-tag nők rá vannak kényszerítve a család ellátása érdekében a rendszeres főzésre, sütésre. A vizsgált húsz gazdaság közül ez idő szerint csak egy tsz biztosít tagjai részére olcsó étkezési lehetőséget: az ófehértói Búzakalász Tsz kisvendéglője. Az étkezés megoldatlanságával szorosan összefügg az a kedvezőtlen körülmény is — bár gyarapodnak a tsz-ek zöldség-gyümölcs elárusító helyei — még mindig rosszabb a falusi zöldség-gyümölcs ellátás, mint a városi. Egyáltalán nem megoldott a húsellátás. Igen gyenge a falusi boltok félkész termékekkel való. ellátottsága. ..nincsenek konyhakész ételek. A nők munkakörülményeit — mint arra már utalás történt — döntően meghatározza, hogy elsősorban szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak. Ezt tekintve, számos szövetkezeti vezető azt gondolja, nincs is a nőtagság érdekében semmi közvetlen tennivaló. Csak elvétve törődnek a nők munkahelyre és munkahelyről haza történő szállításával. Előfordul olj’an eset s, hogy asszonyok, lányok munkacsapatszerűen dolgoznak és a vízellátásuk nincs megoldva. Több segítséget a nőbizottságoLnak Az utóbbi időben történt előrelépés a nők vezetésbe való bevonása terén. A vezetőségválasztó közgyűléseken általában növelték a vezetőségekben a nőtagok számát. De — mint a vizsgálat megállapította — e téren is jócskán van még tennivaló. A tsz-ekben 47 százalék a nőtagság száma, a vezetőségekben pedig mintegy 15—20 százalékban vannak képviselve. A szövetkezetek mintegy felében még mindig nem hívják meg a nőbizottság elnökét a vezetőségi ülésekre, jóllehet. a vezetőségi üléseken gyakran közvetlen nőket érintő kérdéseket is tárgyalnak. A vizsgálat értékelése végső soron megállapítja. a KB határozata óta történt előrelépés a mezőgazdaságban a nők helyzetének alakulásában. De még további szervező, színvonalas tudat- formáló tevékenységet kell kifejteni annak érdekében, hogy a falusi tsz-nők az őket megillető megbecsülésben és a szükséges helyi támogatásokban részesüljenek. Asztalos Bálint Nem húzták le a rolót Talpra állt a Nagykállói Fémtömegcikk Ktsz A nagyobbik baj tulajdonképpen akkor kezdődött, amikor az emberek abbahagyták a munkát és az udvaron, a műhelyekben suttogni kezdtek. Pedig már akkor késő volt. A ktsz eladósodott és nemcsak a bank tagadta meg a hitel folyósítását, hanem egymás után vonták vissza megrendeléseiket, vagy szakították meg kapcsolataikat a vállalatok. Már-már úgy látszott, fel kell oszlatni a ktsz-t, szélnek ereszteni az embereket, amikor,.. Bankhitel nélkül ...amikor az illetékesek döntöttek. Uj ember került a Nagykállói Fémtömegcikk Kisipari Szövetkezet élére, akit egyszer már próbára tettek hasonló helyzetben. Akkor a Rakamazi RAFAFÉM Ktsz-t hozta vissza a „sírból” úgy, hogy ma a rakamaziak termékeinek jó részét külföld is vásárolja. Ilyen előzmények után lett elnök Nagykállóban Filetóth János. — Most már nágyjábó.1 egyenesben vagyunk. Ha nehezen is, de sikerült visszaszereznünk a partnerek bizalmát. Eleinte sok helyen szóba sem álltak velem, mikor megtudták, hogy honnan jöttem És a bankban is csökkentett hitelképességűnek volt nyilvánítva a ktsz. Ez persze nem csoda. ha tudjuk, hogy annyi huzalt felvásároltak a szeggyártáshoz — több mint 6 millió értékűt —. hogy 3 év alatt sem tudták volna feldolgozni. Ráadásul még a gyártása is ráfizetéses volt. Egy dolgozónak 100 kilót kellene legyártani egy műszak alatt, hogy 60 forintot keressen, de a gép — hibátlan működés esetén is — csak 30 kilóra képes. Vagy a másik termékük, az önkiszolgáló boltok kosarai. Kezdetben sikere volt, később azonban mindenütt műanyag kosarak váltották fel ezeket és így eladhatatlanná váltak. — Még mindig van jó pár mázsa szeg, amit nem tudunk eladni, de a sok anyagtól megszabadultunk. Igaz csak úgy, hogy a Salgótarjáni Kohászati Művek átvett 930 tonnát és a METALIMPEX 213 ezer forintot megtérít a veszteségünkből — mondja az elnök. A partner: a Ganz-MAVAG És az új termék, amit a kosár és a szeg helyet gyártanak: a vonatülések fémszerkezetei. Az üléseket a Ganz- MÁVAG-nak készítik, együtt a Nyíregyházi Kárpitos Ktsz- szel, de rövidesen bekapcsolódik a gyártásba a Nyírbátori Faipari Ktsz is. A nemrégen elkészített ötéves terv már a megkötött szerződésekre alapoz. A leghátsó műhelyben még csak a formákat alakítják, aztán festik és utána jön a szerelés, de ebben már benne van a kárpit is. Többségük műbőr ülésű. van jó néhány vörös és fekete huzatú is. — Ezek lesznek az első osztályú kocsik ülései, a műbőrös pedig a „fapados” — mondja az egyik munkás. — Már 540 készült el belőle. — Ez lesz az első szállítmány a Ganz-MÁVAG-nak — mutatja a már konténerekbe rakott üléseket Filetóth János —, de ebben az évben öt MÁV-szerelvény és 42 lengyel motorkocsi üléseit készít» jük. A magyar szerelvény ülései is legalább 12 fajtából állnak. Dohányzó, nem dohányzó, fal melletti, jobbos, balos, iker és így tovább. 4 és fél milliót jelent ebben az évben a ktsz-nek, de jövőre már 6 millióra szerződtünk, 1973-ban pedig a magyar és lengyel vonatok mellett Brazíliának gyártunk forgatható és dönthető vonatüléseket 12 négyrészes motorvonathoz, Szíriának három motorkocsihoz és két jugoszláv vonathoz. Marad a szolgáltatás Csak a vonatülések gyártása évenként 90 ezer munkaórát jelent a nagykállói ktsz- nek. Ezeken kívül megmarad a kereskedelmi vállalatoknak gyártott mosdó és fogas, a Budapesti VASÉRT-nek a díszkapuk és kerítések gyártása. Ezután is készítenek a Hajdúsági Iparműveknek biztonsági szelepet a villany- boylerekhez, motortartó bakokat a mosógépekhez és természetesen megmaradnak a lakosság részére végzett szolgáltatások. Sőt az eddigi vasipari és háztartási gépek javítása mellett most folytatnak tárgyalásokat a RAMOVIL-lal villanyboylerek és hűtőgépek garanciális javításának elvégzésére. Tudják, hogy a javító-szolgáltató tevékenység bővítése milyen jelentős szerepet kapott az ötéves terv célkitűzései között. És persze az első fél év nyeresége — több, mint 1 millió — sem elhanyagolható. Különösen, ha azt számítjuk, honnan indultak el... Balogh József
