Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-03 / 155. szám

»71. Július 9; fcELET-MAGYARORSZÄG S. oldal Augusztus 20-tól; Második műsort is sugároz a televízió A Magyar Televízió életé­ben jelentős fordulópont a harmadik negyedév: augusz­tus 20-án kezdődik a második csatorna kísérleti adása -*• je­lentette be Pécsi Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió el­nökhelyettese a televízió pén­teki sajtótájékoztatóján. Mint elmondta, általában hetente jelentkeznek majd a kísérleti programmal. A kezdeti cél az, hogy a műsorszerkesztés megkeresse a nézők igényei­nek leginkább megfelelő, op­timális műsorpárhuzamokat, a két csatorna egyidejű sugár­zásának leghatásosabb módo­zatait. A második csatorna kí­sérleti műsorát egyelőre csak Budapesten és környékén le­het fogni, mintegy 300 ezer készüléken, amelyek alkalma­sak a vételre. A készülékek zömén csak megfelelő átalakí­tással, speciális adapter be­építésével lehetséges a mű­sorválaszték bővítése. A televízió műsora igyek­szik elkerülni az „uborkasze­zon” csendességét. Éppen ezért számos színes politikai, gazdasági, művészeti műsor kerül a következő hónapok­ban képernyőre. A harmadik negyedév jelentős vállalkozá­sa lesz annak a négy, egymás­sal szorosan összefüggő, de ön­magában is egész filmnek az elkészítése, amely a magyar antifasiszták harcáról szól. A nyári, kora őszi sport­műsorok sokaságából kiemel­kedik a júliusban Bécsben zajló vívó-világbajnokság, amelyről 8 alkalommal ad közvetítést a Magyar Televí­zió. Az augusztusi helsinki at­létikai Európa-bajnokság ver­senyeiről a Tv-híradó és a Telesport számol be. Ugyan­csak élőben láthatják majd a nézők Belgrádból a kajak-ke­nu világbajnokság jelentősebb epizódjait. Szeptember egyik legjelentősebb sporteseménye lesz a Magyarország—Jugo­szlávia, illetve a Magyaror­szág—Bulgária labdarúgó EB- visszavágó, valamint a Mün­chenben lebonyolításra kerülő nemzetközi atlétikai viadal, amit ugyancsak követhetnek a magyar nézők. „Az opera története” cím­mel előreláthatólag 15 adás­ból álló sorozatban mutatják be a műfaj fejlődését, kiala­kulásától napjainkig. A könnyűzenei műsorok közül bizonyára sokakat vonz majd a táncdalfesztivál, amelynek három elődöntője, illetve döntője ugyancsak er­re a negyedévre esik. A „Nyi­tott könyv” adásaiban a nem­rég elhunyt Szántó Tibor „Titoktartás” című kötetéből láthatunk néhány novellát. A második adás Konsztantyin Pausztovszkij „Fehér szivár­vány” című művéből ad ízelí­tőt. A következő hónapokban 12 új tévéjáték kerül képernyő­re. A legnagyobb várakozás a Móricz Zsigmond regénye nyomán forgatott, 13 részes Rózsa Sándort előzi meg. A film rendezője Szinetár Mik­lós, főszereplői Oszter Sándor és MUszte Anna. Rózsa Sán­dor kalandjait hetente egy al­kalommal, vasárnap teste vetí­tik majd. Klasszikus magyar drámát, Bessenyei György: Agis tragédiája című művét Erdődy János alkalmazta tele­vízióra. Közönségtalálkozók, telt házak Evadzárás á nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban Sikeres évadot zárt június 28-i utolsó adásával a nyír­egyházi Móricz Zsigmond Színház. Hatvanegyezer láto­gató — egy pajkos gondolat- társítással arra enged követ­keztetni, hogy a város vala­mennyi felnőtt lakosa leg­alább egyszer volt színház­ban. Természetesen ez átlag­szám, és a bérletesekre gon­dolva már meg is van a ma­gyarázata annak, hogy ez miért nem lehetséges. Az utolsó bemutatott da­rab az „Okos mama” című vígjáték volt, amellyel egyútl 127 színházi előadást tartot­tak. A bemutatott művek száma ennél sokkal kevesebb, hiszen egy-egy darab előadá­sára a különböző bérletek keretében többször is sor ke­rült. Ebben az évadban a nyíregyházi közönség előtt 24 mű szerepelt. Háttérbe szo­rultak az operettek és a ze­nés vígjátékok, az előadá­soknak több, mint fele a drá­mai műfajhoz tartozott, ame­lyek között öt mai magyar dráma szerepelt. Igazi cse­megének számított a Paraszt­becsület című rövid operával közös műsorban fellépő ba­lettegyüttes, a debreceni Csokonai Színház tánckará­nak műsora, akik Ravel Spa­nyol rapszódiájával és a po- loveci táncok balettrészleté­vel mutatkoztak be. Állandó „társulatunk” a Déryné Színház ebben az évadban is gondoskodott új­donságokról. A 14. számú kis­teleki-újkerti iskolában a Petőfi életét megelevenítő „Szeptember végén” című Kertész—Pápai-darabbal sze­repelték a tanulók előtt. Ugyanezt a műsort mutatták be a sóstói szociális otthon lakóinak és a nyírszőlősi ta­nyai kollégium diákjainak. Ezeknek az előadásoknak a sikere azt bizonyítja, hogy könnyebb a diákok dolga az iskolai irodalomkönyvekkel, ha „élőben” kapnak hozzá szemléltetőt. A középiskolá­sok is örülnének az ilyen ta­nulásnak. Folytatták a színész—mun­kás találkozókat. Az elmúlt évadban a konzervgyár fiatal munkásaival találkoztak, eb­ben a szezonban a debreceni színészek önálló számokból összeállított műsorral szere­peltek a Ságvári Tsz-ben. Uj kísérlet a kereskedelmi szak- középiskola kezdeményezése is, ők a debreceni Simor Ottót — több darab főszereplőjét — hívták meg az iskolába. „Divatos” lett az önálló telt ház. A tanárképző főiskola, a Kölcsey gimnázium és a 110- es szakmunkásképző intézet tanulói külön-kulön bérelnek egy-egy előadást, valamennyit telt házzál. További két ve­gyes középiskolai és négy if­júsági, általános iskolai bér­letet adtak ki. A felnőtteknek négy bérleti előadássorozatot tartottak, ebből egy — az Arany-bérlet a tsz-tagoké. Kiterjedt a színház vonzókö­re, a Nyíregyházát körülvevő községekből 30 kilométeres körzetből szállítják a tsz-ek gépkocsival a dolgozókat az esti előadásokra. (be) Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat FELVESZ MÉLYÉPÍTÉSBEN JÁRTAS VEZETŐ BEOSZTÁSÚ MŰSZAKI DOLGOZÓT, teljesítmény-elszámolót, ÜZEMGAZDÁSZT, BELSŐ ELLENŐRT, általános adminisztrátort iktatási és irat­tározási teendők ellátására, valamint KŐMŰVES SZAKMUNKÁSOKAT. Jelentkezés: Nyíregyháza. Kinizsi út 1. sz. alatt. F őépítés vezetőnéL Csepel és Nyírbátor között ■"■"-'I ........ MEGIEGYZÉS: Alkatrész a Pannóniákhoz Elment a tejeskocsi... NAGY SÁNDOR BETANÍTOTT MUNKÁS AZ ELŐZŐ LEG HEGESZTÉSSEL ILLESZTETT ALKATRÉSZ EGYEN- GETÉSÉN DOLGOZIK. Megszűnt az előfizetéses tej. Persze nem a tej szűnt meg, hanem az előfizetés. Az­az utófizetés. Ugyanis több, mint két / évig az Északi kör­út lakóinak nagy része egy jól bevált módszerrel vásárolta a tejet. Korán reggel jött a te­jeskocsi, az egyik ház előtt lerakta az előre megrendelt üvegeket. A megbízott, egy házmester néni átvette, és több gondja nem volt vele. A vevő vitte az üres üveget, ki­cserélte. s máris vitte haza a tejet, önkiszolgáló módszer­rel, sorban állás nélkül, ami­kor ráért. A hónap elején egy tételben kifizette az egész hó­napban vásárolt tej árát. Csali egy szabály volt — a becsü­letesség és az, hogy naponta, vagy kétnaponta a könnyebb Egyetlen szikra,.. Előzzük meg A leselkedő veszedelem nem csupán az elemi kártételben, vagy a gépek működtetésé­ben rejlik az aratás idején. Meglehet, hogy ilyesmiben nincs és nem lesz félnivaló, mégis bekövetkezhet kár. Ezt pedig tűz, a veszedelmes „vörös kakas” okozhat! A korábbi évekből van rá figyelmeztető példa: egyetlen kipattanó szikra, meggondo­latlanul eldobott gyufaszál, égő cigarettacsikk elég ahhoz, hogy súlyos kárt okozzon. Nincs sem erkölcsi, sem ered­ményességi biztosítéka vala­miféle adminisztratív mód­szerrel megszüntetni, hogy akik aratásban részt vevő gé­pekre ülnek, szalmaasztago- lásokban részt vesznek, vagy valamilyen okkal gyúlékony gabonaföldre mennek, azok feltétlen mondjanak le do­hányzási szenvedélyükről. (Bár elsősorban magának tesz jót, aki erre önként hajlandó!) De azt szigorúan figyelemmel lehet tartani, hogy az aratást, a gabonatermést veszélyeztető helyen ne dohányozzon. A Számolás kedvéért ugyanazt a mennyiséget vihette csak el. Nincsenek adatok arról, hogy valaki becsapta-e a tej­ipari vállalatot, hiszen sokáig simán ment minden. „A piac” is fellendült, csak a szom­szédba kellett átmenni, azok is vásároltak, akik a távolab­bi boltba nem mentek volna el minden reggel. így folytató­dott akkor is, amikor áttértek a tasakos rendszerre. Sőt, amikor egy kenyér-tej pavi­lont építettek, ahol minden reggel tízen-húszan állnak sorba, az előfizetésesek előny­ben voltak, az önkiszolgálás megmaradt. Július 1-én aztán közölték a pavilonban, hogy megszűnt az előfizetés. A lakók nem értik, miért? B. E. a tüzeseteket gépkezelők felelősségteljesén törődjenek azzal, hogy tüzet okozható szikra semmiképp ne kerüljön ki a motorházbóL Nem kevésbé kell figyelem­mel lenni vasútvonalak mel­letti búzatáblákra. Szénfűté- ses gőzösökből gyakran pat­tan ki „életképes” szikra és száraz gabonatáblában, rendre aratott, vagy szalmabálás te­rületen gyorsan tüzet okozhat. Különösen nagy az ilyen ve­szélye éjjel, amikor is mire észrevehetik a tüzet, igen sú­lyossá válhat a kár. Főleg ezeken a helyeken nem sza­bad késlekedni az aratással, a szalma-betakarítással és azon­nal elvégezni a sávos védő­szántást. Jövő évi kenyerünkről van szó. Szigorú követelmény, hogy mindenki, aki csak vala­milyen közvetlen kapcsolat­ban van az aratással — veze­tők, egyszerű dolgozók —, megtegye és megkövetelje minden más óvó rendszabál­lyal együtt a tűzeseti megelő­zést is! (A. B.) Mit eszik a vetési varjú? Érdekes megfigyelések Szabolcsban GAJDICS MÁRIA MENETHENGERLÉST VÉGEZ. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELEI) Nyírbátorból Terem felé indulva tábla mutat egy jobbra letérő bekötő útra; Csepel Motorkerékpárgyár nyírbátori telepe. A Csepel után hiányzó „i”-nél már csak az elkopott úttest ká­tyúi hatnak zavaróbban, ahol naponta, menetrendszerűen közlekednek a teherautók. Ide anyaggal, vissza Csepelre — alkatrészekkel megrakva. Közel kétszáz alkatrész ké­szül már itt az ismert Pannó­nia típusokhoz, a T—5, a P— 10 és a P—20-as motorkerék­párokhoz. Amióta megkezd­ték itt a motorkerékpár-al­katrészek készítését, a lét­szám is megduplázódott, s azóta is állandóan van felvé­tel. Ez év végére már eléri a hétszázat a foglalkoztatottak száma. Az alkatrészgyártás jelen­leg is, szinte állandó jelleg­gel bővül. Mindemellett kezd kialakulni egyes fődarabok előállítása, vagyis az itt gyár­tott alkatrészekből való komplett összeszerelése. El­sőnek a motorkerékpárok hátsó rugós tagjának aV >mp- lettírozását kezdték meg. Egyre növekvő tendenciával, hiszen az első fél évre elő­irányzott 56 ezerből június­ban gyártottak készre 13 ezret. A fél év végén, június­ban kezdték meg az ennél bonyolultabb első villa al­katrészeiből történő készre- szerelést is. Növekvő irány­zattal, ebből 2 ezret készítet­tek el az elmúlt hónapban. Az alkatrészek nagyobbik része azonban „ömlesztve” kerül Csepelre, a törzsgyár­hoz további beszerelésre. A kész motorkerékpártagok és az alkatrészek becsomagolva, mindennap, folyamatosan, teherautóval „indulnak” és „érkeznek” Csepelre. Egy nap egy rakomány mindenkép­pen, de megtörténik, hogy 4 is kifordul a gyárkapun. S vissza sem jönnek üres pla­tóval a tehergépkocsik. Hoz­zák az alapanyagot — lemezt, hengerelt- és öntvényárut, hogy megmunkálva alkat-, vagy kész részeként a Pannó­niának megérkezzen a törzs­gyár futószalagjaihoz. Véget nem érő folyamat. Kezdődik-a kohók izzó vas­folyamánál, majd Nyírbátor és újra Csepel, folytatódik a járműboltokban, s a véget nem érő országúti száguldás­ban. A Pannóniák jól megáll­ják helyüket belföldön és külföldön egyaránt. S ebben a márkában már tekintélyes részük van a nyírbátori telep dolgozóinak is. (tóth) A vetési varjúról (C. F. Fru- gilegus) azt írja az állathatáro­zó, hogy a legnagyobb testű énekesmadarunk. Szárny­nagysága 380 milliméternél rövidebb, nagysága 287 és 320 milliméter között váltakozik. Színe fekete, csőre hegyes, vé­kony. A továbbiakban ezt tudhatjuk meg róla: mező- gazdasági területeken, facso­portokban, vagy magános fá­kon telepesen fészkel. Inkább hasznos — áll a szöveg végén. Az Uj Magyar Lexikon már a táplálkozására is kitér: bo­gár. pajor, búza, csírázó ku­korica a fő eledele, de mint ritkaságot említi, hogy ma­dártojást és nyúlfiókát is pusztít. Szabolcs-Szatmárban ebben az esztendőben megfigyelték, hogy a vetési varjú szokásai alaposan megváltoztak. Vadá­szok, madártani szakemberek azt állapították meg, hogy a vetési varjú a magvak és bo­garak fogyasztásáról szinte teljes egészében áttér a raga­dozó életmódra. Nagy elősze­retettel fosztogatja a fészke­ket, a tojásokon kívül elra­bolja a madárfiókákat, pusz­títja a kisnyulakat. A megfigyelők két okát ad­ják annak, hogy a szabolcsi vetési varjú egyenesen káros­sá vált. Az egyik: az elmúlt évi árvíz következtében a föl­deken rendkívüli mértékben csökkent a bogár- és rovarál­lomány. A korábbiakhoz ha­sonlítva még a hasznos talaj- lazítókból is nagyon kevés ta­lálható. A másik: a varjak a fokozott vegyvédelem miatt ráébredtek arra, hogy a magvak fogyasztása veszé­lyes. A varjak életmódjának, táplálkozásának változása olyan veszélyes méreteket öl­tött, hogy Szabolcsban a vé­dettségét megszüntették. Lö­vését egész évben engedélye­zik. Fészkeik, költőhelyeik pusztítását egyelőre bejelen­tési kötelezettség előzi meg. A tárgyalóteremből Pórul járt tolvaj Kocsis Csaba 24 éves ács­állványozó, pécsi lakos több éjszakán át lakott fizetőven­dégként egy budapesti villá­ban, s megismerte annak bel­ső beosztását. Pár héttel ké­sőbb elhatározta, hogy beha­tol a házba, néhány értéke­sebb holmi ellopásával ren­dezi zilált anyagi helyzetét. Az utcán lesben állt, s ami­kor este a tulajdonos gépko­csin érkezett külföldi vendé­geket engedett be otthonába, Kocsis a nyitva hagyott ka­pun besurrant, majd a hátsó bejáraton felment a manzard­szobába, ahol korábban la­kott. Az éjszakát ott töltötte. Másnap, amikor a házból mindenki eltávozott, elvágta a csengő- és a telefonvezeté­ket, behatolt a házigazda lak­részébe, s kutatni kezdett. 600 forint készpénzt, s több. mint 4000 forint értékben ék­szereket, bizsutárgyakat ta­lált, ezeket magával vitte. Két hét múlva megismételte az akciót. Ezúttal a levél- szekrényből kivett kulccsal nyitotta ki a kaput, s az alag­sori vendégszobába hatolt be. Innen egy fali nyílás egy má­sik helyiségbe vezetett. Ezen át akart beljebb jutni, de közben a nyílás túlsó felét takaró tükör leesett és nagy robajjal összetört. A lármára felfigyelt a tulajdonos, az alagsorba ment, s Kocsisra — aki közben átjutott a konyha melletti helyiségbe — rá­zárta az ajtót. Ezután értesí­tette a rendőrséget, s a pórul járt tolvajt így elfogták. A budapesti központi kerületi bíróság Kocsis Csabát kétévi és négyhónapi szabadságvesz­tésre ítélte.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents