Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-23 / 172. szám

1971. Július 23. KELET-MAGYARORSZAO 5. oldal Újabb szakok, képzési formák a felsőoktatásban Milyen idő várható? Száz év nyíregyházi hőmérséklete Látogatás a meteorológiai állomáson Az ősszel kezdődő felsőok­tatási tanév számos újdonsá­got tartogat, mind a képzés tartalmában, mind pedig né­hány újszerű képzési forma bevezetésében. A számítástechnikai prog­rammal szoros összefüggés­ben számos felsőoktatási in­tézményben tettek lépéseket a megfelelő szakemberek ki­képzésére. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­temen a következő tanévtől kezdve már az egyetem vala­mennyi hallgatója részesül számítástechnikai alapképzés­ben — szaktárgyától függet­lenül. Emellett azonban meg­kezdődik a specialisták kép­zése. Többen mint modellal­kotó programtervezők hagy­ják majd el az egye­tem padjait. A későb­biek során pedig éven­ként mintegy 120 olyan ma­gasfokú matematikai tudással rendelkező szakközgazdászt képeznek, akik tudják: mi­ként építsék be a feladatokat a vállalatok adatfeldolgozó, illetve döntési modelljébe. Szeptembertől kezdődik meg — nappali és esti képzés for­májában — Székesfehérvárott a számítástechnikai szakem­berek képzése. Itt a Kandó Kálmán Villamosipari Műsza­ki Főiskola kihelyezett tago­zatának számítástechnikai szakán indul meg az oktatás. — A műszaki tanári szako­kon, — ahol a szakközépis­kolák és a szakmunkáskép­ző iskolák szakmai elméleti tantárgyainak oktatóit képe­zik — újdonság, hogy esti és levelező formában is meg­kezdődik az oktatás a gépész­szakosok számára a Bánki Donát Gépipari Műszaki Fő­iskolán, valamint a nehézipa­ri műszaki egyetem dunaúj­városi kohó- és fémipari fő­Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium közle­ményt adott ki, amelyben fel­hívja a figyelmet arra, hogy a magántervezők a közületik részére csak külön jogszabá­lyokban meghatározott ese­tekben végezhetnek tervezési munkát. E külön szabálynak megfelelően a tervezői név­jegyzékbe felvett magánterve­ző lakóházépítési tervet ké­szíthet akkor is, ha a magán­kezdeményezésű lakóház — (társas, vagy csoportos üdü­lő) — építés szervezését és lebonyolítását az Országos Takarékpénztár, továbbá a tevékenységi köre szerint ar­ra jogosult állami — szövetke­zeti — szervezetnek e célra lé­tesített szervezői irodája, vagy az érdekelt állami, tár­sadalmi és szövetkezeti szerv látja el. A személyi és a ve­gyes tulajdonban álló lakó­épületeken az építésügyi ha­tóság által elvégeztethető — Csak azt láttam, hogy egy ember küzd az örvény­nyel. Most, hetekkel a történtek után, Krasznai Sándor, a va­sa r-.v'naményi strand mentő­csónakosa újra átéli, mi is történt azon a vasárnap dél­után. Szorosan fogja a csó­nak evezőjét, erős csapások­kal haladunk ahhoz a bizo­nyos örvényes részhez, ahol nem is olyan régen egy fia­talember küzdött a habokkal. A Tisza vize zavaros szé­dítő gyorsasággal kavarja, vi­szi a hullámokat. — Kis zápor esett akkor délután — emlékezik vissza a 25 éves Krasznai. — Az eső után1 a strandolok közül többen lejöttek fürödni, hi­szen ilyenkor a legmelegebb a Tisza. Egy fiatal, húsz év körüli fiú tovább úszott a kijelölt területnél. Én már csak azt láttam, hogy elkap­ja az örvény és ide-oda do­bálja. Nem volt gondolkozás­ra időm, csónakba ugrottam. —•Úgy éreztem, lassan iskolai karán, a villamos sza­koknak pedig a Kandó Kál­mán Villamosipari Műszaki Főiskolán. Pécsett, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán, az építő­ipari kar nappali tagozatán ősztől három új szak létesül. Megkezdik tanulmányaikat a magasépítési szakon azok a leendő üzemmérnökök, akik az építéskivitfc'ezés, az üze­meltetés feladatait ellátják, és részt vesznek a tervezés, a beruházás egyes részletkér­déseinek megoldásában. A mélyépítési szakon a magas- építési munkákkal együttjáró vagy kiegészítő mélyépítési munkák irányítására alkal­mas szakembereket képeznek. Ugyanezen a főiskolán mű­szaki tanárokat is képeznek ősztől a nappali tagozaton. A bölcsészkarok nappali ta­gozatain ismét úgynevezett A/szak lesz ősztől a könyvtá­ros és a népművelés, amelyet tehát a hallgatók alapszak­juknak, vagyis főhivatásúk­nak választhatnak, valame­lyik más szaktárggyal együtt. A budapesti, debreceni, va­lamint a szegedi bölcsészka­rok nappali tagozatain egyébként elkészültek az új tantervek, illetve tantárgyi programok. Az új tantervnek megfelelően a tanári szako­kon 1973-ban már megválto­zik az államvizsgák jelenlegi rendszere is, s a tervek sze­rint nem külön-külön merev szaktárgyi egységekben, ha­nem komplex módon, az is­meretek alkalmazásával ad­nak számot tudásukról a le­endő tanárok. Újdonságnak számít az is, hogy a Színház- és Filmművészeti Főiskolán esti képzés formájában csak­nem 20 fiatal kezdheti meg tanulmányait az operett szakon. építési munkákról szóló ren­delet értelmében 50 000 fo­rintos kivitelezési értékig magántervező is elkészítheti a munkák műszaki tervét. Ezeken az eseteken túlmenő­en a magántervező nem fo­gadhatja el a tervezési meg­bízást a közülettöl, illetve a közület fel sem kérheti ilyen feladatra. A közleményben idézett korábbi rendelkezés szerint közületnek minősül­nek az állami vállalatok, a trösztök, egyesülések, egyéb állami gazdálkodó szervek, az állami költségvetési szervek, a szövetkezetek, s ezek szövet­ségei és központjai, a társa­dalmi szervezetek, a vízgaz­dálkodási társulatok, az egye­sületek, mindezek önálló, vagy közös vállalatai, vállal­kozásai, intézetei és intézmé­nyei, továbbá a jogszabály alapján működő munkakö­zösségek, alkotóközösségek. fogy a távolság közöttünk. A fiú többször elmerült, már alig birta tartani magát a víz színén. Minden perc órának tűnt. Még mielőtt elmerült volna, sikerült elkapni a kar­ját. A partra kiérve, össze­esett. Vizet nem nyelt, mert elég jó úszó, csak már nem volt ereje az örvények leküz­désére. Szeme végigsiklik a stran­dolok sokaságán, nincs-e va­laki a táblák mögött? — Nagyon sok a gondatlan ember — folytatja. — Pedig a tiltott helyen fürdés annyit jelent, mint játszani az élet­tel. M ígis legtöbben morog­nak, hogy mi közöm hozzá, ő fullad bele a folyóba. Két éve vagyok itt, de ha már a nyár közeleg, félek egy kicsit. Pe­dig mióta itt „csónakázom”, még nem fordult elő vízbe­„Nyíregyházán az égbolt derült, gyenge északkeleti szél fúj. A hőmérséklet 18 fok.” — hangzik el a Kossuth rádió reggeli krónikája után, negyed 8 tájban. Kinézünk az ablakon: vigasztalanul borult az ég, esik az eső. És abban a pillanatban megcsörren a te­lefon a nyíregyházi meteoro­lógiai állomáson. „Legalább nézzenek ki az ablakon” — gúnyolódik a tájékozatlan telefonáló. Pedig a bemondó közli a jelentés elején, hogy „a 6 órakor észlelt adatok sze­rint...” Persze nem úgy, hogy „ki­néztek az ablakon”. A helyi­ségben mérőórák, barométer és egyéb, úgynevezett írőmű- szerek. Az ablakból ide látni a meteorológiai állomások jel­legzetes műszeres kertjét. A napfénymérő az épület tete­jén kapott helyet. Jelentés óránként A nyíregyházi megfigyelő állomás — mint a többi az országban — a nemzetközi szabványban előírt műszerek­kel dolgozik. Ezekkel „észle­lik” az időjáráselemek érté­keit; a légnyomást, a hőmér­sékletet, a légnedvességet, a szél irányát és erősségét, a felhőzet mennyiségét és faj­táit, stb. Mindezekről órán­ként adnak jelentést a köz­pontnak. Éjjel-nappal. Kettős célból: részben az éghajlat­kutatáshoz, részben az inté­zet előrejelző osztályának. A meteorológiai állomás a városban volt az 1950-es évek elejéig. Akkor költöztek a re­pülőtérre, a polgári légi for­galom megindulása után. JJfre az időre tehető az állomás komolyabb, az előrejelzásek- hez szükséges összetettebb, megfigyelő, adatszolgáltató munkájának kezdete. Ennek ellenére is, csak kis része an­nak az adathalmaznak, mely­ből a Meteorológiai Intézet munkatársai kidolgozzák az időjárási prognózist, az előre­jelzést. — És még így is csak 70—80 a „beválási” százaléka a prognózisoknak. Ennek oka a Kárpát-medence sajátos föld­rajzi helyzete. Ez a különös sajátosság ma még állandó kutatás tárgya. Ezért is nem adhatunk mi előrejelzéseket — mondja Rácz István, a nyír­egyházi meteorológiai áüllo- más megbízott vezetője. Pedig az állomás telefonja gyakran megcsörren. „Lenne szives megmondani, mikor áll el az eső?... Milyen időjárás várható a hét végére?” Ilyen és hasonló kérdésekkel for­dulnak az ügyeletes időjárás­megfigyelőhöz. Minden eset­ben ugyanaz a válasz: „Szí­veskedjék meghallgatni az intézet részletes, átfogó — Eu­rópára is kiterjedő — hazai fullás. Hogy hány embert mentett már meg a hullámokból, nem tudja. Csak az ideit. Eddig három, tiltott helyen fürdő embert emelt a csónakjába. Ráadásul olyanokat, akik jó úszók, s virtusságból mentek túl a strand területén. — Sokan úgy érzik, nagyon jól úsznak és ez elég a tiszai strandoláshoz. Pedig nem. Ismerni kell ezt a folyót, hi­szen aki itt él a közelében, az tudja, milyen szeszélyes. Ott, ahol egyik nap térdig sem ér a víz, másnap már két-három méter a mélység. A csónak partot ért. Nézem ezt a barnára sült fiatalem­bert, aki életeket mentett. Szeme most is a fürdőzők so­kaságán... a d. időjárásjelentést a Petőfi rádióban háromnegyed 2- kor.” — Nem mindig fogadják megértőén az elutasítást. Ne­künk csak utólag állnak ren­delkezésünkre azok az adatok, amelyekből előrejelezni lehet — magyarázza Rácz István, így csak ismételni tudnánk azt, ami a rádióban elhangzik, vagy az újságokban már meg­jelent. A lee,csapadélfosabb esztendő Viszont így „utólagosan” 100 évre visszamenően őriz­nek időjárási adatokat. A nyíregyházi egyike a legré­gibb megfigyelő állomásoknak az országban. Az önálló ma­gyar Meteorológiai Intézetet a kiegyezés után, 1870-ben hoz­ták létre. 1871-től pedig már nyíregyházi hőmérsékleti ada­tok is rendelkezésre állnak. Sőt, a csapadékösszegről 1867-től... Ezeknek és egyéb időjárási adatoknak az össze­sítése (1960-ig) áll egy vas­kos könyvben, más hazai ál­lomások feljegyzései mellett. Érdekes ezt lapozgatni. Megtudjuk ebből, hogy a leg­hidegebb esztendő Nyíregy­házán az 1940-es volt, 7,4-es átlaghőmérséklettel. Abban az évben januárban mínusz 10,6 Celsius-fok volt a hőmérsék­leti átlag és még márciusban is 0 fok alatti. A legcsapadé­kosabb esztendő az 1878-as volt, amikor 900 milliméter eső és hó „áztatta” Nyíregyhá­zát. Hazánkban a július a leg­melegebb hónapja az évnek. Szicília csodája ma a négyezer lakosú Etna falu, San Alfio, amely az utolsó pillanatban menekült meg a katasztrófától. Az Etna egy új oldalkráteréből egyenesen a falu irányába ömlő vul­kanikus lávafolyót egy kis domb elterelte a helységtől, és a tenger felé irányította. Murabito mészáros bizako­dása beteljesült. Európa legnagyobb vul­kánja mgr nem olyan, mint ahogy azt az idegenforgalmi plakátok ábrázolják: ártal­matlanul vonzó, mégis hát- borzongató, amely időnként füstöt és lángokat ont ma­gából. Napjainkban az utób­bi évtizedek legsúlyosabb vulkanikus kitörésének ta­núi lehetnek a turisták, ami­kor ezerfokos forró kőözön zudul le az Etna oldaláról, veszélyeztetve öt község la­kóinak biztonságát. Amióta a tüzes folyam — amely mintegy négy kilo­méter hosszú, lakatlan és a tengerbe vezető hegyi bevá­gásba tör magának utat — elkerülte a községet, a falu lakói igazi déli tempera­mentummal ünnepük meg­menekülésüket. Olyan a han­gulat, hogy süket fülekre ta­lál minden figyelmeztetés, mely szerint bármely órá­ban vagy percben újabb ki­törés következhet be, s új­ból pusztulás fenyegetheti a község lakóit. Tizennégy községet pusztított el Az Etna Európa legmaga­sabb, 3279 m magas vulkán­ja. Szicília keleti partján. Óriási kiterjedésű vulkanikus felülettel rendelkezik, s a lávautánpótlást egy leg­alább 60—70 km mélységű, gyakorlatilag kimeríthetet­len folyékony kőzettartalék­ból meríti. Olvasztótere nem olyan lapos, mint a többi 1 európai vulkáné, mint pél­dául a Vézuvé, amely csak Ez a mostani ennek a ténynek ellentmondani látszik. A hó­nap első felében 22 millimé­ter csapadék hullott ugyan, s ez rendkívül kevés. Különö­sen a legcsapadékosabb, az éppen 80 évvel ezelőtti, 1891 évi nyíregyházi júliushoz képest. Akkor 242 milliméter eső esett egyetlen hónap alatt. Viszont az elmúlt 100 év leghidegebb júliusa az idei volt, az eddig mért hőmér­sékleti maximumok, minimu­mok szerint. A hónap első fe­lében 18,2 Celsius-fok volt a levegő átlaghőmérséklete. Eh­hez hasonló csak 1878-ban fordult elő Nyíregyházén, amikor 19,1 fok átlaghőmér­sékletet jegyeztek fel július­ban Nyíregyházán. Miért hűvös a július? Lehet, hogy „rekordot dönt” az idei július? Rácz István óvatosan fo­galmaz : — A júniusban, Medárddal kezdődő nyári monszun vége felé közeledünk. Általában a lehűlések után, ha nincs hi­degutánpótlás, is kell 3—4 nap, míg felmai.jszik az idő. Hazánk nyári időjárásának egyik meghatározója az izlan­di ciklon. Legutóbb viszont sarkvidéki eredetű légáramlás tört be, s ez jóval hidegebb. Emiatt volt rendkívülien hű­vös a július első fele. Most már csak jobb jöhet... Ez a nem hivatalos előre­jelzés a következő napokra. Kádár Edit viszonylag kisebb magma­kamrával rendelkezik. Amíg az Etna központi kráteréből kitörő lávafolyamok csak­nem mindig lakatlan terü­letre zúdulnak, egyre-másra következnek be az oldalkrá­terek kitörései. Ez történt például 1669-ben, amikor a montpilieríi dombok egy ré­szét elsöpörte a láva. Cata- niát elöntötte és a tenger­ben közel 1 kilométer hosz- szú hegyfokot teremtett. Kö­rülbelül egymiljiárd köbmé­ter lávát öntött szét. amely 14 községet. 100 négyzetki­lométer termékeny földet pusztított el. Ez a kitörés 15 ezer ember halálát okozta. Ekkor támadt a kettős kú- pú Monti Rossi kráter. Tu­lajdonképpen ez alkalommal is egy oldalsó kráterkitörés fenyegette pusztulással San Alfiót. Kíváncsi turisták A vulkán most már több mint egy hónapja állan­dóan működik, de a hegy lábánál élő emberek nem sokat törődnek ezzel. A ge­nerációk hosszú sora meg­szokta, hogy olyan veszély­ben éljen, amelyet az Etna jelent. Már megszokták, hogy a vulkán elég gyakran lángokat vet és köveket do­bál magából. Negyven éve annak, hogy az utolsó na­gyobb és veszélyesebb kitö­rés történt, s miként most. akkor is megmenekült San Alfio a lávától. A szemtanúk elmondása szerint ha az ember ott áll a lávafolyam lábánál, ma­ga is megérti, hogy a helybe­liek a természeti csapások közül az Etna kitörését tartják a legártalmatlanabb­nak. A láva lassan, alig ész- rehevetően folyik a völgy irányába. A kőtömbök izzó vörös állapotban gördülnek lefelé, de elakadnak a láva­masszában. amely helyen­ként két-három emeletnyi magasra is íeltüremlik, hogy /Megyénk szépségei, érdekességei Felső­Szabolcs (1.) Ezen a vidéken talál­juk a nyírségi homok­dombok vonulatait. Az Alföld talán legváltoza­tosabb tája. Műemlékek, emlékhelyek várják az ide látogatót, és még va­lami: a híres jonatánal­ma. E vidék két érdekes községe Gemzse és Sza- bolcsbáka. Mindkét falu XVIII. századi fatorony- nyal dicsekedhet. Ez a toronytípus általában el­terjedt a tiszaháti részen, és az ehhez közel eső vi­déken. A megyében 22-t tartanak nyilván. E tí­pusok érdekessége, hogy ítmenetet képeznek a felvidéki és az erdélyi fatoronyépítmények kö­zött. A Gutkeledek anarcsi ágának nemzetségi temp­loma található a közeli faluban, Anarcson. Stí­lusa: gót. A község egyébként Czóbel Minka költőnő emlékét őrzi. Itt élt. A községben nemré­gen került elő gazdag le­velezése, amelyet korá­nak ismert személyiségei­vel folytatott. E gazdag anyag feldolgozásán most munkálkodik a nyíregyházi megyei le­véltár. A következő részben a honfoglalás korában is már jelentős település, a környék székvárosának, Kisvárdának az ismerte­tését adjuk. azután ismét rendkívül lom­hán, alig észrevehetően csúsz- szon lefelé. Manapság San Alfio falu ha­tárát turisták és kíváncsiak: ezrei lepik el. A merészek egészen a lávafolyam part­jáig is elmennek. Botokkal halásszák ki az izzó kőzet­darabokat. hogy megolvasz- szanak rajta egy-egy érc- pénzt. Az egész vidék fölött maró’kénszag lebeg. A helybeüek nevetnek isi, bosszankodnak is az idege­neken. Tulajdonképpen gyű­lölik őket. mert abban * pusztulásban gyönyörköd­nek, amely őket sújtja. Nem kevesen a falubeliek közül keresnek is rajtuk. A lejtő­kön tarkaság tárul a szem­lélő elé. Ügyes kereskedők mozgóboltokat állítottak fel, fagylaltot, üdítő italo­kat, szendvicset és minden­féle emléktárgyakat árusíta­nak. Egy ötletes gesztenye­sütő izzó lávatömbbe állí­tott serpenyőben süti a ma- rónit. Akik ezen is keresnek Bár a rendőrség lezárta az Etnára vezető Mare-Neve utat. mégis százával van­nak. akik tekintélyes össze­gekért dzsipekre és teher­autókra szállva felvitetik magukat egészen a krátere­kig. így a „fekete” idegen- vezetők nem keveset keres­nek a szerencsétlenségen. Az Etna lejtőjén élő pa­rasztemberek, akik láva el­temette kis szőlőjüket és gesztenyeerdejüket sirat­ják, nem értik ezt a turista­inváziót. Nehezen viselik el, hogy a turisták nyomorúsá­gukon is gyönyörködnek. Nincs mit csodálkozni azon, hogy a helybeliek egyre több San Alfio-i házra ezt ír­ják: „Hagyjatok békén ben­nünket!”- sb-3 Közlemény a magántervezésről A szeszélyes tűzhányó Mentőcsónakkal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents