Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-21 / 170. szám
»971. július 21. KELET-MAGYARORSZÁG 8. oldal Nem sikerült útját állni Óh, Mister Álkohol! Javaslatok egy közelgő tanácskozásra A múlt csütörtöki Minisztertanács utáni sajtóértekezleten dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter és dr. Bonta Mihály, az alkoholizmus elleni országos bizottság titkára nem éppen vigasztaló bejelentést-tett: hazánkban nem sikerült gátat vetni az alkohol térhódításának. 1965 és 70 között az egy főre jutó fogyasztás abszolút alkoholra átszámítva 6,8-ról 8,6 literre nőtt. Főleg a tömény italok fogyasztása nőtt aggasztóan. Ha ez így megy tovább — tette hozzá a miniszter —, így 1975-re elérünk egy kétes nemzetközi élvonalat, a személyenkénti 10 literes átlagot. Nálunk már történt valami! Noha a túlzott dicsekvésre okunk nincs, annyit mégis el lehet mondani: Szabolcs-Szat- márban már történt valami. A megyei tanács vb január 22-i ülését követően, az ott született határozat nyomán az eleddig közömbös vállalatok, a kevéssé érdeklődő tanácsok, üzemi, vállalati pártszervezetek fokozottabban kezdtek ügyelni a dolgozókra, egyre több embert javasoltak elvonókúrára, és saját kezdeményezéseik nyomán megelőző, védő rendszabályokat dolgoztak ki. A kezdeti változás jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény: Szabolcs- Szatmárban jelenleg 6000 súlyos alkoholistát tartanak nyilván. A három elvonórendelés helyén — Nyíregyházán, Nagykállóban, Mátészalkán — sajnos állandó a csúcsforgalom és bizony elmondható: mérsékelt eredménnyel. A lakosság egy százalékát kitevő alkoholistán kívül azonban tízezrekre tehető azok szárna, akik bár még nem betegek, de mértéktelen szeszfogyasztásuk beláthatatlanul súlyos következményekkel fenyeget. Az út eleje Ami eddig történt, az lényegében kezdeti lépés, mert az egészségügyi szakemberek szerint nem akkor hasznos a beavatkozás, amikor már valaki „nagyivó”, vagy éppen alkoholista. A fő feladat az lenne, hogy az út elején megállítsák az embereket. Országos statisztikák mutatják: o társasági italozási normák alaposan változtak. 1—2 liter bor, 5—6 korsó sör, 6—8 féldeci elfogyasztásán sajnos nem sokan akadnak fenn. A munkahelyi poharaz- gatások, a legkülönbözőbb alkalmak ünneplései, az ivókompániák kialakulása azt eredményezi, hogy jelentős mértékben nőtt az italozók száma. Ami a legnagyobb'baj: a közvélemény tekintélyes része megbocsátó az ilyen esetekben, sőt, se hivatali, se üzemi intézkedések nem születnek, hogy gátat vessenek a munkahelyi ivásoknak. Nyíregyházán még azért is ádáz küzdelmet kellett vívni, hogy a kórház területén lévő csemegeboltban ne árusítsanak szeszes italt! A kórház melletti büfét egyenesen mint ráfizetéseset akarták megszüntetni, mert abból a szeszt kitiltották. Nem lehet érvényt szerezni annak a rendeletnek sem, amely az iskolák körzetéből kitiltja a kocsmákat. így az alkalmak sokasága, a lehetőségek korlátlansága szinte szüli az ivó embereket. Szesz fogyasztók: a külső körön A megyei vizsgálatok is azt bizonyítják, hogy a rendszeres szeszfogyasztók, a kezdő és gyakorló alkoholisták az élet során mind jobban a külső körre szorulnak, és hátránnyal vesznek részt a mindennapi munkában. Példák bizonyítják, hogy több helyen korábban jól dolgozókat kellett italozás miatt alacsonyabb munkakörbe helyezni; egy ktsz-nél a művezető vált olyan mértékben megbízhatatlanná, rossz ítélőképességűvé, hogy le kellett váltani. A balesetek többsége mögött is meghúzódik a szeszfogyasztás. Nagy sikerű pálya előtt álló értelmiségiek. akik ittak, maradtak el társaiktól, váltak „másodosztályú” munkaerővé. Összehangolt támadás szükséges ! A megyei tapasztalatok arra figyelmeztetnek: a jó kezdet után további határozott intézkedésekre van szükség. Nem egyediekre, általánosan összehangoltakra. Nem véletlen ezért, hogy Szabolcs-Szat- már párt- és állami szerveinek, a társadalmi és tömegszervezeteknek vezetői, az országgyűlési képviselők, a legnagyobb gazdasági egységek vezetői együttes tanácskozásra készülnek e hó 29-én. Egyik téma: az alkoholizmus elleni harc. Hogy mit kellene megtárgyalni ez alkalommal? Nos, csak néhány kiragadott ötlet. Először is megyénkben is meg kellene gyorsítani a direkt- termő szőlők irtását. Súlyos büntetésekkel kellene elriasztani az engedély nélkül pálinkát főzöket bűnös tevékenységüktől. Valamilyen formában érvényt lehetne szerezni annak a rendelkezésnek is, hogy o fiatalkorúakat ne szolgálják ki szeszes itallal. Érdemes lenne szabályozni az üdítő italok haszonkulcsát. Az italboltok nyitvatartási idejének okos módosítása is eredményt hozhatna. Hatni lehetne a közvéleményre is, hogy az italozással kapcsolatosan helyes véleménye alakuljon ki. Szabolcs-Szatmárban a szeptember az alkohol elleni küzdelem hónapja lesz. Érdemes erre készülni. És talán előre ügyelni arra: ne egy hónap felbuzdulása legyen a küzdelem. Bürget Lajos Tiszadob kezdeményezte Megmentik a A Tiszadobi Községi Tanács fájdalommal tapasztalta, hogy a falu egyik rendkívüli érdekessége, a tubusain rony kihasználatlanul romlik, pusztul. Kiváló érzékkel figyeltek fel erre az építményre, amely a XVIII. században épült, mégpedig helyben égetett téglából. Az épületet magtárnak használták régen. és éppen ezért az oldalát lőréshez hasonló szellőzőnyílások tarkítják Ezekben galambok, más néven tiubicák, tubuk — laktak és innen a nem mindennapi név. Az Országos Műemléki Felügyelőség megértette a tiszadobi patrióták kérését és megvizsgálta a tornyot. Ennek nyomán született a határozat: megmentik a ritka néprajzi és ipari műemléket. A NYIRTERV kapott tubusíornyot megbízást a tanulmányterv elkészítésére, amire sor is került, Az épület elkészülése után múzeumi célokat fog szolgálni. Tekintettel arra, hogy Tiszadob a megyében az egyetlen kimondottan naiászfalu, így mód nyílik majd arra, hogy a négyszintes toronyban bemutassák a foglalkozás ősi eszközeit: a terület a magyar Tisza-szabályozás egyik legérdekesebb vidéke. Ennek emlékei is itt kaphatnának helyet. Szó van a környék néprajzi, történeti anyagának itt történő kiállításáról is. A tiszadobiak kezdeményezése tehát eredményt hoz. A tubus torony a jövőben újraépülve kínálja majd a lehetőséget egy új és érdekes tájmúzeum céljainak. Tunyogmatolcsi változások UJ ABC-ÁRUHÁZAT KAP AUGUSZTUS ELSEJÉN AZ ÁRVÍZ SÚJTOTTA TU- NYOGMATOLCS. AZ ÉPÜLET MÁR ELKÉSZÜLT, AZ ÁFÉSZ DOLGOZÓI MÁR A BERENDEZÉS FELÁLLÍTÁSÁVAL, AZ ÁRUKÉSZLET ELRENDEZÉSÉVEL FOGLALATOSKODIK. A MEGNYITÁS UTÁN PÁR NAPPAL MEGNYÍLIK A MÁSIK ŰJ ÉLELMISZERBOLT A KÜZSÉC? ÜJ TELEPÉN IS, AZ ÁRVÍZKÁROSULTAK ŰJ UTCÁIBAN. SZÁZNEGYVENEGY LAKÁS ÚJJÁÉPÍTÉSÉT VÁLLALTÁK A SZABOLCSI KISIPARI SZÖVETKEZETEK TUN YOGMATOLCSON. AZ IBRÁNYI, NAGYKÁLLÖI, TISZAVASVÁRI. MÁTÉSZALKAI ÉS NYÍREGYHÁZI ÉPÍTŐK MIND VISSZATÉRTEK A MUNKA BEFEJEZÉSÉRE. A LAKOSSÁG KÜLÖNÖSEN MEG VAN ELÉGEDVE A NAGYKÁLLÓIAK MUNKÁJÁVAL. KÉPÜNKÖN IS EGY ILYET MUTATUNK BE. A CSALÁD TERMÉSZETESEN SEGÍT. (HAMMEL JÖZSEF FELVÉTELEI) t Árok a park ellen Rendhagyó nyomozás egy ásás után Az Északi nagykörúton lakók először csak annyit észleltek: a Rákóczi utca felől megindult a parkosítás. Felvonult a kertészet, érkezett a termőföld, alakultak a rázsük. gyepágyak, pad- helyek. Megindult egy kétmilliós beruházás. A végső szépítési akkord egy városrészben. „Roham** a nagykörúton Azután a Vasvári Pál utca felől megjelentek újabb munkáscsapatok. Rohammal kezdtek árkokat ásni. Imponáló rohammunka volt. Az irány: a Rákóczi út felé. Folytatódott egy TI- GÁZ-beruházás. amelynek igazság szerint 1969—70-ben kellett volna elkészülni. Az út két végén egymás felé tartottak a munkások. Parkosítók és ásók. Mit mond mindehhez Bánházi Imre, a kertészeti vállalat építésvezetője, a körúti munka irányítója: — A parkosításnak hamarabb el kellett volna már készülni, de az építőipar csak április 15-tel tudott munkaterületet biztosítani. Mondjam azt, hogy szerencsére? Mert mi eddig kivártuk az összes közműépítést, még az utolsót. a postát is. Most. amikor nekikezdtünk, senki nem jelezte, hogy munkánk nem lessz hosszú életű. Július 2-án tudtuk meg. hogy gázvezetéket fektetnek. Az építési naplóban július 14-gyel állították le a parkosítást. Ami tönkre fog menni, az négyzetméterenként 40 forint. No, meg az új parkfelület újraépítése. (Miután 200 méter hosszú, átlag 4 méteres szakaszról van szó, ez mintegy 72 000 forintos kár.) Tóth Barna, a városi tanács építési osztályának ^munkatársa A gázvezeték fektetéséről előre nem tudtunk. Senki nem közölte. A parkosítás egyébként a körút teljes kész szakaszán augusztus közepére elkészült volna. Kétségtelen, a gázvezeték fontosabb, mint a park, a kár és az erkölcsi kár azonban vitathatatlan. Ki mikor ás? A beruházási ügyekben legílletékesebb személy, Gecce Ferenc városi főmérnök a következőket mondja: — A körúti gázvezeték építése fontos. A 17-es lakókörzet 3000 lakását szolgálja majd. Egy-két év óta késik a lefektetése. A TI- GÁZ a város vezetőivel úgy egyezett, hogy legkésőbb 1970-re elkészül. Én most készítem a feljegyzést arról, hogyan történt az, hogy minden előzetes értesítés nélkül kezdték az árokásást és okoztak ezzel nagy anyagi, de főleg erkölcsi kárt. Hogy most mit lehet tenni? Semmit. A gázvezetéket el kell készíteni. Ez rendjén is van. De az anyagi kárt a késlekedő TIGÁZ-nak kell vállalnia. De ki téríti meg az erkölcsi veszteséget? Mert az állampolgár elfogadja. hogy a gázvezetékre szükség van. De aligha tudja elképzelni, hogy egy város belterületén mindenki akkor ás, amikor épp>en sikerül És az sem elfogadható. hogy egy kétségtelenül kivétele:; helyzetben lévő vállalat, mint amilyen a TIGÁZ. úgy játsszon a határidőkkel, ahogy neki tetszik. Az ember mélyen sajnálja azokat a kertészeket, akik szépet alkottak. Sajnálja azt a pénzt, amit a parkosításba fektettek. És sajnálja mindenki, hogy beruházásaink közben elsikkad egymás munkájának a tisztelete. a szükséges kooperáció, az ésszerűség. B. L. Megyénk szépségei, érdekességei A szatmári tájak (2.) Hangulatokban gazdag, község e tájon Tuiist- vándi. Móricz Zsigmond gyermekéveit itt töltötte. Látnivalója a Túr folyó, mely sok költőt ihletett meg. Ipari műemlék található a folyón, a vízimalom, amely ma is működik. A kovács háza nemegyszer adott otthont Móricznak. Gótikus temploma kőkeretes kapujáról ismert. A XV. században épült. Belsejében támpillérek, diadalív, két kőkeretes gót ablak. Harangjait 1593-ben és 1696-ban öntötték. Visszakanyarodva a Tisza mellé találjuk Szatmárcsekét. Kölcsey faluja. Itt írta 1823-ban a Himnuszt. Egykori lakóháza helyén művelődési otthon, emlékszoba. A művelődési ház előtt áll a költő szobra és első síremléke. A csekei temetőben nyugszik Kő’ csey, díszsíremlék jelöli sírját. A temető érdekességei ezenkívül az ember, vagy csónak alakú fejfák. A faluban ma is így temetkeznek. A Tiszahát és a szatmári tájak megközelíthe- tőek vasúton, vagy Nyíregyházáról a 41. számú úton. Az említett községekbe hétköznap autóbuszok mennek, egyébként jól portalanított utakon közelíthetők meg. Károkat okozott a viharos időjárás A vasárnap éjszakai zivatar és a hétfő délutáni szélvihar károkat okozott megyénkben. A meteorológiai állomások jelentése szerint Szabolcs-Szatmár területén 15—20 milliméter csapadék hullott, s hétfő délután a szél erőssége elérte a 40 kilométer óránkénti sebességet is. A Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat tájékoztatása szerint a leghosszabb ideig Nyíregyházán a repülőtér környékén volt áramszünet. Itt a vezetékbe csapott a villám, s a hibát csak a hétfő délelőtti órákban sikerült elhárítani a villanyszerelőknek, így a városnak ezen a , részén több óráig nem volt áram, s ez kiesést okozott többek között a Szabolcs Cipőgyárnak is. Ezenkívül a megyeszékhelyen a dohánygyár és konzervgyár közötti 20 kilovoltos vezetékbe is belecsapott a villám, amely több órás áramszünetet eredményezett. Ujfehértó és Nyíregyháza között villámcsapás miatt égett le villamos vezeték. A hétfő délutáni szélvihar is sok munkát adott a TITÁSZ villanyszerelőinek. Több helyen faágakat sodort a szél a vezetékekre, s amíg ezek el nem égtek, szünetelt az áramszolgáltatás. Ilyen eset fordult elő Ujfehértó és Hajdúhadház, valamint Bak- talórántháza és Nyíregyháza között. A posta hibaelhárítóinak aránylag kevés esethez kellett kivonulniuk. Hétfő délután a faágak okozták a legtöbb gondot, sok helyen a vezetékekre sodorta a szél a letört ágakat, s így kisebb- nagyobb zavarok keletkeztek a telefonösszeköttetésben. A legnagyobb károkat a mezőgazdasági üzemeknek okozta a hétfő délutáni szélvihar. Nyíregyháza, Ujfehértó és Baktalórántháza környékén gyümölcsfák ágait törte le a viharos erejű szél, s a lábonálló búza, rozs és árpatáblákat ledöntötte, s nagy területen a földön „fekszenek” a kalászosok, (b. dj
