Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-21 / 170. szám

Wí. ftWuí St KELET-M AGY ARORSZlíö JEGYZETEK A megye faipara A FATERMELÉSBEN még mindig hátrányos helyzetben lévő Szabolcs-Szatmárban már évről évre nagyobb mérték­ben érezteti hatását az im­portból származó nyersanyag. Ma már a megye ipari terme­lésének — az építőipar kivéte­lével — egyharmadát teszi ki a fafeldolgozó ágazat. Az alma és egyéb gyümöl­csök termelési volumenének megfelelően kialakultak már a ládakészitö centrumok; Vá- sárosnaményban, Tiszalökön, Ujfehértón is. A bútorgyártó faipari üzemek egész sora jött létre. Közöttük is ismer­tebbek a Szatmárvidéki Fa­ipari Vállalat, a Nyírbátori Asztalosipari Szövetkezet, a Kisvárdai Bútoripari Vállalat. Nyíregyházán két faipari üzem is működik, Tiszalökön három helyen foglalkoznak fa- feldolgozással, Ófehértón nagy kapacitású nyílászáró üzem kezdi meg hamarosan a ter­melést. Óriási 'mennyiségű fát fo­gad, továbbít és dolgoz fel Tuzséron az ERDERT-telep, s Mátészalkán ugyancsak mű­ködik egy nagy kapacitású fafeldolgozó. Már dolgozik Vá- sárosnaményban a második nagyüzem; a faforgácslap­gyár. Megkezdték az előkészü­leteket az országos szinten is jelentős mátészalkai bútor­gyár építéséhez. S MINDEZ MÉG CSAK A KEZDET. Hozzávetőleges számítások szerint néhány év alatt megduplázódhat me­gyénkben a fafeldolgozás vo­lumene. Hiszen a ládagyártás fokozódó üteme mellett egyre nagyobb részt vállal a bútor­ipar, s a gépesítés folytán nö­vekedő szabad kapacitás je­lentős részét teszi ki már az export is. Fokozódik az erdő- gazdasági üzemek feldolgozó és manipuláló tevékenysége is. Már készül a megye fa­iparának jelenlegi helyzetét és perspektíváját felmérő, elem­ző tanulmány. A Faipari Tu­dományos Egyesület megyei szervezete közreműködésé­vel készülő jelentés tartal­mazza a 'harmadik ötéves tervben elért eredményeket — másrészt véleménnyel el­látva — a negyedik ötéves ciklus fejlődését. A részletes terveket is tartalmazó jelen­tés augusztusban készül el. Bármennyire is helyettesí­tik azonban az embert a ne­héz fizikai munkát felváltó gépek, korszerűsödnek az üze­mek és épülnek az új, auto­mata gyárak, ha az emberek képzése elmarad. Nemcsak a kapacitás növekedése, az elő­állítandó termékek sokirá­nyúsága, hanem az előállítási és megmunkálási technológi­ák fejlődése, azok ismerete is szükségessé teszi a továbbkép­zést. Egyre több faipari szak­munkásra, közép- és felsőfokú végzettségű műszakira, irá­nyító vezetőre van szükség. A szakmunkásképzés terén már felszámolták a korábbi években jelentkező hiányt, de közép- és felsőfokon máris sok a tennivaló. Ennek a problémának a megoldására engedélyezte az elmúlt évben a Könnyűipari Minisztérium Vásárosnaményban a dolgozók esti faipari technikumának az indítását. Jelentőségéhez mér­ten foglalkozott ennek a tech­nikumnak a sorsával legutób­bi elnökségi ülésén a Faipari Tudományos Egyesület me­gyei szervezete is. Megállapí­tották, hogy az első évben — a körülményekhez képest jól rajtolt a vásárosnaményi gim­názium patronálásával létre­jött, kihelyezett osztály. Ti­zennyolcán sikeresen vizsgát is tettek. FIGYELEMBE VEVE A VÄRHATÖ FEJLŐDÉST, ez a létszám nem elégíti ki a kö­vetkező évek növekvő közép­káder igényét. Éppen ezért a második évfolyamra már — a különbözeti vizsgák időközben való letétele után újabb 14, elsősorban idősebb szakmun­kásokból új hallgatót vesznek fel. Lehetségesnek tartják, hogy a megye faiparának erő­södése később megteremteni annak lehetőségét is, hogy a Dunántúlról Szabolcs-Szat- már megyébe helyezzék majd a felsőfokú képzést. Tóth Árpád Egymillió — a tagok bizalmából „Szalmazsáktabarck“ — Hédidig vándorolnak el Tiszaiadéról ? Lakók a kerületért Hétfőn este Nyíregyházán a III. kerületi — Honvéd utcai — pártszervezet meghívására megbeszélésre jöttek össze a kerület tanácstagjai. A meg­beszélésen részt vett Varga Gyula, a városi pártbizottság első titkára, Bíró László, a városi tanács elnöke is. A tíz régi és a négy újon­nan választott tanácstag előtt Német Miklós kerületi párt­titkár értékelte a pártcso­portok és a tanácstagok eddi­gi közös munkáját. Hangsú­lyozta, hogy a jövőben job­ban érvényre kívánják jut­tatni a párt vezető szerepét és a párt ezentúl több segít­séget nyújt a tanácstagok munkájához. A III. kerület lakói eddig Is bizalommal fordultak a pártvezetőséghez. A jövőben a kerület gondjait a tanács­tagokkal közösen kívánják megoldani. Több visszatérő hibát említett. Ezek közé tartozik például a TIT ASZ dolgozóinak felületes, a vá­rosképet rontó gallyalása a villamos vezetékek alatt, a fa­ipari vállalat fűrészüzemének fűrészporos „áldása”, amely szinte ellepi a szomszédos bölcsőde udvarát és egészsé­gileg is káros a gyermekekre. Német Miklós megjegyezte, hogy a kerületet valamikor „proletárnegyed”-nek nevez­ték, s ebből is kitűnik, hogy mostohábban kezelték és elmaradottabb volt a város többi részénél. Most pótolni szeretnék a régi elmaradást: a IV. ötéves terv során mű­velődési ház építéséért emel­nek szót, bővíteni kívánják az üzlet- és óvodahálózatot. Szociálpolitikai kérdésekről is szó esett. A pártcsoporlok és a tanácstagok például fel­méréseket végeznek és véle­ményükkel hozzájárulnak majd az igazságos lakásel­osztáshoz. Gondjaikba veszik a kerületben élő idős embe­reket. A tanácstagok meghir­detett fogadóóráin részt vesz­nek a pártcsoportbizalmiak is, hogy a lakosság problémá­it jobban megismerjék, s ez­által több segítséget nyújt­hassanak a rászorulóknak. Bállá József, a Hazafias Népfront kerületi titkára ar­ról szólt, hogy a népfrontbi­zottság tagjai is részt vesz­nek a társadalmi megmozdu­lásban, segítik a tanácstagok munkáját. Újszerű a város­ban a III. kerületiek kezde­ményezése: a kerületet te­rületekre osztják és a terü­letekre szervező titkárokat választanak, akik sejteket alakítanak és így egy-egv városrészt alaposabban meg tudnak ismerni. A szervező titkárok megválasztására jú­lius 26-án kerül sor. A köz­életben így sokkal többen ve­hetnek részt, többek között előkészítik a sorra kerülő választásokat, megszervezik a társadalmi ellenőrök mun­káját, foglalkoznak a lakos­ság ellátásával és munká­jukról havonta beszámolnak. Asszonyok, is vannak.a ta­nácstagok között. Ezentúl el­sősorban ők foglalkoznak majd a nők helyzetével a ke­rületben és felveszik a kap­csolatot a szülői munkakö­zösséggel is. A sok jó kezdeményezésről Bíró László, a városi tanács elnöke is elmondta: követen­dő példának tartják a III. kerület kezdeményezését. Megígérte, hogy a lehetősé­gekhez mérten mindenben támogatni fogják az itteniek munkáját. A vitában számos jó javaslat hangzott el. A jövőben például nem kíván­ják szorosan elhatárolni a tanácstagi körzeteket, kollek­tív munkát szeretnének vé­gezni. Jobban segítik, de többet is várnak tőlük. Sok szó esett a KTSZ-szervezet munkájáról, a fiatalok poli­tikai neveléséről. Érdekes - kezdeményezést indított a pártszervezet. A kollektív, a korábbinál ala­posabb munka alapja lehel a jó törekvéseknek: szebb, jobb legyen a III. kerület. Nábrádi La jos Kihez forduljon egy ter­melőszövetkezet, ha a bank nem ad hitelt, nem akar­nak kötöttségeket vállalni és mégis fizetőképesek szeret­nének maradni? — A tagokhoz! Mi leg­alábbis ezt csináltuk. és várakozáson felül sikerüllt. Közgyűlés elé vittük a dol­got és csaknem egymillió forint jött össze. Volt olyan család is. aki ötven-, vagy hatvanezer forintot adott kölcsön a közösbe. Termé­szetesen teljes diszkrécióval kezeljük a pénzt, így senki nem tudja, hogy a szom­szédja mennyit adott. Ha­csak ők el nem mondták egymásnak. Több munkaalkalmat Zsoldos Ferenc elnökhe­lyettes és D. Nagy József fő- agronómus a két beszélgető partner a január elsejével megnőtt tiszadadai Kossuth Tsz irodájában. — A pénzről még annyit, hogy nem ingyen kértük. Hét hónapra két kiló takar­mányt adunk kamatnak minden százas után. így az­tán mindenki jól jár és tu­domásunk szerint a takarék- szövetkezetben sem csök­kent a betétállomány — mondja a főagronómus. Ezek szerint a kölcsön­adott pénzt otthon tartot­ták? — Magunk között úgy is nevezzük, hogy a „szalma- _ zsáktakarék.” A postai, a takarékszövet­kezeti és a kölcsönpénzek­ből ítélve jómódú emberek élnek Tiszadadán, pedig ta­valy a három tsz-ben átla­gosan 13 761 forint volt az egy tagra jutó jövedelem. Ez pedig nem sok. de még az idén sem tudták hetven forintnál magasabbra ter­vezni az egy munkanapra jutó pénzt. — Semmilyen mellék­üzemágunk nincs, csak nö­vénytermesztéssel foglalko- .;|unk, Ez pedig--azt .is je­hogy a fiatalok nem maradnak itthon, legfeljebb a szerelőműhelyben és a gépeken vállalnak munkát — mondja az elnökhelyet­tes. így igaz. A fiatalok kö­zül senki sem választja élet­pályáiénak a kapálást, a kaszálást, mindenki szaki- mát akar tanulni és az sem csábítja Őket. hogy a közösben keresett pénzt jócskán kiegészíti a háztáji föld jövedelme. Ezért van. hogy a hétrzáz tagból há­romszáznál több a nyugdí­jas és járadékos és a 375 dolgozó tag is közel áll a nyugdíjkorhoz. Egyetlen mód lenne, ami változtatna a helyzeten: valamilyen munkaalkalmat teremteni a községben, ami otthon tar­taná a fiatalokat, hogy a munkaidő lejárta után be­dolgozhassanak a tsz-be is. Az ígéret szép szó.­Mert Tiszadadán összesen egy negyven főt foglalkoz- i taté kosárfonó üzeme van a Polgári Háziipari Sző- I vetkezetnek, más semmi. Volt korábban egy kihelye­zett üzeme a konzervgyár­nak, ott 150—200 nő is dol­gozott szezonban, de már tavaly sem működött. — Lett volna itt munka­hely, de nem tudjuk miért, visszavonták az ígéretet. A Tiszalöiki Vegyesipari Vál­lalat egy fagyapotüzemet akart létrehozni. Nem kí­vántuk ingyen, hétszázöt­venezer forintot ajánltunk fel. hatszázezret ki is fi­zettünk. Először úgy volt, hogy tavaly májusban kez­dik az építést, de közbejött az árvíz. Szeptemberre ha­lasztották, aztán december­re, végül nem lett belőle semmi. A hatszázezer forin­tot a vállalat még mindig nem fizette vissza — mond­ja a tanács-házán Bányai Lajos gazdálkodási előadó. Ez a pénz pedig három­évi fejlesztési alapja a köz­ségnek. amire még akkor is nagy szükség van, ha min­den 250—300 lakosra jut egy fúrott kút. ha annyi tanter­mük van. hogy minden gyerek délelőtt tud iskolába járni és van út. járda, fog­orvosi rendelő. gyógyszer- tár, bölcsőde, óvoda és el­készíttetik ebben az ötéves tervben a vízmű terveit is. — Valamit tenni kell — mondja Uobróczkv Pál ta­nácstitkár. — Ha visszakap­juk a pénzt, felajánljuk járási hivatalnak, hogy an­nak adjuk, aki valamilyen üzemrészt ide telepít. Mert nem engedhetjük meg. hogy a fiatalok mind ittnagyja- nak bennünket. Községet szerető emberek Szeretik a közsé­get az emberek. Mi sem bizonyítja jobban, mint a vasárnapi négyes névadó. Közülük hárman testvérek voltak és már égjük sen* lakik Tiszadadán. mégis ha» zajöttek és itt ünnepeitek. Szorgalmas, dolgos em­berek laknak a községben es otthon maradnának, ha lenne hol dolgozni. A tsz még megpróbál segíteni magán vegyszerez essél, gé­pesítéssel és kisebb munka­igényű növényfélék terme­lésével. De mi lesz a fel­növő fiatalokkal? Azit mondják, most is van leg­alább harminc eladó la­kás, Kálvinházán pedig szinte még ingyen sem keli senkinek. Ha valaki kiköl­tözött, akár le is bonthatja. Valaki egyszer azt mond­ta rájuk : jó munkaerők, ka­paszkodnának is. de hát rossz helyen laknak... Balogh József Ötletek a városrendezéshez Nyit.e a Kossuth utca ? — Nagygarázsok építésének javaslatai „A szebb Nyíregyházáért.” Ebben a mondatban sűríthető össze annak a sokrétű mun­kának nagyobb része, _ ame­lyet a városi tanács műszaki, korprpunális állandó bizott­sága végez. Rengeteg „hagy’ és „kis” ügy van, és önmagá­ban mindegyik fontos. Több, mint háromszáz köz­érdekű javaslat érinti az építési, közlekedési témát — valamennyi a jelölőgyülése­ken hangzott el. Az összes javaslat háromnegyedét je­lenti ez — többségét be is lehet építeni a Város általá­nos fejlesztési, rendezési ter­vébe. A megoldás mikéntje azonban még nem dőlt el. A feladatok közül_ el­ső ülésükön elsőként a közlekedés gondjai­ról esett szó. Jó hír: már az idén indul a Tiszavasvári úton a felüljáró építése — legalábbis a hídépítők elfog­lalják a munkaterületet. Mindjárt ehhez kapcsolódik egy másik veszélyes csomó­pont. a Vasgyár utca—Beth­len Gábor utca keresztező­dése, Vita volt ugyan, de a kialakult álláspont: az elsők között rendezzék ezt a cso­mópontot — javasolja majd a bizottság. A szakemberek között is felvetődött, vajon törvény­Földes György: ALIBI (TRÉFA KÉT RÖVID FEL­VONÁSBAN.) I. (Történik Zoltánék lakásán.) ZOLTÁN; Értse meg már végre, Giziké! Nem tudok maga nélkül élni! GIZIKÉ; Engedje el a ke­zem! Julika minden pillanat­ban bejöhet a kávéval. Ez a százegyedik vallomása. Szá­molom! ZOLTÁNi Egyszer sem hallgatott meg... GIZIKÉ: Megérthetne már végre, Zoltán! Julika a leg­jobb barátnőm. Egy hivatal­ban dolgozom vele... Z0LTÁN: Maga független nő. Elvált asszony. Szabadon rendelkezik magával. Aligha talál nálam megfelelőbb part­nert. GIZIKÉ: Nem is keresek. Ha nem tudná, nem az én függetlenségem a probléma, hanem a maga függősége: nős, és pont a legjobb barát­nőm férje. Nem szeretnék ké­nyelmetlen helyzetbe kerülni... ZOLTÁN: Gyerekes kifogá­sok! Még sohase mondta, hogy nem szimpatizál velem, hogy nem vagyok az esete... GIZIKÉ: Most se mondom, Zoltán. De értse meg, gátlása­im vannak. ZOLTÁN: Majd kinövi. GIZIKÉ: Utálom a ciniz­musát. Julika bájos teremtés! Volna szíve megcsalni? ZOLTÁN: Mit tagadjam? Magával volna. Tekintse ezt a százkettedik vallomásomnak. GIZIKÉ: Kíváncsi volnék, hányszor szegte meg a hitve­si hűségét... ZOLTÁN: Esküszöm, egy­szer sem! Pedig lett volna al­kalmam bőven. De maga más, Giziké! GIZIKÉ: Éppen engem vá­laszt elsőnek? Gondolt már arra, milyen lelkiismeretfur- aalása lenne? ZOLTÁN: Gondoltam. De inkább legyen lelkiismeretfur- dalásom... GIZIKÉ: És legyen nekem is. De rendben van. Megadom magam! Holnap hatkor vá­rom. Ne csengessen! Nyitva lesz az ajtóm. Nem gyújtok villanyt. Tudja, a társbérlőm miatt. Járt már nálam Julival, félhomályban is eligazodik... ZOLTÁN: Egyetlenem!... GIZIKÉ: Ne mondd tovább! Julika jön, a lépéseit hal­lom. n. (Két nappal később, egy bu­dai presszóban.) GIZIKÉ: Ne dörmögj, kis mackóm... ZOLTÁN: Mi az, hogy ne dörmögjek! Vegye tudomásul, egyenesen dühöngök. És örüljön, hogy nem vetemed­tem tettlegességre... Besurra­nok a lakásába, a nyakamba ugrik, átölel, összeborzol, az eszemet vesztem a francia kölnijétől... GIZIKÉ: És a füledbe sut­togom, hogy maradj csendben, mert minden hangos szót meghall a társbérlőm. És ak­kor leborulsz mellém a reka- miéra, ott csókolsz, ahol érsz, vadul és szenvedélyesen... ZOLTÁN: Pontosan így volt. GIZIKÉ: Tudom. Julika a hivatalban mindent elmesélt nekem. Részletesen.* ZOLTÁN: Őrület! Majd­nem tönkretette a házassá­gunkat. GIZIKÉ: Julika repes a bol­dogságtól. Nagyon jól érezte magát veled, és megbocsátott. ZOLTÁN: Azt hittem, el­ájulok. A feleségem a maga szerepét játszotta el, a maga buja,, francia kölnijével tető­től talpig bepermetezve. GIZIKÉ: Ahogy Julikéval előre megbeszéltük. ZOLTÁN: Felháborító, te... te.... GIZIKÉ: Ki ne mond! Hol­nap hatkor várlak. Villany­fénynél. És csengethetsz, ahányszor csak tetszik. ZOLTÁN: De hát akkor mi­ért csináltad ezt a nagy cir­kuszt? GIZIKÉ: Az alibiért, te bu­ta gyerek. Hogy Julika bizal­mát megnyerjem, és ne gya­nakodjék ránk soha többé.« Részlet a népszerű humo­rista most megjelent „Sikos a palya” cknü kötetéből. szerű-e, hogy építkezések mi­att hónapokig betemetetten árkok, lezárt utak akadályoz­zák nemcsak a járműveit, hanem a gyalogosok közleke­dését is: Mai ..reprezentatív” példa erre a Kossuth Lajos utca: egy szokásos útépítés —• a burkolást megelőző közmű­vesítés elhúzódása miatt — már-már örök- befejezetlen építkezésnek tűnik. Vajon van-e lehetőség, s ha igen, hogyan alkalmazhatják az építési idő megrövidítésében. Ez is egyjk témája lesz a bizottságnak. S ha jó javas­latokat tudnak tenni, ezek megvalósulása nagyon sok nyíregyházi lakosnak jelen­tene örömet. Felvetődött a garázsép) í- kezések problémája is. Egy­re jobban szorít a cipő: fő­leg az alközpontokban már a városkép rovására megy a garázsépítés. Uj, nagygará­zsokra volna szükség — ha kell, szövetkezeti alapon. An­nál is inkább reális ezzel már most foglalkozni, mert a jelenlegi igénylőkön kívül arra számítanak, hogy 1973 végéig újabb 700 garázs épí­tési engedélyét fogják kérni. Ez pedig már sokkal nagyobb szervezettséget igényel, s még anyagi áldozatok árán is a nagygarázsok építését cél­szerű szorgalmazni. Itt arra is van lehetőség, hogy a vá­rosképhez szervesen hozzá­tartozó, azt szépítő .építksfcé- seket támogassanak« Szintén sok embert érintő, s évekre meghatározó jellegű, jó tervek kialakításában kí­ván közreműködni a bizott­ság: hol lehet építkezni? A kérdés gyakran elhangzik, de a javasolt területek hallatán nem nagyon lelkesednek az építeni szándékozók. A téma jogosságát jelzi az is, hogy a város rendezési tervének vi­tája során is sok érv és el­lenérv hangzott el. A város- rendezési tervekbe illő, ugyanakkor a lakók, építeni szándékozók igényeinek a je­lenleginél jobban megfelelő lehetőségek felkutatása, ja­vaslata ugyancsak hálás té­mája lesz majd a bizottság­nak. Mindezek csak ízelítőt ad­nak, mi minden van napi­renden, s mennyi mindenben igyekeznek javaslatokat ki­dolgozni a tanács apparátusa mellett az állandó bizottság tagjai is. M. % f <&*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents