Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-20 / 169. szám
V. Olt«•» KELET-MAGYARORSZAo M7I. jűflus » Málta a külföldi támaszpontok felszámolását kívánja I. Tasszovszkij, a TASZSZ különtudósítója jelenti: Málta jobboldali körei széles kprű propagandakampányba kezdtek Dom Min- toff munkáspárti kormányának haladó külpolitikai irányvonala ellen. A nacionalista párt befolyása alatt álló sajtóorgánumok figyelmüket Málta és Líbia kapcsolataira összpontosítják, s mint a Málta News című lap írja, még attól sem riadnak vissza, hogy fajgyűlöletet szítsanak a szomszédos baráti ország ellen. A máltai tájékoztatásügyi miniszter a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában rámutatott arra, hogy természetes Málta és az észak-afrikai országok kapcsolatainak erősítése és szélesítése, mivel a szigetország az afrikai kontinens északi részének közelében fekszik. — Osztjuk Líbia álláspontját arról, hogy a külföldi támaszpontokat fel kell számolni — jelentette ki a miniszter. Lord Carrington angol hadügyminiszter hétfőn kíséretével Valettába, Málta fővárosába érkezett. A hadügyminiszter kíséretében van Lord Balniel, brit hadügyi államminiszter, valamint több tanácsadó és hivatalos személyiség. Carrington az 1964-ben kötött angol—máltai szerződés felülvizsgáfásáról tárgyal Dom Mintoff máltai miniszterelnökkel. A máltai angol hivatalos megbeszélések kedden kezdődnek. Kínai küldöttség látogat Franciaországba Csou En-laj kínai miniszterelnök vasárnap a Peking- be látogatott francia parlamenti küldöttség tagjai előtt bejelentette, hogy még október 1 előtt egy miniszterelnök-helyettes vezetésével kínai kormányküldöttség látogat el hivatalosan Párizsba. A látogatás Bettencourt francia miniszter 1970 júliusában tett meghívására történik. Csou En-laj közölte azt is, hogy a közeljövőben a pekingi opera két balettegyüttese /itogat a francia fővárosba. A következő hónapok során Kína Párizsban kiállítást rendez a közelmúltban feltárt értékes régészeti leletekből. A kínai minisztf./alnök kifejezésre juttatta azon óhaját, hogy Párizs és Peking kereskedelmi kapcsolatai erősödjenek. Rövidesen több kínai kereskedelmi küldöttség utazik Franciaországba és Kínába várnak vezető francia nagyiparosokat. Csou En-laj közölte azt is, hogy a kínai és az angol kormány között tárgyalások folynak a két ország diplomáciai kapcsolatainak nagyköveti szintre történő emelése céljából. Magas szintű angol—kínai Magas szintű tárgyalások folynak Pekingben és Londonban, hogy a két ország jelenlegi ügyvivői szintű diplomáciai kapcsolatát nagyköveti szintre emeljék — közölte hétfőn a brit külügyminisztérium. Á lépés részét képezi annak a heves diplomáciai of- fenzívának, amelyet Peking — megváltozott stratériája jegyében — most folytat nemzetközi kapcsolatainak normalizálására. Néhány problémát kell csak rendezni, mielőtt a tárgyalások megállapodást véglegesen bejelentenék: ezek köpött szerepel Pekingnek az a kérése, hogy Nagy-Britannia zárja be tajvani konzulátusát amely 20 éve működik anélkül, hogy Nagy-Britannia hivatalosan diplomáciai kapcsolatban állna a Csang Kaj- sek-rezsimmel. Japán kész magas szintű tárgyalásokat kezdeni a Kínai Népköztársasággal a két ország közötti kérdésekről — közölte Szato japán miniszterelnök a képviselőház hétfői plenáris ülésén elhangzott felszólalásában. Heves küzdelem a Fuller támaszpontnál Dél-Vietnamból csupán a Vietnam két részét elválasztó volt fegyvermentes övezet közeléből jelentettek harcokat. Az AFP saigoni tudósítójának értesülése szerint kéthetes szünet után a népi erők tüzérsége ismét lőni kezdte a Fuller támaszpontot, amelyet a saigoni kórmánycsapa- tok mintegy három hete A Nhan Dam írja: foglaltak vissza a szabadság- harcosoktól. B—52-es ameii- kai óriásbombázók hétfőn hajnalban szőnyegbombázással próbálták megzavarni e körzetben a népi erők tüzérségének tevékenységét. Az óriásbombákók másik támadása a hétfőre virradó éjszaka a Shau völgyének délkeleti kijárója ellen irányult. Indokína népei folytatják a harcot A Nhan Dan, a Vietnami Dolgozók Pártjának központi lapja hétfői szerkesztőségi cikkében rámutat a „Nixon- )ktrina” elkerülhetetlen kudarcára, és elítéli az Egyesült Államok makacs politikáját, amellyel vietnami agressziójának fokozására törekszik. Miután elmarasztalja az amerikai kormányt, amiért az negatív magatartást tanúsít a DIFK hétpontos javaslatával szemben, a szerkesztőségi cikk rámutat arra, hogy ez is az Egyesült Államok agresszív magatartását és háborús törekvéseit bizonyítja. A cikk leszögezi, hogy elmúltak azok az idők, amikor az imperialisták saját akar- ratukat rá tudták erőltetni a világra, végleg elmúltak és ugyancsak örökre elmúlt az az idő, amikor egy nagy ország meg tudott félemlíteni egy kisebb országot. A lap megállapítja: „Mindaddig, amíg a Nixón-klikk nem nyugszik bele a vereségbe, a vietnami nép, Laosz és Kambodzsa népei folytatják a harcot... Bármilyen megpróbáltatások és nehézségek várjanak is népeink harcára, egész pártunknak, hadseregünknek és népünknek egyetlen és egyazon akarata van, hogy harcoljon és győzzön, harcoljon a végső győzelemig, amíg az amerikai agresszorok belenyugszanak a vereségbe és olyan megoldást fogadnak el, amely népünk alapvető nemzeti érdekeinek tiszteletben tartásán alapul.” Megnyílt a moszkvai filmfesztivál Hétfőn este a Kreml kong- csülését szolgálja, resszusi palotájában megnyílt Ezt követően Lev Kulldzsa- a hetedik moszkvai nemzetkö- nov, a Szovjet Filmművészek zi filmfesztivál. A nagyszabá- Szövetségének főtitkára lé- sú művészeti seregszemle jel- pett a mikrofonhoz és méltat- szava; „A filmművészet hu- ta a filmfesztivál jelentőségét. manizmusáért, a népek közötti A továbbiakban Grigorij Kobakéért és barátságért!" a ! fZiácép; a'játékfilmek zsürijéA fesztivál résztvevőit és ~nek elnöke, Alekszandr Med- vendégeit mintegy 70 ország vetktii., a'röidÖfilmek zsürijé- filmművészetének képviselőit nek elnöke és Szergej Mihal- Alakszejev Romanov, a Szov- kov, a gyermekfilmek zsürijé- jetunió filmművészeti állami . nek elnöke mutatta be a bírá- bizottságának elnöke köszön- ló bizottság tagjait, tötte. A szovjet himnusz elhangEzután a filmművészeti ál- zása után bemutatták az „In- lami bizottság elnöke felöl- ternacionálé” című szovjet vasta Alekszej Kosziginnek, a rövidfilmet, amely rendkívül Szovjetunió minisztertanácsa tömör formában — fiknhíra- elnökének a fesztivál résztve- dók anyagait is felhasználva — vőihez és vendégeihez intézett eleveníti meg a forradalmi üzenetét. Koszigin üzenete rá- munkásmozgalom harcait, a mutat arra, hogy a film a ha- párizsi kommüntől kezdve, ladó művészek hatalmas fegy- Ezután — versenyen kívül vere a társadalmi igazságossá- — a kongresszusi palota kö- gért és a nép boldogságáért zönsége első ízben láthatta „A vívott harcban. A jelenlegi berlini csata” című kétrészes körülmények között — húzza színes szovjet filmet. Jurij alá az üzenet — különösen Ozerov rendező alkotása be- fontos, hogy ez a hatóerő — a fejező része a második világfilmművészet — a társadalmi, háborúról szóló szovjet filmhaladást, a nemzeti együtt- eposznak: a „felszabadításműködés és kölcsönös megér- nak”. A meghívottak szűnni tés erősítését, az emberiség nem akaró tapssal ünnepelték művészeti értékeinek megbe- a monumentális film alkotóit. Dokumentumriport az NDK-ból (4.) A harmadik szakasz — Jó dolog, hogy ennyi a szakképzett paraszt a mező- gazdaságunkban — folytatja Paul elvtárs — de^ez csak az egyik része a fejlődésnek, a továbblépésnek. A másik? Az, hogy legyenek eszközeink, s azokat maximálisan ki tudjuk használni. Sorolja, hogyan. Elmondja, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének harmadik szakaszában van az NDK. Az első szakasz a föld reformja volt 1945-ben. A második a mező- gazdaság szocialista átszervezése tizenegy esztendővel ezelőtt. S most a harmadik: a mezőgazdaság intenzitásának megszervezése. Tudjuk, ez semmivel sem könnyebb, mint az előző kettő volt. Különösen nem ott, ahol eddig is hatékony volt a gazdálkodás. Igen érdekesek a felhozott példák. Fejtegeti, hogy az intenzívebb gazdálkodást két úton lehet megvalósítani. Egyrészt a német termelőszövetkezetek további egyesítésével. Vannak olyan feladatok — s nem is kevesek — amit több szövetkezet együtt sokkal jobban oldana meg, mint jelenleg külön- külön. Például a gépek, kihasználását, a komplex gépsorokét különösen. Sok kombájn együtt hatalmas területeket tud gyorsan learatni, betakarítani. De nem lehet mindenütt nagy területekkel számolni. A szövetkezetek egyrészt jogilag önállóak, van tagságuk, saját gépük, földjük, állatuk stb. De különböző nagyságúak. Az átlagnagyság ötszázötven-hatszáz hektár, de itt nagy a szóródás. Van ugyanis háromezer hektáros szövetkezeti gazdaság, s a hegyekben nem ritka a csak ötven hektáron gazdálkodó. Természetesen az lenne a legjobb, ha a keretek is nagyüzemiek lennének mindenütt, de már a természeti. környezeti okok miatt sem lenne szabad ezt általánosan megcsinálni. — így egy jó lehetőség marad — mondja a szerkesztő — az, amit a nyolcadik pártkongresszus is annyira komolyan tárgyalt: a kooperáció. Az egész NDK gazdaságában ezt az irányzatot követjük, de igen nagy a szerepe a mezőgazdaságban. Mert miről van szó? S részletesen ecseteli az okokat. Hogy például mit jelent ha három-négy LPG együtt vesz gépet, s közösen tartja fenn, közösen arat, szállít, báláz, szárít takarmányt. így a gépet sokkal inkább ki tudja használni. Azt mondják, hogy a kooperáció a szövetkezés nevében is benne van. Azt akarják, hogy ne csak a név, de a tartalom is fedje egymást: az együttműködés tökéletesítésének és szélesítésének a gyakorlat is lássa a hasznát. Egyetértünk abban, hogy ez egy nagyszerű folyamat, amelytől méltán várják azt, hogy beérjenek a gyümölcsei. Ez a folyamat megy jelenleg végbe a mezőgazdaság legkülönbözőbb ágaiban. Több szövetkezet épít közösen például kétezer szarvas- marhát befogadó istállókat, több ezer vagonos hűtőházakat — s így a technika mind teljesítőképesebb lesz. Itt vannak például a nagy teljesítményű és drága gépek — itt említették a magyar Dutrát — amelyék alkalmazása fontos, nélkülözhetetlen, de ezek megkövetelik a termelés új konstrukcióját. Mivel nincs több lehetőség, mint hogy a gazdaságok tovább egyesüljenek, vagy működjenek együtt a gazdálkodásban, elsősorban az utóbbit választják. Ezzel — mivel a szövetkezeti tag kisebb, bensőségesebb közösségben marad — megoldottak egy pszichológiai problémát is: a túl nagy gazdasági üzemben ugyanis már kevésbé érzi az ember gazdának magát, míg a kisebbekben igen. Nincs még túl sok kooperációs beruházás, de a folyamat elkezdődött, s jók a tapasztalatok. A hatalmas istállóknál például a több szövetkezet által összeadott pénz, takarmány, gép és munkaerő olyan nagyságú, amit egy-egy nagy szövetkezet sem igen bírna egyedül. Együtt azonban könnyebb. S ennek is nagyon sok példáját láttuk már a német szocialista mezőgazdaságban. Következik: REPÜLŐ A TSZ-EiKBEN. Kopka János Kohl—Bahr találkozó A Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság képviselői befejezték a demokratikus Berlinben tartott 14. megbeszélésüket. A közép-európai idő szerint 15 órakor véget ért találkozón Michael Kohl, az NDK miniszterelnökségi államtitkára és Egon Bahr, a bonni kancellári hivatal államtitkára a Nyugat-Berlin forgalmával kapcsolatos kérdésekről tanácskozott. Megállapodás született arról, hogy az NDK és az NSZK kormánya képviselőinek következő megbeszélését augusztus 5-én Bonnban tartják. Vöröskőy fános: {ekeíe ntaetka i 18. KÉMREGENY — Látom — szólt mosolyogva az őrnagy — mindnyájan túljutottunk a megrázkódtatáson. De úgy lenne igazságos, ha azt is megta- lálnók, aki megtréfált bennünket. Úgy értem, aki megcélzott azokkal a kellemetlen golyóbisokkal... Már csak a cica miatt is! Maga biztosan nagyon szerette... — Beke a lányra pillantott. — Mit tegyünk? Mi nem tudunk semmit... — A szemei elkomolyodtak: a kislányt bántotta az elpusztult cica említése. Beke egyenként, lassan, tíz fényképet tett az asztalra. — Nézzék meg őket, hátha ismerősre akadnak köztük. Talán látták már valemelyi- ket. Szorongva várt: kevés esélyt adott magának. Aztán kinyúlt egy ujj, a fiú ujja, és rámutatott egy képre: — Ez, azt hiszem, járt itt. Mit gondolsz, Mari? — Igen — mondta a lány is. — Itt volt. — Helyes. A napra nem emlékeznek? — Harmadikén vagy negyedikén lehetett. Szóval, néhány nappal az eset előtt, talán kora délután. Éppen nem volt más vendég. A férfi csak beugrott, vermuthot, meg szendvicseket vett, és sietett vissza az erdőbe.' Motorral volt, de a rendszámát persze nem tartottuk fontosnak megjegyezni. — Igen — erősítette meg a fiú —, azonnal elrobogott. Talán várta valaki. A barátnője, például... — Köszönöm — mondta Beke. Miközben összeszedte a fényképeket, futó pillantást vetett a kiválasztottra. Király őrmester fényképe volt. Beke virágos kedvvel érkezett Násfára. Ébert és Paál, akik a politikai helyettes irodájában várták, ezt már az udvarra néző ablakból észrevették. Az őrnagy, a kocsiból kiszállva, oly barátságosan fogadta az udvaron átvágó Király őrmester tisztelgését, mintha egész éjjel vele álmodott volna, csupa vidám és biztató dolgot... — Nos, mi újság a könyvesboltokban? — kérdezte a belépő őrnagy. Paál savanyú arcot vágott. — Azt hiszem, nagyot tévedtem... — Emberi dolog! — mosolygott Beke. — Halljuk, hogy mivel kapcsolatban? — Amiben a legjobban bíztam! A bükkfán megtalált nyomokkal... Nemcsak a tüzérbemérő, a löveg kezelő- személyzete is azt állítja, hogy az első lövésig a fán szakadatlanul burukkoltak a vadgalambok| Mármost, ha a lombok között, különösen a megjelölt ágon, a fészek közvetlen közelében ember rejtőzik, a galambok nemcsak hogy nem turbékolnak, hanem a legkisebb mozdulatra is felrebbennek, és elszállnak. Az embernek pedig, aki feltételezésünk szerint ott tartózkodott, nyilván mozognia kellett: felhúzni, meg leengedni a lőszeresládát. Hát nem mozgott! Nem mozgott, mivel nem is volt ott! A liftmegoldás, ahogy a lőszercserét eddig elképzeltük, eszerint képtelenség. A nyomok, természetesen, valóságosak, s nyilván arra szolgáltak, hogy becsapjanak bennünket. Sejteniük kellett, ahogy a fát meg fogjuk vizsgálni, és remélték, hogy be is dőlünk a trükknek. Az ágat nyugodtan elégethetjük... Beke egy nappal korábban, még leverten fogadta volna a hírt. Hajnal óta azonban nagyon is összevágott az elképzeléseivel. — Rendben van — mondta. — Fő, hogy tisztázódott a dolog. Menjünk tovább. Milyen híretek van még? — A legfontosabb — kezdte Ébert százados — Tárnok és Zalay elvtárs találkozásáról szól. A hajnali találkozásról. az utolsó lőszeresko- csinál. Mindketten azt állítják, hogy az oszlop megállásának pillanatában kiszálltak, s elindultak. Zalay hátra, Tárnok előre. Mi következik ebből? — Hogy nagyjából az oszlop közepén kellett volna találkozniuk. Félúton. — Úgy van. De Zalay az utolsó kocsikig jutott. Tárnok pedig csak a hátulról számított második tehérautóig. Nem furcsa ez? Beke, bár az új adat alátámasztotta saját elképzelését, óvatosságból ellentmondott. — Zalay talán lassabban ment. Egy-két kocsinál megállt... Ébert vállat vont. — Ebben az esetben Tárnok egy tőle távolabb álló kocsinál találkozik az alezredessel, mert ideje van előresétálni. De nem volt. A lényegen az sem változtat, ha Zalay egyenesen cammogott volna. Mert Tárnok ugyanakkor messzebb, előrébb jut. De tegyük fel, lestoppol ott, az utolsó lószereskocsinál. Mi történik? Várnia kell, időbe telik, amíg az alezredes odaér hozzá. A valóságban viszont azonnal találkoztak! — Helyes — bólintott Beke. — Kertésznek, úgy látszik igaza volt: a találkozás, amely látszólag megoldhatatlanná tette a rejtélyt, valójában egérfogó lett. Csapda, amelyben már ott vergődik a vad!... Ébert elégedetten folytatta: — Van még egy fontos adat. Kiszálláskor mindketten rágyújtottak. Tárnok ugyanarra az extra hosszú bolgár cigarettára, amit Zalay szív: az alezredes kínálta meg, még Násfán, az induláskor, de Tárnok akkor nem gyújtott rá, eltette, s csak a sorompóhoz érkezve vette elő. Szóval, állítólag egyszerre kezdtek dohányozni. Zalay mégis végigszívta a cigarettát, a sorompó felhúzásakor egy csikket hajított el. Tárnok viszont nem. Azt mondja, a GAZ-ban nem akart dohányozni, mert a sofőrje nem szereti a füstöt, így aztán az indulás pillanatában, mindössze pár szippantás után. a fűbe dobta a cigarettát, és rátaposott... — Azt hiszem — mondta Beke —, ezt dokumentálni tudjuk. Nem hinném, hogy az országúinak ugyanazon a pontján, ugyanabból a márkából mások is eldobtak volna. (Folytatjuk!
