Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-18 / 168. szám
W. őftfá » Aki keres — nem mindig talál! (Például autóbuszokat a települt nyíregyházi új buszpályaudvaron,..) (Kiss Ernő rajza) Halat, vadat, s mi jó falat,.! A horgász vadászata » Ha már a nyíl nem segft KELET-MAG?ARORSZ Ä G — VASÁRNAPI MELLÉKLET WTt. Jmm ». 'f! 1 ■' » O Tudomány @ TECHNIKA ® Tudomány Ä TECHNIKA <§£ Tudomány ^ \ Forradalom a szállítástechnikában 4 modern tudomány és tec n 'ka lexikona Automata — automatizálás Azokat a műszaki alkotásokat, amelyek önműködően eí» végeznek bizonyos előre meghatározott műveleteket (ezek irányulhatnak közvetlenül az anyagi természetre, de pl. logikai feladatokra is), és közben bizonyos döntések meghozatalára is alkalmasak, automatáknak nevezzük. Egy „közönséges" esztergapad nem tekinthető automatának; ha viszont összekötjük egy programvezérlésű berendezéssel, amely lyukszalagon tárolt program alapján automatikusan legyártja a munkadarabot, akkor ezt a két részből összekapcsolt rendszert már nevezhetjük automatának. Az automatizálásnak az a feladata, hogy az ember által a» iparban végzett irányító munkát önműködő gépi folyamatokkal, automatákkal helyettesítse. Ezzel a gyártás hosszabb távon olcsóbbá, jobbá válik, és mindenképpen gyorsabbá. Ezt a célt teljes, vagy részleges automatikus irányítással érjük el, amely vagy vezérléstechnikai (ebben a folyamatban nem hat vissza a vezérlésre, vagyis egy-egy ellenőrző mérés hatására legfeljebb leáll a folyamat, de a vezérlőprogram változtatni nem tud), vagy pedig szabályozástechnikai folyamatokat foglal magába (amelyben a vezérlőprogram alkalma» a minőségi követelmény betartatására). Mind a vezérlő, mind pedig a szabályozó műveleteket műszerek végzik és ellenőrzik, amelyben igen fontos szerep jut az elektronikának. Az automatikus irányítás tehát emberi erő nélkül létrehoz, fenntart, megváltoztat, vagy megszüntet valamilyen műszaki folyamatot a tervező által megszabott program szerint. Az automatizálás társadalmi hatásai egyelőre még belát- hatatlanok. Tendenciáját azonban a leghatározottabban pozi- tívnak kell ítélnünk, amely értelmében a műszaki berendezések» 1 egyre inkább átveszik az embertől a nehéz fizikai és rutin— szellemi munkát igénylő feladatok elvégzését. A világűr és a földi éghajlat Az utóbbi tíz év során, gyökeresen új szállítási technológiák, köztük a kontón éri záció terjedésének lehettünk szemtanúi. Sajnálatos, de tény, hogy ismét egy olyan idegen szó vonult be a szakirodalomba és a köztudatba, amit mind ez ideig nem sikerült .jmeg- magyarosítani”, a konténer szó helyett a nagy szállító- tartály elnevezés ugyanis még nem honosodott meg a nyelvünkben (s talán nem is fog elterjedni.) Óriás doboz, tengelyen De tulajdonképpen mi is ez a konténer? Olyan „óriás doboz’, az élek mentén szilárd vázzal, mely lehetővé teszi akár felül, akár alul való megfogását és legfeljebb hat, konténer egymás tetejére való rakásét. A váz csomópontjain megfelelően kiképzett vasalások vannak, ezeknél fogva lehet megemelni, a hájók tárolórekeszeibe csúsztatni, vasúti vagy közúti járművek rakfelületén rögzíteni. Az oldalfalakat és a födémeket bordázott acéllemezből, vagy a súlycsökkentés érdekében alumíniumból, műanyag borítású rétegelt lemezből készítik, a váz azonban mindig acél. A konténerek fenéklemezét úgy méretezik, hogy 2—2,5 Mp teherbírású villás emelőtargoncák közlekedhessenek“ rajta, ami a gyors ki-. és berakodást szolgálja. A két homlokfalát a szélesre — 270 fokig — tárható ajtók teljesen szabaddá tudják tenni. Vannak felül nyitott vagy nyitható konténerek, az előbbi esetben lefűzhető ponyvázással, az utóbbiban pedig hosszirányban csuklókkal felosztott és torziós rugókkal oldalirányban összecsukható fedéllel. A MÁV már régebben is használt kisméretű, vaspántokkal megerősített faládákat, amelyeket ugyancsak konténereknek neveztünk. E régi típusú, mintegy 2 köbméter térfogatú szállítótartályok összsúlyának felső határa 5—7 tonna volt. Ezzel szemben a mai „igazi” konténerek családjában a legkisebb 5 tonnás, a legnagyobb pedig 30 tonnát is elér. Átrakodás nélkül darukat, vasúti átrakótíaru- kat, új típusú targoncákat, emelőberendezéseket. stb. kell üzembe állítani, a szállítási láncnak ugyanis nem szabad sehol megszakadnia. Csak így valósítható meg az ideális cél: szinte emberi kéz érintése nélkül haladjon az áru a feladótól a címzettig. Konténergyártás — hazánkban A konténeres szállítás minden országban, így hazánkban IS, szerves részét képezi az átfogó közlekedés- politikai koncepciónak. A konténerízáció komplex népgazdaság! feladatával az érdekelt szervek és cégek csak együttes erőfeszítéssel birkózhatnak meg. A konténerek gyártásának hazánkban a Magyar Hajó- és Darugyár a letéteményese. A Győri Vagon- és Gépgyárban pedig a konténerszállításra alkalmas 2 és 3 tengelyes közúti nyergesvontatók kifejlesztésén, tökéletesítésén dolgoznak. Csepelen a nemzeti és szabad kikötőben még ez évben teljesen kiépül hazánk első konténerterminálja. Szakembereink becslése szerint hazánkban a közúton és vasúton szállított áruk 8—9 százaléka alkalmas konténerszállításra, folyami hajózásnál pedig az áruk 12—13 százaléka. Úgy számítják, hogy a hazai konténerforgalom 1975-ben 55 ezer, 1980-ban pedig több mint 150 ezer lesz. A mai értelemben vett konténerízáció a hatvanas évek elején érkezett az USA.-ból Európába. Az USA-ban jelenleg kb. százezer konténer van forgalomban, egyes vélemények szerint számuk 1980-ra egymillióra fog növekedni. Már a légi szállítást is „toomté- nerizálják”. a „Boeing 747” óriás gépet úgy tervezték meg, hogy felső fedélzetén 2 sor szabványos konténer fér el, a fedélzet alatt pedig még 2 sor félmagas konténer számira van hely. Mint az előzőekből láthattuk, hazánk is lépést igyekszik tartani a világméretű konténerizációval. A világűrkutatások hatására manapság felülvizsgálják a „földi” tudományok sok hagyományos elképzelését — mondta Georgij Tu- sinszkij, a moszkvai egyetem professzora a TASZSZ tudósítójának. Abban a mértékben, ahogyan fény derül a napfolyamatoknak a földi természetre való hatásának mechanizmusára, egyre világosabban kirajzolódik a bolygójelenségek ritmusának függősége a naptevékenységből. A világűrkutatások elősegítették annak megállapítását, hogy a Napon történő, bármely változás befolyással van a Földön végbemenő folyamatokra. A többi között megbomlik a sugárzási övezetek stabilitása, mágneses viharok keletkeznek, változások történnek a légkör, az- óceánok, valamint a földgömb kemény kérge tömegében. Azok az elektromos és mágneses jelenségek, amelyeket például a naptevékenység tizenegy éves ciklusai idéznek elő. nagy befolyással vannak az éghajlatra és minden élőre a Földön — jelentette ki Tusinszkij. A mérsékelt sziSJ lességi körökön1, a többi között a naptevékenység fokozódásának arányában növekszik a csapadék mennyisége, a naptevékenység csökkenése pedig szárazságra veket. i A világűrből végzett rendszeres megfigyelések — állapította meg a professzor — széles távlatokat nyitnak a Földről szóló tudományok előtt, mivel lehetővé teszik új planetáris törvényszerűségek megfigyeléseit az időjárás, a világóceán, a légköri cirkuláció és más fontos folyamatok változásában. Manapság, amikor a gazdaság fejlődése elképzelhetetlen a hosszú időszakra (20—30 évre) történő jóslás nélkül, a kozmikus tényezőknek a földi, természetre gyakorolt befolyásának tanulmányozása különösen! fontos jelentőségre tesz szert — mondotta a professzor. A közgazdászok, ha tudják, milyen változások mennek végbe ezen időszak alatt a természetben, akkor ésszerűbben tudják megtervezni a termelőerők területi ei-, osztását és fejlesztését. ' KÉRÉSZI REJTVÉNV A konténerben való szállítás nagyon elönyi-is az áruk mennyiségi és minőségi épsége szempontjából. Jelentős megtakarítás élhető el az áruk csomagolásában (mind a csomagolóanyagban, mind a csomagolásra fordított élőmunkában). A törés, elveszés, dézsmálás. időjárás, stb. okozta kárveszélyek tetemesen csökkennek. A konténeres áruszállítás legnagyobb előnye azonban az átrakodásoknál mutatkozik meg, illetve az átrakodások elmaradásánál, mint azt a következő összehasonlítás is jól érzékelteti. Konténeres szállításnál 5—6 óra alatt bonyolítható le egy hajó ki- és berakása, míg ugyanazt az árumennyiséget hagyományos módon 5— 6 nap alatt rakják át. Egy- egy konténer ki- és beemelése ugyanis az erre a célra szolgáló berendezéssel mindössze 2—3 percbe telik! A konténer azonban nem válhatott volna a szállítási technológia forradalmasító- jává, ha nem születik meg a szállítás komplex automatizálásának elve és annak minden technikai feltétele. A konténeres szállítás bevezetéséhez ugyanis nem elegendő csupán konténereket venni vagy bérelni, hanem az egész szállítási lánc tervszerű kiépítésére van szükség. Kikötőket, pályaudvarokat kell létesíteni, speciális járművek gyártásáról vagy beszerzéséről kell gondoskodni. Kikötőd konténer1734. július 18-án halt meg Petrarca. Ki volt Laura, akihez szerelmes szonettjeit írta? Beküldendő: vízsz. 1., függ 1. és 16. vízszintes: 12. Lovakra is mondják. 13. Csillagkép. 14. Kvarcféleség, fel- orágakő fonetikusan. 15. Kis medve. 18. Éktelenül lángolna! 19 A trombitával rokonhángszer. 20 AAAA. 23. Éktelenül összevissza látod’ 25. Személyes névmás. 26. Elektromos töltéssel rendelkező atomok. 29. Kalap közepe! 30. Sportcsónak. 32. Csavaroz, rossz magyarsággal. 33. Indiában és Indonéziában honos papagályfajta. 34. A Metró együttes tagja. 35. KDT. 37. Európai fővárost. 38. Mássalhangzó fonetikusan. 39. Beépíthető, művelhető kisebb földterület. 41. Helyhatározó rag. 43. Ilyen jármű a szekér is, a gépkocsi is. 45. Mértani test. 48. Besorol. 49. Földmunkánál is használatos nyeles szerszám. 51. Afrikai folyó. 52. SNA. 53. „Hitetlen”!!! 54. Szalonnafajta. 57. Tejipari melléktermék. 58. Közteher. 59. A Budapesti Honvéd labdarúgója. 63. OÍlós állat. FÜGGŐLEGES: 2. Zug párja. 3. Ázsiai ország. 4. Keretek része! 5. Csont latinul, ti. Szándékában volt. 7. Oktatási intézmény tájszólással. 8. Allóviz. 9. Északi pénz. 10. Énekes madár. 11. Halfajta. 15. Kinai államférfi. 17. A hét vezér egyike. 21. Idős. 22. Arcok. 24. Csomagol. 25. Szárnyas. 27. NOR. 28. A Bakonyban van! 30. Végtag. 31. Gyümölcsíz. 35. Kutat. 36. Hamis gyöngy. 39. Területi Egyeztető Bizottság. 40. Főzelékféle. 42. Az elhunyt szovjet űrhajósok egyike. 44. Ilyen színház is van. 46. Rádiócső, elektroncső két bevezetéssel. 47. MUA. 49. Fordított nyakbavaló! 50. Díszes madarad. 55. Tudomány. 56. Erdei állat. 59. Súlyegység-rövidítés. 60. Fedd. 61. Alanyi kérdőszó. 62. Tiltó szó. A megfejtéseket július 26-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el! Július 4-i rejtvénypályázatunk megfejtése: „Búza, búzakalász! Véle szél hadonász: hajlik, lengedezik, amíg cseperedik. Búza, búzakalász.” Nyertesek: Béda Katalin, Dar- kó Katinka, Kósa Gyuláné, Oláh Sándor és Szabó Pálné nyíregyházi, Treszkai Lászlóné búj:, Széles András fényeslitkei, Csasz- nyi Hona nagycserkesz-tamásbo- kori, Krekk Józsefné nyírbátori és Vincsiczki András petnehá# kedves rejtvényfejtöink. A nyeremény könyveket postait ejküldtüfc.
