Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-18 / 168. szám
mi. JtSIfus !$. KELET-MAGYARORSZÄO SL mai A legsúlyosabb betegek gyógyítói Ha megáll a szív... Látogatás a megyei kórház intenzív osztályán Fehér ajtó papír névtáblával. Apróbetűs, alig olvasható névjegy: Dr. Makláry Elek anaesthesiológus főorvos. Az anaesthesiológia nem más, mint altatástudomány. De ismerkedjünk meg még egy kifejezéssel: intenzív therá- pia. Ez pedig intenzív betegellátást takar. Ennek az osztálynak a főorvosa a nyíregyházi, megyei kórházban. Hangsúlyozottan különleges osztály. De nem különlegesek, csak elkötelezettek orvosai, ápolói, huszonegyed magával dr. Makláry Elek és munkatársai. Speciális feladataik vannak még a kórházon belül is, ahol minden percben küzdelem van. Itt állandóbb és intenzívebb a feszültség és a készenlét. A legsúlyosabb esetekben fordulnak ide, s pillanatok alatt dönteni kell. Erre az osztályra nem kerülhetnek be betegek az „utcáról”. Ide csak a kórház legkülönbözőbb osztályairól adják át a súlyos és életveszélyes eseteket. Olyan betegek kerülnek gondos kezek közé, akiknek az . életfunkciójukban súlyos zavar vagy teljes kiesés következett be. Eszmélés egy hét után Szigorúan tilos a beteglátogatás is. — Itt. intenzívebben jelentkezhet a fertőzés veszélye is — mondja a főorvos. Ő erre nagy gondot fordít. Ha történetesen valamelyik munkatársa influenzában betegszik meg, még azt is hazaküldi. Amikor azonban a beteg állapota már annyira javult, akkor az úgynevezett „látogató” telefonon beszélhet. Ez a vonal nincs bekötve a városi hálózatba. Folyosótelefon, ■ összekapcsóíva a szobaival, s a beteg az ágyból a készüléken beszélhet. Pre- cizitáis, . rend, fegyelem s végtelen pontosság. Kiváló összhang — nélkülözhetetlen Itt. ' ' Speciális műszerezettség. Van olyan készülékük, amellyel a beteg légzését, hőmérsékletét, vérnyomását és szívműködését egyszerre tudják ellenőrizni, önálló laboratóriummal rendelkeznek. Vérgázanalizáló berendezéssel egyedül ez az osztály rendelkezik a megyében. — Ez számos fontos adatot szolgáltat a beteg állapotáról. Ezek alapján tudjuk a speciális kezeléseket alkalmazni — mondja a főorvos. Éppen egy súlyos esetben konzultál munkatársaival és a főnővérrel. Egyik auíó- balesetes nő egy hét után most kezd eszmélni, beszélni, s kontaktust teremtenek vele. — Mindennap magas szintű konzíliumokat is • igénybe veszünk a betegek minél jobb ellátása érdekében — mondja. Itt sokkal több a nővérek száma is, mint más osztályokon. Eseteket említ. „Ha megéri a reggelt, vedd át.” Átvették. S utána kezdődött a megfeszített munka. Naponta 4 ezer forint értékű gvógyszerezés, összesen 60 ezer forint. Egyhónapi fáradozás után a hasnyálmirigy gyulladásból épült fel. Visszahozták az életbe. — Van egy pár „híres” betegünk — említi. Az altatás művészete Volt egy négygyermekes gépkocsivezető. Súlyos, többszörös hasi sérülésekkel került az osztályra. Megmentették. Koponyasérülések. Egy kisfiú esetét mondja, akinek a koponyáján a szánkó okozott sérülést. Komplex beavatkozást igényelt. A baleseti osztály gyors műtéti eredménye és az intenzív osztály speciális kezelése mentette meg. Sürgősen beteghez szólítják. Be kell avatkoznia. Altatják az egyik strumás beteget. Szívritmuszavarok léptek fel. Ezt jelezte a készülék. Sikeres gyógyszere- zéssel a zavar megszűnt. — De az a készülékünk alkalmas a megállt szív elektromos árammal való újra- . működtetésére is. S ez a beavatkozás már a másik énem volt — mondja. Külön orvosi szakma. Makláry doktor osztálya végzi a kórházban az összes műtéti altatást. Egy kötegnyi bejelentést mutat. De vajon, miért van erre szükség? — Azért, mert az altatás nem veszélytelen beavatkozás. Sok esetben nehezebb a beteget jól elaltatni, mint a műtétet elvégezni — magyarázza. — Ha például valakinek 30 éves korában van egy gyomorfekélye, az altatás különösebb gondot nem okoz. Ugyanez 70 éves korban már igen, s ez esetben a műtét technikailag lehet ugyan nagyon könnyű, de ennek a betegnek az altatása számos problémát jelenthet. Az altatás rendkívül differenciált munkát kíván. Minden beteget személyesen néz meg Makláry főorvos. Ezért kerül aztán későn haza. Szobájában tartózkodik a legkevesebbet. Állandóan „úton” van. Végső esetben ők az életmentők. Akinél csak hajszálnyi remény van, ezért mindent megtesznek. — Orvos, orvos, orvos kell — ismétli. — E szakma mindkét része kevésbé ismert még. Egyetemen, szervezetten sem az anaesthesio- lógiát, sem az intenzív the- rápiát nem oktatják. Magas elismerés Hazánk keleti felében ő volt az első, aki ezt az osztályt megalakította, szervezte. S felfigyelt rá a „világ” is. Tavaly Nyíregyházán nemzetközi kongresszust szervezett. Kétszáz neves orvos jött el. Itt volt az Ana- esthesiológiai Világtársaság főtitkára, professzor dr. Mayrhofer Ottó Bécsből, látogatást tett Makláry doktor osztályán az oxfordi egyetem professzora, sir Robert Macintosh is. Ök értik, tudják, milyen munkát végez dr. Makláry Elek és munkatársai. És mindazok, akiket az életbe visszahoztak. Különösebb feltűnőség nélkül végzik munkájukat. De mégsem észrevétlenül. S ennek a megtisztelő jele, hogy július elsején dr. Makláry Éleket a Magyar Nép- köztársaság Érdemes orvosa címmel tüntették ki. Farkas Kálmán Javul a vidéki kenvérellátás Ötvenötmillió forint fejlesztésre — Három új sütőüzem épül Újabb szakboltokat nyitnak A kenyér és a péksütemény minősége miatt sok panasz éri a sütőipari vállalatot. Főleg a falusi boltokban gyakori, hogy a friss kenyér helyett egy-két naposat kapnak a fogyasztók, összeragad, rossz ízű az áru. E jogos panaszok megszüntetésére, a vidéki kenyérellátás javítására 1975-ig 55 millió forintot költ a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat. A meglévő üzemek közül öt helyen rekonstrukciót terveznek. A régi, elhasználódott kemencéket korszerűvel cserélik ki, amelyekben jobb minőségű kenyér készül mint a hagyományos kemencékben, emellett a napi kapacitás is jelentősen emelkedik. Az első ilyen rekonstrukcióra a jövő évben Uj- fehértón kerül sor, ahol a kemencecserével a jobb minőségű áru előállítása mellett megoldják a péksütemények gyártását is. Ezután a környező községekben naponta friss kiflihez és zsemléhez jutnak majd a vásárlók. Két év múlva, 1973-ban a nyíregyházi 6-os és a balká- nyi sütöde kap új kemencéket. Még' ugyanebben az évben a rekonstrukció mellett 9 millió forintos bővítést is végeznek a záhonyi sütőüzemben. A napi termelés mellett 50 ezer darab sütemény kerül a vasutastelepülés üzleteibe. Utolsóként, 1974-ben a demecseri üzemben lesz rekonstrukció, két új sütőtérrel növelik a kapacitást. Mindemellett három új sütőüzem építését tervezik Ti- szavasváriban, Rakamazon és Bujon, amelyek egyenként 7 millió forintba kerülnek. A rakamazi építéséhez a jövő évben kezdenek, míg a buji 1973-ban, a tiszavasvári pedig 1974-ben kerül műszaki átadásra. Ezek az új üzemek napi 63 mázsa kenyeret állítanak elő, s a tervek szerint új technológiával javítják az áru minőségét, kovász nélküli kenyér kerül a lakosság asztalára. Az e hónap" végén ' már üzemelő nyíregyházi és kis- várdai kenyérgyár nagyban javítja a vidéki ellátást, az egyenként 140 mázsa napi kapacitású üzemekből bőven jut kenyér a vidéki fogyasztók asztalára is. Emellett a tsz—ÁFÉSZ kooperációban épült nyírbogdányi sütőüzem augusztus első felében kezd üzemelni, s a hatsütőteres kemencéiből 5 község ellátását biztosítják. Legfontosabb feladatként foglalkozik a sütőipar a szállítással. Több helyen már megoldották, hogy a kenyér és a péksütemény nem a raktárakba, hanem egyenesen az üzletekbe kerül. így az áru nem törődik, frissen, jó minőségben kapja meg a vidéki vásárló is. A vállalat; működési területén már 40 szakboltot nyitott, amely két műszakban áll a vásárlók rendelkezésére és ami a legfontosabb, bármely órában szállíthat az ,üzem számukra friss kenyeret. Az ilyen szakbolthálózatot a jövőben tovább fejlesztik, s az igényektől függően több községben új üzleteket nyitnak. A vidéki ellátás javítására a fogyasztók sokat várnak a tejipari és a sütőipari vállalat együttműködésétől is. A kenyérszaküzletekben tejtermék árusítását tervezik, így reggel öt órától, este nyolcig vásárolhatnak a falun élő emberek. Ilyen kooperáció már tíz megyeszékhely környéki községben megvalósult, s 1975-ig mintegy 20 településen lesz közös tej- és kenyérbolt. (b. d.) Maratoni szállodaépítés A rendezési terv problémái — Raktárban a berendezések A nyáron már nyit az új hotel Nyíregyházán? — Akarja látni az új szálló étlapját? — kérdezi Szendrei István, a vendéglátó vállalat igazgatója, majd folytatja: — Mi megvásá-. roltuk az összes szükséges új tányért, kést evőeszközt, poharakat. Neves szállodákban taníttattuk a személyzetet, mi felkészültünk a tavaly decemberi nyitásra. Aki viszont ezen a héten megnézte az új épületet, aligha gondolná, ennek a szállodának fél éve már vendégeket kellett volna fogadni. Azt már csak sok és hosszú beszélgetések után lehet állítani: erre az időpontra a szálló valóban fogadhatott volna vendégeket. Nincs felelős? Egyértelmű felelős azonban nincs. — Mi műszakilag már átadtuk az épületet, a hiánypótlásokat végezzük — mondja Somorjai Béla, a kivitelező SZÁÉV főmérnöke. Az a véleményem, hogy a mi vállalatunkat nemcsak jogilag, de erkölcsileg sem tudnák felelősségre vonni — teszi hozzá, s részletesen indokolja is. Nem hivatkozik árvízre, anyaghiányra, szakmunkásproblémákra, a sorrendben fontosabb lakás- vagy gyárépítésre, s nem igyekszik áthárítani a felelősséget másra. A helyszíni látogatás és az érdekelt két vállalat — a beruházási vállalat és a SZÁÉV — illetékes szakembereivel folytatott beszélgetések alapján kibontakozik az építkezés problémája, amelyből jelenleg az a tény, hogy a szálló hetedik hónapja nem fogad vendégeket. Az előzmények során szeretnék hivatkozni a Kelet- Magyarország két évvel ezelőtti egyik cikkére. Azt írtuk akkor: a későbbi sorozatos bosszúságok elkerülése érdekében feltétlenül fontos volna szabályozni a városközponti építkezéseket és az útlezárásokat. Ezt azzal indokoltuk, hogy a Mártírok terén épülő szolgáltatóház, a posta, a szálloda, az autóbuszpályaudvar építése, valamint a távfűtés városköz-- pontba történő bevezetésének időpontjai egybeesnek. Már akkor látható volt, hogy , csak radikális intézkedésekkel lehet biztosítani, hogy a városközpontban egyáltalán közlekedni lehessen, s egyik építkezés miatt ne tolódjon el a másik. És most, amikor a szálloda- építés kapcsán visszatérünk a témára, szinte pontról pontra leírhatjuk az ellenkezőjét: majdnem két évig állandóan csatornákat kellett kerülgetni, egyik beruházás miatt húzódott a másik. Részben ennek tudható be a szálloda késése és. emiatt nem indáinak autóbuszok az új pályaudvarról sem. Nem volt terv, engedély.« Ennyit a kapcsolódó előzményekről. A szállodaépítés szerződését 1968. november 30-án írták alá, kétéves ki- T ti ———■——a FAGYKÁROK HELYREÁLLÍTÁSA AZ UTAKON. A KPM Közúti Igazgatósága útjavító. munkásai a ' téli fagykárok helyreállítása során 6700 négyzetméter útalapkészítést végeztek, több mint 300 ezer négyzetméter felületi záróréteget képezték és 75 ezer négyzetméteren csinálták meg az itatásos hengerlést a szabolcsi utakon. A károk helyreállítására 12 és fél millió forintot fordítottak. SZÉKHÁZ — ÁTADÁS ELŐTT. Ebben a hónapban adják át műszakilag a takarékszövetkezet új székházát Ibrányban. A megye egyik legszebb falusi bankját félmilliós költséggel — és jelentős társadalmi segítséggel — a helyi ktsz építette. vitelezői határidővel 1970. november 30-ra. Az építkezés akkor 23 milliós tervezett költséggel megkezdődött (most több mint 30 milliónál tartanak). Az első időben.jól haladt a munka, terv szerint készen voltak az épület vázával. Ekkor azonban jöttek a problémák: nem helyi közr ponti fűtés lesz, hanem távfűtés (ez változás, bár az építőknek így talán csökkent a munkájuk). Sokan bírálták, hogy máris elavult a szálloda, mert kevés a fürdőszoba. Átalakítások következtéje, így számos szobában pluszként lesz zuhanyozófülke. Újabb téma az étterem statikai szempontból indokolt megerősítése és még néhány változás. Mindez még mindig nem befolyásolta károsan a határidőket. A beruházási vállalat és az építők között akkor vált fagyossá a hangulat, amikor tavaly év végén a SZÁÉV ahelyett, hogy gyorsította volna az építkezéseket a határidő megtartása érdekében, egyáltalán nem tett erőfeszítéseket. A miértre azt mondja Somorjai Béla főmérnök: — Az ütemet valóban gyorsíthattuk volna, hiszen a festést, mázolást és az idegen alvállalkozók munkáját kivéve mi időben készen voltunk, tehát nem kellett volna jelentős erőfeszítés sem. De véleményünk szerint semmi nem indokolta a soron kívüliséget, sem terv, sem engedély nem volt arra, hogy a közműveket, távfűtést, gázt az épülethez eljuttassuk. Enélkül pedig hiába kész az épület,'semmivel sem jutunk előre. A gopdók egy "részét a 4-es főút okozta. Az elzáráshoz a KPM nem járult hozzá, az átfúrást pedig Senki nem vállalta,' mert nem tudják milyen vezetékek húzódnak a földben. Ekkor újabb határidő született: a SZÁÉV azt vállalta, ha a közművekkel kapcsolatos hiányzó engedélyeket és terveket január 2-án megkapják, április 30-ra elkészülnek. Kiesett a részleges átadás lehetősége: nyilvánvaló, az étterem a gázfűtésű konyha nélkül, a szálloda a távfűtés nélkül hideg szobákkal úgy sem üzemelhet. „Foghíjas“ intézkedés így került le napirendről a szabolcsbeli szilveszter. Az utolsó engedélyek április 2-án kerültek a kivitelezőhöz, több megkötést, többek között a két részletben történő vezetéképítést előírva. A mostani helyzet: az építőipar befejezte a munkát, bár nem volt egyszerű a műszaki átadás, már csak hiánypótlásokat végeznek. Sok bonyolult munka jön még: egy dunántúli ktsz javában rakja helyére a faburkolatokat, hamarosan hozzálát a gavallérosan tervezett világításhoz a miskolci szakvállalat, végzik a gáz- és egyéb szereléseket. A próbaüzemmel együtt az optimista vélemény is csak nyár közepé- re-végére szól. összegezésként talán az kínálkozik: a városközponti foghíjbeépítéseknél — ha azok ráadásul más építkezésekkel, csatornázásokkal is egyidőre esnek — nem elég az egyszerű, megszokott ügyintézés. még ha jogilag kifogástalan is. Átgondolt, összehangolt tervek szükségesek, az a plusz, amelyet a várost szerető ember adhat, legyen az közhivatalnok vagy gazdasági vezető. A szájloda példája azt bizonyítja: nem elég az egyedi jó: terv, ha a közművekre nincsenek előzetes, jó tervek- a városrészre. Ebben az esetben a városközpont fűtésrendszerének kialakítása késett, s ez nemcsak egy, hanem több beruházásnál okozott eltérést az eredeti határidőkben. A szálloda ezek közül csak egy. Marik Sándor A tárgyalóteremből % é Éjszakai látogatók Két közismert zsebtolvaj került most a nyíregyházi megyei bíróság dr. Margitics Imre tanácsa elé: Balogh Mihály 34 éves és Balogh János 49 éves mátészalkai foglalkozás nélküliek ügye. Mindkettő sokszor, volt már börtönben, az erkölcsi bizonyítványukhoz hiába ragasztottak pótlapot, már arra sem fér el az összes korábbi büntetésük. Ezt egészíthetné ki az a terjedelmes aktacsomó, amit a rendőrség készített a két konok bűnözőről a rendőri felügyelet szabályainak megszegése miatt. Rendszerint ittak, — bár ez a „refesek- nek” nyilvános szórakozóhelyen tilos, — és verekedtek. Munkahelyük nem volt, s csak a lopásokból tartoták fenn magukat. Most azonban olyan erőszakos büntettek miatt kerültek bíróság elé, ami általában nem jellemző a zsebtolvajokra: magánlaksértés és garázdaság. A két testvér december 8-án részegen, késő éjjel felkereste Sebők Mihályt. Verték az ajtót, hogy engedje be őket. Sebők azonban nem nyitott ajtót a kései látogatóknak, mert félt tőlük: korábban veréssel .fenyegették őt. Baloghék ekkor benyomták a konyhaajtót és ütlegelni kezdték az ágyban fekvő Sebőköt. Balogh Mihály kést vett elő, s amellett, hogy megöléssel fenyegette Sebőköt, a vállába szúrt. A zajra felébredtek a szomszédos szobában, s az ajtón benyitott Lakatos István. Látta mi történik, ezért Baloghékra kiabált, hogy hagyják abba a verekedést. Baloghék azonban ehelyett őt is megpofoztók. Lakatos és Sebők a szomszédokhoz menekült a hivató lan éjszakai látogatók elől. Egy hét múlva Baloghék a Szatmár étterem söntésében támadtak meg egy gyanútlanul beszélgető csoportot. Ütéseik elől a megtámadottak elugrottak, de dulakodás fejlődött ki és a söntés közönsége felháborodott a rendbontók láttán. A megtámadottak segítsék gére sietett a söntés csaposa. Meg akarta fékezni Ba- loghékat és azt szerette volna elérni, hogy kívül lássa őket az ajtón. Ez azonban nem sikerült, Baloghék rátámadtak. Ezt az időt használták td az eredetileg megtámadott csoport tagjai, kimenekültek a söntésből és értesítették a rendőrséget. Közben Baloghék késekkel és sörösüvegekkel felfegyverkezve támadtak a csaposra, aki elmenekült. Nagyobb összecsapásra nem került sor, mert — példás gyorsasággal — megérkeztek a rendőrök és véget vetettek a két bűnöző randalirözásának. A bíróság a két testvért másfél-másfél év szabadság- vesztésre büntette, két-két évre eltiltotta őket a közügyektől, zsebkéseiket pedig — mint a bűntetteknél használt eszközöket — elkobozta. Az ítélet jogerős. (kit
