Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-16 / 166. szám
1971. július 1«. KELET-MAGYARORSZÄG 5. oldat Konkurrens-e a tévé? Kevesebb, de vonzóbb mozi Szabolcsban Lapszélen: Rendezettebb piacot A nyíregyházi piacon nemcsak vásárolni, hanem bosz- szankodni is lehet — és nemcsak az árak miatt. Egy rövid piaci körkép már sejtetni engedi: több gondoskodásra, ellenőrzésre volna szükség. Néhány észrevétel: az élelmiszer kisker öt boltjánál fel sem tüntetik, mikor nyitnak, zárnak. Jó, hogy négy város környéki tsz-nek állandó pavilonja van, az viszont már nemcsak szépséghiba, hogy szombaton szerdán érkezett árut kínált, vagy például a sóstóhegyi Vörös Csillagé a nyitvatartási jelző tábla ellenére vasárnap nem nyitott ki. Sok a majdnem mindenütt visszatérő hiányosság. A piacot körülvevő bódék többsége elhanyagolt, rendezetlen, az üzemben tartó vállalatok, szövetkezetek kevés gondot fordítanak a megfelelő karbantartásra, tisztaságra és rendezettségre. Nagyon eltérő az igény- bevétel: míg egyes pavilonok a nagy forgalom miatt zsúfoltak, az árut alig tudják raktározni, mások szegényes árukészlettel kötik le az üzlethelyiségeket. Hasonló problémák vannak a piac területén is. Különösen kora reggel a területfoglalásnál összevisszaság van, rendszeresek a viták. Egyes magáneladók a szervezetlenség és ellenőrzés hiánya miatt a pavilonok elé rakják áruikat, ezeken a helyeken, de különösen a sorok végén nehéz a közlekedés. Balesetveszélyes, hogy csúcsforgalomban lovas kocsikkal is behajtanak a tömeg közé. A nyitvatartási idők szabályozási gondjaira mutat, hogy például vasárnap regijei hét italbolt tart nyitva, ugyanakkor a két tejboltnál, illetve kenyérboltnál hosszú sorok várakoznak, mert az igény sokkal nagyobb volna. Mindezek viszonylag köny- nyen orvosolható panaszok, hiszen évekkel korábban már felfestették az eligazító sávokat, szakosították a piacot. Az előbbi — amely az eladók és a vásárlók érdekeit egyaránt szolgálta — teljesen megszűnt, az utóbbi pedig csak a megszokásra alapul — nagyjából. Célszerű volna a piac rendjének újbóli általános szabályozása, s gyakoribb egészségügyi és kereskedelmi ellenőrzést megszervezni, mert ennek hiányában a helyzet időről időre romlik. A szabályozással pedig nem célszerű várni addig, mi;» az új vásár- csarnok felépül, mert addig is szeretnének a vevők, a háziasszonyok kényelmesen, s szervezettebb piacon vásárolni. M. S. Bobi Dankó úr fekete kutyája nem tartozott a legszebb állatok közé. Keverék volt a javából. Bobinak nevezte el, és korcs volta ellenére is szerette. Játszott vele, kockacukorral kényeztette, futtatta az új bérházak közötti területen. Bobi sokáig a félelem alanya volt a ház gyerekei között. De Dankó úr értett a gyermekek nyelvén, egyet- kettőt odacsalogatott. Hogy ismerkedjenek Bobival. A kutya hálás volt. Ugrált a lánykák és fiúk körül, két mellső lábát előre nyújtva nyújtózott és szemében különös derűs fény gyulladt, ha a gyerekek a közelébe merészkedtek. Az elfogódott ismerkedés után alakult ki a barátság, ami abból állt, hogy Dankó úr felügyelete mellett a kutya játszott a gyermekekkel, vagyis nem tudni pontosan, lehet, hogy a gyerekek játszottak Bobival. Lassan kiderült, hogy ha Bobi nem szép is, de minValljuk be, mióta bevonult az otthonok egyik sarkába a tévé — ha nem is szoktunk el teljesen — egy kissé vonakodunk moziba menni. Elég sok a zavaró tényező, a kevésbé fegyelmezett közönség megjegyzéseitől, a hangoskodástól a recsegő székekig terjed a kifogások sora. S ebben sok az igazság. De abban is, hogy a tévé aligha tudja — és akarja pótolni a mozit, sokkal ezerarcúbb annál. A kollektív filmnézésnek más a hangulata, mint a családi tévézésnek. Közbeszólnak, természetesen a filmek is, a jó mozifilmet, — amit ráadásul később tűz műsorára a tévé — szívesen megnézi a kényelemhez szokott ember is. Kérdés, elég otthonosak, kellemes környezetet nyújtanak-e a filmszínházaink? Szabolcs jól áll A szabolcsi mozik néző- és előadásszámát tekintve, nem szenvednek végelgyengülésben, noha egyes filmeknél lézengenek a nézők a széksorokban. A szabolcsi mozistatisztikát javítja, hogy elég sok a tévével — általában kulturális eszközökkel — gyengén ellátott kisebb település. Több mint 90 ezer szabolcsi emberhez még nem jut el a villanyfény, ami a rádió és a tévé elterjedésének is egyik gátlója. Hozzájárul a mozik vonzási körének viszonylagos erősségéhez az a szemlélet is, amely megyénkben is érvényesül, lényege: kevesebb, de vonzóbb moziparkot építsünk megye- szerte. Nem az új mozik építése, hanem a jelenlegiek korszerűsítése — technikai és belső környezeti szempontból a mai igényeket jobban kielégítő mpzikat nyitni. Szabolcs-Szatmárban öt év alatt nem nőtt a mozik száma, 1966-ban is 261 volt a számuk, csak úgy mint 1970-, ben. Ezzel szemben a XII. ötéves tervben 26 millió forintot költöttek beruházásokra és a mozik fenntartására. Többek között 3354 darab csapószéket, 7 ezernél több angol és egyéb vasvázas széket, 125 hőlégfúvós kályhát, 5 express heating kályhát, 6 aggregátort, 23 vetítőgépet vásároltak. 105 helyen szépítették meg a függönyöket, 23 helyen végeztek akusztikai burkolást, 275 helyen javításokat. Nagyobb felújítások voltak a csenge- ri, a nagyecsedi, a mátészalkai, a fehérgyarmati mozikban, több tízezer forinttal járult hozzá a moziüzemi vállalat a nagyhalászi és a vencsellői művelődési ház átalakításához, ahol filmvetítéseket is tartanak. Eolvadenképpen okos állat. Visz- szahozta az eldobott követ, futott a labda után, és mindig annak vitte a zsákmányt, aki dobta. Bobit be lehetett venni más játékba is, kerge- tőzött, ugrált az árkokon át. Egy valami volt, amiben nem ismert tréfát: ha máshonnan érkeztek gyerekek, azokat megmorogta. Bobi így amolyan biztos őriző lett, két bérház gyermekközösségének védő kutyája. Elriasztotta a guberálókat, és valami megmagyarázhatatlan ösztönnel visszaterelte az úttest felé szaladókat. Mondta is valaki, talán valamelyik puli ős — mert éppen az miért ne lett volna Bobi családfáján? — ütött vissza ebben a szokásában. Ami Bobi értelménél, jókedvénél, hűséges szolgálatánál is csodálatosabb, az Dankó úr ügybuzgalma veit. Kora reggel már az udvaron volt, munkába indulás előtt futtatta Bobit. Este ha hazajött, néhány perc múltán már az udvaron játszott a gyerekekkel és a kutyával. Mintha soha semmi más dolga nem is lett volna. Körégyűltek és ő történeteket mesélt. Hol Bobiról, hol más kutyáról, érdekes államaiban van a nyírbátori művelődési ház átalakítása, melyre egymillió forintot költ a moziüzemi vállalat. Visszahódítani a közönséget Ez mind szép — vethetnénk közbe — de ettől megjön a moziba járó közönség kedve, visszahódíthatja a mozi a közönségét? A világ- jelenség alól a mi megyénk sem vonhatja ki magát, évről évre csökken a mozilá- togatók száma. Megyénkben azonban ez a folyamat elég szolid, bár minden évben kimutatható a csökkenés. Az 1966-os látogatószám 4 millió 850 ezer 1970-ben mór 3 millió 221 ezer, ötéves viszonylatban ugyan csaknem 20 millió szabolcsi fordult meg a mozikban — 237 ezer előadáson — mégis a lassú, fokozatos csökkenés kimutatható. Mit tesz a mozi? A szebb, kellemesebb környezet mellett igyekszik kialakítani moziba járó törzsközönségét. Megyénkben 1970-ben a bérletesek száma 933 volt. Ez nem nagy szám, de nem is mindig árul el mindent a rendszeresen moziba járókról. Több száz tagja van megyénkben is a filmkluboknak, ahol a részvevők az előadások előtt — olykor után — filmesztétikai, film- történeti előadásokat, művész-közönség találkozókat is „kapnak” ráadásként. Az, hogy 1970-ben még több mint 3 millió szabolcsi fordult meg a mozikban, nem lebecsülendő, még akkor sem, ha néhány tizeddel évről évre csökken a megye lakóinak moziba járási grafikonja. 1966-ban még a megye lakóinak 9,5 rszázaiéka. 1970-ben már csak 6.1 százaléka vett részt a filmelőadásokon. _ „ tokról, az állatok hűségéről. Kis klub alakult körötte, állandó hallgatóság. Ha esett, ha a szél fújt, a lépcsőház menedéket adó előterében üldögéltek, vagy álldogáltak, egészen sötétedésig. Mindenki csodálta az ötven körüli férfi nyugalmát, türelmét. A házbeliek fel sem tudták fogni, honnan benne ez a hihetetlen kitartás, amivel a gyerekekkel foglalkozik. Kérdezni nem merte senki, a felnőttek úgy érezték, hogy valami varázs törne meg, ha ilyen prózai kérdéssel fordulnának Dankó úrhoz. A kutyás bácsi titkára azonban így is fény derült. Egy késő délután történt. A játék elcsitult, a gyerekek Bobi körül guggoltak. Vajas kenyérrel etették, mert azt mondani sem kell talán, hogy csudajó dolga volt a kutyának. Dankó bácsi ott állt a kapuban és nézte a kis csapatot. Egy nagyobbacska lány volt mellette. Egyszer odafordult Dankóhoz: — Bácsi! Te sosem fáradsz el velünk játszani? Apukám pedig jó ember, de ő is azt mondta, nem lenne türelme ahhoz, hogy minA mozi — még mindig — kulturális nagyüzem megyénkben is. Szabolcs-Szatmárban 35 üzemvezető, 48 gépész és 208 üzemvezető gépész, többségük régi, jól képzett dolgozó várja a moziba járó közönséget. Az új — negyedik ötéves tervben — csaknem 20 millió forintot költenek a mozik beruházásaira, s ugyanennyi kb. a fenntartásra fordítandó összeg is. A negyedik ötéves terv legnagyobb beruházása lesz a nyíregyházi Északi Alközpontban tízmillió forintos költséggel épülő, modern filmszínház. Tovább folytatják megyeszerte a korszerűsítéseket, öt normálmozi fűtését oldják meg, Mátészalkán, Kisvárdán, Ib- rányban alakítanak ki a mai igényeknek megfelelő mozit, s ötven új modern vetítőgéppel kívánják ellátni a moziparkot. Ötletes, tartalmas eszközök Hogy szeretünk-e majd moziba járni, •— attól is függ — milyen mértékben valósulnak meg a tervezett korszerűsítések, mennyiben válnak valóban otthonossá, a filmélmények befogadására kellemessé a mozik. S amiről — nem a vállalat tehet — milyen lesz a következő hónapok, évek filmtermése. Mert, ez a kulturális intézmény — a legnagyobb korszerűsítések, technikai és kényelmi szempontok javítása mellett is — csak abból tud művészi élményt, szórakozást nyújtani, amit kap. Persze nem mellékes az sem, hogyan tudnak gazdálkodni, helyes arányokat kialakítani a műsorokkal, ötletes — egyben tartalmas — eszközökkel visszacsalogatni a közönséget a mozikba. P. G. dennap ennyi gyerekkel cür- hődjön. Te miért csinálod? Dankó bácsi ránézett a lánykára. Valóban, miért van mindig velük? Miért tölt ennyi időt a gyerekekkel és Bobival? Érdekes, ez sosem merült még fel benne. és most mit feleljen? Persze, csak az igazat. — Miért csinálom? Semmiért. Csak azért, rrOrt szeretlek benneteket. És szerelem Bobit. Hát nem jó »zle játszani? Hát nem szeretitek? És ő nem szeret talán benneteket? No ugye, jó barátok vagytok. Szeretitek, vigyáztok rá, ő meg tirátok. És ez bizony nem kis dolog. Tanultok hűséget, barátságot, szeretetet. Mondjam azt, hogy emberséget? Ezért kislányom. Csak ezért szeretek veletek játszani. A kislány nem értette pontosan, mit akart Dankó bácsi mondani. Az öreg fütv- tyentett a kutyának. Indultak haza. Egy srác elkiáltotta magát: — Takarodó! Irány haza. Megy Bobi is aludni. Mert néha egy kutya is lehet az ember példaképe. B. L. „Jubileumi úttörőexpressz“ indult a Szovjetunióba , Csütörtökön a hajnali órák- oan a Nyugati pályaudvarról kifutott a „jubileumi úttörőexpressz”, amely 300 magyar úttörővel, köztük szabolcsi gyerekekkel — a Szovjetunió legszebb vidékei felé vette útját. A kisdiákok, a Magyar Uttörőszövétség ajándékát — 10 napos szovjetunióbeli üdülést — a gyermekszervezet idei 25. születésnapja alkalmából megrendezett kulturális, tanulmányi és sportversenyeken elért kiváló eredményeikkel érdemelték ki. A pajtások először Kijevbe látogatnak el. Bejárják a város nevezetességeit, s az úttörő- palotában találkoznak a kijevi úttörőkkel is. Vidám napokat töltenek Moszkvában, ahol a szovjet testvér gyermekszervezet tagjainak kalauzolása mellett ismerkednek a sok érdekes látnivalóval. Vendégül látják őket a moszkvai úttörőpalotában is, ahol szovjet társaik bemutatják nekik színes, szórakoztató programjaik színhelyét. A magyar pajtások végül Belorusszia fővárosába, Minszkbe érkeznek. Aratási ünyelet „Sürgősen kérjük...11 Cseng a telefon, kopog a telexgép. A fülpösdaróci Petőfi Tsz távbeszélőn kér sürgősen kombájnalkatrészt, a bálázóhoz kötözőszerkezetet. Csak részben tudják a rendelésüket kielégíteni, de már kérik is a hiányzó részt telexen a MEGÉV-től. így van ez június 28-tól, amióta bevezették az aratási ügyeleti szolgálatot a Szabolcs megyei AGROKER-nél, Hétköznapokon reggel 7 órától este 7-ig, szombaton délután 5-ig s vasárnap sem szünetel a szolgálat. Ugyancsak rendelkezésére állnak a közös gazdaságoknak reggel hét órától délután 1 óráig. Ha valamire nagyon sürgősen szükség van, még éjszaka is felkel a raktáros, az ügye- letré kijelölt személyzet, s a diszponens intézkedik. Segíteni kell az aratás-cséplés mielőbbi befejezését. Hetenként váltják egymást a dolgozók az aratási ügyeletén. Azok a gazdaságok, amelyek a jelzett időpontban kérnek segítséget, alkatrészeket a gépekhez, elsőbbséget élveznek. Nagy most itt a forgalom. Termelőszövetkezetekből géoko- csikkal jönnek az alkatrészekért. Ahol — valami ok miatt — nem rendelkeznek szállítójárművel, ott az AG- ROKER segít. Szükség esetén helyszínre szállítják az alkatrészeket, hogy fennakadás ne legyen a munkában, a kenyérnekvaló betakarításában. A múlt héten dr. Sefcsik Istvánná volt az aratási ügyeletes. Ö mondta el, hogy hétköznapokon öt-hat tsz- ből érkezett kérelem, de a szombati és a vasárnapi napok erősebbek, 30—35 tsz kér segítséget, különböző gépalkatrészeket. Ezek közül csak egyetlen nap teljesítményét néztük meg. Július 5-én, hétfőn 26 gazdaság részére 47 különböző alkatrészt biztosítottak. Az újke- nézieknek kapcsolótárcsát, a tiszavasvári Munka Tsz-nek tengelykapcsolót, a leveleki Dózsának hidraulikatömlőt stb. Bár jól felkészült pótalkatrészek biztosításával az AG- ROKER, mégis vannak olyan alkatrészek, amelyeket helyből nem tudnak biíTosítani. Ilyen esetekben azonnal segítséget kérnek telexen a MEGÉV-től »honnan a megadott címre küldik a szükséges alkatrészeket — ha van. Előfordul, hogy ők sem tudják az igényt azonnal kielégíteni, de sürgősen intézkednek és gondoskodnak gyártásáról. Augusztus 20-ig tart ez az aratási ügyelet, hogy minden segítséget megadjanak a nagy nyári munka sikeres befejezéséhez. (f. k.) Fejlődő együttműködés a MEZŐGÉP külföldi partnerével Német testvérüzemük fő- konstruktőrének és párttitkárának érkezését várják a jövő hónapban a Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat dolgozói. Mindkét gyár számára hasznos, most még pontosan fel nem mérhető lehetőségeket rejtő kapcsolat, joft létre az NDK-bsli VÉB Landtechnisches Instadsetzungswerk grimmenthali gyára között — erről kaptunk tájékoztatást Cserpák Józseftől, a vállalati szakszervezeti tanács titkárától. Az elmúlt esztendőben a MEZŐGÉP Tröszt és a Német Demokratikus 'Köztársaság hasonló, mezőgazdasági gépeket gyártó vállalatainak trösztje megállapodást kötött vállalataik közötti együttműködés létesítésére. Ennek a megegyezésnek az alapján teremtett kapcsolatot egymással a szabolcsi és a thüringiai gyár. Egy évvel ezelőtt járt Grimmenthalban a nyíregyháziak képviselője, hogy tájékoztassa a német partnert elképzeléseikről. Majd a grimmenthali üzem igazgatója és főmérnöke tett viszontlátoga- tást Nyíregyházán. Ezt követően került sor a Mezőgazda- sági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat vezetőinek — igazgatójának, a pártszervezet csúcstitkárának és a szakszervezeti tanács szb-titkárának — utazására az NDKba, amikor a grimmenthali gyár vezetősége már konkrét ajánlatot tett a műszaki együttműködési és barátsági szerződés megkötésére. A meghatározatlan időre kötött szerződés a két gyár közötti, évenként rendszeresen sorra kerülő tapasztalatcserék szervezésére, műszakfejlesztési feladatok megoldására, a termelés ésszerűsítésére irányul elsősorban. A gyár vezetői évenként találkoznak, hogy tárgyaljanak a két vállalatot kölcsönösen érdeklő műszaki kérdésekről, s szak- irodalmat is cserélnek. Kiterjed ezen túl a két gyár párt- szervezete és szakszervezete munkamódszereinek megismerésére, valamint dolgozóiknak évenként ismétlődő csereüdültetésére Berlin üdülőövezetében, Tomowban, illetve a Balaton partján, Siófokon. Az NDK közismerten magas színvonalú mezőgazdasági gépipara grimmenthali gyára a már meglévő és a termelésben bevált, használatos gépek, valamint ezek üzemeltetéséhez, javításához szükséges készülékek, szerszámok műszaki továbbfejlesztésén dolgozik. A fejlesztésre kijelölt gépek dokumentumait tervezi, szerkeszti és a prototípusokat gyártja is. A mi szabolcsi gyárunkban meggyőződhettek a német testvérüzem képviselői arról, hogy a szerszámgép-felújítás magas színvonalú itt. Ugyanis, az eddigi kölcsönös látogatások után máris látják, hogy különösen a szerszámszerkesztés, a szerszám-, készülékgyártás technológiai kérdéseiben lesz hasznos a tapasztalatcsere. A jövő hónapban, a grimmenthali gyár fő- konstruktőrének és párttitkárának látogatása alkalmával újabb lehetőségeket keresnek a műszaki együttműködésben. (k. e.) 160 ezer pár cipő exportra Nagykállóból Ebben az évben 160 ezer pár minőségi férficipőt exportál a Nagykállói és Szat- márvidéki Cipő Ktsz. (Az elmúlt évi termelés 100 ezer pár férficipő volt.) A Szovjetunió és Románia piaca ez évi megrendelése 160 ezer pár. A szemre is igen tetszetős színes bőrökből készült cipőújdonságok a divatformákhoz igazodnak. Csapott orral készülnek, a felsőrész díszítéssel. Az elelmúlt évben a cipőüzem 2 millió forintos beruházással korszerűsítette a gépcsarnokot. Ebben az évben pedig hozzákezdenek egy 10 millió forintos beruházáshoz, melyet 1972-ben be is fejeznek. Ez azt jelenti, hogy ebből a számottevő beruházásból megépül a ktsz legújabb rendszerű üzemcsarnoka, a hozzátartozó szociális létesítményekkel. Fürdők, mosdók, zuhanyozók állanak majd a dolgozók rendelkezésére. A jövő évben tehát már futószalagon állítják elő termékeiket. A IV. ötéves terv céljai alapján megteremtik a lehetőségét annak, hogy évente 250—300 ezer pár minőségi cipőt gyártsanak. F. P.
