Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-16 / 166. szám
tm. július w. KELET-MAG YARORSZÁ® S. oft»! JEGYZETEK Lehet ezer forinttal több? Lehet. Kétezerrel is. Sőt, annyival is lehet több, mint amennyiből nem is kevés háromtagú család él. Lehet ennyivel több jövedelme, meg még többel is több jövedelme annak, aki — megdolgozik érte! Megdolgozik? Nem tartom a tartalmat jól kifejező szónak. Minden bizonnyal sokan akadnak olyanok, akik megdolgoznak a szó fizikai vagy szellemi erőfeszítését jelentő értelmében a kevesebbért is, vagy a néhány száz, esetleg néhány éze» forint többért. Egyik üzemünk korban még fiatal, de szakmai tudásban és gyakorlatban már korántsem annak mondható művezetője több százezer forintot vett fel néhány újításáért. Nem évtizedek alatt, talán ha két esztendő alatt. Havi jövedelme, legalábbis e két évet figyelembe véve, elérte majd a harmincezer forintot. A szó „fizikai” értelmében aligha dolgozott meg ezért a pénzért. Az agy, az emberi értelem igénybevétele azonban nem semmiség, s eredménye a gyárnak hozott sok-sok milliós haszon még kevésbé. A több milliós haszon az üzem minden dolgozójának bérében, év végi nyereségében ott tükröződött és ha korántsem ennyire kimutathatóan, de hozzájárult az egész népgazdaság fejlődéséhez, a nemzeti vagyon és jövedelem gyarapodásához. Izmos, mokány fiú Derne István. Most szabadult, mint kovács és lakatos. A nyíregyházi Ságvári Tsz-ben dolgozik. Szándékát tekintve továbbtanul, technikumban. Olyan, mint a hozzá hasonló sok, fiatal szakmunkás. Egy beszélgetés alkalmával meglepő szabatossággal fogalmazott arról, miért is töri magát, miért figyel oda munkájára. „Én tsz-ben dolgozom. A gépek az ért gondomra is vannak bízva. Nos, ha egy kombájn, mondjuk rosszul megy, annak oka vagyok én is. De ha nem megy a kombájn, akkor kevesebb lesz a szem. Ha meg kevesebb a szem, rosszabbul jár a tsz is, meg mi is, és a malomba se kerül annyi. Valami tehát múlik rajtam is...” Ez a fiatalember, aki élete legelején áll, közgazdasági és munkaetikai kérdést fogalmazott meg. anélkül, hogy annak tudatában lett vol,na talán; mindennek a lényegét tapintotta. Milyen hasznos lenne, ha mindenki, aki dolgozik, legalább egyszer végiggondolná így a felelősségét! Hogy mi történik akkor, ha munkáját jól végzi, vagy mi a következménye annak, ha lazsál. ha rosszul végzi feladatát. Egy szalagrendszerben dől gozó üzemben a közelmúltban felmérést végeztek Egyetlen kérdéscsoportot intéztek mindenkihez: tudja-e, hogy előtte és közvetlenül utána milyen munkaművelet folyik. A válaszokból kiderült, a munkások 62 százaléka nem ismerte a saját munkájával közvetlenül Elgondolkoztató, hogy gyakran a gyári, vagy a termelőszövetkezeti közvélemény egy kalap alá veszi az ügyeskedő harácsolót, a más elől mindent elkaparót, a törtetőt azzal, aki a maga hasznára, s a közösség gyarapodására dolgozik, s teszi ezt úgy, hogy a fejlődés szolgálatába állítja szellemi, fizikai erejét, szakmai tudását. Nem a természetes — sajnos még mindig természetes — emberi irigységről van szó, hanem inkább egy hibás szemléletről, amely ellen valamiféle álszeméremből még a legerősebb politikai testületek, a pártszervezetek sem nagyon veszik fel a küzdelmet: többet keresni az átlagosnál feltétlenül gyanús dolog, de legalább messzemenően illetlen! Annak az embernek, aki szereti a pénzt mint eszközt élete gyarapításához, s aki ehhez az eszközhöz nem a sikkasztó ujjaival nyúl, nem a harácsoló manipulációival szerzi meg, hanem a szellem, vagy a fizikai erő termelőkészségével, annak nincs mit szégyenkeznie Ezer forintot is lehet munkával többletként megkeresni és egy forintot is lehet érderrttelenül! E bölcsesség — tudom — már közhelyszámba megy. Bár a gyakorlati életben is már annak számítana! Gyurkó Géza összefüggő műveleteket, nem tudta, hogy esetleges hibájának milyen következménye lehet. Mindebből világosan kidérül: tevékenységük mechanikus volt csupán, nélkülözte a tudatosságot, és ami ebből ered, nem érezte azt a felelősséget. ami reá, az egyetlen munkarész végzésével hárul. Pedig munkánk előzményét és következményét megismerni nemcsak szükséges, de egyenesen kötelező. A tétel igazságát maga az élet bizonyítja. Minden olyan munkahelyen, ahol siker siker után születik, megszűnt az ösztönösség, a gépiesség, a szűklátókörűség. Csak a tágabb, az egyéni munkaterületen túllátó szemlélet vezethet oda, hogy akár a munkás, az értelmiségi ember felelősséggel alkosson, döntsön. Nem véletlen, hogy a tágabb horizontot kémlelő kiválik a többiek közül és ez a kiválás bérben is jelentkezik. Mert az összefüggések kutatása, felismerése mindig abból fakad, hogy mögötte meghúzódik a nagyobb tudás, a több ismeretre törekvés. Milyen messze vezethet el az a gondolatsor, amit egy ifjúmunkás. Deme István magának fogalmazott meg. Olyan bonyolult kérdések válnak általa világossá, mint bérdifferenciálás, tudatos munka, magasabb Szaktudás iránti növekvő igény, az egyén helyének meghatározása a társadalom egészében, kollektív felelősségérzet. Talán minden, ami a szocialista típusú munkavégzést jelenti. ' Bürget Lajos „Valami rajtam is múlik...“ HALADNAK A KOMBÁJNOK. JÓL FIZET A BÓZA A SZAMOSKÖZBEN. Aratás *71 Gazdag termés az árvíz után SZÁLLÍTJÁK AZ ŰJ TERMÉST A GABONAFEL- VASÁRLÓ TELEPRE. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELEI' Ha valaki két éve azt mondta volna egy fehérgyarmati termelőszövetkezeti tagnak, hogy az állomás mögötti földön egyszer fognak még holdanként harmincöt mázsa búzát is aratni, minden bizonnyal kinevette volna. De ha a múlt év júliusában mondta volna valaki ugyanezt a fehérgyarmati embernek. nem bizonyos, hogy megúszta volna sértés, gorombaság nélkül. Ez a földdarab ugyanis akkor sárga, kiégett iszaptenger volt, már két hónapja levonult róla a víz. mégsem zöl- dellt ki rajta még a gyom sem. Mezőgazdasági szenzáció, hogy a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád vasútállomás mögötti rétjén, egy táblán mégis megtermett ez a harmincöt mázsa holdanként Nyolcvanon felüli fajsúly Már úton Szatmár felé látható volt. hogy tulajdonkeppen most kezdődött meg az aratás igazi szezonja Sza- bolcs-Szatmárban. De Szatmáriján igazán csak most. Az ország — az időjárás miatt — általában egyhetes késéssel kezdett. Megyénk még ezen kívül is késett egy második hetet. A Termelőszövetkezetek Szatniár-beregi Területi Szövetségének titkára, Józsa Endre elmondta, hogy a legderűlátóbb várakozásnál is erősebben bontakozott ki a versenymozgalom a' terület aratói között. A tyukodi Kossuth Termelőszövetkezet tegnap érkezett bejelentésével együtt — mely újabb tizenkét kombájnos, öt rendre era tógép-vezető és nyolc bá 1 ázógép-kezelő csatlakozását jelenti a szocialista munkaversenyhez — most már összesen 164 kombájnos, 64 rendrearató és 98 bálázó versenyez a legjobbaknak kijáró elismerésért — és a nem kicsi jutalomért. Eredetileg negyvenezer forintot szántak a legjobbak jutalmazására, de — úgy látszik — a résztvevők nagy száma miatt egy-két tízezer forinttal megemelik ezt az összeget. A mátészalkai gabonafelvásárló telepen Popovicz Ferenccel, a keverőüzem vezetőjével csinálunk gyors leltárt. Százhúsz vagon árpa már beérkezett. Még harminc vagon beszállítása folyik Szamosszegról és Ököritó- fülpösről, hét végére ezzel az árpának vége. E héten kezdődött a búza beszállítása. Szamosbecs és Fábiánháza olyan gyönyörű szemet hozott, amilyet itt még nem láttak a gabonafelvásárió dolgozói. Az eddig érkezett negyven vagon fajsúlya mind nyolcvanon felüli. Sen it az öreg kombájn Fehérgyarmat felé vettük utunkat, mert a verseny adataiból itt mutatkozott kéi érdekesség is. A területi szövetségnél elmondta!;, hogy a szerdai értékelés szerint legjobban állnak eddig a sonkádi, kölesei, fülesdi és fehérgyarmati kombájnosok. De gyarmaton négy kombájnos párból csak három nevezett be. Mi van a negyedik gép kezelőjével, Tivadar Sándorral? Már az utcán találkoztunk vele. Ott matatott olajos arccal a termelőszövetkezet legrégibb, több mint nyolcéves kombájnján. Gépe most hagyta cserben tizennyolcadszor. Rossz gép, mégis elvállalta, mert segíthet. De azt előre tudta mindenki hogy *gy ilyen géppel nem lehet versenybe szállni. Tivadar Sándor azért a maga módján mégis versenyez. A többi három gép versenyfeladatul 250—250 hold leara- tását vállalta és arról négyezer mázsa betakarítását. Tivadar Sándor a rossz kombájnnal csak 167 holdat és 2672 mázsát Kovács István főag.onó- must kint találjuk az állomás mögötti búzaföldön. Hóna alatt az aratási terv, valóságos hadműveleti térképekkel, a szárítók, a szállítók, a besegítők. karbantartók napi feladataival, örömtől sugárzó arccal újságolja, hogy az eddigi mérések szerint körülbelül hétezer mázsával több kalászos lesz, mint amire számítottak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kombájnosok napi keresete »'éri a háromszáz forintot és az aratás hónapjában felülhaladja a havi hétezret. De megérdemlik, nem sajnálja tőlük senki, mert fizetésük többszörösét hozzák pluszként csak a jó munkájukkal. nálják. Idős Balogh László pedig az egész tábla egyetlen kis gazos foltjába tévedt, leugrik, tépi a befulladt orr-részből a ráfonódott gazt. Közben, egy pillanatra sem abbahagyva a munkát, elmondja, hogy húsz éve vezet kombájnt. Most pár éve ezt a kitűnő SZK—4-est. Ugyancsak pár éve, minden aratáskor kikéri szabadságra a fiát a Metripondtól. ahol iparitanuló a gyerek, ö a társa. Reggel négy előtt kelnek, hogy rendbe hozzák a gépet és ötkor, a harmat felszáradása után már vágják. Nyolc után fejezik be, tízig tart, amíg elvégzik az esti karbantartást, A két Balogh, apa és fia — azt teszi szóvá, hogy a munkaverseny értékelésénél vegyék figyelembe a „pontozóbírák” azt is, hogv ők_ itt. Szatmárban, négy hét alatt kell hogy megcsinálják ugyanazt. amire Szabolcs déli részében, az ország délibb megyéiben legalább hat hét is volt. Még a mérés izgalmas Kerekes Lajos elnökhelyet', es ünnepélyesen kijelenti, hogy ahol állunk, onnan harmincöt mázsás termést vár. Az első mérések a békési TE- SZÖV-tői árvizes segítségként kapott Libellula takarmánybúza vetőmagból 28 mázsa 47 kilót mutatlak holdanként. Száznyolcvan hold átlaga 22 mázsa. A másik rekordteljesítményü búzát, a kiszomborit is a békésiektől kapták. Első mérés: 29 mázsa és tíz kiló egy holdról. De ez a leggyengébb. Itt valóban elérhetik helyenként a harmincöt mázsát. Búcsúzóul értesültünk róla. hogy a fehérgyarmati malomban ezen a napon őrölték az első újbúzái. Geazíelyi SUsy Zoltán Őszinte beszélgetés G. Sahnovics: — Beszéljünk őszintén — ajánlotta az igazgató. — Rajta! — egyeztem bele. — ön korábban mérnökként dolgozott? — Igen. — Meg tudott birkózni a jeladatával? — Nem tudtam megbirkózni a feladatommal. — Mi elnézőek voltunk és részlegvezetővé neveztük ki, hogy bizonyítson. De ismét adós maradt, tampt. nem tudta kellően ellátni a feladatát. — Ismét így volt. — Mi újból a hóna alti nyúltunk. Főmérnökké léptettük elő. Ezt a feladatát sem volt képes ellátni. — Ezt sem — mondtam. — Ideje, hogy megváljunk egymástól. Azt ajánlom, írásban önként mondjon fel a cégnek. — Beszéljünk őszintén — ajánlottam most már én. —■ Beszéljünk — felelte az igazgató. — Mérnökként nem végeztem el a feladatomat, igaz? — Igaz. — Elnézőek voltak, és kineveztek részlegvezetőnek, igaz? — Tökéletesen igaz — hagyta jóvá az igazgató. — Ismét képtelennek bizonyultam a munkám ellátására, de önök előléptettek főmérnökké — vagy nem így van? — De így, ez az igazság. — Ha ez így van. akkor ajánlom, beszéljünk még őszintébben — mondtam erre én. — Ha eddig jó voltam, akkor miért kellene elmennem éppen most? Van lehetőség még tovább emelkedni a ranglétrán. Halálos csend következett. En az igazgatót néztem. Ö pedig engem. — Igen. igaza van — mondta elgondolkozva az igazgató. — Legyünk következetesek. Az következik, hogy kineveztessem a saját helyettesemmé, műszaki igazgatónak. De figyelmeztetem, hogy ez az utolsó állomás, ettől feljebb már nem juthat! Oroszból fordította: Sigcr Imre A manőverezés művésze Ifjú Dacsa Gyula. — a verseny jelenlegi állása szerint Szatmár legjobb fcotn- bájnvezetője — valóságos művésze a gépének. Éppen a múlt viharban ledőli búzát arat. Kihátrál a gépével, újra kezd, ismét hátrál, ismét nekimegy. Ezt hívják egyirányú aratásnak. Mindig a dőléssel szemben. De micsoda fárasztó dolog lehet ez az állandó manőverezés. Nem is lehet azt bírni, csak öt-hat ürítésig, vagyis másfél óráig. Aztán felül a váltótárs. Ha hiba van.. mindketten cs&-
