Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-13 / 138. szám

KW-ET-mGYASöRSZAe = VASÄRNAPT MELEÄKLRI* Et»LirrLENSÉC “ Talán kivennéd a kezed a zsebedből, ha velem beszélsz. ROSSZ ARCMEMOR1A — Ön nem ismer meg? Én vagyok a kis Jack, aki két évvel ezelőtt itt lakott önnél!... ® Tudomány @ TECHNIKA 0 Tudomány ® TECHNIKA 0 Tudomány 0 Vese-„konzerv“ — átültetésre * modern tudomány és technika lexikona A veseátültetés napjaink­ban még az egykori vérát­ömlesztésre emlékeztet, ami­kor a véradó és a beteg egy­más mellé feküdt a műtőben, s ereiket közvetlen veze­tékkel összekötötték. A szer­vezettől csak akkor remél­hetjük, hogy befogadja az idegen vesét, ha teljesen friss, működése átmenetileg sem szünetelt és nem kezdő­dött meg benne szövetelha­lás. Egyre gyakrabban ültet­nek át vesét halottból, s az ilyen vesében műtét közben szívmotorral tartják fenn a keringést. Ezzel azonban a veseátültetés hagyományos módszere mindinkább ké­nyelmetlenné vált és meg­érett a reformra San Franciscóban, a kali­forniai egyetem klinikájának két orvosa, dr. Thomas Reed és dr. F. O. Beizer olyan tárolóberendezést szerkesz­tett, amely 72 órán át élet­képesen és szállítható álla­potban őrzi meg a szervezet­ből kiemelt vesét. Elegendő idő marad tehát előkészüle­tekre anélkül, hogy párhuza­mosan két műtétet kellene végezni a vesét adó donoron (vagy halotton) és a vesét kapó betegen. Első ízben egy bostoni ku­tatócsoportnak sikerült tartós eredménnyel vesét átültetnie, egypetéjű ikrek között. Az azóta eltelt másfél évtized­ben a veseátültetéseket nyil­vántartó világközpontnak 1741 esetet jelentettek és eb­ből hármat hazánkban, a szegedi I. sebészeti klinikán végeztek, Már harmadik éve, hogy az eseteknek mintegy a felében halottból vett ve­sét használnak fel. Ezenkívül a legtöbb vese rokontól szár­mazik, s csak álig 3,5 száza­léknyi idegen donoré. A befogadó szervezet el­lenállása, az idegen testszö­vette] szemben fellépő im­munreakció változatlanul sok gondot okoz, de a sebészeti eljárást időközben a legjobb megoldásokkal tökéletesítet­ték. Alaposabb a műtétek előkészítése, s hosszabb az idő. amelyet az egyébként már gyógyíthatatlan veséjű beteg tartós — hetenként egyszer-kétszer alkalmazott — művesekezeléssel vészel át. Hetek, hónapok eltelhet­nek így, míg megfelelő do­norvesét találnak számára. Tartós sikerre annál na­gyobb a remény, minél kö­zelebbi rokontól származik a beültetett szerv. Mód van ar­ra is, hogy ha a műtét nem járt tartós sikerrel, közbeik­tatott művesekezelés után újabb veseátültetést is meg­kíséreljenek. A fejlődés az eredmények statisztikáján is lemérhető. Egyre nő azoknak az ará­nya, akik 1 vagy 2 évvel a veseátültetés után életben vannak és munkaképesek. Előbbire az esetek 75, utób­bira 67 százalékban van esély. Különösen az utóbbi két évben végzett műtétek eredményessége múlja felül a korábbi időkét. Az új beren­dezés pedig még jobban ki­szélesíti a veseátültetés lehe­tőségeit. Kibernetika A kibernetika a vezérlés, a szabályozás, az önszabályozás tudománya. A görög eredetű szó a kormányzás .művészetét” jelenti. Ennek a ma még nehezen körülhatárolható és hatal­mas fejlődésben lévő tudományágnak, sőt bizonyos értelemben több tudományágat összefogó tudományos irányzatinaik Nor­bert Wiener adott nevet, aki az 1940-es években az automati­kusan vezérelt bonyolult rendszerek logikai szerkezetével fog­lalkozott (pl. a rádiólokátorok cél'követő rendszerével). Ekkor ismerte fel. hogy a vezérlés és a szabályozás a rendszer konk­rét felépítésétől, tehát szerkezetétől és anyagától javarészt független. A vezérelt gépi mechanizmusok ugyanúgy működ­nek, mint az élő szervezetek; ha pl. egyensúlyhelyzetükben megzavarjuk őket, egyaránt csillapodó rezgésekkel reagálnak rá. A kibernetika két központi fogalmát említenénk most; az egyik a visszacsatolás, amelynek lényege, hogy a rendszer a működése közben bekövetkezett változásokat figyelembe véve befolyásolja vele további működését. Ezt a jelenséget először technikai berendezésekben vizsgálták; az említett célkövető rendszernek is lényeges eleme a visszacsatolás. De igen fontos magyarázó elv ez az élő szervezetekben is, például visszacsa­toláson alapszik a pupillareflex; amikor is a pupilla növekvő fénymennyiség esetén összehúzódik és fordítva. Egy másik jelentős fogalom a memória, amelyet az embe­ri emlékezőképességről vittek át az elektronikus számítógé­pekre. E két fogalom egyben a kibernetikus szemlélet egyik igen fontos aspektusára is rámutat: a technikai és a természetes (élő) rendszerek működésében megfigyelhető analógiák hozzá­járulhatnak, hogy célszerűbb berendezéseket szerkesszünk, s hogy az élő szervezeteket jobban megismerjük. , A kibernetikának ma már több részterületét különbözte­tik meg, így a matematikai kibernetikát, amely a felhasznált matematikai és logikai apparátussal foglalkozik; a műszaki ki­bernetikát, amely viszont a vezérlést és a szabályozást konkré­tan megvalósító elektronikus, mágneses, pneumatikus elven működő automaták konstrukciós elveit vizsgálja; a biológiai kibernetikát: ez az élő szervezet működési módját, az örege­dést és az öröklődés mechanizmusait tanulmányozza; és vé­gül a gazdasági kibernetikát, amely a gazdasági életben fellel­hető dinamikus rendszereket vizsgálja, illetőleg javításuk módját kutatja. A kibernetikát természetesen még számtalan más helye» is felhasználják a nyelvészettől, a diagnosztikától kezdve a közlekedésig. Migrén ellen? vitamin Sok embert gyötört már a migrén. Kínzó féloldali fej­fájásban nyilvánul meg, ezt pedig hányás, róSszullét kí­séri. A fájdalom órákig sőt olykor napokig eltart. Oka még ma sem teljesen isme­retes, de feltételezik, hogy az agy vérereinek valamilyen elváltozása válthatja ki. A rohamok idején a beteg rend­kívül érzékeny a fényre, az erősebb szagokra, zajokra, A zajok közül különösen az éles rövid zörej, a kaparás, a papirzizegés okozza a leg­nagyobb szenvedést. Jellem­ző tünete még, hogy a beteg arcfele megvörösödik, orr­nyilasa megduzzad. Bizony­talan, változó ideig tartó ro­ham után a beteg mély álom­ba zuhan, amelyből frissen ébred. Természetesen a roha­mok idején a beteg munka- képtelen. Ez a kellemetlen betegség gyakran előfordul a regé­nyekben, színdarabokban is. Szenvedő hőse rendszerint valamelyik női szereplő — nem véletlenül, mert nőknél valóban gyakoribb, mint fér­fiaknál. Sokaknál öröklete­sen jelentkezik. Előfordul, hogy egyeseknél már serdü­lőkorban kezdődik és egészen a változás koráig tart, majd ezután rendszerint elmarad A rohamok közvetlen kivál­tója lehet például elégtelen alvás, lelki bánta lom, időjá­rási hatás vagy emésztési za­var. Gyógyításával többfélekép­pen kísérleteztek. Amerikai kutatók az anyarozs ható­anyagainak a belélegezteté- sével értek el eredményt. A homlokon kezdett lágy maszí- rozás — amely átterjed a tar­kón át a nyakra, a felső ka­rokra, a hátra — is elmu­lasztja a rosszullétet. Mások — legújabban — a B15-víta- mint alkalmazzák migrén el­len. A naponta szedett Bí5- vitamin már viszonylag kis mennyiségben is fokozza az agy oxigénellátását. Folyékony f rr r re homero A betegségek íelderitesénaft — a diagnosztikának — új eszköze a folyékony, színe» hőmérő. Az emberi test átlaghőmér­séklete 36,8 C° körül ingado­zik. Az átlaghőmérséklet vi­szonylagos állandósága mel­lett azonban az élő test egyes területei között alig érzékel­hető, parányi eltérés mutat­kozik. A hőmérsékleti elté­rések elérhetik a 25 ezrelé­ket. Az orvostudomány idáig nem rendelkezett megfelelően érzékeny műszerrel, amely kimutatta volna a test egyes helyein fellépő hőmérsékleti ingadozásokat. A színes, fo- , lyékony hőmérő feltalálása tehát új diagnosztikai mód­szerek előtt nyit kaput. James Fergason amerikai fizikus 1956 óta folytat kí­sérletet a koleszterin kü­lönböző vegyületeivel. A kí­sérletek közben— véletlenül mint annyi más felfedezés esetében — egy különös fo­lyadékot sikerült elkülöníte­nie. Ez a folyadék kivételes mértékben hőérzékeny; ha finom, oldott széntartalmú folyadékrétegre ecsetelik, a legapróbb hőelváltozásokra is módosítja színét. Emberi kézre lágy ecsettel széntartalmú folyadékot te­rítenek, száradás után pedig egy másik ecsettel „ráfestik” a színtelen folyadékot. • A , bőrfelület azonnal több szí­nűvé válik, a festett rétegen áttünik a véredények rajza, a hőelosztó hálózat valóságos térképe. Az esetleges véral­vadási zónák színelváltozása szembetűnő, s ha a módszert idejében alkalmazzák, a vér- rögösödést, az embóliákat még kifejlődésük előtt fel­fedezhetik. Ezzel gyakran a nagyobb katasztrófákat is megelőzhetik. Hasonló a hely­zet a rejtett daganatokkal is; a láthatatlan daganatot jég­hegyhez hasonlítják, melynek hőben gazdag tömege a víz alá, azaz a test „tengerébe” merült. A „thermogramme”, a folyékony, színező hőmérő képes feltárni a rejtett hő­elváltozások gócait. Márpedig a baj korai felfedezése — fél gyógyulás. A kísérletező orvosok még messzebbre is látnak. Meg • akarják rajzolni az emberi test hőtérképét, s ezáltal megismerni a test néhány, még rejtett mechanizmusát KERESZT REJTVÉNV 1866. június 113-án hunyt el Ger­gely Sándor kétszeres Kossuth- díjas elbeszélő, drámairó. Be­küldendő sorrendben vissz. 1., függ. 22. és függ. 13. vízszintes : 1. A Horthy-rendszer alatt meg­jelent forradalmi szellemű regé­nyeiben... folyt, vízsz. 1., függ. 22. 18. Tengeri emlős. 14. Szár­mazás, keletkezes. 16. Helyhatá­rozó. 16. Ut, utca olaszul. 18. Visszaéri! 18. Római köszöntés. 2D. Zűrzavar. 2tt. Hely pedig... megdelelt a csorda (Arany). 23. Káposztafajta. 24. Labdaféle. 26. Valamire utaló szó, amiben van a keresett tárgy. 27. Teri betűi keverve. 28. Hordón a nyílás, tájszódással (Jókai-írásokban ol­vasható). 30. Torma közepe! 31. Vissza: pápai korona. 32. Gal­lium vegyjele. 33. Három oroszul. 35. A mondat része. 36. Ismeret­len adakozó. 37. A Szovjetunió egyik tagállamába való. 38. Ru­hatartozék. 40. Kemencepadka, zug. 41. Fogasban van! 43. Bor és oxigén vegyjele. 44. A szív teszi, ha nagyon örül. 46. GLN. 48. Sok fényképet tartalmaz. 30. Vissza: a bécsi királyi palota. 5(1. Keres. 58. Szomszédos államfő. 54. Igen angolul. 55. Erre ad ki pénzt a bank. 57. RAB. 58. RSK. 59 Védő. 60. Olaj idegen nyelvén. 61. Helyha­tározó néivutó (T-’). 62. Rejtvény, talány. 65. Betűkből, számokból álló matematikai kifejezés. FÜGGŐLEGES: 2. Versmérték és ritmus tan. 3. Közismert kártyajátékban be­mondás. 4. NF. 5. Uj-zélandi tyúknagyságú futómadár. 6. Lélek latinul.' 7. Időtartam. 8. Vasút­állomás része. 9. A-val a végén: küzdőtér. 10. Helyhatározórag. Ul. Az ügyirat irattárba helyez­ve. 12. Horvát község Zágrábtól délkeletre. 13. Gergely Sándor fő műve. 17. Kettes találat a régi lottózásban. 18. Lendület. 22. A vízsz. L folytatása. 25. Kézzel je- lea. 2H. Szellemi munkás, 29. Sokszemű óriás az ógörög mito­lógiában. 31. A járom. 34. Pusz­tít. 25. Sok dél-am erikái váró« nevének első szava. 39. Agrár­proletár származású, nemi ég el­hunyt írónk felesege. 40. Zúzódás az emberi testen. 42. Női ének- hang. 43. Csacsi kislány, (két 6zó). 46. Orosz író. 46. A burgo­nya termése is ez. 47. Nyugati katonai tömb rövidített neve. 48. Kritizálj! at. Körbe-körbe for­gatja a kanalat. 52. Három oro­szul és súlyegységrövidítés. 56. A kemény vitéz (N=M.) 56. Ro­mán pénz névelővel (+’). 63. Kétjegyű mássalhangzó. 64. Öt­százötven római számmal. 66. Kisbaba köszönése. A megfejtéseket június 2Mg kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el! Május 30-i rejtvény pályázatunk megfejtése: Vezetése alatt az orosz hadak visszaverték a své­dek és a német lovagrend tá­madását. Nyertesek: Kiss Jánostné. dr. Kuibassy Tamásaié, Mélykúti Er- nőné, Mikler Sára és dr. Nádas- sy Andrásné nyíregyházi, Póti Sándorné gulácsi, Tóth Lászlómé hodászi. Makrai Istvánná nyírbá­tori, Bihari Aladár nyírgyulaji, és Török Zsuzsi orosi kedves rej tvénylejtőink. A nyertesek részére fejenként 30.— Ft értékű könyvsorsjegyet postán eíküldtünk. " m mg. A szerelem csodája.----------------- «T

Next

/
Thumbnails
Contents