Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-06 / 132. szám

?971. fűnfu* -ft. ■^XET-MÄGYÄRORSZÄÖ H. oTM tjpesii Dózsa— Dunaújváros 8:0 (4:0) Megyeri út, 5000 néző, ' Szkokán. Góllövők: Bene (4), Fazekas (2), Dunai II. és Nagy L. Kirobbanó formá­ban játszottak a bajnokcsa­pat csatárai és szinte tetszés szerint érték el góljaikat. Jók: Horváth, Bene, Fazekas, Dunai II. A vendégcsapatból senkit sem lehet kiemelni. Vasas—Szombathely 3:0 (2:0) Fáy utca, 3000 néző, v.: Ra- dó. Góllövő: Puskás dr. (2) és Fábián.. A hazai csapat nagy mezőnyfölényben játszott akár több gólt is rúghatott volna. A vedégek szórványos ellentámadásai gólveszélye­seknek bizonyultak, bár csa­tárai rendre kihagyták azo­kat. Jók: Fábián, Mészöly, Puskás dr., illetve Szarka, Kulcsár és Bokor. Bp. Honvéd—Komló 2:0 (1:0) Komló, 5 ezer néző, jv: Petri. Góllövője: Kocsis és Pál. Igen nagy tudáskü­lönbség volt a két csapat kö­zött. A közepes iramú és színvonalú találkozón megér­demelt Honvéd-győzelem született. Jók: Páll, Ruzsinsz- ki, Komora, Kocsis, illetve Kótai,' Solymosi és Egri. Pécsi Dózsa—Csepel 1:0 (1:0) Csepel, 2000 néző, jv: Schopp. Góllövő; Máté. A hazaiak nagy mezőnyfölény­ben játszottak, de tehetetlen csatársoruk a jobbnál jobb helyzeteket is elügyetlenked- te. Jók: Rapp (a mezőny leg- ' jobbja), Konrád I, Kocsis, Máté. A hazai csapatból nem lehet senkit kiemelni. Gyula—Szegedi Dózsa 3:1 Szegeden játszották le az NB II. Közép-csoportjában a Szegedi Dózsa—Gyulai ME- DOSZ bajnoki labdarúgó­mérkőzést. A kiesés ellen küzdő vendégcsapat nagy _ meglepetésre 3:l-re győzött. Öregfiúk labdarúgó-mérkőzés A nyíregyházi stadionban rendezték meg szombaton délután a két sportegyesület öregfiúk labdarúgóinak ba­rátságos mérkőzését. Érde­kes, helyenként jó játék után az Ózdi Kohász bizonyult jobbnak 2:1 arányban. Gól­szerző: Zalai, Frenkó, illetve: Papp. Helyi rangadó a röplabda NB ll-ben: Spartacus- és Petofi-gyozelem A Budapesti Közlekedési Vállalat Nyíregyházán kettős NB Il-es röplabda rangadó baj­noki mérkőzést rendeztek szombat délután a stadion­ban. A két találkozón a négy nyíregyházi NB Il-es együttes mérte össze tudá­sát. Elsőnek a Nyíregyházi Spartacus—Nyíregyházi Épí­tők férfimérkőzésre került sor, mely a rutinosabb együt­tes sikerét hozta. Utána a Nyíregyházi Petőfi—Nyíregy­házi VSC, női mérkőzést ját­szották le, s ez az újonc Pe­tőfi győzelmével végződött. Eredmények: Nyíregyházi Spartacus— Nyíregyházi Építők 3:1 (15:10, 13:15, 15:13, 15:7). Spartacus: Máthé, Csizmá­nk, Parti, Erdei, Muszka, Oláh, Gáli, Sipos. Hetei. Építők: Daróczi, Orosz, Nagy G„ Palotai. Papp, Ta­kács. Birtók. Szabó, Gönczi. Váltott vezetéssel kezdő­dött a mérkőzés, majd az Építők húzott el három-négy ponttal. A játszma hajrájára azonban bizonytalanná vált játéka, s a Sparatcus elhú­zott és biztosan nyert. A má­sodik játszma elején még a szövetkezeti csapat vezetett, de fokozatosan jött fel a hajrában az Építők, s izgal­mas labdamenetekben meg­szerezte a győzelmet. A har­madik játszma első fele nem sok jót ígért a Spartacus számára, de a nagyobb ru­tin végül is döntött, s a szö­vetkezetiek nyertek. A ne­gyedik játszmában már nem volt igazi küzdelem, az Épí­tők mintha belenyugodott volna az eredménybe. A találkozón az Építők lendületesebb volt, de mind­ez kevésnek bizonyult a Spartacus rutinjával szem­ben. Az eredmény igazságos­nak mondható. Jók: Máthé, Oláh, Erdei, illetve: Szabó, Birtók. Nyíregyházi Petőfi—Nyír­egyházi VSC 3:0 (15:9, 16:14, 15:9). Petőfi: Tomasovszki, Cser­vényük. Buskó, Csekk, Mak- kai, Szilágyi, Muszka. Dicz- ku. NYVSC: Pázmándi, Spa­nyol, Margittai, Varga, Zatu- reczki. Szabó. Meglehetősen alacsony szín­vonalú játékot hozott az el­ső játszma, az újonc Petőfi biztosan nyert. A második­ban magára talált az NYVSC, játékosai minden labdáért lelkesen küzdöttek, s megérdemelten jutottak 14:9-es vezetéshez. De több­szöri játszmalabda után sem tudták az egyetlen pontot megszerezni. S végül — nem kis szerencsével — a Petőfi nyert 16:14-re! A harmadik játszmában már meglehető­sen kedvetlenül játszott a vasutasegyüttes. A találkozón az újonc NB Il-es Petőfi megérdemelten nyert, s elsősorban ütőerőben múlta felül az NYVSC-t. A találkozó játszmaaránya azonban túlzott, a 3:l-es végeredmény igazságosabb lett volna. Jók: Csekk, Szi­lágyi, Buskó, illetve: Páz­mándi, Zatureczki. (bézi) Mai sportműsor Kézilabda: Nyíregyházi Tanárképző Főiskola'—Bp. Csavar SK, NB Il-es ftői baj­noki mérkőzés a stadionban. Nyírbátori Vasas—Bp. OGSC, NB Il-e« férfi bajnoki mér­kőzés Nyírbátorban délelőtt 10 órai kezdettel. Labdarúgás, NB II: Vasas Izzó—Nyíregyházi Spartacus. Újpesten a Tábor utcában dél­előtt 10 órai kezdettel, vezeti: Dér (Erdős, Halász). NB III: Tuzséri MEDOSZ— Záhonyi VSC, Tuzséron dél­után 17 órai kezdettel, veze­ti: Dobozi (Brincken, Dévé­nyi I.), Nagykállói Virágzó Föld Tsz SE-—Püspökladányi MÁV, Nagykállóban délután 17 órai kezdettel, vezeti: bor­sodi jv. (Orosz, Gál I.). Má­tészalkai MEDOSZ—Szolnoki Vegyiművek, Mátészalkán 44 órás munkahéttel, áll andó 1 műszakos beosztással azonnali belépésre keres: kőműves, tetőfedő, ács-állványozó, kövező, épületasz­talos, épületlakatos, épületbádogos, víz-gázszerelő, központifűtés-szerelő. gépszerelő, gyalus, marós, vas­betonszerelő szakmunkásokat, valamint építőipari betanított és segédmunkáso­kat. Munkaidő beosztás: hetenkénti szabad szombat FELVESZÜNK TOVÁBBÁ: Szakma nélküli férfi munkaerőket: vasúti pályajaví­tási és építési munkára, női munkaerőket: pálya takarítási munkára A munkaidő-beosztás: kéthetenkénti szabad szombat és szabad hétfő. Egyenruha-ellátás. Vidéki dolgozók részére munkásszállást biztosítunk! Bérezés: a kollektív szerződés szerint! Minden dolgozó és családtagja részére autóbuszra, villamosra HÉV-re és metróra szóló díjmentes uta­zási igazolványt biztosítunk. FELVÉTEL: Budapest, VII., Kertész u. 16. és a vál­lalat valamennyi telephelyén. (Bp. 2836) délután 17 órakor, vezeti: Mi- zsei (Alföldi, Lengváry). Haj­dúböszörményi Bocskai — Rakamazi Spartacus, Hajdú­böszörményben 17 órakor, vezeti: borsodi jv. (Simon, Birkner). Tisza Cipő—Nyír­bátori Dózsa, Martfűn 17 óra 30 perckor, vezeti: Dull. Megyei I. osztály: Nyíregy­házi Dózsa—Vencsellői Tsz, Dózsa-pálya, vezeti: Drapsza (Nagy, Kulimár). Nyírbátori MEDOSZ—Nagyhalászi Tex­tiles, vezeti: Jármi (Kárászi, Danhauser). Tisza vasvári Lombik—Tíszalöki MEDOSZ. vezeti: Bodnár I, (Dévényi II, Ilcsik). Fehérgyarmati MEDOSZ—Nyírmadai ME­DOSZ, vezeti: Tölgyesi (Du­dás, Czomba). Baíkányi ME­DOSZ—Nyíregyházi Kinizsi, vezeti: Kozma I. (Sántha, Ta­más). Baktalórántházi ME­DOSZ—Nagyecsedi Tsz, ve­zeti: Hajdú megyei jv. (Ker­tész, Egeressy). Kisvárdai Vasas—Tyukodi Tsz, vezeti: Fehér (Balogh, Németh M.) Valamennyi találkozó 17 óra­kor kezdődik. Olympíában — olimpiáról MEGÖLTE A FUTBALL- KAPU. A Közúti Építő Válla­lat nyíregyházi telephelyén egy hordozható futballkapun tornázott Iványi Ferenc 18 éves géplakatos. A kapu fel­borult és a fiatalemberre esett. Iványi olyan súlyosan megsérült, hogy a kórházba szállítás közben meghalt. Alig több, mint egy év választ el bennünket a mün­cheni Olimpiától. A játékok létesítményei is jórészt már készen állnak. A sportvilág figyelme és készülődése már Münchenre összpontosul. Nem érdektelen felidézni: az olimpiai játékok és az olim­piai eszme gondolata a klasz- szikus görög földről indult. Nem jártam az olimpiai játékok idején sem mint él­sportoló, sem mint turista Rómában, Tokióban, vagy Mexikóban, de legalább ilyen élményt jelentett számomra eljutni az ókori Olympiába. Ottjártamkor szinte kibírha-. tatlan volt a hőség. A tücs­kök a hazaiakhoz képest leg­alább ötszörös hangerővel ze­néltek, mintha elképesztő hangtechnikájukat így akar­nák a világ tudomására hoz­ni. Mindezt az ember egyik percről a másikra elfelejti, amikor Olympia ősi földjére lép. Ekkor akaratlanul is Berzsenyi szavai jutnak eszébe: Megnyílt előtted fényes olimpiád, Indulj vezéred zöld koszo­rús nyomán, A nem halandók pályabérét A haza szent kéziből ki­nyerni. Olympia ma is nagyon sze­rény kis helység, de az ókor­ban sem volt város a szó igaz értelmében. Bár Olym­pia négyévenként az egész hellén világ találkozóhelye volt. Az idő tájt csupán azok lakták, akiknek valami sze­repük volt a kultikus szer­tartásokon és a sportrendez­vényeken. A Kladeosz hídjőn Az ókori olifhpia gondola­ta sokféle nosztalgiát vált ki az emberből. A játékok ide­jére a háborúskodó államok két-három hónapos fegyver- szünetet kötöttek. Élisz tarto­mány területére — itt fek­szik Olympia is — fegyvere­sen nem volt szabad belépni. A sportjátékok városa semle­ges terület volt. Elgondolkod­tató, milyen jelentős szere­pet tölthettek be a játékok, amikor a hivatalos görög idő­számítás is az olimpiászo- kon, a két olimpia közötti négyesztendős ciklusokon — alapult. Ha a falucskából jövet át­haladunk a Kladeosz folyó hídján, nem nehéz elképzel­ni, hogy a folyó többet árt- hátott Olympiának, mint a földrengések, vagy II. The- odpzius, aki felégette a szentélyeket. Az archeológusoknak a Kladeosz több méter magas hordalékát kellett lefejteniök ahhoz, hogy hozzákezdhes­senek az ásatásokhoz, s itt érdemes megemlíteni Emst Curtius és Wilhelm Dörpfeld nevét, akik hervadhatatlan érdemeket szereztek az ókori Olympia feltárásában. A hídon túl szerény kis tábla, rajta: Archaia Olym­pia — ősi Olympia. Az ember szíve hevesebben ver — nem is csoda — hiszen ime itt az egykori nagy versenyek szín­helye. Utam a Kronosz-hegy- re vezet, amely tulajdon­képpen inkább nagyobb domb, amelyet örökzöld er­dő borít, s ahonnan gyönyö­rű a kilátás. Előttem cipru­sok. rhodendeon bokrok, tör­pefenyők, a világos és mély­zöld sok-sök változata. A Kladeosz és az Alpheiosz fo­lyó háromszögében épültek Olympia nevezetességei, ame­lyek voltaképpen két részre oszthatók. Egyrészt a vallá­sos eredetűekre, másrészt az olimpiai létesítményekre. A stadion Nem tudom, más hogyan van vele, de én azonnal a stadionhoz siettem. A ver­senyzők valamikor egy 32 méter hosszú fedett folyo­són át jutottak a stadionba. Ma a bejárati boltívet csu­pán csak egy szelvény jelzi. A bejárati alagúton nem szabadulhatok a gondolattól, hogy az évezredes kövek megannyi szorongásnak, re­ménynek, milyen verseny előtti izgalmaknak lehettek tanúi. A pályán a versenyzők tes­tét nem fedte ruha, ezek- után persze azon sincs mit csodálkozni, hogy csak egyet­len nő, Déméter papnője vehetett részt a játékokon. A folyosókon áthaladva a maga egyszerűségében tárul­kozik ki a stadion. Egyik ol­dala maga a Kronosz domb földbe vájt üléseivel. A má­sik oldala máh emberi kéz munkája, ez teljesen elpusz­tult. A nézőtér oldalai becs­lésem szerint öt hat méter magasak lehettek. Mindössze egyetlen kőpáholy volt, a veresnybírák és az előkelősé­gek számára. Az ősi olimpiai stadion egy mai modern olimpiai stadion méreteihez persze nem hasonlítható, en­nek ellenére 35—40 000 em­ber fért el a lelátókon. A stadiont sok-sok év munkájával teljes egészében tulajdonképpen csak 1960— 61-ben ásták ki. Az archeoló­gusok a startköveket és a célvonalat is csaknem sértet­lenül megtalálták. A fehér mészkőből készült startköve­ken két párhuzamos rovátka van. ide helyezték lábukat a futók. Ez volt tehát a start­gép őse. Ezekről a kőküszö­bökről húsz atlétát indíthat­tak. A startkő és a célvo­nal közötti táv egy olimpiai stadion, azaz 192 méter és 27 centiméter. Az olimpiai sta­dion volt a rövidtáv és en­nek többszöröse pedig a kö­zép- és hosszútávok. Aranykéssel metszett olaj ág A nézelődésből felocsúdva hirtelen arra leszek figyel­mes, hogy valaki szinte mér­nöki precizitással, acél mérő­szalaggal méri a pálya hosz- szát és szélességét, valóban helytállóák-e a bedekker ada­tai. S amikor konstatálja a méret pontosságát, megelége­detten tekeri fel mérőszalag­ját. A férfiú, akit felesége Hansnak szólít, csak ezután néz szét a látnivalók között. A romantika ebben a rek- kenő, tüdőt szúró hőségben sem vesz ki az emberekből. Hárman, négyen szabályosan elhelyezkedtek a startköve­ken, s ha nem is olimpiai gyorsasággal, végigfutják a Engedményes selyemvásár egyes cikkekből az IKV méteráru szaküzleteiben, június 7-től, amíg a készlet tart. Selyem Joyce Selyem Spécia Selyem Spécia Selyem Leonidás 30 százalék engedmény NYÍREGYHÁZÁN, KISVÁRBAN, ZÁHONYBAN ÉS MÁTÉSZALKÁN. (266586) Régi ár: Uj ár : 90 cm 68,50 Ft ‘48,­Ft 90 cm 71­Ft 50,— Ft 90 cm 67,50 Ft 47,50 Ft 90 cm 90,— Ft 63,— Ft távot. S tekintve, hogy a pél­da általában ragadós, a fia- talabbja, fiúk és lányok kö­vetik a kezdeményezőket. Egy kefefrizurás amerikai futás közben még filmezteti is magát. Keresek egy tenyérnyi ár­nyékos helyet, hogy legalább gondolatban felelevenítsem mi történhetett a győzelem után. Emlékezetem szerint a győztes jutalma volt, hogy meggyújthatta Zeusz oltá­rán az áldozati lángot. A te­levíziós közvetítések alkal­mával bárki meggyőződhe­tett arról, micsoda bodogság a győztesnek átvennie az olimpiai aranyérmet. Az ókorban a győzelem díja csupán egy aranykéssel le­metszett olajág volt, bizonyá­ra nem kevesebb büszkesé­get és boldogságot okozva a győztesnek. .' Versenyprogram Eléggé ismert a klasszikus olimpiákról, hogy a játékok hét napig tartottak. Az " első napon esküt tettek a verseny­zők, a második nap a futó­számokkal kezdődött. A har­madik napon vette kezdetét a pentatlon, a negyediken az ökölvívásnak és birkózásnak hódoltak. Az ötödiken az if­jak és a teljes fegyverzetben futók versenyezhettek. A ha­todik napon voltak a ló- és kocsiversenyek, míg a hete­diken záróünnepséggel és ál­dozatokkal fejeződtek be a játékok. Egy olimpia lebonyolításá­hoz természetesen az ókor­ban sem volt elegendő csu­pán a stadion. Akárcsak nap­jainkban az ókori olimpiai lé-/ tesítményeknek is alkalma­saknak kellett lenniök a ver­senyekre való fe’Lészülésre is. Az ókorban is volt edzőtábor, ha úgy tetszik, olimpiai falu. A versenyzők ugyanis hosz- szabb időt töltöttek Olympiá- ban, a játékok megkezdése előtt legalább egy hónappal kellett megérkezniök, és es­küvel bizonyítaniok, hogy már legalább nyolc hónapja edzésben állnak. A Palaistrát, például edzőpályának hasz­nálták, itt edzettek a birkózók és az ugrók, időnként egy-egy verseny is lezajlott itt. Egyébként lakószobák, öltö­zők és fürdők álltak a ver­senyzők rendelkezésére. Az edzőtábor, vagy ahogy akkor hívták, a Leonidaion négy­zet alapú volt, 138 ion oszlop­tól övezve. Az oszlopsorok 50 centiméter magasságig ma is láthatók. A kettős dór osz­lopsorú gymnasiont az atlé­ták edzőpályának használták. Ha túl melegre vagy esősre fordult az idő, még versenye­ket is tartottak itt 7 Pheidiász remeke A stadionból ki jövet a Héra szentélyt elhagyva a Zeus templom hívja magára a figyelmet. A hatalmas alap­zat, s a robusztus kövek lát­tán nem nehéz elképzelni hajdani monumentalitását. Óriási lépcsőin ma sem köny- nyű felkapaszkodni. A padló­zat mozaikja hellyel-közél még ép és bizonyos betekin­tést nyújt az ókori művészi ízlésbe. De erre utalnak a hatalmas alapzaton az orosz­lánfejek, az óriási vízköpők, amelyek a templom eredeti szépségének bizonyítékai. A templom közepén állt Pfíei- diász remekműve, a legfőbb isten, Zeus 14—15 méter ma­gas, szíriaranyból és elefánt- csontból készült varászlatos szépségű Szobra. A régi írá­sok tanúsága szerint Pheidi­ász alkotása volt az ókor hét csodája közül az egyik. Olympia még számos érde­kességéről lehetne szólni. így Pierre de Coubertin emlék­művéről, ide temették egyéb­ként az újkori olimpiák élet­re keltőjének szívét, az olim­piai eszme évezredeket át­ölelő nemes gondolatainak megható szimbólumaként. Boros Bél# I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents