Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-06 / 132. szám

OT1. június It KELET-MAGYAROMZÁCf A világ szeme előtt bíráló bizottság dönt az agancsok sorsáról. Fontos a jó viszony Dombrád, ahol közösen alakítják a jövőt Az országos vadász nagy­gyűlés után már eldőlt: Sza- bolcs-Szatmár érdekes és változatos feladatokat kapott a vadász világkiállítással kap­csolatban. Bár nem vagyunk az igaz nagyvadas terület, mégis: Szabolcs a világ sze­me elé kerül. Riasztó Balkániból A vadászati világkiállítás, amint arról dr. Koller Mi­hály, a Magyar Vadászok Or­szágos Szövetségének főtit­kára tájékoztatott, minden eddigi ilyen találkozót mesz- sze felülmúl. 35 országból ér­keztek jelentkezők, több, mint 6000 trófea kerül a né­zők elé, és nem egy afrikai vad, élő és kitömött teszi iz­galmassá a kiállítást. Képző- és fotóművészeti kiállítások, lovasversenyek, természet- film-bemutatók váltogatják ezenkívül egymást, érzékle­tessé téve az ember és a ter­mészet kapcsolatát. Nos, ebben a rendkívüli programban megyénknek részt venni megtisztelő. En­nek megfelelően is készül a többek között két állami gaz­Áki ismeri a sütőüzemek helyzetét és adottságát. az el tudja képzelni, hogy mi­lyen nehéz körülmények kö­zött kell biztosítani naponta háromszázezer ember kenye­rét. A tíz-tizenkét vagon sü­tőipari termék óriás mennyi­ség, amelynek előállítását legtöbb helyen csak három műszakos termeléssel -lehet biztosítani. Rég lebontásra érdemes, elavult üzemekben. Az ismétlődő, immár ha­gyományossá váló műszaki, .(egészségügyi és munkavédel­mi szemlék mégis azt bizo­nyítják, hogy ezek az embe­rek tudják és akarják a mindennapi kenyeret meny- nyiségben és minőségben jól előállítani. Még a bizottsá­got is meglepte az a rend és tisztaság, amit például a zá­honyi üzemben tapasztaltak. Nem csak a zárt falak kö­zött. hanem a környezetben is. A parkos udvar, a virá­gok szinte az otthon légkö­rét idézték, ahol a munka is jobbra esik az embernek. S talán mondani sem kell, hogy ez az üzem egy tizen­nyolc tagú szocialista brigád kezelésében van. Nem sok kell már hozzá, hogy az .egész üzem bírja a megtisz­telő címet daságunk, amely az állami gazdaságok Tata-Remeteség- puszta területén rendezett szabadtéri bemutatóján sze­repel. A kemecseiek az or­szágosan is híres, nemzet­közileg elismert fogolyte­nyésztést tárják a világ min­den tájáról érkező szakembe­rek elé. Az élő állatokon kí­vül kitömött családokat is bemutatnak, természetes kö­rülmények között. A balkányiak olyan dolog­gal jelentkeznek, ami új­szerű és saiétos: a vadriasztó és vadmentő berendezéseket mutatják be a szakemberek­nek. Ezek lényege, hogy az erő- és munkagépekre szerel­ve elriasztják a fűkasza elől a vadat, és megkímélik eze­ket a gép pusztításától. A berendezéseket Balkány- ban kísérletezték ki, és or­szágosan is elismert eredmé­nyeket értek el ezekkel. Trófeák a döntőben Amint arról hírt adtunk, Bencsik Zsigmond nagyari őztrófeája már a kiállítandók között van. De ezenkívül lesz még néhány olyan, amelyet a Kitettek magukért az ipa­ri tanulók is Tiszadobon. A rend és patikatisztaság mel­lett kellemes meglepetést is tartogattak. Egy házi kiállí­tást nyitottak erre az alka­lomra, ahol bemutatásra ke­rültek a sütőipar termékei. Megesett, hogy minden erőfeszítés 'ellenére sem si­került az ócska, elavult épü­leteket kellően rendbe hozni, így történt meg az a sajná­latos eset. hogy a központi javító telepen azonnali ha­tállyal be kellett zárni az ebédlőt. Mert nem felelt meg az egészségügyi és hi­giéniai követelményeknek. A májusi, tisztasági hónap keretében lezajlott kenyér­gyári szemle eredménye még így is említésre méltó. Min­den alkalommal ideálisabb körülményeket tapasztal a bizottság. Ahol pár évvel ez­előtt még mosdótálból tisz­tálkodtak a dolgozók. ma már zuhanyozót találtak. Egyre javul a szociális ellá­tottság, s ehhez a vállalat szűkre szabott kereteinek felhasználásán kívül jelentő­sen hozzájárulnak a dolgo­zók társadalmi erőfeszítései is. T. A. Nyírlugosi Állami Gazdaság küldött. így vaddisznóagyar és őzagancs a gazdaság terü­letéről is ott lesz a 6000 leg­szebb között Az állami gazdaságok a világkiállítás ideje alatt ér­deklődő és látogató csopor­tokat is fogadnak majd a megyében. Ez nem véletlen, hiszen az állami gazdaságok az országban több, mint 1 millió holdas vadterülettel rendelkeznek és ezek — a megyében is — a legjobbak közé számítanak. Várják, hogy a vadmadarak vadásza­tára külföldi nimródok is ide látogatnak az ősz folya­mán. Sorsjegy és belépő A megye vadászai most az előkészület időszakában nem a vadászmezőkön, hanem a sorsjegyek területén próbái­nak szerencsét. Ezzel az ak­cióval is hozzá kívánnak já­rulni a kiállítás sikeréhez, ami már országos érdek. A közeljövőben kézhez kapják a társaságok a kiállítási be­lépőket is, ami biztosítja számukra az érdekességek megtekintését. Amint hallot­tuk, Szabolcs-Szatmárból máris több ezren jelentkez­tek, viszont a súlyos szállás­gondok miatt legfeljebb csak c-gynanos látogatásra nyílik módjuk. Ez esetben is meg­nyilvánult az igazi vadász­barátság: sok budapesti va­dász ajánlotta, hogy vállal? ja vidéki kollégája elszállá­solását a világkiállítás ide­jére. B. L. Két kérsemjéni lakos: a 19 éves rovott múltú Erdei Adolf és a 23 éves Lakatos Elemér február 17-én át­mentek Szamoskérbe. Erede­ti szándékuk az volt, hogy Lakatosnak malacot vásárol­nak, de ebből nem lett sem­mi, mert pálinkát találtak egy háznál. Ott fejenként két decit ittak, egy másiknál pe­dig újabb két decit, — így érkeztek az italboltba. A kocsmában két hétdecis üveg bort kértek, de az egyi­ket a már ittas Lakatos el­ejtette és összetört. A mási­kat elfogyasztották, s a vé­gén Lakatos lerántotta az asztalukról a térítőt. A kocs- máros gyorsan zárórát ren­delt el, nehogy verekedés törjön ki, s a vendégek el is távoztak az üzletből. Lakatosék kinn várakoztak a sarkon és vissza akartak A legnagyobb címletű köz­ségi tanács, a - legrátermet­tebb tanácselnök, a legoko­sabb államigazgatási gárda sem ér semmit, ha egyedül van. A képlet persze adott, hiszep lakatlan községek nincsenek. Község nélküli la­kosok sem. Irányítás nélküli falu sincs, s még a pénz is megakad. A munka mégsem megy egyformán jól, mert ahhoz egyfajta plusz is kell, amit úgy hívnak: gyümölcsö­ző jó viszony. Több irányban is. A falu és lakói között, a tanács, a társadalmi és a gazdasági szervek között. Dombrádnak már jár egy pi­ros pont. Megpróbálta kiala­kítani és sikerrel ezt a jó kapcsolatot. A csecsemő: klubház Az elődök jó magot vetet­tek. Egy aránylag rendezett, tervek nélkül is tervszerűen kialakított községet hagytak maguk után.- A maga kis portáját mindenki rendben tartja, igyekszik szépíteni. Csakhogy az összképnez ez kevés. Még akkor is, ha az egész lényegében mozaikból áll. Hiszen valakinek össze kell állítani azokat a részké­peket, hogy tetszék az egész. Aki megpróbálta, tudja, egy tanácsnak, egy államigazga­tási apparátusnak ez a leg­nehezebb. Igaz, kicsit furcsa a megoszlás: nem a hétezer lakost mozgósítani, buzdítani a nehéz. Hanem azt a pár vezetőt, akik a népfront, a tanács, az ÁFÉSZ és a há­rom termelőszövetkezet élén állnak. Hiszen az összefogá­suk függvénye a . lakosság magatartása is. Pál Árpád tanácselnök sze­rint ez az egész a község jö­vője alakításának kiinduló- és végpontja. Már egyszer pró­bálkoztak ezzel, évekkel ez­előtt, akkor nem sikerült egyétlen közös lépés sem. Mindenki saját bajára hivat­kozott. Azóta, tavaly, már megszületett a „csecsemő”, a közösen megnyitott -és fenn­tartott új dombrádi klubház. Az idén már tovább lép­tek, a nyitás már az új öt­éves terv jegyében történt. A Hazafias .Népfront felhívása alapján a községben is meg­alakult a szépítési bizottság. Javaslatok, tervek, határoza­tok születtek. S az ötéves tervet is úgy alakították ki, hogy előbb a községi tanács a dombrádi pártszervezettel közösen összehívta, a gazda­sági vezetőket. Véleményt kérték és természetesen se­gítségei Mit tesznek az asztalra ? Az külön szerencsétlensége a községnek, . hogy. rossz helyre éipült. Vizes, mélyedé- ses területen fekszik, állan­dó gond a belvíz, amire csak ráadás eső után á jó agyagos menni. Lakatos borotvát is emlegetett, de társának sike­rült őt elvinnie a kocsma kö­zeléből. Elhatározták, hogy vissza­térnek Kérsemjénbe és ott folytatják az italozást. A révhez vezető úton a járóke­lőkkel kötekedtek, egyet La­katos arcon is ütött. A révnél Lakatos márany- nyira részeg volt, hogy el­esett, de nagyobb baj nélkül átjutottak a Szamoson. A fa­lúig vezető úton találkoztak egy személygépkocsival. Az hiába dudált nekik, nem áll­tak félre az útból, és a veze­tő csak nagy nehézségek árán tudta elkerülni a bal­esetet. Ekkor Erdeiék ütötték és rugdosták a gépkocsit, míg annak egérutat nem sikerült nyernie. A községig még egy autó­buszt és egy motorkerékpárt kényszerítettek megállásra, tiszai sár. Ami elsősorban az utaknak árt, amelyek amúgy is rosszak. A helybeliek, le­gyen az egyetlen lakos vagy maga a tsz is, itt nem sokat tehet. Építeni drága, pénz alig van rá, hát csak ígérik: ami van, legalább arra vi­gyáznak. A tanács is kis pénztárcát kapott erre a célra, öt évre alig 3 millió forintok amihez még hozzá kell tenni, hogy az utak mel­lett hiányzik még 10 ezer négyzetméternyi járda is. Amit viszont megtehettek és megtettek, azt az ÁFÉSZ ígérte. ABC-áruházat épít a községben, míg a költségek­be a MÉSZÖV és a megyei tanács ötmillió forintot ad­nak. Egy kívülálló cég is je­lentkezett, a Nyíregyházi Tejipari Vállalat. Félmilliós beruházással korszerű tejbe­gyűjtőt és tejboltot épít még az idén. A tanács a maga erejéből is tett le valamit az asztalra. Uj orvosi körzetet nyit, már a harmadikat. Kor­szerűsíti a közvilágítást, öre­gek napközi otthonát épít, s már a külterületnek, Uj- dombrádnak ad óvodát, mert a központban ezt már megol­dotta. Virágot kérés nélkül Nagy József, a községi párt­szervezet titkára szerint ezek csak a közös kötelező tettek. Ezen felül kell a többlet. Bár ebbe is besegítve, de ezen felül kell jönnie annak a bizonyos jó kapcsolatnak a különböző szervek és a la­kosság között. Nyíregyháza korszerű vilá­gításának problémáiról be­szélgettünk Papp Gáborral, a TITÁSZ tervezési és fejlesz­tési osztályvezetőjével. Nyíregyházán 15 évvel ez­előtt indult meg a közvilá­gítás korszerűsítése a 15 év­vel ezelőtti követelmények­nek megfelelően. A mai vá­ros esztétikailag és a forga­lomnövekedést tekintve már ismét korszerűsítésre szorul. A hagyományos ízzólámpa­testek helyett az elmúlt évek­ben már fénycsöves lámpa­testeket alkalmaztunk. Azon­ban ezeknek az armatúrák­nak idővel van egy fény- áramcsökkenése, amely már nem ad tökéletes megvilágí­tást. A burák is hamar be­piszkolódnak és ez is csök­kenti a fényt. A gyártó cégek 15 évvel ezelőtt nem rendelkeztek kor­szerű armatúrákkal, körülbe­lül 7—8 éve vannak kimon­dottan a mai igényeknek megfelelő világítótestek'. Ezek de szerencsére nagyobb bajt nem okoztak. Amikor beléptek a kér­semjéni italboltba, Lakatos szó nélkül arcon vágott egy vendéget. Ebből dulakodás kerekedett, amelynek hevé­ben Erdei kést rántott és azzal csapkodott, — de sike­rült őt megfékezni. A két részeg garázda olyan nagy botrányt csinált, hogy értesíteni kellett a rendőrsé­get a rend helyreállítása ér­dekében. A nyíregyházi megyei bí­róság dr. Margitics Imre ta­nácsa a büntetett előéletű Erdeit tíz, Lakatost pedig hat hónap szabadságvesztés­re büntette, de Erdeinek le kell töltenie korábbi, felfüg­gesztett héthónapos szabad­ságvesztését is. Az ítélet jogerős. (ki) Az elsőszülött, az újdomb» rádi klubház, szépen fejlő­dik, s már a testvér is je­lentkezett. A három termelő- szövetkezet, az ÁFÉSZ és a községi tanács közösen sport- kombinátot épít. Ehhez ad­nak anyagi segítséget, gépe­ket. Hozzájuk csatlakoznak a dombrádi ak a két kezükkel, a szabad idejükkel. Társa­dalmi munkát vállalt és vé­gez az egész falu. Idáig mintegy 150 ezer forint ér­tékű földmunkával készültek el az új általános iskola melletti területen, a község­nek azon a részén, ahol nem­sokára már labdarúgó-, kézi­labda- és röplabdapálya lesz. És nem ez az egyetlen. Ott van friss folytatásnak a dombrádiak Római partja, a Tisza-parti hétvégi telep. Ez is összefogással, közös mun­kával épül még akkor is, ha mások — mint a megyei ta­nács az úttörő váltótábor építésével — segítenék. A jövőre nézve sincsenek rossz kilátások ebben a folyó menti faluban. Mindenki ül­tet a lakása előtt a járda-1 szegélyhez valamilyen virá­got. Csak úgy, minden felké­rés nélkül. S alighanem a jó viszonynak ez a legérettebb gyümölcse. az úgynevezett higanygőz^ lámpák. Városunkban kor- i szerű, reprezentatív világi- / tással rendelkezik az Észa­ki körút egy szakasza, az í Arany János utca, az Északi Alközpont, a Tanácsköztársa- ; ság tér, a Kossuth tér, vala­mint a Bocskai utca. Készen vannak a kivitele­zési tervek a Sóstói út vilá­gítására ez éves befejezéssel a kitérőtől a Krúdy Gyula utcáig. Folyamatban van a Kossuth utcai szakasz vilá- j gítása korszerűsítésének terve is. Nyíregyháza egyik leg­szebb utcája a Vöröshadse­reg utca. A jelenlegi fény­csövek nem látják el kielé­gítően az utca világítását. Ezen a helyzeten csak úgy lehetne segíteni, — anélkül, | hogy ezt a szép fasort bánta­nák — ha az úttest mindkét oldalán higanygőzös gomba­lámpákat szerelnének feL Ennek a megrendelése a városi tanácson múlik. Az állomás előtti tér vilá»i gításán is lehetne javítani, tekintettel a tér óriási for­galmára. Ezt olyan típusú -lámpákkal kívánják megol­dani, amilyenek a Tanács- köztársaság és a Kossuth té­ren vannak. A Sóstó közvilágításával kapcsolatban hangzott el: az elmúlt évben ott nagy fej­lődés ment végbe. A követ­kező teendő a tanácsi üdülő' előtti tér megfelelő megvilá­gítása. Összefügg a város világí­tási problémájával a Tünde utcától kezdődően a Debre­ceni út felé eső rész. Világí­tása korszerűsítésre szoruL A vezetékek áthelyezésének tervei már készen vannak, a kivitelezésre 1972-ben kerül majd sor. Beszélgetésünk befejezé­seként jelezte még az osz­tályvezető, hogy rendszeresen javítják az utcák világítá­sát. De sokban javítaná a város közvilágítási helyzetét, ha az üzemek. vállalatok több neoncsöves díszvilágí­tást alkalmaznának. Farka« Pál Gazdasági jegyzet Egy szemle után A TÁRGYALÓTEREMBŐL Ittasan garázdálkodtak Horváth 6. Janód Higanygőz, fénygomba ■ í "«HÍM*«' £ ■ Korszerűsítik Nyíregyháza közvilágítását A vadászati világkiállításra: élővad, trófea, vadriasztó Szabolcsból- •*' ' 5. otoal

Next

/
Thumbnails
Contents