Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-06 / 132. szám

acsvm. ÉVFOLYAM. 132. SZÁM ÄRA 1 FORINT IMI. JtNIUS 6, VASÁRNAP A munkahely rangja (3. oldal) Ahol közösen alakítják a jövőt (5. oldal) Rangadó a röplabda NB II-ben (11. oldal) A tárgyalóteremből (5. oldal) LAPUNK TARTALMÁBÓL Az építők napján Ki tudná megmondani, va­jon hány helyen meszelték a megye épülő lakóházainak, gyárainak, falusi, létesítmé­nyeinek beton- és téglafalá­ra : Építők napja, június 6. Az építők hagyományos ün-, népükét ülik ma. A sóstói erdő tisztásán felállított sát­rakban-, s mindenütt, ahol kőművesek, ácsok, vasbeton- szerelők, viz- és gázszerelők, parkettázók, műkövesek, fes­tők és a házgyári lakások sze­relői élnek. Az építőkre mindig is oda­figyeltek az országnak ezen* a' táján. A felszabadulás előtt ők .alkották ,á Szabolcsi munkásosztály gerincét. Igaz, akkor a malteroskanálban so­káig nem volt-malter. ínért nemcsak a téli fagybán, de tavasszal és a forró nyara­kon is kényszerű szünetet rendelt el a munkanélküli­ség. A nyíregyházi építők voltak azok, akik a munkás- jrnozgalom első soraiban me­neteltek munkát és kenyeret követelve. Úgy illik, emlékezni kell most ezekre az évekre és ezekre az emberekre is. A mai ünnep egészen más. Másak az utcák, a városok, a falvak. Valaki leírta, hogy a mi megyénk új címerében feltétlenül helyet kellene kapniuk a hosszú nyakú to­ronydaruknak, amelyek ott vannak szinte mindenütt. S ott vannak mellettük az épí­tők is: a megyében immár mintegy tizenötezren. Micsoda hatalmas szám1 A szocialista építőipar kö­zel tizenháromezer dolgozója az elmúlt öt év során hat­milliárdnyi értéket hozott létre. Méltán mondhatjuk, hogy építőiparunk teljesítő- képessége, sikere vagy ku­darca meghatározza egész jö­vőnket, előrejutásunkat. Ma már az a gond, hogy még mindig kevés az építő, a gép, a kapacitás. Megyénk rohamos v fejlődési ütemét, fejlesztésének mértékét szin­te kizárólag az határozza meg: mennyi az építő, mennyi az anyag, mennyi a gép. Két dolog miatt is külö­nösen indokolt az elmúlt év­re visszatekinteni. Az egyik. Építők napi Az építők napját pénteken és szombaton termelési ta­nácskozások, vállalati ünnep­ségek előzték meg, melyeken a kiemelkedő munkát végző dolgozókat és kollektívákat tüntettek ki és jutalmaztak meg. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál szom­baton tartották az ünnepséget, amelyen Tarr Lászlónak, Éles Gyulának, Királyfalvi Elek­nek, Ledner Józsefnek, Fe- renczi Mihálynak, Demeter Jó­zsefnek, Szakács Lajosnak és Juhász Sándornak — az „Épí-' tőipar kiváló dolgozója” mi­niszteri kitüntetést adták? át. Ezenkívül 289 dolgozó kapta a vállalat „Kiváló dolgozója” cí­met, egy brigád „Kiváló bri­gád” címet, több szocialista brigád arany, ezüst és bronz fokozatú kitüntetést, oklevelet és pénzjutalmat kapott. . A vállalat történetében elő- ' ezbr adják át Mátészalkán- a hogy az árvízkatasztrófa napjaiban az egész ország az építőkre nézett. Tőlük várta a Szamosköz ötezer házának újjáépítését, hogy még a tél beállta előtt tető alá kerüljön minden árvíz­kárt szenvedett. Láttuk a heroikus munkát, a szinte emberfeletti erőfeszítést, amelynek nyomán új házak, házsorok, új települések születtek. Méltán számítot­tunk az építőmunkásokra. Megépültek a házak. S köz­ben nem szenvedett jelentős ■ csorbát másutt sem a mun­• ka. sikeres volt a megye öt­éves beruházási tervteljesi- tése. Megérdemlik az ünnepna­pot, a kitüntetést, a jutái­■ mat, á . dicséretét a szabol­csi építők, akik ma lacipe­csenyét esznek és hideg sört isznak a pavilonokban. Ke­vesek az ünnepnapjaik, ke­vés a pihenőjük, hiszen a tennivaló rengeteg. Hányán és hányán dolgoznak hajnal­tól késő estig, rakják a téglát ünnepnapon és vasár­nap, hogy minél hamarabb beköltözhessenek a lakásra várók, munkához jussanak megyénk új üzemeiben az- emberek. Nagyon nehéz időszak van az építők mögött. De az, ami soron következik, semmivel sem könnyebb, talán még sokkal nehezebb. A negyedik ötéves terv időszakában a szabolcsi építők iránt tá­masztott követelmények ősz- szegben meghaladják a 14—15 milliárd forintot. 1975-ben már 16 ezer em­ber dolgozik Szabolcs-Szat- már szocialista építőipará­ban. A minisztériumi, a ta­nácsi építővállalatok újabb és újabb munkásokat vesz­nek fel, képeznek ki. Dina­mikus lesz a fejlődése me­gyénk szövetkezeti építőipa­rának is. Bőséges a feladat. Az árvíz idején összedőlt lakóházakat felépítették, de meg kell építeni a tönkre­ment közintézményeket, mű­velődési otthonokat, iskolá­kat, egészségházakat, a szol­gálati lakásokat. Mindezek mellett jönnek a megyénkbe települő új gyárak. Kezde­ünuepségek „Szocialista főépítésvezető­ség” címet és három építésve­zetőségnek a „Szocialista” cím kitüntetést. Az építők napja alkalmából összesen 800 000 forint jutalmat osztanak ki a dolgozók között. A vidéki munkahelyeken — Mátészal­kán, Kisvárdán és Sátoralja­újhelyen — június 13-án ren­dezik meg az ünnepségeket. Az Építő-Szerelő Vállalat­nál is szombaton délután, a vállalat üdülőjében tartották meg az ünnepséget, ahol a X. pártkongresszus tiszteletére indított • niünkaversenyben végzett munkájáért a megyei párt-végrehajtóbizottság elis­merő oklevelét adták át a vál­lalatnak. 13 dolgozó kapott ..„Kiváló dolgozó” kitüntetést és oklevelet, két szocialista brigád arany, kettő ezüst és kettő bronz fokozatú kitünte­tést, 67 dolgozó oklevelet és összesen 50 ezer forint pénz­jutalmat kapott. tét vette a minden eddigit meghaladó méretű lakásépí­tési program, amelynek kere­tében fél évtized során hu- szonkétezer családnak kell te­remteni tágas, egészséges ott­hont. Uj technológiával, új anyagokkal, új gépekkel. Az építés forradalmát él­jük. Könnyítik a munkát a házgyári lakások, az alagút­zsalus módszerek. Az építő­ipar mindinkább szerelőiparrá válik, gyorsabb, korszerűbb, termelékenyebb a munka. De nem lehet elvetni még a hagyományos anyagokat és a hagyományos építési módot sem. Szükség van ezekre is, hogy szép terveink valóra váljanak. A nagyüzem mellett ezért is fontosak a kisebb házakat építő szövetkezetek, a tsz­építő közösségek és a kőmű­ves kisiparosok, akik nélkü­lözhetetlen munkát végeztek eddig is és továbbra is szá­mit rájuk a megye lakossága. A megnövekedett feladato­kat új építővállalatok is se­gítik. Köszömtjük ebből az alkalomból a Kelet-magyar­országi Közmű- és Mélyépí­tő Vállalat, a Nyíregyházi Ta­nácsi Építőipari Vállala t kol­lektíváját. É vállalatok az utóbbi évben alakultai?:. Kö­szöntjük azokat az építőket, akik az elmúlt tizenkét hó­nap alatt választották ezt a csodálatosan szép. de egyút­tal nagyon nehéz hivatást. Kétezer gép segíti az épít­kezések munkáját, s akik a gépekkel bánnak, évről évre képzettebbek, ismerkednek az új technikával, technoló­giával. örülünk neki, hogy a holnap építőiről is gondos­kodnak. Mintegy ezer szak­munkástanuló készül az épí­tőszakmára. Újra van a megyében építőipari szakkö zépiskola, amely a bonyoiul feladatok elsajátítására is ké­pessé teszi tanulóit. Köszöntjük az építőket. < hétköznapok hőseit. Úgy vél­jük, nem tűnik ünneprontás nak, ha még gyorsabb, szer vezette bb és termelékeny ebi munkát kérünk tőlük. Ezek­kel a gondolatokkal kívá­nunk nekik a mai ünnepen jó pihenést, jó szórakozást, erőt és egészséget a további feladatokhoz. megyénkben A Kelet-magyarországi Köz­mű és Mélyépítő Vállalat dol­gozói a vállalat új, Tünde ut­cai telepén tartották meg ün­nepségüket szombaton dél­előtt és itt adták át az árvíz utáni újjáépítésben végzett ki­emelkedő munkájukért az „Építőipar kiváló dolgozója” kitüntetést Kiss Ernőnek és Naményi Sándornak, aTÜZÉP dolgozóinak és Lengyel Mik­lósnak, a vállalat főépítésve­zetőjének. Ezenkívül 57 dolgo­zó kapott vállalati „Kiváló dolgozó” kitüntetést, három szocialista brigád oklevelet és jelvényt, 14 szocialista brigád oklevelet. A dolgozók között összesen 140 ezer forint jutal­mat osztattak ki. Pénteken, termelési tanács­kozáson tartották meg ünnep­ségüket az áprilisban alakult Nyíregyházi Tanácsi Építő­ipari Vállalat dolgozói, ahol emléklapokat és 53 ezer fo­rint pénzjutalmat osztottak ki. Losonczi Pál beszéde az úttörővezetök ünnepi ülésén A megalakulásának 25. év­fordulóját ünneplő úttörőszö­vetség vezetői szombaton ün­nepi ülést tartottak az Or­szágház kongresszusi termé­ben. Az ünnepi ülés részve­vőinek nagy tapsa közepette foglalta el helyét az elnök­ségben Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Pullai Árpád, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának titkára. Belikei András bel­ügyminiszter, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi mi­niszter, valamint dr. Horváth István, a KISZ Központi Bi­zottságának első titkára. Az elnökség tagjai voltak párt­ós állami életünk ismert személyiségei, s ott kaptak helyet a magas állami ki­tüntetésben részesült úttörő- vezetők is. Külön taps kö­szöntötte a jubileumi ün­nepségekre érkezett testvér- szervezetek küldötteit. 11 or­szág delegációját. Szabó Lászlónak, a Ma­gyar Úttörők Szövetsége tit­kárának megnyitója után Szabó Ferenc, a Magyar Út­törők Szövetségének főtit­kára tartotta meg ünnepi beszédét. Ezután Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnö­ke szólt az ünnepség részve­vőihez. Bevezetőben meleg szavak­kal köszöntötte az ünnepség részvevőit, majd hangsúlyoz- ta: — Az úttörőszövetség jól és eredményesen töltötte be küldetését az elmúlt huszon­öt év alatt. Kiérdemelte a magyar nép bizalmát, tiszte­letét és háláját. — Társadalmunk és álla­munk elismeréssel tekint az úttörővezetőkre, akik az út­törőcsapatokban, a területi és az országos szervezetek­ben szívvel-lélekkel fáradoz­nak gyermekeink egészséges fejlődéséért, szellemi és testi növekedéséért. — Külön is hangsúlyozni kívánom azoknak a pedagó­gusoknak, ifjú és az ifjúság korhatárát már meghaladó, önkéntes úttörővezetőknek az érdemeit, akik — mindenna­pi kötelességeik elvégzése mellett — társadalmi mun­kában, szabad idejüket szen­telik annak, hogy a kisdobo­sok és az úttörők megismer­kedjenek az emberség és az öröm tiszta forrásaival. Az Elnöki Tanács elnöke a továbbiakban kiemelte: — Gazdasági és kulturális erőfeszítéseink eredménye­képpen, a Magyar Népköz- társaság az eltelt huszonhat esztendőben többet tett a gyermekekért, mint a régi Magyarország hosszú évszá­zadok alatt. A legifjabbak­nak ma már csak könyv-bői tanult történelem a hajdani gyermeknyomor. A meglett embereknek azonban még nyomasztó személyes élmény. — A huszonötödik szüle­tésnapját ünneplő úttörőszö­vetség a mi szocialista tár­sadalmunk erőteljes hajtása. Az utóbbi másfél évtized kedvező politikai és társa­dalmi fejlődése lehetővé tet­te, hogy ez a hajtás telje­sen kivirágozzék és egyre több értékes gyümölcsöt te­remjen. — Mindnyájan tudatában vagyunk annak, hogy a gyer­mekekről, az ifjúságról való anyagi és erkölcsi törődés mértékét a jövőben mind feljebb és feljebb kell emel­nünk. Fokozni kell minden illetékes tényező és minden felelős állampolgár felelőssé­gét a legifjabb nemzedék iránt. Pártunk politikai elha­tározásait, államunk intézke­déseit ez a törekvés hatja át. — Az ünnep hangulatát nem töri meg, sőt, csak eme-, li, ha az elért eredmények felett érzett öröm és jogos büszkeség éppen a további feladatok felé tereli tekinte­tünket. A Magyar Úttörők Szövetsége világosan látja a következő esztendők tenniva­lóit. Tudja, hogy a nevelés akkor eredményes, ha szo­cialista eszményeinkhez il­lő, változatos, vonzó és kor­szerű eszközökkel közelítünk a gyermekekhez. Fejleszteni kell a mozgalomban a kö­zösségi életet, szélesíteni a demokratikus öntevékeny­séget. a játékosságot, eleve­níteni és bátorítani .1 gyer­meki képzelőerőt. Beszéde befejező részében Losonczi Pál a következőket mondta: — Amikor a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa nevében üdvözlöm önöket, ki­fejezni kívánom a társada­lom elismerését és köszöne­tét minden úttörővezetőnek, a Magyar Úttörők Szövetsé­gének. Kérem, vállalják to­vábbra isi s viseljék büsz­kén az úttörővezető szép ne­vet, amely hivatást és élet­célt is jelöl. Losonczi Pál nagy tapssal fogadott beszéde után dr. Horváth István, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első titkára méltatta a szövetség fennállásának negyedszáza­dát. Ezután fiatalok kaptak szót a gyűlés elnökétől: a kisdobosok nevében Bajnok Dorottya, a IX. kerületi Táv­író utcai általános iskola 3. osztályos tanulója, az úttörők képviseletében pedig Milnár Ágnes, a IX. kerületi Ifjú­munkás utcai általános isko­la 7. osztályos tanulója kö­szöntötte az ünnepségen meg­jelenteket. , Szót kaptak az elődök, az úttörőmozgalom egykori har­cosai is. Az 1919-es Mars Károly úttörőcsapat volt tag­ja. dr. Kuti József emléke­zett. a félszázada történtek­re. majd a felszabadulás után megalakult első úttörőcsapat egykori tagja. Hajdú Endre százados mondott beszédet. A nemzetközi gyermekmozga­lom nevében Emma Szokolo- vá, a CIMEA szovjet alelnö- ke szólt az ülés résztvevői­hez. s tolmácsolta a Lenin, nevét viselő szovjet pionír­szervezet tagjainak üdvözle­tét. Az úttörővezetök ünnepi ülése az Intemacionálé hang­jaival ért véget. Szabolcsi úttörőküldöttség utazott Budapestre INDULÁS ELŐTT A NYÍREGYHÁZI PÁLYAUDVARON. Szombaton elutazott Buda­pestre az V. országos úttö­rőtalálkozón részt vevő sza- bolcs-szatmári úttörőküldött­ség. A különvonaton a me­gye valamennyi úttörőcsapa­tának képviselője helyet ka­pott; a részvevőket már. kefe rábban csapatgyűlésen vá­lasztották meg. A 320 fős kül­döttséggel 32 úttörővezető is elutazott. A június 5—9-ig tartó országos találkozó során a szabolcs-szatmári úttörők is részt vesznek a díszszem­lén, a felvonuláson, a hadijá­tékon, a kulturális bemutató­kon és a víziparádén. Me­gyénk úttörőit a már koráb­ban kialakított testvérmegyei kapcsolat révén a budapesti V. kerület úttörőcsapatainak pajtásai látják vendégük j VIlifi PR0LEYÍRIALE6YSSflUEr£Kf

Next

/
Thumbnails
Contents