Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-01 / 127. szám

fÖTt. Junhis Y: ffÉtET-MAGYARÖRSZAtv 8. oTíaT Könyvhétmegnyitó Mátészalkán író-olvasó találkozók Szabolcsban Az ünnepi könyvhét hiva­talos Szabolcs-Szatmár me­gyei megnyitójára hétfőn este került sor Mátészalkán, a művelődési központban. Ezen az eseményen a megye, Mátészalka város és a járás párt- és társadalmi, valamint tanácsi szerveink képviselői is megjelentek, hogy ezúton is tisztelegjenek a könyv, az irodalom előtt. Nagy Bertalan, a Máté­szalkai Városi Tanács elnök­helyettese köszöntötte a ven­dégeket, köztük Várkonyi Anikó költőnőt, Szeberényi Lehel írót és Bessenyei Györgyöt, a Budapesti Eöt­vös Loránd Tudományegye­tem docensét, az ismert iro­dalomkritikust. Az ünnepi megnyitón be­szédet Sárái Béla, a Nyíregy­házi Tanárképző Főiskola ta­nára mondott. Ma, június elsején Kisvár­dán, Nyíregyházán, Balkány- bgn és Bökönyben rendesnek irodalmi műsort, illetve író és olvasó találkozókat. Emlékkiállítás, irodalmi műsor Ötvenéves a Nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium ötvenéves jubileumát ün­nepli június 5-én a Nyíregy­házi Vasvári Pál Gimnázium. A negyvenkét érettségi év során több mint kétezer sza­bolcsi fiatal hagyta el az is­kola padjait. Délelőtt fél tízkor gyülekez­nek a résztvevők az iskola ydvarán. Megtekintik az isko­lai dokumentumokból — régi. taneszközökből, tankönyvek­ből, diákjelvényekből, érmek­ből és más tárgyakból — álló kiállítást és a Vasvári Pál- emlékkiállítás anyagát. Délelőtt koszorúzzák meg az iskola falán elhelyezett Vas- vári-domborművet, majd az öregdiákok ballagnak, onnan pedig a közeli szabadtéri szín­házba, ahol 11-kor kezdődik a jubileumi ünnepség. Az ünne­pi beszéd, visszaemlékezések, zászlóavatás után a testvér- iskolák köszöntik a jubiláló nyíregyházi iskolát, majd iro­dalmi műsor következik. A nap programjában grafi­kai és szoborkiállítás, az isko- la egykori tanítványainak mű­veiből rendezett gyűjtemé­nyes tárlat szerepel. Másnap is folytatódik a változatos program, többek között a ju­bileumi ünnepségek során megkoszorúzzák az elhunyt tanárok sírját az Északi te­metőben. A jubileumra jelent meg az iskola ötvenéves tör­ténetét szemléltető évkönyv, melyben Kristóf János igaz­gató méltatja az eltelt öt év­tizedet, Kaszás József és Kul­csár Gábor emlékezik vissza az első évek küzdelmeire, míg Reményi Réláné a névadó Vasvári Pál életével, munkás­ságával, Koroknay Gyula az- ’iskola épületeinek jellemzésé­vel foglalkozik. Kollégiumavatás Tisza vasváriba n Eredményesen vett részt a kollégiumi címért folyó ver­sengésben a 115. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet Ti- szavasváriban. Az 1970—71-es tanévben nyújtott munkájuk alapján nyerték el a megtisz­telő címet, június 4-én 11 óra­kor tartják ünnepélyes kollé­giumavató rendezvényüket. A vasvári szakmunkásképző in­tézet tanulóinak csaknem negyven százaléka él a diák­otthonból kollégiummá fejlő­dött intézetben. Az egy ta­nulóra jutó évi taníttatási költség, amit az állam fizet, 12 ezer forint, a bentlakók költsége személyenként éven­te 6 ezer forinttal több, mint a bejáróké. Az intézet területén 1963- ban épült fel a 9 tantermes iskola. A korábban tanítási célokat is szolgáló régi Des- sewffy-kastély — amely mű­emlék — teljesen az otthoné lett. 14 hálószoba, 6 szekrény­szoba, megfelelő mosdó, öltö­ző, betegszoba, 2 klubszoba és egy 120 személyes önkiszolgáló étterem, s több mint 2 ezer kötetes könyvtár áll a bent­lakó fiatalok rendelkezésére. A kollégium befogadóképessé­ge 260. A fiatalok 87,4 száza­léka mezőgazdasági gépszere­lő, 12,6 százaléka gyógyszer- gyártó szakmunkás lesz. A szakmunkásképző intézet kollégiumában lakó fiatalok teljesítették a Munkaügyi Mi­nisztérium és a KISZ KB ál­tal 1964-ben meghirdetett ver­seny feltételeit. Az otthonban élők tanulmányi átlaga ma­gasabb az intézeti átlagnál, jobb a közösségi élet, a mun­kaszeretet, a KISZ-élet, a sza­bad idő hasznos eltöltése. A KISZ jól ellátja a tanulók ér­dekvédelmét, az önkormány­zat fejlesztését is segíti. A kollégiummá válás a többsé­gében hátrányos hej.vjzetű fia­talnak újabb előrelépés a ma­gas szintű tanulmányi gondo­zásban. 75 KÖBMÉTERES ÓRIÁS TARTÁLYT KÉSZÍTENEK A KISVÁRD AI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁSON. KÉPÜNK: KOZMA JÁNOS ÉS HERCKU ISTVÁN HEGESZTŐK AZ ÓRIÁS TARTÁLY MEREVÍTŐJÉN DOLGOZNAK. (ELEK EMIL FELVÉTELE.) Megjegyzés: Árusítás, vagy kimérés? Társastánc — művészi fokon A nyíregyházi bemutató közönségsikere Május utolsó vasárnapján táncosok népesítették be Nyíregyházán a megyei mű­velődési központot. Az ország különböző részéből — Oros­házáról. Miskolcról, Szikszó­ról. Balassagyarmatról, Deb­recenből — érkeztek olyan fiatal párok, akik a társastán­cot már-már művészi fokon mutatják be, a nemzetközi mércéknek megfelelően ka­tegóriákat értek el. A nyír­egyházi verseny tulajdon­képpen kategóriajavító és Fiinősítő jellegű volt. A minden csoport számára kötelező táncokat a 60 pár előírt zenére mutatta be. A versenyben különösen az orosháziak tűntek ki, akik között A kategóriás verseny­ző is volt. Az este hatig tartó minősítőn sajnos a nyíregy­háziak a vártnál gyengébben szerepeltek, és többen nem is álltak rajthoz. Az ifjúsági társastáncklubok e bemutató­ja nagy közönségsikert ara­tott. Rendkívül gyakori az utób­bi időben, hogy a vidéki fű­szer- és vegyesboltokban az eladók felbontják a dugaszolt italokat és féldecinként, de­cinként árusítják. Ennek oka feltehetően az, hogy a bolt tovább tart nyitva, mint az italbolt, vagy, hogy a bolt közelében lakók nem sétál­nak át a falu túlsó végére egy féldeciéft. Ilyen szabálytalanságot fe­dezett fel a megyei tanács kereskedelmi felügyelősége a Nyírteleki ÁFÉSZ felsősóskú­ti 9-es számú boltjában, ahol kétféle pálinka és egyféle bor volt felbontva. Még nagyobb volt a választék a Ramocsa- házi ÁFÉSZ nyiribronyi 6-os boltjában. Itt törköly-és szil­vapálinka, Mátragvöngye és szegedi vörös bor állt a vá­sárlók rendelkezésére, de a Mátészalkai ÁFÉSZ paposi boltjában Is gondoskodtak borról, pálinkáról is. Természetesen nem csak e^ken a helyeken szegik meg a működési engedély­ben meghatározott üzletsza­bályzatot, ami csak italáru­sításra — palackban — és nem italmérésre jogosít, hi­szen ez a vendéglátó és az italboltok dolga, — hanem sokkal többen. Ezért szigo­rítja meg az ellenőrzést a kereskedelmi felügyelőség és valószínű, az eddigieknél szigorúbb lesz a felelősségre vonás is. Balogh József Nyugodt volt a hét vége a mentőknél A nyíregyházi mentők tá­jékoztatása szerint az elmúlt hét; vége a szokásosabbnál nyűgödtabb volt. Szombaton és vasárnap 10—12 olyan kivonulás volt, amely 1 jelentősebbnek mond­ható. Ezek közül négyet a játék közben elővigyázatlan­ság okozta baleset tett szük­ségessé. Érdekesség viszont, hogy a sérült játékosok nem gyermekek, hanem felnőttek voltak. Több esetben hívták a mentőket olyan beteghez, aki az időjárás miatt igényelt gyors segítséget. Az élénk fronttevékenység főleg a szív- és idegbántalmakban szenvedőket tette próbára. Ezeken az eseteken kívül a mentőket gyógyszertúlfo­gyasztás és kisebb balesetek miatt riasztották. A kor igényei szerint Milyen lesz az új megyei kórház? Milyen legyen az űj kór­házunk? — ennek eldöntésé­re a minap került a bíráló bizottság elé az 1000 ágyas megyei kórház tanulmány- terve. A Budapesti Általános Épülettervező Vállalat két munkacsoportja készített egy- egy variációt, így két tanul­mány közül választhatta ki a bizottság az alkalmasabbat. Mindkét tervezőkollektíva kiváló munkát végzett, ezzel lehetővé válik, hogy a végül kiválasztott, praktikusabb­nak látszó terv hiányosságait a másik tanulmány pozitív megoldásaival egésszé tegyék. PRAKTIKUM ÉS ESZTÉTIKA A következő lépésként ké­szülő programterv kidolgozá­sát — a most elhangzott bí­rálatok és vélemények fi­gyelembevételével — a két tervezőcsoport már együtt végzi. Biztosíték lesz ez arra, hogy megyénk egészségügye fejlődésének új szakaszát is szimbolizáló központi kórház mind külsőségében, mind funkciójában megfeleljen a legkorszerűbb követelmé­nyeknek. A kívánság nem kevesebb, minthogy az új kórház ne csupán a megyeszékhely és környéke fekvő- és járóbeteg­ellátását oldja meg a lehető legteljesebben, hanem építé­szetileg is fejezze ki korunk igényét úgy, hogy az épület jól illeszkedjék a fejlődő, új arcú Nyíregyháza városképé­be. Praktikum és esztétika! — jelszó vezérelte a tervezőket, amikor a felesleges luxus­megoldásokat kerülő, korsze­rű kórházépítési elvnek meg­felelően egy tömbbe helyezték el az épületeket. Szoros egy­ségben a 40 munkahelyes rendelőintézettel. Centruma a 8—10 szintes, nyújtott szárú X-hez hasonló kiképzésű épü­let lesz. Az erre merőleges épületszárnyakat 2—3 szintes­re tervezték. Ezzel párhuza­mosan orvos- és nővérszálló, egészségügyi szakiskola és mentőállomás épül. ZSÚFOLTSÁG NÉLKÜL Az egyes osztályok általá­ban egy szinten kapnak he­lyet. Az osztályok 30 ágyas, úgynevezett ápolási egységek­ből tevődnek össze, egy-két és négyágyas kórtermekkel, komplett kiszolgáló helyisé­gekkel; kezelővel, teakonyhá­val, orvos- és nővérszobák­kal, fürdőkkel stb. Az osz­tályokon a forgalom az ápo­lási egységeket összekötő elő­csarnokban bonyolódik. Itt fogadják a járóképes betegek látogatóikat is. így a súlyo­sabb állapotú, fekvőbetegek nyugalma zavartalan lesz. Az emeletek közötti kapcso­latot liftrendszerrel gyorsít­ják: több személy- és anyag­szállító liftet terveztek az épületbe. Az egységes építészeti meg­oldás mellett megfelelő belső tagoltságot alkalmaz a terv, ezzel a várható évi 2 milliós járó- és fekvőbeteg-forgalmat zsúfoltság nélkül „vezetheti el” az épület. A pontos határidővel vég­zett magas színvonalú tervé- zőmunka lehetővé teszi, hogy az új megyei kórház megva­lósítása a tervezett ütemben történjék. A tervezőkollek­tíva 1973-ra vállalta a kiviteli tervek elkészítését. így a 73- as év második felében a te­rület rendezésével, majd 1974- ben a mélyépítési munkákkal megkezdődhet a közel más­fél milliárd forint költség­gel létesülő megyei kórház építése az Orosi út és a Csa­lád utca által határolt 22 hol­das területen. EZER ALKALMAZOTT Bár most még az új egész­ségügyi intézménynek csu­pán a tanulmányterve felett vitatkoznak az illetékesek, mégis felvetődött a személyi feltételek megteremtésének a gondja is. A hatalmas kór­házban további, több mint ezer orvos, egészségügyi- és kisegítő dolgozó munkába állí­tására lesz szükség. A közép­káderek; asszisztensek, ápo­lónők képzését úgy tervezik a következő években, hogy a kórház működéséhez meg­felelő létszám álljon rendel­kezésre. A következő évek­ben kell gondoskodni megfe­lelő számú orvosról. Az új kórház átadása után a megyei kórház jelenlegi épületének évek óta folya­matban lévő rekonstrukcióját meggyorsíthatják. így várha­tóan 1980-ban Nyíregyházán egy olyan 2000 ágyas, kor­szerű, területi vezető kórház­zal rendelkezik majd me­gyénk, amely magas színvo- nalúan lesz képes megoldani az egészségügyi ellátását Sza­bolcs-Szatmár lakosságának. K. E. üárási önkéntes tüzoltóversenyek Vasárnap újabb két járás­ban rendezték meg a községi és az üzemi önkéntes tűzol­tók versenyét. A kisvárdai járás 76 tűzoltótestülete Mán- dokon, a nagykállói járás 33 csapata pedig Nagykállóban mérte össze tudását a megyei döntőbe jutásért. A kisvárdai járásban a községi önkéntes tüzoltócsa- tok közül 7 raj szerezte meg az elsőséget, s jutott tovább a megyei döntőbe. A gépjár­műfecskendő szerelésénél a dombrádi férfiraj lett az első. A kismotorfecskendő három szerelési kategóriájában a mándoki férfi-, a szabolcsve- resmarti fiú- és a nyírkarászi Gázrobbanás Nagyhegyesen Nem jelent gondot a nyíregyházi gázellátásban A TIGÁZ nagyhegyes! gáz­telepén eddig ismeretlen okból, pénteken este gáz­robbanás történt. Amint azt tájékoztatásul közölték, a nagyfokú robbanás a telep kompresszorházában követ­kezett. be. Négy dolgozó tar­tózkodott a szerencsétlenség színhelyén, közülük egy, Barát János súlyos égési sé­rüléseket szenvedett és a kórházba kellett szállítani. Az üggyel kapcsolatban in­formált a TIGÁZ nyíregyházi kirendeltsége: mindeddig nem kapott semmilyen tájé­koztatást, amiből arra lehet­ne következtetni, hogy fenn­akadás lesz megyénkben a palackosgáz-ellátásban. A földgázellátást a robba­nás semmilyen körülmények között nem befolyásolja — adták az információt — mi­vel az nem Nagyhegyesről, hanem más. a romániai ve­zetékágról érkezik Nyíregy­házára. leánycsapat bizonyult a leg­jobbnak. A kocsifecskendő szerelésén a kékesei férfi-, a papi fiú- és leányraj dolgo­zott a leggyorsabban, jó ered­ménnyel végeztek az első he­lyen. Az üzemi önkéntesek közül a záhonyi MÁV és a tu- zséri ÉRDÉRT férfi tűzoltói holtversenyben lettek elsők, a tuzséri ÉRDÉRT női, a kis­várdai dohánybeváltó férfi- és a berkeszi gyermekotthon fiúraja pedig minimális kü­lönbséggel szerezte meg az első helyet. A nagykállói járásban a községi öntkéntesek hat sze­relési kategóriájában avattak elsőt. A gépjárműfecskendő szerelésében a balkányi férfi­raj, a 800-as és a 400-as kis­motor szerelésében pedig a nagykállói és az érpataki fér­ficsapatok lettek elsők. A ko­csifecskendő szerelésében a nagykállói Virágzó Föld Tsz férfi-, a nagykállói községi tűzoltócsapat női és fiúraja szerezte meg a győzelmet, s jutott tovább a megyei dön­tőbe. Az üzemi önkéntesek versenyében a nagykállói do­hánybeváltó férficsapata a 400 literes kismotor szerelésé­ben, az elme- és ideggyógy­intézet női, és férfiraja pe­dig az osztottsugár-szerelés- ben bizonyult legjobbnak.

Next

/
Thumbnails
Contents