Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-05 / 131. szám
1971. JtJnfus 3. KELET-MAGYARORSZAG 3 oí9 at Uj Volán-telep épül Nyíregyházán Minden reggel tiszta autóbusz Fűtött szerelőműhelyek A megnövekedett gépkocsi- park, a nagyobb javítási igény miatt egyre kevésbé felel meg a követelményeknek a Volán 5. számú Vállalatainak nyíregyházi telepe. Éppen ezért nagyon időszerű a teljes rekonstrukció, amelynek során 1974-ig több, mint 50 millió forint értékben építenek új létesítményeket. A telep bővítése tulajdonképpen már 1969-ben megkezdődött, amikor a csuklós autóbuszok .javítására is megfelelő tízállásos csarnokot építettek. A bővítés további részében elsősorban a szociális létesítmények építésével a dolgozók munkakörülményeit javítják. Jelenleg közel háromszázan foglalkoznak a több száz teherautó, autóbusz javításával. Igen rossz körülmények között, zsúfolt öltözőkben vannak elhelyezve, télen a csarnokok fűtése okoz gondot. Ezért a bővítés első részeként a kazánházat építik meg melyet még ebben az évben üzembe helyeznek. Az olajfűtésű kazánokkal megfelelő hő jut a javítóállásokhoz, a később építendő új . épületekhez is. A szociális létesítmények, valamint a jelenleg a város több részén lévő iroda helyett központi épület készül. , A háromemeletes épület már megoldja a helygondokat. Hozzá kapcsolódik a 400 adag étel főzésére alkalmas konyha és étterem megépítése, kultúrteremmel együtt. Az építkezés utolsó fázisaként készül el a fedett gépkocsimosó, az új segédmű- heiysor és a telepen elvégzik a belső átalakításokat. A gépkocsimosó kapacitása . olya hlesz, hogy a városi autóbuszok minden reggel frissen mosva, tisztítva indulhatnak útnak. A segédműhelyek áthelyezésével egyébként gyorsítani tudják a javításokat, a felszerszámozottság és a korszerűség növelésével gyorsabb lesz egy- egy gépkocsi javítása. Már most is felkészültek erre, hi- , szén az elektromos kis fődarabokkal — mint a dinamó, önindító, feszültségszabályozó — az 5. Volán látja el a környező autóközlekedési vállalatokat Egertől Szegedig. A szaksmunkás-utánpótlásGton a Volán-buszok A kánikula megnövelte a szabolcsi turisták számát is, a Volán utazási irodába egymás után érkeznek az autóbuszt kérő levelek. Vasárnapra elsősorban a középiskolák kérnek járművet, így a fehérgyarmati gimnázium, ahonnan a Mátrába, a nyíregyházi vízügyi szakközépiskola, ahonnan Eger környékére és Szegedre utaznak a diákok. ra is gondolni kellett a bővítés során. Négy és fél millió forintért épül meg a tanműhely, amelyben 120 leendő autószerelő, karosszérialakatos és autóvillamossági szerelő sajátíthatja el a szakma ismeretét. Ugyanitt — a vállalat a benzinüzemre tér át — már a műszeres vizsgáló állás kezelését is megtanítják, hogy a hibamegelőzés legyen a fő szempont. Egyébként ezt a hibamegállapítást már most is végzik. A negyedik ötéves terv során a vállalat vidéki telepein is több korszerűsítést hajtanak végre. A vásárosnamé- nyi főnökség építése már megkezdődött, 4,5 millió forint értékű munkát végeznek itt. A fehérgyarmati főnökség bővítésére 5 milliót fordítanak. Már tervezik a kisvár- dai kirendeltség teljes rekonstrukcióját, ahol mintegy 15 milliós munkát kezdenek meg 1973—74-ben. (lány!) Pi'Ofiaii-liiiían gÁm a Szovjetunióból Nagyhegyesen több hetes javítás várható! Az előzetes derűlátó várakozás ellenére mégis okoz némi gázellátási problémát a múlt hét pénteken bekövetkezett nagyhegyesi gázrobbanás. Mint arról hírt adtunk, egy etánnyomócső, valamint a kompresszorház rongálódott meg, amelyek helyreállítása a műszaki szemle utáni nyilatkozat szerint több hetet is igénybe vesz. Nyíregyházán a Kőolajvezeték Vállalat propán-bután gáztöltő telepének vezetőjét, Cseh Gyulát kérdeztük meg, milyenek ezek után a kilátások. — Szabolcs-Szatmár megye eddig a propán-bután gáz nagyobb részét a Szovjetuniótól kapta — mondotta. Ez azt jelenti, hogy a nagyhegyesi robbanás elsősorban nem itt, hanem azokon a területeken lesz érezhető, amelyeket közvetlenül és kizárólag Hajdúszoboszló látott el. Miután a nagyhegyesi üzem ezen a területen — úgymond — csak besegített, a kiesés kevésbé lesz érezhető. Az itteni telepen a munka átcsoportosításával úgy segítenek a nehézségen, hogy a szovjet szállítmányokat a szabad szombaton is fejtikr töltik, hogy a megyét és az ide tartozó körzetet elláthassák. Itt kell megjegyezni, hogy a Kőolajipari Tröszt vezetői már nyilatkoztak, hogy a nagyhegyesi javítások idejére növelik a szovjet importot, ami lehetővé teszi a zökkenők elkerülését. Befejezésül Cseh Gyula közölte: a nyíregyházi telep elsősorban a legjelentősebb intézményeket látja el, de a lehetőség szerint eleget tesz a lakosság kívánalmainak, és kielégíti igényüket. A sajnálatos baleset után tehát elmondhatjuk, hogy a propán-butángáz-elláíást biztosítók gyorsan és jói reagáltak, bizonyítván, hogy rugalmas intézkedésükkel szolgálják a fogyasztó érdekét. <b) TURISTA-TANÁCSADÓ Egyenes út görbe út I. Ulászló magyar király törvényalkotói úgy rendelkeztek az 1507. évi XI. törvénycikkben, hogy aki idegein pénzt hoz be az országba, annak vagyona koboztassék el. Még korábban fej- és jószágvesztés terhe alatt tilos volt Magyarország területére külföldi rézpénzt behozni, legalábbis „Ínséges időkben”. Vagyis a csempészésnek mindig igyekeztek útját állni. Krimibe illő módszerek A mai idősebb nemzedék Jól emlékszik azokra az időkre, amikor „tszkő, tszkő” suttogással kínálták a csempészett tűzkövet Magyarországon, vagy amikor Ausztriából csempészték haza a magyar cukrot, amely itthon indokolatlanul drága volt. Arról viszont már minden generáció hallott, olvasott, hogy milyen, krimibe illő módszerekkel próbálkoznak ma különböző árucikkeket becsempészni az országba. A dupla fedelű bőröndök, órákat rejtő gépkocsiülések és hasonlók tulajdonosai természetesen elnyerik méltó büntetésüket, hiszen kétség sem férhet rosszhiszeműségükhöz. Természetes, hogy az ország devizagazdálkodását sértő cselekményt külföldi állampolgár is elkövethet, s megtörténik — mint a továbbiakból kiderül: nem is ritkán —, hogy ebben a magyar állampolgárok segédkeznek neki. Az utóbbiak többnyire azért, mert nem ismerik az ide vágó jogszabályokat, ami viszont — nem mentesít azok hatálya alól. Ha például a külföldi állampolgár Magyarország területén olyan holmit értékesít, amelyet a vámkezelés megkerülésével hozott be, ezzel vámbűntettet követ el. Az a magyar állampolgár pedig, aki ilyen árut megvásárol — legyen az akár aranytárgy, akár csak néhány törülköző —, vámorgazdaság bűnébe esik. Ez többnyire egy másik bűncselekménnyel is párosul: forintkiajánlással. Magyar állampolgár ugyanis nem adhat át hazai fizetőeszközt külföldinek. forintkiajánlás, értékhatár Az is forintkiajánlás, ha valaki külföldi lakos megbízásából, vagy akár külföldön lévő tartózkodásának kiegyenlítésére magyar állampolgárnak ad át fizetőeszközt, vagy értéktárgyát. (A könnyebb érthetőség kedvéért: megtörténik, hogy valakit külföldi útja során vendégül lát, vagy pénzzel, egyéb módon segít ott élő „külföldre szakadt hazánkfia”, s ezért cserébe azt kéri, hogy az itthon élő rokonnak, jó barátnak adjon át a kint járt turista bizonyos forintösszeget. Ez tilos, ez is forintkiaj ánlás!) Be kell jelenteni az illetékes devizahatóságnál azt is, ha valakinek külföldi vagyontárgy jutott birtokába, tehát például külföldön örökölt. Három napon belül be kell jelenteni ezt is, s azt is, ha valakinek külföldivel szemben vagyoni követelése keletkezik. Akinek külföldön valamilyen vagyontárgya van — például ingatlant örökölt —, annak eladásához is a magyar Kártérítés szérumtól elhullott kislibákért A Legfelsőbb Bíróság ítélete devizahatóságok engedélye szükséges. Az országba természetesen külföldiek is hozhatnak be különböző holmikat, a legújabb rendelkezések értelmében minden naptári évben egyszer ugyanolyan értékhatárok között — tehát 4000 forintig vámmentesen, 8000 forint értékig vámkezelés után —, mint a külföldről hazatérő magyar állampolgárok. A vám- és devizagazdálkodást sértő cselekményeket a jogszabályok bűntettekre és szabálysértésekre osztják. A behozott áruk elrejtése, eltitkolása, valamint az ilyen áruk megvásárlása (belfölditől is, tehát ajánlatos a vámnyilatkozatot kérni az alkalmi árustól, aki a „legújabb divatú, most hozott” holmit kínálja!) — a vámrendetke- zésfoe ütközik. Ha az áru értéke nem haladja meg az 5000 forintot, a cselekményt szabálysértésként tárgyalják és ugyancsak 5000 forintig terjedhet a kiszabható pénzbírság. Nagyobb összegű áru esetében — csempészés, jelentős tétel eltitkolása, illetve vámcrgazdakénti megvétele — a cselekmény bűntettnek minősül, büntetése 1 hónaptól 3 évig terjedhető elzárás. Ezenkívül a bűntett tárgyát képező holmikat elkobozzák, illetve, ha ez már nem lelhető fel. azzal egyenértékű büntenés megfizetésé re kötelezik a vámjogszabályok megsértőit. Hasonló büntetési tételeket állapít meg a törvény a devizavisszaélések elkövetőire is. Itt a nyár, az utazások idénye. Ismét jönnek szép számmal a külföldiek és utaznak az országhatárokon túlra a magyar állampolgárok. Ahhoz, hogy a külföldiek nálunk és a hazaiak külföldön jól érezzék magukat, szükség van a vám- és devizajogszabályok ismeretére. S éppannyira — a megtartásukra is. Állásfoglalások a lakbér-hozzájárulásról A Pénzügyminisztérium más illetékes állami szervekkel egyetértésben az egységes értelmezés érdekében állást foglalt a lakbérhozzájárulással kapcsolatos néhány kérdésben. Az állásfoglalás a többi között rámutat, hogy a bedolgozó kisipari szövetkezeti tagak ugyanúgy megkapják a lakbérhozzájárulást, mint bármely más ktsz-tag, feltéve, hogy a szövetkezetnél rendszeres munkát végeznek. Ilyen szempontból a bedolgozó szövetkezeti tagok munkáját akkor tekintik rendszeresnek, ha a lakbérhozzájárulás kifizetése előtti hónapban legalább 250 forintot keresnek a szövetkezetnél. Egy másik állásfoglalás azt a helyzetet tisztázza, amikor a személyes tulajdonban lévő lakást haszonélvezeti jog terheli, s így a lakás használatával kapcsolatos jogok a haszonélvezőt illetik, ilyen esetben sem a. tulajdonos, sem a haszonélvező nem kap lakbérhozzájárulást. Lakbérhozzájárulás ugyanis csak lakásbérlet esetén, s csak az 1971. július 1-én sorra kerülő lakbéremeléssel járó terhek ellensúlyozására adhatók. Tulajdonközösség esetén sem jár lakbérhozzájórulás, mivel itt sincs lakásbérleti jogviszony. A javító-nevelő munkára ítélteknél. azt kell figyelembe venni, hogy az ilyen itél«ek nem létesítenek munkaviszonyt, illetve a javító-nevelő munka végrehajtása alatt a munkaviszony szünetel. Ha a javítónevelő munkára ítéltnek nincs munkaviszonya, s 1971. július 1. a büntetés-végrehajtás idejére esik, akkor az illető nem kaphat lakbérhozzájárulást. Ha viszont 1971. július 1-én az illetőnek van kereső foglalkozása, s később ítélik javító-nevelő munkára, akkor folyósítani kell számára a lakbérhozzájárulást, mivel munka- viszonya fennáll, csupán szünetel, hasonlóan a szülési, vagy fizetés nélküli szabadságon lévő vagy katonai szolgálatot teljesítő dolgozókéhoz. A fegyelmi úton elbocsátott dolgclró elbocsátása után is jogosult a lakbérhozzájárulásra, de annak folyósítása mindaddig szünetel, amíg az illető újabb munkaviszonyt nem létesít. Ha azonban egy éven belül nem jön létre új munkaviszony, akkor az elbocsátott dolgozó már nem jogosult a lakbérhozzájárulásra. Az órabéres keresetek számításának egyes esetei A rendelkezések szerint az a kereső számít időbéresnek, akit az év utolsó három hónapjában azonos munkáltatónál személyi órabér, illetve havi bér szerint soroltak be. Viták voltak azonban akörül, hogy a fix órabérrel besorolt és prémiumban részesülő dolgozó időbéres-e és akörül, hogy a fix órabérrel besorolt, de teljesítménybérrel elszámolt dolgozó a nem időbéresek kategóriájába tartozik-e. A mostani állásfoglalás szerint időbéresnek számít az a kereső, aki 1971 utolsó három hónapjában ténylegesen fix órabérben részesült. Az esetleges prémiumot az időbéres kereseten felül kapja, ennek havi átlagát hozzá kell számítani az egyhavi fix keresethez. Az így kiszámított keresetet kell összehasonlítani az 1971. juhius hónapra azonos módon megállapított keresettel. Nem időbéresnek számít az a kereső, aki 1971 utolsó három hónapjában — fix órabére ellenére — teljesítménybérben dolgozott, és a teljesítmény alapján megállapított munkabérekből fix órabére arányában részesül. Gyermekruházati áruház Nyíregyházán Július elején gyermekruházati áruház nyílik Nyíregyházán, a Tanácsköztársaság téren, s Béke-szálló alatt. Ezzel az iparcikk kiskereskedelmi vállalat régi igényt teljesít: a csecsemőholmiktól a kamaszok ruházati cikkeiig mindent egy helyen lehet megvásárolni. Az új áruház megnyitásának alapfeltétele volt, hogy nagyobb alapterülettel, korszerűbb felszereléssel álljon a vevők rendelkezésére, mint az áruház megnyitásává) egyidejűleg megszűnő Zrínyi Ilona utcai gyermekruházati, a Tanácsköztársaság téri gyermekcipő és a Dózsa György úti anyák boltja. Több, mint 400 négyzetméter az áruház teljes alapterülete, ebből az eladótér 200 négyzetméteres, ahol lesz elegendő hely a vásárlók fogadására, az árukészlet szinte teljes bemutatására. Az áruházban mintegy 2 és fél millió forint értékű készlet lesz, ami évi 25—30 milliós forgalmat tesz lehetővé. A nagyobb készlet és a szélesebb választék mellett a gyermekruházati áruház nyitvatartási ideje is jobban alkalmazkodik az igényekhez. Nyújtott, műszakban naponta 10 órán keresztül állnak majd a vásárlók rendelkezésére, s megszűnik az a korábbi kellemetlen helyzet is, hogy az áruátvétel ideje alatt bezárják a boltot. A boltok átszervezése egyébként kapcsolódik a Zrínyi Ilona utcai nagyáruház építési programjához is. Nagy összegű kártérítési pírben ítélkezett fellebbezés folytán a Legfelsőbb Bíróság. A perre az adott okot, hogy egy libainfluenza elleni szérumtól — annak rejtett hibája miatt — több termelőszövetkezetben tömegesen hulltak el a kislibák. Ezért az Állami Biztosító csaknem 800 ezer forint biztosítási díjat fizetett a károsult szövetkezeteknek, majd ennek az ősz- szegnek megtérítését kérte a szérum előállítójától és forgalomba hozójától, a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalattól. A Phylaxia azzal védekezett, hogy a gyártási előírásokat megtartotta, a gyártást illetően mulasztás, gondatlanság nem terheli, s s szérumot hatósági engedély Alapján hozta forgalomba. Arra is hivatkozott, hogy a kislibák elhullását nem libainflu- enza, hanem egy eddig ismeretlen vírus idézte elő. A Legfelsőbb Bíróság kötelezte a vállalatot, hogy fizesse meg az Állami Biztosító által követelt összeget. Indoklásában rámutatott, hogy a szérum gyártásában és forgalomba hozatalában mulasztás terheli. Ugyanis megszegte az elvárhatóság követelményeit, mert a szérum hatását nem próbálta ki kislibákon, hanem megelégedett azzal, hogy ezt csupán egereken és tengerimalacokon tanulmányozta. Ha kislibákon próbálta volna ki a hatást, nem következett volna be a tömeges elhullás, mert az előírt 28 napos megfigyelési idő alaitt kiütközött volna a szérum alkalmatlansága. A vállalat nem mentesülhet a kártérítés alól azzal az okfejtéssel, hogy a szérumtermelés általános módozatainak megfelelően járt el és a gyártási előírásokat megtartotta. Mint gyógyszergyártó vállalatnak, az átlagosnál sokkal nagyobb körültekintéssel kellett volna meggyőződnie a forgalomba hozandó gyógyszer hatékonyságáról, s arról, hogy nem tartalmaz-e káros hatasú anyagot, annál is inkább, mert tudta, hogy tömegesen fogják használni. A libaneveléshez jelentős népgazdasági érdekek fűződnek, ezért az alperestől még fokozottabb gondosság várható el az állatnevelésben is annyira fontos gyógyszerellátás zavartalan biztosításáért. A GYULATANYAI ALL AMI GAZDASÁGBAN 28 MILLIÓBÓL ÉPÍTIK AZ ORSZÁG ELSŐ 440 FÉRŐHELYES SZARVASMARHATELEPÉT, MŰANYAG ÉS VASFÉLHASZNÁ- LÁSSAL. (ELEK EMIL FELVÉTELE)
