Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-04 / 130. szám
Í9TÍ. JínTus V. KELET-MAÖYARORSZAO S. oldal Első osztályba léphet! Befejeződlek az iskolaalkalmassági vizsgák Nyíregyházán — Bal kezeddel fogd meg a jobb lábadat! — Melyik utcában laktok? Hány szám alatt? — Édesapádat hogy hívják? Ilyen és hasonló kérdések, és ezenkívül feladatok és vizsgálatok sora kutatta: a Nyíregyházán szeptemberben első osztályba készülődő gyermekek kellően érettek-e ahhoz, hogy az óvodai élet után szembetalálkozzanak a reájuk váró nagy megterheléssel. Orvosi ellenőrzés Az elmúlt évben egy, az Idén 9 nyíregyházi iskola leendő elsőseit vetették alá az iskolaérettségi egészség- ügyi és pedagógiai vizsgálatnak. összesen 676 gyerek került az orvosok elé, akik a leendő elsősöket tanítókkal együtt végeztek sokrétű megfigyelést. Kutatták. hogyan viselkedik a gyermek a vizsgálat alatt, mennyire tájékozott, hogyan ismeri fel a részek és az egész közötti összefüggéseket, nézték kézügyességét, rajzbeli kifejezőkészségét, emlékezőtehetségét, figyelték, hogyan tud beszélni egy képről, kutatták, van-e valamelyiküknek esetleg beszédhibája. A gondos ellenőrzés egyben figyelte: a kis hatéveseknek milyen szintű a szellemi és testi érettsége. Az összetett vizsgálat célja az volt, hogy nyugodt lelkiismerettel döntsenek: első osztályba léphet! Megfelelt: 84,8 százalék A tudományos alapossággal kidolgozott tesztvizsgálatoknak és egészségügyi ellenőrzéseknek a jelentkezett 676 gyermekből 571 felelt meg. Ez a szám megfelel az országos átlagnak. A felmérést eleve úgy végezték, hogy a belterületi iskolákon kívül külsőségieket is vizsgáltak ami az egész városra érvényes következtetéseket adott. A jövő évben az idei tapasztalatokat figyelembe véve a vizsgálatot már minden körzetre, minden iskolára, minden jelentkező elsősre kiterjesztik. Érdemes, mert a vizsgálat sok okos konklúzió levonására adott alkalmat. Huszonhat gyermeket az Idén felmentettek az első osztály alól. Ez azt jelenti: még egy évet az óvodában töltenek, hogy ismeretkörük bővüljön, és jövőre minden hátrány nélkül kezdhessék az iskolát. Az elmúlt évben is volt ilyen gyermek, aki most jelent meg ismételt vizsgálaton és immár kiváló eredménnyel felelt meg a követelményeknek. 10 gyermek a kisegítő iskolában kezdi tanulmányait. Jó dolog ez, a gyermek itt hasonló szinten lévőkkel együtt kezd, és elkerülhető ezáltal, hogy már az elsőben bukjék. 35 olyan gyermek volt, akit további orvosi vizsgálatra kellett küldeni. mert nem derült ki pontosan, hogy miért nem felel meg a követelményeknek, összességében azt mondhatjuk, hogy mintegy 10 százalék nem kezdi az első osztályt az iskolákban, ami azt jelenti, hogy ez a korábbi években elsőben bukottak számának megfelelő létszám. A gyermek érdekében! A tapasztalat szerint sok szülő — még értelmiségi is! — rosszallással vette tudomásul a vizsgálatokat. Pedig — és ezt nyomatékkai kell kijelenteni — kizárólag a gyermek érdekét szolgálja. Először is sok gyermeket megkímél attól, hogy a meg nem felelő érettség miatt iskolába kerüljön és ott siker helyett már kis korban hatalmas kudarc várja. A vizsgálat nyomán a leendő elsősről a nevelőnek már az iskola megkezdése előtt tiszta képe lesz, így az első hónapokat nem kell az ismerkedéssel és a gyermek környezetének feltárásával tölteni, hanem azonnal indulhat a célirányos oktató- és nevelőmunka. A tanító közben az első naptól tudja: kinek milyen készsége van, tanításkor mely területekre kell koncentrálnia. Az okos szülő így nem azon kesereg, hogy gyermekét vizsgálják, hanem inkább örül, hiszen a kiválasztástól az iskolai élményen át szinte zöld útja lesz a siker felé, és kiküszöbölődik egy sereg zavaró, a gyermek fejlődését gátló tényező. Közel a lakóhelyhez A felmérés során lehetőség nyüt arra is. hogy a városi tanács művelődésügyi osztálya felmérje, hogy egy iskolai körzetben hány gyermek készül az elsőbe, milyen a növekedés a korábbi évekhez viszonyítva. így derült ki az, hogy a múlt évi 650 elsőssel szemben az idén — külterületet és tanyákat is beleértve — 920 elsős lesz a városban. Ez eleve lehetővé teszi, hogy az osztályok létszámát előre és lehetőleg optimálisan alakítsák ki, hogy céltudatosan és okszerűen gazdálkodjanak tanerővel és tanteremmel. Általában elmondható: a legtöbb körzetben nincs gond azzal, hogy a gyerekek a lakóhelyhez legközelebbi iskolába kerüljenek. Probléma elsősorban az Északi Alközpontban volt, ahol a gyakorlóiskolákba 240 gyereket kellene beírni. Ezt az iskola tanteremhiány miatt nem tudja fogadni. Viszont egy megnyugtató felvilágosítás: a városi pártbizottság a tanáccsal együtt keresi a megoldást: az Északiban lakók is a körzet területén iskolázhassák be kicsinyeiket! Bürget Lajos Vigyázat, fertőzésveszély! Minden esztendőben sok bajt okoz az, ha a felnőttek, de főleg a gyermekek olyan állóvizekben fürdenek, amelyek az egyes falvak határában, vagy éppen belterületén találhatók. A kubikgödrök. a megmaradt talajvizek, belvizek, a felgyülemlett csapadék általában a szárnyasállatok kedvelt fürdőhelye. így gyorsan fertőződnek, és az emberre rendkívül veszélyes tenyészeteket hoznak létre. A közegészségügy szakemberei már most nyomatékkai figyelmeztetnek arra: ezeken a helyeken fürdeni veszélyes, különösen gyermekek részére. Egyébként rendelet is tiltja, hogy ilyen helyeken emberek mártózzanak a nagy melegben. A rendelkezés betartására a községi orvosok ügyelnek, de ez feladata a községi tanácsoknak is. Több helyen jól látható táblákat is kitettek, tiltván a strandolást, de ezen túlmenően legyen a legnagyobb tiltó erő a józan ész. A szennyezett belterületi állóvíz súlyosan fertőzésveszélyes! A HÁZIIPARI SZÖVETKEZET ÜJ ÜZEMHÄZÄBAN AZ IDÉN 51 TONNA KÖTÖTT FELSŐRUHÁZATI TERMÉKET ÁLLÍTANAK ELŐ. KÉPÜNK A FURTAI ÜZEMBEN KÉSZÜLT. ITT VARRJÁK A NÉPI HIMZÉSES FURTAI NŐI BLÚZOKAT. (ELEK EMIL FELVÉTELE) Július 1-től U| bérleti difak a nem lakás céljára használt bérleményeknél 9 és a Kálvin tér, majd az Egyház, a Síp utca és a Mártírok tere. északról a Kossuth út 5, illetve a Dózsa György út 21 számú ingatlant összekötő tervezett körútvonal határolja. A város külterületén: Sóstóhegyen, Borbányán, Örökösföldön — a déli ipari úttól délre eső terület — a Guszev lakótelepen, a Ság- vári lakótelepen, a Manda- bokorban. Felsősimán és a Vajda-bokorban, valamint a kedvezőtlen adottságú Hunyadi utca és Bocskai út által határolt bujtosi részen 20 százalékkal lehet kevesebb bért kérni a meghatározott összegtől. Évente négyzetméterenként 450 forint díjat kell fizetni például osztályon felüli vendéglátóipari létesítmények, bárok, mulatók esetében, 315 forintot az üzemek, gyárépületek, műhelyek, gépházak, laboratóriumok, géptermek, 270 forintot vendéglátóipari épületek, raktárak, szertárak, magtárak, irodaépületek, irodahelyiségek, 225 forintot javító-szolgáltató teFébruár 10-én a kormány 8/1971-es számú rendeletében egységesen meghatározta a nem lakás céljára szolgáló bérleti díjak mértékét. A rendelet végrehajtási utasítása — 8/1971. (II. 10.) ÉVM — szerint Nyíregyháza a második kategóriába tartozik és ennek megfelelően állapítják meg a tulajdonosok a bérleti díjakat. Ettől a rendeletben meghatározott ösz- szegtől az Országos Anyag- és Árhivatal, valamint a pénzügyminiszter közös határozata alapján plusz, vagy mínusz húsz százalékban lehet eltérni. Nyíregyházán — a városi tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján 20 százalékkal magasabb bért lehet kérni a városközpont területén: a Dózsa György út 21-től keletre, a Hunyadi út 16-ig, ettől délre a Hunyadi utca és á Vöröshadsereg útja 18 által határolt, ettől nyugatra, a Vöröshadsereg útja, illetve a Felszabadulás útja T uristatanácsadő Évről évre több ember kerekedik fel világszerte, hogy más tájakkal, országokkal ismerkedjék meg. Ebből a „modern népvándorlásból” Magyarország is mindinkább kiveszi részét: 6 milliónál többen érkeznek évente hazánkba, s mintegy 1 millió magyar állampolgár utazik egy év alatt különböző országokba. Természetes, hogy az idegen tájakon járó turisták — azok is, akik mindenféle „üzleti” elképzelés nélkül indultak útnak — körülnéznek a boltokban, áruházakban, s ami ott szebb, vagy olcsóbb, mint itthon, azt igyekeznek megvásárolni. Ugyanígy van ez a más országokból hozzánk érkezőkkel is: elsősorban olyan cikkeket vesznek meg, amelyeket itt kapnak meg olcsóbban, vagy jobb minőségben. Mindez a turizmus, az idegenforgalom természetes, világszerte ismert velejárója. Csak keretek között Az is közismert, hogy a sok millió, nyaralni, üdülni, vagy idegen tájakat megismerni akaró turista mellett mindenütt akad néhány, aki az utazást „mellékkeresetnek” tekinti és a törvények által tiltott üzletelést folytat. A törvények viszont világszerte bizonyos keretek közé igyekeznek szorítani a hazai és a külföldi állampolgárságú személyek üzleti kapcsolatait. Minden ország vigyáz saját pénzéinek értékállóságára, s ezért — országonként külön-, böző devizakorlátozó intézkedéseket hoz. Arany és értékek fiz utazás nem „mellékkereset" értékesebb villanyborotvát, stb. Ajánlatos felírni az olyan, nagy értéket képviselő ruhaféléket is — például bundát —, amelyeken nincs feltüntetve, hogy Magyarországon készültek. A vámnyilatkozatna felírt tárgyakat természetesen minden vám, vagy egyéb költség nélkül lehet kivinni és visszahozni. Közismert az a rendelkezés, amely szerint külföldről hazatérve minden egyéni utas — attól függetlenül, hogy turistaként, vagy hivatalos úton járt — 4000 forint értékű, nem kereskedelmi rendeltetésű árucikket hozhat be vámmentesen. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy személyes használatra és családtagjai számára vásárolhat néhány olyan holmit, amire — futotta a devizából. A vámmentesség első feltétele: minden, az utazás idején vásárolt tárgyat fel kell írni a vámnyilatkozatra. Az értéket fölösleges feltüntetni, mivel nem a külföldi ár számít, hanem a hazai. Az itthoni árak ismeretében a vámőrség beosztottjai megállapítják, hogy a behozott holmik értéke eléri-e a személyenkénti 4000 forintot. Ha ezt az értékhatárt meghaladja, de nem éri el a 8 ezer Ft értéket a behozott holmi, az utas mindent hazahozhat, de a 4000 forint fölötti értékért köteles a megállapított vámot megfizetni. Ritkán ugyan, de megtörténik, hogy a kint vásárolt árucikkek 8000 forintnál is többet érnek. Ilyen esetben 4000 forint értékig vámmentesen hozhatja be az utas a nála lévő cikkeket, a 4000 és 8000 forint közötti érték után vámot fizet, a 8000 forint fölöttit pedig köteles felajánlani. Részletesen felsorolni Aki társasutazáson vesz részt — az IBUSZ, vagy valamelyik másik utazási iroda által szervezett csoportban, vállalati társasúton, stb. — 1000 forint értékű árut hozhat át a határon vámmentesen, és további 1000 forint érték után fizet vámot. 2000 forint értéknél többet társasutazás résztvevője nem hozhat be az országba. Részletesen felsorolja az utasforgalmi vámtarifa, hogy egyes árufélékből milyen mennyiséget lehet behozni. így például kávéból 2 kilót, teából 1 kilót, kabátszövetből 3 métert hozhat magával az utas — ezek a mennyiségek még nem számítanak kereskedelmi célú behozatalnak, hiszen nyilvánvalóan saját családtagjai számára vásárolta a külföldön járt állampolgár. Ugyancsak hozhat be úgynevezett tartós fogyasztási cikket is, de csak egy darabot és csak akkor nem fizet vámot, ha annak belföldi ára nem haladja meg a 4000 forintot. Különösen fontos, hogy a behozott árukat — a 2—3 pár nylonharisnyát éppúgy, mint például a turmixgépet — részletesen sorolja fel a vámnyilatkozaton az utazásról hazatérő. Az elrejtett tárgyakat a vámőrség ugyanis csempészárunak tekinti. vékenység céljára használt helyiségek, munkásszállás, melegedő, pihenő céljára használt bérlemények esetében. Húsz százalékkal kell csökkenteni a bér mértékét — függetlenül attól, hogy városközpontban, vagy külterületen van-e — ha a helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges egyes helyiségek (például egészség- ügyi, vagy tárolóhelyiségek) hiányoznak, a műszaki állapotuk kedvezőtlen, műemlék- védelem alatt álló épületben vannak és a bérlőt a védettséggel kapcsolatban külön kötelezettségek terhelik. ötven százalékkal kell csökkenteni a bérleti díjat abban az esetben, ha a műszaki állapot különösen kedvezőtlen, ideiglenes jellegű, (pl.: felvonulási vagy barakképület), pincében, alagsorban vannak és emiatt használhatóságuk korlátozott. A bérbeadó a rendelet hatályba lépésekor, a fennálló bérleti jogviszony esetében köteles a bér összegét megállapítani és azt a bérlővel legkésőbb június 30-ig írásban közölni. A bérleti díjak megváltoztatásához szükséges nyomtatványokat az ingatlankezelő vállalattól lehet beszerezni. A rendelet ez év július elsején lép életbe. <b. j.) Árdrágítás vagy a vásárlók megkárosítása ? A Legfelsőbb Bíróság határozata Külföldi fizetőeszközt magyar állampolgár csak külön engedéllyel vihet ki. Turista- útnál az igényelt devizáról, hivatalos útnál a költségekre kapott külföldi pénzről a Magyar Nemzeti Bank hivatalos kiviteli engedélyt ad. Tilos aranyat vinni a határokon túlra. Ilyen szempontból aranynak minősül a tömb-, vagy tört arany, aranypor és lemez, valamint az aranyérme. Aranytárgyat vihet magával a külföldre induló, de azt fel kell írnia a vámnyilatkozatra. Ugyancsak fel kell írni a magával vitt, értékesebb használati cikkeket: fényképező-, vagy filmfelvevő gépet, írógépet, magnót, Az egyik megyei sütőipari vállalat boltvezetője a különböző pékárukat darabonként 30—40 fillérrel drágábban árusította, amiből több ezer forintos többletbevétele származott. A boltvezetőt az alsófokú bíróság vásárlók megkárosítása miatt ítélte el, nem pedig a súlyosabban minősülő árdrágítás miatt. A bíróság szerint a pékáruk ára — kevés kivétellel — nem tartozott a hatósági ármegállapítás körébe; a szabadáras kategóriába tartozó árunak a vállalati kalkulációnál magasabb áron való értékesítése csupán a vásárlók megkárosítása. A Legfelsőbb Bíróság az érvelést tévesnek találta. Mint rámutatott: az árdrágítás a szabadáras kategóriába tartozó áruk vonatkozásában is megállapítható, ha az árat úgy növelik, hogy ennek következtében az a méltányos hasznot meghaladó többletnyereséget is magában foglal. Ezzel szemben a vásárlók megkárosítása hamis mérlegeléssel, számolással, vagy az áruk minőségének rontásával valósul meg, s az árszínvonalat csupán közvetett mód'in érinti. Ezeknél a vevő fondorlatos megkárosításáról. becsapásáról van szó. A szóban forgó esetben azonban a különböző pékáruk egységárának felemelésével a boltvezető nem a vásárlók megkárosítását, hanem a súlyosabban büntetendő árdrágítást valósította meg. A Legfelsőbb Bíróság a szabadságvesztésre ítélés mellett a boltvezetőt mellékbüntetésül huzamosabb időre eltiltotta a kereskedelmi alkalmazotti foglalkozástól is. (MTI)
